Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1916-12-28 / 52. szám
4 NAGYBÁNYA 1916. december 28. Mendihovszky Józsefné, Égly Jánosné, Novelly Sándorné és Majer Kelemenné. A nagyszámban megjelent szegények mindenike bőségesen kapott élelmiszert s pénzsegélyt. Hoffman Árpád ivén újabban adakoztak: Részvénytakarék 100 K, Bányaigazgatóság 50 K, Stoll Béla 20 K, Szaitz Lászlóné Budapest 20 K, Zoltán László 25 K, Szőke Jánosné 10 K, Madarassy László 10 K, Mol- dován Antalné 15 K, dr. Makray Mihályné, Mándy Zoltánná, Stoll Gáborné, Balkó Sándorné, Wai- gandt Anna, Kovács Béláné 10—10 K, Csepey Ferenczné 6 K, Rumpold Gyuláné, Magyar Zsig- mondné, Balog Gyuláné 5-5 K, Nánásy lstvánné 3 K, Gurszky Jánosné 3 K, Zsembery Tivadarné 2 K. Platthy Géza ivén: Platthy Gézáné 10 K, Platthy Géza 3 K, Mladeiovszky Lajos 5 K, Jeremiás Károly 3 K. — Lapunk legutóbbi számában Wienerberger Béláné 5 K 40 filléres adománya tévedésből W. Géza néven szerepelt, amit ezennel helyreigazítunk. Élelmiszereket küldtek a kiosztásra: dr. Vass Gyuláné, Fülep Im- réné, Jancsovits Józsefné, Kremniczky Albertné, Kosztolányi Aranka, Delhányi Zsigmondné, Németh Béláné, Szőke Jánosné, Wienerberger Károlyné és Gurszky Jánosné. Szathmáry Béláné karácsonyfa-alap kamatai 13 K. 5 szegény veresvizi gyermek között osztatott szét. Úgy az adományokért, mint a közreműködőknek segítségükért hálás köszönetét mond a nőegyesület elnöksége. Az Esti Újság uj korszaka. A budapesti napisajtónak ismét jelentékeny szenzációja van : az Esti Újság december 6-tól kezdve pontban déli 12 órakor jelenik meg a főváros utczáin. A megjelenési időnek ezzel a változásával egyidejűleg az „Esti Újság“ óriási apparátussal szervezte át eddigi szerkesztőségét és adminisztrációját, úgy, hogy terjedelem és tartalom tekintetében a legnagyobb reggeli és esti lapokkal fogja felvenni a versenyt. „Az Esti Újság“ volt egyidőben az első és egyetlen kolportázslap Budapesten és előkelő hangjával, kiváló és iránytmutató szerkesztési módszerével, nagyszerű hírszolgálatával és politai súlyával qualitás tekintetében is legfőbb dísze volt a magyar ujságirodalomnak. Ez a korszak tér vissza most a laphoz, amikor ezer és ezer rikkancs kiáltja belé a nevét a főváros déli forgatába és a lapkihordók százai viszik szét minden irányba, hogy a legkésőbb fél egykor már minden előfizető déli asztalán is ott legyen. A lap kiállítása külön szenzáció. Eredeti beosztásával, egyéni és szellemes typográfiájával, nagyszerű áttekinthetőségével Földes Imre pompás rovaífej-rajzaival és magával az uj lapfejjel a hazai ujságnyom- tatás fejlődésének egy újabb, nagyszerű etappeját mutatja. A lap régi bevált ujságirógárdáján kívül — az újabb munkatársak között ott találjuk Karinthy Frigyest, aki a színházi kritikákat Írja, Kosztolányi Dezsőt, aki színes czikkekkel gazdagítja a lapot és a magyar irodalom több jelesét. Az „Esti Újság“ pontban délkor az első vonatokkal elhagyja a fővárost és minden más sajtó- orgánumot megelőzve, elsőnek érkezik is a vidékre. A lapkiadó hivatala súlyt helyez arra, hogy a vidéki közönség megismerkedjék az „Esti Újság“ uj korszakával és egy hétig ingyen küldi mindenkinek a lapot, aki ilyen kéréssel hozzáfordul. Az „Esti Újság“ szerkesztősége és kiadóhivatala Budapesten, V, Kálmán-utca 15. szám alatt van. A hadi kölcsön jegyzés határidejét meghosszabbították 1917. január hó 8-ig. Tartsa mindenki hazafias kötelességének, hogy tehetségéhez mérten jegyzésével mozdítsa eső a végső diadalt. Önmagát gyalázza meg, aki e kötelességének nem tesz elegei! Központi szeszfőző Nagybányán. F. év okt. 14-én ^ pénzügyminiszter az 1916. XXIV. t.-c. értelmében uj rendeletet adott ki, melyben a törköly pálinka, konyak, seprű pálinka, szilva- és egyéb gyümölcspálinka főzésre járásonként központi szeszfőző felállítását tervezi. E szerint a termelők eladhatják a szeszfőzésre jogosultnak a főzésre alkalmas anyagot, vagy pedig kifőzhetik a maguk vagy a kereskedelem számára a központi szeszfőzőn. Ezzel természetesen meg szűnik Nagybányán is az a három szeszfőző üst, melyen a termelők eddig gyümölcs pálinkát főzhettek. Az ilyen központi szeszfőzőre elsőbbségük van a községeknek; másodsorban a termelők szövetkezetének; harmadsorban a földm. minisztériumnak, aztán jönnek a cégek és egyének, mint vállalkozók. Nálunk a gazd. egyesület is megpendítette az eszmét, vájjon nem volna-é helyes a gazdáknak felállítani a szeszfőzőt. Mivel azonban Nagybányán a város szándékozik ilyet létesíteni, azért a gazd. gyűlés elállt a szándékától. Csüdör Lajos városi tanácsos már járt is Nagykárolyban, hogy a pénzügyigazgatósággal a városi uj intézményre vonatkozóan tárgyaljon. A városnak ez uj jövedelmi forrása lesz, még akkor is, ha — amit várni lehet — méltányosan fog elbánni a gazdákkal. Egyik magyar városról olvassuk, hogy tavaly 100 ezer koronát nyert ilyen módon. A kérvényt dec. 31-ig kell benyújtani s azt a város már be is nyújtotta. Nagybánya kiválóan alkalmas ilyen főzőház létesítésére, mivel itt gyümölcs jó esztendőben bőségesen terem s a hulladékokból százezreket lehet megmenteni. A szeszfőzőt lehetőleg a vasút mentén fogják felállítani, hogy a kereskedelmi szállítást is meg- könnyebbitsék. Szóban van, hogy esetleg több járásnak ebbeli szükséglete is itt nálunk fog találni kielégítést és megoldást. Dr. Erdélyi Zoltán távozása. Báró Kürthy Lajos az országos Közélelmezési Hivatal vezetője hivatalának átvétele után tudvalevőleg I megbízottakat küldött szét az országba, akinek feladata a rekvirálás ellenőrzése volt. Szatmár és Szatmárvármegye területére e célból dr. Erdélyi Zoltán rendőrkapitány küldetett ki, aki nagy eréllyel kezdte meg működését. Báró Kürthy Lajos most táviratban értesítette úgy a vármegye mint a város vezető hatóságait, hogy dr. Erdélyi Zoltánt Szatmármegye és : Szatmár város rekvirálásának ellenőrzése alól J felmentette és központi szolgálattételre rendelte be; a rekvirálás további menetének ellenőrzésével báró Majthényi Józsefet bízta meg. Az uj i megbízott még nem foglalta el hivatalát. Tilos az uzsonnakávé a vidéken is. A Közélel- ■ mezési Hivatal újabb elhatározása szerint az | uzsonnakávét Magyarország egész területére d. ! u. 3-órától este 8 óiráig betiltották. A tilalom I a kávémérésekre, vendéglőkre és száll ódákra is vonatkozik. A „Vasárnapi Újság“ december 24-iki karácsonyi száma rendkívül érdekes és bő tartalom- j mai jelent meg. Czimképe Botticelli egy bűbájos Madonnája, többi képei a háború különféle ér- j dekesnél érdekesebb epizódjait és kiváló szemé- i lyeit mutatják be; az utóbbiak közül Haus vezér- : tengernagyot, hadi flottánk parancsnokát, Luden- j dorf tábornokot (Jákó János czikkével), Zádor István két pompás harcztéri rajzot ad. Egy nagyobb közlemény, Garavich Tibor cikkével az ] esztergomi primási képtár régi olasz s egyéb j : külföldi képeit mutatja be. Szépirodalmi közlemények: Szőllősi Zsigmond regénye, Szemere : György novellája, Szabolcsira Mihály és Sajó Sándor versei, Kájel Endre czikke a Baka-család költészetéről, Pontoppidan regénye. Egyéb közlemények: Képek Romániából s a rendes rovatok: A háború napjai. Irodalom és művészet. Halálozás. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt ^korona, a „Világkróniká“-val j együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi ! Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem utcza 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes-Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Ipartestületi közgyűlés. A nagybányai ipartestület f. hó 31-én délelőtt 11 órakor az ipartestület helyiségében évzáró közgyűlést tart. A napirendre az 1915. és 1916. évi zárószámadások jóváhagyása s az 1917. évi költségvetési előirányzat megállapítása van kitűzve. A közgyűlést, miután az ipartestület tagjainak jórésze hadba van vonulva, a megjelent tagok számára való tekintet nélkül megtartják. Adakozás. A szegény iskolás gyermekek segítésére újabban adakoztak: Nagybányai részvénytakarékpénztár 50 K, Nagybányai fogyasztási szövetkezet. Steinfeld Béla 30 —30 korona, Lendvay asztaltársaság 16 K, Kupás Mihály 4 K, M kir. bányaigazgatóság 125 K, melyből 50 K. a veresvizi és kereszthegyi óvodás gyermekek javára fordítandó. Ruhát adott Radó Andor 50 K értékben. Vegyék szivökre akiket illet. Erélyes hangú körlevelet küldött Csaba főispán azoknak, akikről tudva van, hogy a háború alatt tekintélyes vagyonhoz jutottak és daczára ennek, a hadikölcsönhöz eddig még egy fillérrel sem járultak hozzá, — vagy legalább is olyan csekély összegeket juttattak e célra, a mely nem áll arányban a háborúban szerzett vagyonukkal. Pénzintézetek, közig, hivatalok, szolgabirák és körjegyzők utján nyilván tartják ezeket az önző, hazaáruló embereket s ha rövidesen nem szállnak magukba, nem tesznek eleget hazafiul kötelességüknek, kipellengérezik őket, nyilvánosságra hozzák a nevüket. A főispán körlevele igy hangzik : „Ebben az egész világot lángra borító küzdelemben, melynél a magyar nemzet és szövetségeseink fentállása forog kockán, mindenkinek, aki becsületes gondolkozással bir, hazáját szereti s a háború után a társadalomban tisztességes névvel akar élni, kötelessége áldozatokat hozni. A nemzet szine-virága vérével és életével hozza meg a legnagyobb áldozatot. Akik idehaza maradtak s a Mindenható kegyelméből minden nagyobb megpróbáltatástól meg lettek kiméivé, azoknak egész erejükkel mun- kálkodniok kell, hogy a nagy véráldozat ne legyen hiába való és ha a haza érdeke, azt kívánja, rendelkezésére kell bocsájtani mindenét. Nekünk nincs más, akire támaszkodhatnánk, mint a magyar nép hazaszeretete, s hogy ez milyen kutforrás volt, bebizonyult akkor, midőn a kormány a háborúval járó óriási költségek fedezhetése végett hozzá fordult kölcsönért. A legszegényebb néposztály sietett filléreit a haza oltárára vinni s igazán megindító volt látni azt a boldog megelégedést, mely annak az arcára volt Írva, ki utolsó fillérjét adta oda s akit nem az foglalkoztatott, hogy miből lesz meg a másnapi kenyere, hanem, hogy ő hozta a hazának a legnagyobb áldozatot. Legnagyobb megdöbbenéssel tapasztaltam azonban, hogy vannak olyanok is, kiket az Isten anyagiakkal bőven megáldott s talán meggondolatlanságból vagy hanyagságból, de ezideig mind a négy hadikölcsön jegyzésnél kivonták magukat honpolgári kötelességük alól. Sajnálatomra Címzett is ezek között van, s én most annak a reményemnek adok kifejezést, hogy midőn mulasztására figyelmeztetem, nem fog az eddigi rideg közönyösség álláspontján megmaradni, hanem siet az elmulasztottat is pótolni. Higyje meg azt nekem, hogy a rejtőkben összegyűjtött pénz soha azt az örömet nem fogja okozni, mint a mily keserűsége támad abból, ha a társadalom ítélő széke elé fogja idézni s szemébe vágja, hogy mikor a haza veszedelemben forgott s szüksége volt rá, az elől ridegen ki tudott térni. Én bízom benne, hogy ilyenek a vármegye területén nem lesznek találhatók. Nagykároly, 1916. december hó Csaba, főispán.“ Adományok az áll. főgimnázium Ferencz József- alapitványára. A nagybányai m. kir. áll. főgimnázium tanári kara elhatározta, hogy néhai I. Ferencz József emlékére és IV. Károly király trónralépése alkalmából alapítványt létesít, amely célra eddigelé 565 K 10 fillér folyt be, amelyhez hozzájárultak: dr. Rencz János állami főgimn. igazgató 24 K, Soltész Gyula m. kir. erdőfőmérnök 10 K, dr. Weisz Ignác ügyvéd 10 K, Bozsenik Béla, Dergáts Sándor, Fülep Imre és Molnár Gyida áll. főgimn. tanárok 6-6 K, Borbás Géza és Rácz Miklós főgimn. tanárok 5-5 K, Demeter Dezső, Németh Béla és Or- Igwszky Frigyes főgimn. tanárok 4 - 4 K, Csáky Özséb í’óm. kaih. hittanár 10 K, Papp Endre gör. katli. hittanár 7 K 50 f; továbbá az állami főgimnázium I. a. oszt. tanulók 60 K, az I. b. oszt. tanulók 11 K 70 f, a II. oszt. tanulók 46 K, a III. oszt. tanulók 100 K, a IV. o. tanulók 50 K 50 f, az V. oszt. tanulók 89 K, a VI. oszt. tanulók 27 K 40 f, a VII. oszt. tanulók 31 K, a VIII. oszt. tanulók 44 K. További szives adományokat köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a nagybányai m. kir. áll. főgimnázium igazgatósága. Gyűjtők figyelmébe. A Hadsegélyező Hivatal által által kiadott nemzeti gyász pajzsok és gyászérmek korlátolt számban még kaphatók a hivatalnál, V. Akadémia utca 17. A gyászpajzs kartonpapiból készült, egy darab ára 20 fillér
