Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1916-07-13 / 28. szám

4 NAGYBÁNYA 1916. julius 13. József-rendeí a királytól, meg a versed paro- chiát a hivek egyhangú akaratából. Hűséges és bátor lelkigondozója a vitéz debreceni bakák­nak, a Conrád ezredének, akiket valósággal el­halmoz a szeretetével a hadtestparancsnokuk: József főherceg. Igen kedves intimitásokat be­szélt el erről a tábori lelkész. József főherceg — mondja Vass Antal — rendkívül közvetlen s megnyerő egyéniségű ember, akiigazán a ka­tonái között érzi jól magát. Debreceni fiait, ami­kor pihenőben vannak, naponta kétszer is meg­látogatja. Igyekszik mindenképen a kedvükbe járni. A múltkoriban kuglizót állíttatott föl nekik és maga is kuglizott a katonákkal. Es e közben egyszer csak egy órát és egyéb tárgyakat sze­dett elő a zsebéből, amelyeket díjul tűzött ki a legjobb játékosoknak. Persze, volt is versengés a József főherceg dijaiért. Mindent megvizsgál, amit a katonáinak adnak. Egy alkalommal új­fajta dohányt osztottak ki. A kóstolóadagok után már érdeklődött, hogy hogy’ Ízlik? Erre előlép Nagy István közvitéz: — Jó vóna ez az ujmódi füstölni való is, fenséges uram, de hát — eltörött a pipám. — Ez bizony baj! — jegyzi meg a főher­ceg. — Es nem is szólt többet. Nemsokára ezután istentiszteleten volt, a melynek végeztével megkérdezte, hogy hol van Nagy István? Jelentkezik a magyar, mire Jó­zsef főherczeg minden szó nélkül kezébe nyom egy vadonatúj pipát. Erre azonban előáll egy másik atyafi is s előadja hogy neki sincs pipája. — Majd hozok neked is, fiam! — feleli a főherczeg és ez a vitéz is megkapta a főher­cegi pipát. Egyszer arról panaszkodtak a hajdúsági bakák, hogy nagyon megkívánták már a — sza­lonnát. József főherczeg szerzett nekik ezt is, úgy, hogy régen volt olyan pompás szalonna­sütés a Doberdón. Vagy talán sohasem . . . Nagyon jellemző József főherczegre és a magyar bakára az az eset is, ami nem régen történt. Egy katona heverészett a napon. Alig pár nappal előbb, vagy talán épen akkor érke­zett a harcztérre. József főherczeg odament hozzá s szóba akar vele állni. — Jól esik a sütkérezés, fiam, ugy-e? — kérdi a főherceg. — Csak lehetősen, — feleli egész közö­nyösen a baka. — Hát nem ismersz ? puhatolja a főher­czeg a begombolkozott magyart. — Nem én! — József főherczeg vagyok. A vitéz ránéz - a főherczeg gallérja le volt takarva — s aztán ápertén kijelenti: — Azt mindenki mondhatja! A főhercegnek tetszett ez a paraszti okos­kodás s nyomban megkoczkáztatta: — Ha a szakaszparancsnokod is azt mond­ja, akkor sem hiszed? — A’ mán más! — üti föl a fejét a ta- máskodó hajdú. A szakaszparancsnok hamarosan igazolta József főherczeg személyazonosságát, mire a magyar, közelebb lépve hozzá, emelkedett han­gon mondja: — Sokat hallottam róla. Áldja meg a jó Isten! — és könny szivárványlott a szemé­ben . . . József főherczeg melegen megrázta a szi­vén talált magyar kezét és eltávozott. — A múltkoriban, hogy itt jártam, - fe­jezi be a diskurzust a tábori tiszteletes, — azt a hirt vittem József főhercegnek, hogy össze­esküvést szőnek ellene — Debrecenben. — Hogy-hogy ? ütődött meg a főherczeg. — Úgy, fenséges uram, hogy a háború után Debreczenbe akarják vinni. A főherczeg erre elmosolyodott, majd pe­dig komolyan maga elé nézve, megjegyezte : — Azt csak a jó Isten tudja, hogy hol la­kom én a háború után ! ? . . . — A magyar nép szivében, fenséges uram! így nyilatkozott őszinte meggyőződéssel a tábori pap. Ügyvédi irodámban románul jól be­szélő Írnok vagy gépirónő alkalmazást nyer. Ajánlatokat írásban kér dr. Troplo- vits Imre ügyvéd. Gyüjtsünk gyógynövényeket, barackmagot és szilvamagot! A Hadsegélyző Hivatal által meg­indított gyógynövény gyűjtési akció felhívja az áldozatkész közönség figyelmét arra, hogy mi­ként lehet, a normális időkben veszendőbe menő, vagy elhanyagolt anyagokból a hadviselésre nézve igen fontos értékeket teremteni. A me­zőkön ingyen virító gyógynövényeket, a barack és szilvamagvát csak össze kell szedni és igy kis fáradtsággal, anyagi áldozat nélkül hatható­san segíthetjük a hadsereget, mely a gyógysze­reket megkapja és a hősök özvegyeit, kiknek az értékesítés összege jut. A barack és szilva magjából olajat préselnek, mely a gyógyászat­ban fontos mandula-olajat helyettesíti. E mag­vakat teljesen száraz állapotban, csonthéjákkal együtt küldjük be, a csomagokat a posta és vasút bérmentve veszi fel, ha „gyógynövény" tartalomra vannak jegyezve, a Hadsegtlyező Hivatalnak V., Akadémia-ulcza 17. címezve. A gyógynövények iránt érdeklődőknek a Had­segélyező Hivatal kívánatra tájékoztatást küld. Hársfavirág, bodzavirág, .nadragulya, beléndek, arnika, pipacs, orvosi slékfű, ezerjófű, üröm, ökörfarkkóró, zilize levél, anyarozs, redőszirom stb. mind gyűjthetők, de. csak azon növények­ről kérjünk utasítást, amelyek az illető vidéken tényleg előfordulnak. Pályázati hirdetmény ajtókilincsekre. Bizony ennek fele sem tréfa s nagyon könnyen meg- eshetik, hogy egy szép napon leszedik az összes rézből való ajtókilincseket, hogy helyette fa vagy legfeljebb vaskilincseket rakjanak fel, mert a sárgaréz kell a municzió gyártáshoz. A keres­kedelmi és iparkamara megküldte hivatalos ki­admányban lapunk részére a pályázati hirdet­ményt, mely a jelenleg használt és rézből ké­szült ajtókilincsek pótlására alkalmas fa vagy vas kilincsek gyártására, illetve elsősorban olyan minta készítésére vonatkozik, melyet a levett kilincsek helyére szakértő vagy iparos közben- jötte nélkül fel lehet szerelni. A legjobb és gya­korlati kivitelre legalkalmasabb 4 mintára pálya­dijak vannak kitűzve és pedig 1-ső dij 10000 K, 2-ik dij 6000 K, 3-ik dij 4000 K és negyedik dij 2000 K. Pályázhatik minden szakmabeli ipa­ros. A pályázat eredménye felett a kereskedelmi miniszter által e czélra kiküldött bíráló bizott­ság fog dönteni. Most már megeshetik, hogy annak is, akinek van száz forintja, fából lesz a kilincse. Sebaj! legalább nem kell sidolra költeni s a fényesitéssel fáradni. Nyugtázás. A Czárich Ida nevét megörökítő iskolai alapítvány növeléséhez Soltész Elemérné 5 koronát adott. Ezzel az alap 589 korona. Ez adományt köszöni Székely Árpád. A „Vasárnapi Újság“ julius 9-iki számában kiváló érdekességü képek vannak : az olasz harc­térről, az angol-francia offenziva színhelyéről. Conrad Gyula festőművész néhány művészi harc­téri képet rajzolt. Egy czikk, képpel, Joffre had- vezéri egyéniségét méltatja. Egy sorozat kép az Erzsébet királyné emlékmű első dijat nyert pályaterveit mutatja be. Szépirodalmi olvasmá­nyok : Havas Alisz és Walter Bloém regénye, Szőlősi Zsiginond tárczája. Egyéb közlemények: Dalmady Győző és Zemplén Győző arcképei s a rendes heti rovatok: a háború napjai, Iroda­lom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 5 kor., „Világkrónikával“ együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhiva­talában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4 sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, fél­évre 2 korona 40 fillér. Adakozás. A hadsegélyző czéljaira julius hóra adakoztak: 1. Berks Lajos 10 K, Smaregla Mihályné, Lakos Imréné 5-5 K, Mladeiovszky Lajos 20 K, Zoltán László 25 K, Steinfeld Sá­muel julius és augusztus hóra 20 K. Munkásnők, kik katonai hóczipőkhöz szalmafonat készítésére vállalkoznak, sür­gősen jelentkezzenek Balázs Gézáné men- helyi gondozónál Erdélyi-ut 5. Napi kere­set 3-4 korona. Nyaralók figyelmébe. Közvetlen a liget közelében két szoba s konyha, bútorozva is, kiadó. Értekezni lehet Égly Mihály főjegyzővel. A záróra meghosszabbítása. Kevés háborús intézkedés érintette olyan súlyosan a publiku­mot, mint a záróra. A magyar közönségnek, amely szinte iskolai példányképe volt a megfékezhe- tetlenségnek, hozzá kellett szoknia ahhoz, hogy gyámkodjanak felette s mulatozásának korláto­kat szabjanak. Csak természetesen, hogy a kü­lönösen érdekeltek sehogysem tudtak beletö­rődni ebbe s minden eszközzel azon voltak, hogy a rendelet szigorát enyhítsék. így a deb­receni vendéglősök és kávésok ipartársulata kér­vényt adott be a belügyminiszterhez és kérte, hogy a zárórát tekintettel az előretolt időre is, egy órával hosszabbítsa meg. A miniszter most válaszolt erre a kérdésre s értesítette a debre­ceni tanácsot, hogy a meghosszabbítás kérdésé­ben nem óhajt intézkedni, hanem a város főka­pitányára bízza a döntést, mivel a további in­tézkedésre a főkapitánynak fölhatalmazást adott. A miniszter válasza mindenesetre nóvum ezen a téren s nem jelent kevesebbet, minthogy a főkapitányok fel vannak jogosítva a záróra bi­zonyos megszabott kitolására. Ezek után való­színű, hogy az „összes érdekelt körök“ csakha­mar megmozdulnak az egész országban. Papirpazarlás. Az összes miniszterek a na­pokban rendeletet bocsájtottak ki, mely szerint a hivatalos életben a papírfogyasztás korláto­zandó. Ezúton is figyelmeztetjük tehát a közön­séget, hogy bármely hatósághoz, sőt még a mi­nisztériumokhoz intézendő beadványait is csak félives papírra Írja. A hatóságok ezt nem tekin­tik tiszteletlenségnek, mert a papirosfogyasztás korlátozása ma hazafias kötelesség. Kaszák eladása. Újból felkérjük a gazdasági egylet érdekelt tagjait, hogy az áruba bocsájtott kaszákat mielőbb vásárolják meg, mert csak ez ezetben tudjuk az előlegezett össegeket vissza­fizetni. Gazdasági egyesület. önkéntes belépés a hadseregbe. A honvédelmi miniszter valamennyi törvényhatósághoz intézett rendelete szerint az 1897 — 1892. évben született és jelenleg pótszemle alá vont hadkötelesek a gyalogság és vadászcsapatokon kívül korlátolt számban önkéntesen beléphetnek a közös had­seregnél a lovassághoz, a tábori-, hegyi- és vár­tüzérséghez, az utászcsapatokhoz, végül pedig önkéntesen beléphetnek a haditengerészethez. Az elvállalandó szolgálati kötelezettség tartama három évi tényleges és hét évi tartalékos, a haditengerészetnél négy évi tényleges, öt évi tartalékos és három évi tengervédbeli szolgálat. Az önkéntes belépésre csak azok kapnak enge­délyt, akik a népfelkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak és az egy évi tényleges szolgálat kedvezményének végleges vagy felté­teleselnyerésére igénnyel nem bírnak. A csapat­választásra jogot biztositó önkéntes belépésnek végső határideje az a nap, amely az 1897 -1892. évi születésű évfolyamokba tartozó hadkötele­seknek a népfelkelési tényleges szolgálatra való általános bevonulási napját közvetlenül megelőzi. Ezen a nap után az említett évfolyambeli szüle­tésű ifjak csak abba a csapattestbe léphetnek be önkéntesen, amelybe a csapatonkénti felosz­tás szerint már beosztást nyertek. Jég kapható a Ganz-féle villamos r. t. üzeménél naponta a reggeli órákban. Egy tábla ára 2 korona. Az állatok etetésére nincs gabona. Csak leg­utóbb jelent meg a kormány rendelete az or­szág gabona szükségletének biztosítása tárgyá­ban. Ez alkalomból egyik laptársunk azt Írja, hogy az állatok etetésére nincs gabona! In­dokolja ezt azzal, hogy a kormány rendeleteileg kimondta, hogy gazdasági szükséglet czimén, vagyis az állatállomány szükségletére búzát, ro­zsot, kétszerest felhasználni tilos. Hiszen ez csak természetes dolog. Ha a régi bő világban nem etették az állatokat búzával, rozzsal vagy két­szeressel, bizonyára nem fogják etetni most, amidőn a legnagyobb takarékosságra van szük­ség az összes vonalokon. Szatmárvármegye s a jegyzői átalányok. Szat- márvármegye törvényhatósága felebbezés kizá­rásával elhatározta, hogy a községi és körjegy­zők napi úti és fuvarátalányát a mai rendkívüli viszonyokra való tekintettel 40%-al felemeli. A csalán. Erről a nenyuljhozzám növényről legtöbben csak azt tudták, hogy gyenge levele kitűnő és olcsó táplálék a kis kacsák részére. Vannak aztán sokan, akik hallottak csalánból készült zsákokról is. Most aztán a nagyszebeni katonai parancsnokság hirdetéséből mindnyájan megtudhatjuk azt is, hogy leveléből gyógyszer, kórójából, helyesebben indájából a sebészethez kitünően bevált gyapot pótszer készíthető. Vár­megyék hivatalos lapjában a nevezett katonai parancsnokság útmutatása kapcsán megjelent az alispán felszólító jrendelete, mely csalán gyüj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom