Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1916-10-12 / 41. szám

1916. október 12. NAGYBÁNYA 3 ember dusabb asztalhoz ül napról-napra. Sok kis hivatalnok többet áldoz saját személyére. A hatalomért sem jött. Jött, hogy őmaga szegény és igény­telen maradjon, de egyházmegyéjén köny- nyitsen, teherviselésén segítsen. Jött, hogy a millióktól epedett kath. renesszánszon az ifjúság nevelése révén hatalmasat lendít­sen, hogy a szegény szülők gyermekeit felemelje, pályához segítse. Jött, hogy ő még szegényebb maradjon és példaadóan lelkiismeretes gonddal és számadással mindent visszaadjon az oltárnak, az oltá­roknak, a templomoknak, az intézmények­nek, a nemzet szükségleteinek, melyek ré­vén Isten kegyelméből és az apostoli király­nak magas akaratából anyagi forrásokhoz jutott. Tíz esztendeje, hogy elindult a sú­lyos gondokat hordozó hajó s immár dia­dalmasan beérkezett az első kikötőbe. Püspökünk, dr. Boromissza Tibor Ka­locsán született 1840. év julius hó 18-án. Atyja érsekuradalmi tiszt volt. Iskoláit Kalocsán és Baján végezte. A papi pá­lyára lépvén, mint kiváló növendéket ér­seke Rómába küldötte. Ott végezte há­rom éven át bölcsészeti tanulmányait és szerezte meg a doktori oklevelet. Gyen­gélkedése miatt vissza kellett jönnie Ka­locsára, ahol a theologiát be is fejezte. Aldozópappá 1863. évben julius 26-án szentelte föl Haynald érsek. Egy ideig káplánkodott Jánoshalmán, Apatinban; 1869. évben tanárnak nevezik ki a kalo­csai nőképzőbe. Majd jánoshalmai plébá­nos, mint ilyen hővizi apát; aztán kalo­csai kanonok, pápai prelátus. 1906. junius 20. szatmári püspöknek nevezi ki őfel­sége a király. Ugyanez év augusztus 3-án prekonizálta őszentsége X. Pius pápa. Szeptember 30-án követte a püspökké való szentelés, melyet Samassa József egri biborosérsek, Párvy Sándor szepesi püspök és Szmrecsányi Lajos akkori se­gédpüspök, most egri érsek közreműkö­désével végzett; székhelyét ugyanazon év október 7-én foglalta el. 1913. évben Rómában mondotta el aranymiséjét Lo- yolai sz. Ignácz templomában. maga mellé ültetve engem is. Ő diktált, én pedig Írtam: „négy heti szabadság iránti aláza­tos kérvényem“. Azután átvette a tollat, jött a főtörzsorvosi ajánlás. Aki tudja, mi a katonai eljárás, mi az, ha egy főtörzsorvos ur, a katonai atyauristenek sorából, egy idegenajku, szomorú kis kadét mellé ül, lediktálja a kérvényét s meg­mutatja, felolvassa neki a hozzáfűzött meleg ajánlást mindent tud már. Az a pár sor, ahogy befejezi az ajánlást, jobban jellemzi Radlmesser főtörzsorvos nagy szivét talán a Ferenc József-rend lovagkereszt­jénél is. Szabadságot azonban csak itthon adhat­nak ilyen körülmények között. Ajánlására meg­kaptam a nyílt parancsot - Budapestre. Rohantam vissza a kórházba, hogy tudtára adjam a legújabb örömhírt. Mosolyogva foga­dott. Mosolygott, mialatt elbeszéltem s nem árulta volna el egy szóval sem, hogy csakis az ő újabb, telefonon történt kérésére engedtek engem haza. Ezt már csak a vonatnál tudtam meg. Könnyezve búcsúztam el a finom, jólelkü öreg úrtól. A kapuból visszahívott: — Kadét! — Bitte, Herr Oberstabsarzt? Kacagva mutatta, hogy lendítsem a karo­mat. Volt-e olyan fájdalom, amit most felvet­tem volna? Lobogtattam a karomat, nem len­dítettem. — Du - csirkás! - fenyegetett meg, aztán kezet szorított. — Szervusz! Ennek a kézszoritásnak emlékét örökre megőrzőm magamnak. Ifj. Pintér Imre. HÍREK. Október 11. Személyi hírek. Smaregla János városi aljegyző tart. főhadnagy két heti szabadságra haza érkezett. — Smit Sándor feleségével családja látogatására haza érkezett. — Dr. Lovrich Sándor kórházi igazgató főor­vos városunkba érkezett. - Beyer Jenő m. kir. erdő- főmérmök, kit a fővárosba helyeztek át, ma családjával véglegesen elutazott városunkból. Főhadnagyi kinevezés. Őfelsége a király dr. -EVdősVilmos népfölkelő hadnagyot főhadnagygyá nevezte ki. Katonai kitüntetések. Őfelsége a király Ka- letsky Árpád 85. gy. ezredbeli főhadnagynak és Hücke Kálmán 15. tüzér tarack ezredbeli főhad­nagynak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül a katonai érdemke­reszt Ill-ik osztályát a hadi ékítménnyel ado­mányozta; Alföldy Zoltán népfelkelő bányász­századhoz beosztott főhadnagyot és Diósseghy Aladár 3. honvéd huszárezredbeli századost pedig az ellenség előtt teljesített kitűnő szol­gálataik elismeréséül a signum laudissal tün­tette ki. Neubauer Ferencz. Váratlanul érkezett a hir hozzánk, hogy a pénzügyminiszter Neubauer Ferencz miniszteri tanácsost, kerületi bányaigazgatót Budapestre a köz­pontba helyezte át s megbízta a bányá­szati osztály vezetésével. Örömteljes, de fájdalmas hír is ez minekünk. Valljuk be, hogy e váratlan áthelyezés hire any- nyira konsternálta a város előkelő társa­dalmát, hogy szinte elnyomta azt az örö­möt, melyet e magas állású tisztviselő jól megérdemelt, kitüntetésszámba menő áthelyezése kelthetett a legszélesebb kö­rökben. Hiszen Neubauer Ferencz minisz­teri tanácsost annyira a magunkénak hit­tük, annyira nagybányainak tartottuk, hogy nem is gondoltunk arra, hogy még vala­mikor el is szakadhasson a mi körünk­ből. Mi a legőszintébben sajnáljuk távo­zását. Az ő távozásával egy igazán egye­nes lelkű, puritán felfogású egész embert vesztett társadalmunk, ki magas méltó­sága daczára is fáradhatatlanul együtt működött velünk a közélet minden fóru­mán; részt kért magának a társadalmi s caritási mozgalmak minden akcziójából s bár vezető állásokat töltött be, nem elé­gedett meg a representálással, hanem lelkiismeretes munkája vetekedett bárkié­vel is. Évek hosszú során elnöke volt a muzeum-egyesületnek, a vörös-kereszt- egyesületnek; mikor pedig a háború réme reánk szakadt, elnöke lett a hadsegélye­zési bizottságnak s nagy érdeme van ab­ban, hogy ez akciót oly szép siker koro­názta. Mint főtisztviselőt pedáns köteles­ségérzet, pártatlanság s igazságosság jel­lemzik s e kvalitásai szerezték meg ré­szére a tisztviselői kar osztatlan tisztele­tét, szeretetét és őszinte ragaszkodását. A várossal való jó viszonynak mindig gondos ápolója volt s nagy istápolója ama hagyományos érdekközösségnek, mely a várost és kincstárt mindig együvé fűzte. Reméljük és hisszük, hogy nagyobb hatáskörében is a régi szeretettel és jó­indulattal fogja intézni városunk bánya­ügyeit. Jó szerencse kisérje uj, díszes állásába! Neubauer Ferencz miniszteri tanácsos a bányakerülettől a következő körlevéllel búcsúzott el: Midőn 16 év előtt Ő Felsége, Apostoli királyunk magas elhatározása folytán át­vettem e bányakerület vezetését, 1900. évi 20. ein. számú körrendeletemben ama re­ményemnek adtam kifejezést, hogy az ösz- szes tisztviselők, altisztek és munkások kitűnő szakértelemmel, soha nem csüggedő buzgalommal, önfeláldozással párosult oda­adással és kitartással, valamint hazafias érzéssel fognak munkámban támogatni. Jól esik bevallanom, hogy ezen remé­nyemben sohasem csalatkoztam, 16 évi igazgatói működésem alatt az összes al­kalmazottak részéről annyi őszinteséggel, buzgalommal és odaadással találkoztam, hogy most, midőn a felsőbb szolgálat ér­dekében itteni állomásomtól megválók, nem mulaszthatom el, hogy az összes hivatalok főnökeinek, tisztviselőinek, altisztjeinek és munkás személyzetének legőszintébb kö- szönetemet kifejezzem. Fölhívom a hivatalok főnökeit, hogy köszönetemet és elismerésemet az összes személyzetnek hozzák tudomására. M. kir. bányaigazgató. Nagybánya, 1916. október hó 5-én. Megbízás. A pénzügyminiszter Neubauer Ferencz miniszteri tanácsos áthelyezésével a nagybányai bányakerület vezetésével Martiny István .főbányatanácsost bízta meg. Október 6. Az aradi gyásznap évfordulóját a világháború forgatagai között is kegyelettel ünnepelte meg az egész ország. Városunkban a középületekre kitűzték a gyászlobogót, a r. kath. plébánia templomban pedig gyászistentiszteletet tartottak, melyen résztvettek a hatóságok is. Bucsutisztelgés. A nagybányai bányakerü­lethez tartozó bánya- és kohóhivatalok főnökei és tisztviselői f. hó 12-én, csütörtökön délelőtt bucsutisztelgésen jelennek meg Neubauer Fe­rencz miniszteri tanácsosnál. Ugyanaz nap este az István-szálló nagytermében bucsu-lakoma lesz a távozó bányaigazgató tiszteletére, melyre már eddig is igen számosán jelentkeztek váro­sunk előkelő társadalmából. A nagybányai rokkant katonák alapjára. A nagybányai rokkant katonák alapjára újabban a következő adományok folytak be: Whist-társaság 50 K, Szentkirályi Julia és Ráthbauer Irénke, egy általuk rendezett műkedvelői előadás jövedelmé­ből 17 korona. F. évi 35. számunkban kimutattunk 2440 K 88 fillért. Ez újabb összegekkel az alap 2507 K 88 fillérre emelkedett. Újabb szives adományokat kérünk ! Gondnoksági ülés. Állami el. iskoláink gond­noksága a múlt vasárnapon gyűlést tartott, melyen az 1916/17. tanévi költségvetést tár­gyalta le s a beírás eredményéről az igazgatók jelentését vette tudomásul. Az iskolákba eddig beiratkozott 1317 gyermek és pedig a Kossuth­u. iskolába 542, a Felsőbányai-utczaiba 377, a veresvizibe 282, Borpatakon 57, Kőbánya-tele­pen 39, Feketepatakon 20. Ezen a gyűlésen a gondnok bejelentette, hogy Langer Sándor ta­karékpénztári pénztáros szülői emlékének meg­örökítésére 100 korona iskolai alapítványt tett. í Simay Tivadarné. Városunk társadalmá­! _______________ nak egyik tiszteletre méltó , előkelő matrónája hunyt el a napokban, aki a régi Nagybánya társadalmi életében nagy szerepet játszott, de már évtizedek óta, amióta férje elhunyt, családi körében csöndes vissza- vonultságban élt. Simay Tivadarné f. hó 5-én hunyt el életének 81 éves korában. Úgyszólván nem is betegeskedett, csöndesen, szenvedés nélkül szenderült át a jobblétre. E hó 8-án dél­előtt 11 órakor helyezték örök nyugalomra vá­rosunk előkelő társadalmának nagy részvéte mellett. A család a következő gyászjelentés adta ki: Özv. Smit Sándorné Makray Mária, özv. Réti Alajosné Makray Ilka, Makray László és családja testvérei; dr. Makray Mihály és családja, Réti István, Smit Sándor és neje, Hegedűs László uno- kaöccsei, úgy a saját, valamint az összes rokonok nevében is, fájdalomtól megtörtén tudatjuk, hogy felejthetetlen jó nővérünk, illetve nagynénénk özv. Simay Tivadarné Makray Juliánná folyó hó 5-én este 8 órakor áldásos és nemes éle­tének 81-ik és özvegysége 36-ik évében, csen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom