Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1917-02-08 / 6. szám

2 NAGYBÁNYA 1917. február 8. áremelkedésekkel s a legtöbb köztisztvi­selőnek nincs és nem is lehet más jöve­delmi forrása, mint a fizetése, az áremel­kedéseket másra át nem háríthatja s igy mint fogyasztó más társadalmi osztályok­kal szemben hátrányos helyzetben van. A köztisztviselő a köz szolgálatának szenteli minden idejét, egészségét, mun­kaerejét, a közszolgálat öli meg a szer­vezetét, ezért valóban elvárhatja, hogy a közönség, - ha elismeréssel nem is adó­zik neki, - de legalább becsmérlésével és gáncsoló bírálatával ne kedvenitse el munkájában. Ne zúgolódjék a hatóságok ellen azért, mert az igényeket le kell szállítani, a fogyasztást korlátozni, az eddigi élet­móddal szakítani, rendeleteknek engedel­meskedni, az egyént a köznek alárendelni kell, mert ennek valóban nem a hatóság az oka, hanem már a harmadik éve tom­boló világháború által előidézett rendkí­vüli viszonyok s a titokban maradt visz- szaélések. Emelkedjék tehát végre a magyar közönség is arra a magaslatra, hogy a közhatóságokban ne ellenséget, hanem érdekeinek képviselőjét lássa, melyeket — kivált a mai időkben - támogatni, tartsa hazafias kötelességének! Tata? Zoltán dr. Á katonai felmentések revíziója.- A hadügyminiszter legújabb intézkedései. Irányadó utasítás a jogcím elbírálásánál. Sorozás a felmentettek között. ­Február 7. A katonai felmentések revíziójának ideje — amint ezt már előre jeleztük, bekövetkezett. A császári és királyi hadügyminiszter, a ni. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértőleg elrendelte a felmentések revízió aló vételét és pedig a legnagyobb szigorral. Úgynevezett Territoriale Inspizierungs- kommisionen (területi felülvizsgáló-bizottságok) fogják eszközölni az előirt ellenőrzést és el­járásuknál a feltétlenül beigazolható közérdek és nélkülözhetetlenség szempontjai lesznek a döntők. Megtántorodunk, hátraszegjük magunkat, elcsúszunk! Nem bírunk megállani a helyiség padlóján, amely egészen ferde sikban áll ^.s ro­hamosan még lejtősebbé válik-------Éppen mé g annyi időm van, hogy megkapaszkodhatom a látócsőben . . . alattam a központban az em­berek a mélységi kormányok kézikerekeibe fo­gódznak ... igy tart ez néhány rettenetes má­sodpercen át------­Mé g számot se adtunk magunknak ez uj helyzetről — egyszerre rettenetes lökés, előre bukunk és minden, ami nincsen szilárdan le­szögezve vagy becsavarva, vadul össze-vissza hányódik . . . A legfurcsább helyzetekben látjuk viszont egymást, végignézünk magunkon és egy pilla­natig ijedt némaság lesz úrrá rajtunk ; azután Krapohl, az első tiszt, egész szárazán meg­jegyzi : — így ni, most szerencsésen megér­keztünk ! Ez megoldotta az iszonyú feszültséget. Am azért valamennyien meglehetősen ha- laványok lettünk s igyekeztünk valahogy el­igazodni. Mi történhetett ? Mitől eredt a búvárhajónak természetelle­nes ferdesége? És miért tombolnak a gépek felettünk néha olyan vad dühvei, hogy az egész naszád nyög beléje ? . . . Mielőtt azonban bármelyikünk is végig­gondolhatta volna az esetet, vezető mérnökünk, a kis Klees, felszökött kuporgó helyzetéből s villámgyors mozdulattal megrántva a gépjelzőt, „Állj !“-ra állította azt. A rendelet végrehajtása természetesen ki fog terjedni az összes felmentettekre. Főleg és különösen pénzintézeti tisztviselőkre és alkal­mazottakra, ipari, kereskedelmi vállalatok, vagy egyéni czégeknél felmentési élvezőkre, a hadiszállítás címen ezideig nélkülözhetet­leneknek jelzett vállalatok és egyéni czégekre, végül mindezeknek összes alkalmazottaira. Egyszóval a felmentettek között olyan meg­szigorított sorozásféle lesz, amely azt dönti el, hogy a felmentés jogezime megvan-é, il­letve afölött határoz, a feltétlen nélkülözhe­tetlenség téngleg a bizottság megítélése szerint fenn forog-e ? Kétségtelen, hogy a hadügyi kormány ezen intézkedése a legszigorúbb elbírálásra enged következtetni s meglepő eredménye előre látható. Mindeme intézkedést a miniszter 2312/dn. 1917. szám alatt kelt rendeletében következők­kel indokolja: ,,A háború beláthatatlan tartama és \ egyre fokozódó hevessége szükségessé teszik, hogy minden arcvonalbeli szolgálatra al­kalmas egyén, ha a maga felmentésre jog- czimet adó polgári alkalmazásában nem feltétlenül nélkülözhetetlen, vagy pótolható, csapatszolgálatra bevonuljon.“ A miniszter indokaihoz kommentár nem szükséges. Mindenki levonhatja abból a konzek­venciákat. És hogy e bizottságok működése a legkérlelhetetlenebb szigoron épül fel, az ter­mészetes. Egyszersmint jelenti azt is, hogy az egyre hangosabb észrevételezéseknek akarja végét vetni. Nyílt számadást akar, hogy kikre van a hadviselés érdekeit itthon szolgálók közül feltét­len szükség és kik valóban nélkülözhetetlenek. A hadügyminiszter 220000/abt -10 - 916. sz. alatt kelt rendeletéinek 5. §-a e bizottságok mű­ködését a következőkben Írja elő: 1. Ily bizottságokat minden cs. és kir. ka­tonai parancsnokságok vagy honvéd kerüle­tek állítanak össze, Tagjai lesznek: a) szavazati joggal bírók, b) tanácsadó tagok, c) tájékoztató tagok, d) katona orvos (szükségszerint). 2. Helyet foglal a bizottságban egy törzs­tiszt vagy tábornok ez mint elnök; két kato­Hirtelen csönd lett. Lassanként magunkhoz tértünk az ijedt­ségtől és tanakodtunk, mi történt ? A búvárhajó előrésze 36 fokú szög alatt lefelé állt s úgyszólván a feje tetején ; úgy lát­szott, hogy a hajó orrával feneket értünk, mig hátsó része meglehetős erővel fel és le inga­dozott ; amellett a manométer csak mintegy 15 méternyi mélységet mutatott. Hamar tisztában voltam a helyzetünkkel; igazán minden inkább volt az, mint kellemes. A térkép szerint a tengernek ezen a he­lyén mintegy 31 méter mélységnek kellett len­nie ; hoszú naszádunk helyzeténél fogva a hajó­far jókora darabjának ki kellett állania; úgy hogy kedves céltáblája lehetett az ellenséges torpedórombolóknak. Amig a gépek működtek, még a következő hátrányok is súlyosbították helyzetünket: ha hullámvölgy siklott el felet­tünk, akkor hajócsavarjaink minden valószínű­ség szerint legalább részben a levegőben pas- koltak s az igy keletkező, magasra felcsapó vad szökőkutak és habtoriatok által még jobban ránk terhelhették a figyelmet. Klees barátunk azonnal felismerte ezt a motorok tomboló rán- gásairól és lélekjelenléte által legalább a leg­rosszabbat elhárította rólunk. Mindenesetre egészen furcsa jelzőbójával árultuk el a helyünket és minden percben vár­tuk, hogy a magasan felettünk függő hajófar­ból egy gránát recsegő becsapását halljuk----­Né hány másodperc telt igy el rettenetes feszültségben-----------------------------------------­De csend volt. Semmi sem hallatszott. A nai szolgálatban álló tartalékos vagy népfelkelő havidíjas; az egyik mint administrativ, a másik mint műszaki szakértő; a cs. és kir. hadügyminisz­térium egy képviselője (és pedig az illetékes osz­tály tengerészeti vagy műszaki katonai komité); a kereskedelmi és iparkamarák egyik tiszt­viselője; az illetékes kerületi ipar felügy elő és a megfelelő érdekképviselet egy-egy kiküldöttje. A tagok csak érdektelenek lehetnek. A bizottságok müködésöket legközelebb megkezdik. HÍREK. Február 7. Személyi hírek. Dr. Erdödy Ignácz főtörzsorvos pár havi távoliét után családjával Bécsből haza érke­zett. - Özv. Bittsánszky Edéné miniszteri tanácsosné pár heti tartózkodásra a fővárosba utazott. Kitüntetés. Őfelsége a király ifj. Farkas Jenő 39-iki ezredbeli tarackos tüzérhadnagynak az ellensséggel szemben tanúsított vitéz maga­tartásáért a signum laudist adományozta. Zászlósi kinevezés. Vásárhelyi Gyula 5. ezredbeli hadapródot soron kívül zászlóssá ne­vezték ki. Martini őrnagy újabb kitüntetése. Őfelsége a király Martini Mór 5. gy. ezredbeli őrnagynak az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményes magatartásának elismeréséül a vaskorona rend III. osztályát adományozta a hadiékitménnyel. Közjegyzői kinevezés. Az igazságügyminiszter dr. Szilágyi Elek karcagi ügyvédet Szinérvá- raljára kir. közjegyzővé nevezte ki. Miniszteri elismerés és köszönet. A belügy­miniszter vármegyénk főispánjának és a tisztvise­lőknek az ötödik hadikölcsön jegyzés fényes eredményéért a nagy ügy érdekében való buzgó és sikeres közreműködésükért teljes elismerését és meleg köszönetét fejezte ki. A nagybányai rokkant katonák alapja. A nagybányai rokkant katonák alapjára újabban ifj. Kertész Gyula bevonulása alkalmával 7 koronát adományozott. Leg­utóbbi számunkban 4151 K 18 fillért mu­tattunk ki. Az újabb adománnyal az alap 4158 K 18 fillérre emelkedett. További szives adományokat kérünk! A vöröskereszt egyesület közgyűlése. A ma­gyar szent korona országai vöröskereszt egyle­tének Nagybánya városi választmánya f. hó negyedikén tartotta meg rendes évi közgyűlé­sét a városháza tanácstermében. A tagoknak hajócsavarok többé már nem árulhattak el ben­nünket ; azonkívül odafenn a viz felett bizonyára még homály volt és a torpedórombolónak a há­borgó tenger közepeit valószínűleg elég dolga volt magamagával. Hogy ennek ellenére is siettünk kiszaba­dulni ebből az ostoba helyzetből, az könnyen érthető. Miután a búvárhajó egyébként teljesen sértetlen és vízhatlan maradt és az irtózatos lökést minden kár nélkül kiálltotta, a mi to­vábbi dolgunk programszerűen folyt le. A far­tartályokat, amelyek nem voltak egészen leve- gőtlenitve, gyorsan elárasztottuk vízzel s igy fokonként józanabb helyzetbe hoztuk a búvár­hajót. Am azért még korántsem feküdt a hajó vízszintesen ; hisz tulerélyesen dugta bele az orrát a sárba. Most azonban legalább egészen a viz alatt voltunk és nyugodtan hozzáfoghat­tunk egyéb munkánkhoz. Az elülső terhelőtar­tályokból kinyomtuk a víznek egy részét, egye­bekben addig egyensúlyoztuk a búvárhajót az egyensúlyozó tartályokkal, mig az orra elsza­badult a tenger fenekéről. Most aztán elkezd­tünk felfelé úszni, de csakhamar vissza Kellett egyensúlyozni a hajó előrészét, hogy megaka­dályozzuk a tulnehézzé vált farrésznek veszé­lyes kilengéseit. Kis idő múlva a hajó egyen- sulyállapota helyre van állítva és megint ural­kodni tudok a „Deutschand“-on. Most aztán volt időnk töprengeni, mi okoz­hatta a mi különben oly derék naszádunknak hirtelen bakugrását. Az okok egész sorának kellett találkoznia. Eltekintve attól, hogy a leg­ritkább esetben sikerül egy nagy búvárhajót

Next

/
Oldalképek
Tartalom