Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1916-10-05 / 40. szám
1916. október 5. NAGYBÁNYA 3 HÍREK. Október 4. Személyi hirek. Dr. Pap Viktor ügyvéd, főhadnagy rövid szabadságra haza érkezett. — Csiidör Gyula huszárhadnagy, ki a háború eleje óta a fronton van, szabadságra haza érkezett. — Dr. Makray Mihály polgár- mester hivatalos ügyekben a fővárosba utazott. Főorvosi kinevezés. Őfelsége a király dr. Szokol Edgárt főorvossá nevezte ki. Egy-két lap tévedésből dr. Szokol Edgár alorvosi kinevezéséről emlékezett meg. Királyi kitüntetés. Őfelsége Rózsa Gyula cs. és kir. 5. gyalogezredbeli tart. zászlósnak az ellenség előtt tanúsított vitéz és bátor magatartásáért a másodosztályú vitézségi érmet adta. Főszolgabíró választás. A legutóbb tartott megyei közgyűlésen, mint azt előre jeleztük, szinérváraljai főszolgabírónak dr. Komoróczy Ivánt, városunk volt rendőrkapitányát választották meg közfelkiáltással. A király nevenapja. Koronás agg királyunk névünnepét hagyományos kegyelettel ünnepelte meg városunk közönsége is. A plébánia-templomban hálaadó istentiszteletet tartottak, melyen a hatóságok s igen nagy közönség vett részt. Adakozzunk a nagybányai rokkant katonák alapjára! Gyűjtésűnk immár ez ideig is szép összeget eredményezett e czélra, de egy pillanatig se feledjük, hogy még távol állunk attól, hogy a kitűzött czélt annak idején teljes mértékben szolgálhassuk. Adományokat az alapra készséggel elfogadunk s mint eddig is, nyilvánosan nyugtázunk. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete szeptember 30-án délelőtt 11 órakor rövid ülést tartott. A közgyűlés utalványozta a tisztviselőknek a háborús segély terhére a beszerzési előleget. Halálozás. Gallisz György, városunk régi polgára a napokban, életének 58 évében rövid szenvedés után elhunyt. Szeptember 29-én helyezték örök nyugalomra nagy részvét mellett. Az iparvasut. Az iparvasut, mint azt előre jeleztük, a múlt héten teljes erővel megkezdte a fafuvarozást. Ma már elég fa van a raktárban s ki van zárva, hogy télen fainség fenyegessen bennünket. Beiratások eredménye a főgimnáziumban. Az állami főgimnáziumban 390 tanuló iratkozott b8 és pedig osztályok szerint: I. 90, II. 75, III. 57, IV. 45, V. 38, VI. 38, VII. 24, VIII. 23. A két felső osztályba azért iratkozott be kevesebb, mert a katonák még nincsenek beírva. Az első osztály okvetlenül párhuzamos lesz, a másodikról azonban ez idő szerint nem lehetett hasonlóan gondoskodni. Az előadások október 2-án megkezdődtek. Az Érdekes Újság pályázatai. Az Érdekes Újság, melynek az újságírás történetében szinte páratlanul álló gyors sikerét kétségtelenül a hetilap mélynyomásu képei, gazdagon- illusztrált czikkei s Ízléssel csoportosított aktualitásai mozdították elő, most újabb lépéssel törekszik a közönség ragaszkodását meghálálni. A gyorsan népszerűvé vált képes hetilap eddig már több mint 30 000 korona pályadijat tűzött ki érdekes, izgató kérdésekre, harcztéri képekre, irodalmi és művészi munkákra, gyerekszépségekre, magyar szépségekre stb. Most ismét 400 korona uj pályadijat hirdet uj és szenzácziós kérdésekre. A népszerű képes hetilap most „Az Érdekes Újság Könyvei“ czimmel regénysorozatot indit, melynek első kötetét, Molnár Ferenc legújabb könyvét, a lap előfizetői teljesen ingyen példányonként vásárlói pedig 1 K 70 fillérért kapják. Az „Érdekes Újság“ előfizetési dija '/4 évre 5 korona. B. u. é. k. 5677. Szeptember 28-án ünnepelték az izraeliták Mózes törvénye szerint az újévet és pedig az irás szerint az 5677.-diket a világ teremtése óta. Október hó 7-én hasonlóan szigorú böjttel összekötött ünnepje lesz az izraelitáknak a Jom Kippur. A szüret. A városi hatóság a szüret megkezdését október hó 8-ára engedélyezte. A korcsolyások árait a tanács a következőleg szabályozta: 1—300 literes hordó leeresztési dija 1 K 20 f; 300 — 500 literes hordó 1 K 60 fillér, 500-1000 literes hordó dija 2 K. Itt említjük meg, hogy a mustot városunkban 1 K 70 f — 1 K 80 fillérért veszik. Hadisegély és mozi. A szász-weimári her- czegség egyik községének elöljárósága a következő hirdetést tette közzé : Ismételten észre lehetett venni, hogy hadbavonultak feleségei, akik hadisegitségben részesülnek, rendszeresen látogatják a mozgóképszínházakat. Minthogy ezt a segítés czéljávat összeegyeztetni nem lehet, arra figyelmeztetjük őket, hogy a jövőben ezektől az asszonyoktól a hadise- gitséget megfogjuk vonni. - Nálunk is elkelne egy ilyen intézkedés! Mit szenvedett Galiczia a háború alatt? Ga- licziai lapok jelentése szerint 1914-től 1916-ig Galicziában a háború következtében szenvedett kái’ok és pusztítások a következőkben állapíthatók meg : elpusztult 100.000 lakóház és 175,000 gazdasági épület. Hajlék nélkül maradt 58,225 család. Elpusztult a gabonából 7o, a főzelékféléből 75, a burgonyavetésből 50 százalék. Mindezek az adatok Galiczia nyugati részéről vonatkoznak. Galiczia keleti részében nem lehet a kárt pontosan megállapítani. Az egymilliónyi lóállománynak felét részben rekvirálták, részben elpusztult, a kis gazdák állatállományának körülbelül 80, a kisbirtokosokénak körülbelül 50 százaléka veszett el. Elpusztult ezenkívül 30,000 gazdasági gép, 30,000 gazdasági felszerelési tárgy és több mint 400,000 kocsi, szán és egyéb hasonló eszköz. Élelmiszer - ingyen ! Ebben a mai drága világban, amikor akárhányszor még pénzért se kapni élelmiszert, valóban a kellemes meglepetések netovábbja, ha a szerencse különös kedvezéséből egyszerűen ingyen jut valaki mindenféle jó élelmiszerhez. Ebben a szenzációsan nagyszerű meglepetésben részesíti olvasóit a Képes Újság, amely meghonosította azt a pompás ötletet, hogy országos népszerüségü, mulatságos és szórakoztató rejtvénypályázatainak dijai gyanánt tekintélyes mennyiségű élelmiszert oszt szét hetenként olvasói között, teljesen ingyen, egyetlen fillérnyi ráfizetés vagy szállítási dij szedése nélkül. A rejtvények megfejtését mindenki beküldheti és igy az élelmiszerekre bárki pályázhat. Ingyen élelmiszerrel díjazott rejtvénypályázatai közül az elsőt e heti számában közli a Képes Újság. A huszonötórás nap. Mióta a napcsinálók rendezték a világ időszámítását, azóta az idei szeptember harmincadika az első nap, amelynek huszonöt órája van. Ez a kiegyenlítése annak a megrövidített tavaszi napnak, amely csak huszonhárom órából tellett ki. Amint akkor elvettek tőlünk, azt most visszakapjuk. Most, szombaton éjszaka egy órakor, mindenki viszaigazi- totta az óráját éjfélre. Az óraigazitás éppen úgy történt, mint a tavaszszal, megigazították a postahivatalok és állami hivatalok óráit, a városi nyilvános órákat, az államvasutak óráit és mindenki maga is megigazította a zsebóráját, vagy odahaza falióráját. Az egy órai záróra is később következett el, mert egy órakor a mutató visszament tizenkettőre és csak akkor került sor a zárásra, amikor újra elérte az egyest. Nagy változást nem okozott az életünkben ez az óraszabályozás. Azt az egy kis órát, amivel akkor több jutott az alvásra mint máskor, észre sem vettük, azután pedig újra következett a régi robot, a régi élet. Vasárnaptól kezdve a a zónaidő újra átvette uralmát a világon. Számok beszélnek! Csodálatos, hogy mily varázsereje van bizonyos számoknak. Például születésnap . . . névnap . . . házassági évforduló . . . stb. Hány ember életében szerencse . . . boldogság ? Próbálja ki szerencséjét mindenki bizonyos szerencseszámokkal. Csak meg kell írni a fontos dátumot Kiss Károly és Társa bankházának Budapest, Kossuth Lajos utca 13., honnan azonnal küldik a megfelelő sorsjegyet és pedig egy nyolezad 1'50 K, negyed 3'— K, egy fél 6'— K, egy egész 12'— K. A 4207/1016. sz. M. E. rendelet. A 4207/1916 sz. M. E. rendelet értelmében minden vármegye alispánjának és minden város polgármesterének jogában áll saját hatáskörében megállapítani a fontosabb szükségleti czikkek maximális árát. Széles Magyarország minden városában örömmel üdvözölték ezt a rendeletet és - mint a hozzánk érkező másvidéki lapokból látjuk — legtöbb helyen úgy értelmezték a törvényhatóságok s a városok ezt a „jogot“, hogy a közönséggel szemben kötelesség és siettek a legtágabb téren megszabni mindennek a maximális árát. A kassai polgármester megállapította a czipész és szabóiparra vonatkozóan maximált árakat, amelyek azt mutatják, hogy Kassán 1150-13 koronát fizetnek az emberek egy olyan czipőtalpalásért, amiért Nagybányán 20—25 - 30 koronát fizetnek. Igaz, hogy Kassán azzal is törődik a hatóság, ha a suszter-árakat maximálja, hogy a bőr maxiimális árai is be legyenek tartva. Nagybányára — úgy látszik — még nem érkezett meg a 4207/1916. M. E. rendelet. Nagybánya ordít, sir, jajgat a piaczi mizériák miatt. Ami szükségleti czikk meg is van maximálva, annak részben aránytalan a megállapított ára, részben pedig semmi garanczia arra, hogy ez betartassák. Nemcsak a piaczon, a paraszt kofák között, de előkelő kinézésű üzletekben is kikaczagják azt a naiv emgert, aki még csak beszélni is mer maximális árról. Itt mindenkinek, akinek valami eladó portékája van, úgy fosztogatja azt, aki venni akar, mintha a Bakonyban eltévedt szegény utas lenne a vevő. Már pedig az árak megállapítása csak úgy ér valamit, ha azt minden téren véghez viszik és gondoskodnak annak betartásáról is. Az aprómarha és más élelmiszer maximált árával szemben a kofák arra hivatkoznak, nem is egészen alaptalanul, hogy a csizma sincs maximálva, a csizmadia viszont azzal védekezik, hogy ő kénytelen a bőrárakhoz igazodni és igy tovább. Még ha nem is beszélünk arról, hogy az árak maximálása többnyire csak úgy találomra történik és nem egyszer az az eredménye, hogy az eladókat elriasztja a piaczról — de nem ér a részleges maximálás semmit sem addig, amig a törvényhatóság első tisztviselője ki nem terjeszti mindenre. Valószínűleg igy látta ezt jónak a kormány is, amikor a 4207/1916. M. E. rendeletet kibocsátotta és igy látták helyesnek azok a vidéki polgármesterek is, akik már éltek is e rendelet adta jogaikkal. Az első fecske. Element Árpád egészen kis diák, a Kossuth-utczai elemi iskola IV. osztályába jár. Az iskolában mindennap szóba kerül a háború s Hazánk térképén szorgalmasan tanulmányozzák a kis fiuk az erdélyi hadszintért. A pénzről beszélgetve, tárgyalják a hadikölcsö- nöket, mikkel a veszedelemben forgó ország megmentésére milliárdokat raktak össze kis- és nagy emberek . . . Egy nap azzal jön fel az iskolába a kis Árpád, hogy ő hozott két koronát. — Mire hoztad Árpád? — Hadikölcsönre. íme, az ártatlan gyermeki szív ! Senki sem kérte és ő önként adta az édes, jó, kenyeret adó Haza megmentésére a maga kis vagyonát, minden kincsét . . . Oh, bár Isten e gyermek által szólna a nagyokhoz, hogy ily mértékben raknák áldozataikat a Haza oltárára, midőn az ismét fiaihoz fog fordulni az ötödik hadiköl- csönért . . . Az első zsirtalan nap. Az utczán lestük el a következő párbeszédet: — Hogy ment az első zsirtalan nap, vendéglős ur? — Csak úgy, mint máskor. — Hogyan? Semmi nehézséget sem okozott a változás : a zsir mellőzése ? — Ugyan kérem, mikor főztünk mi zsirral? Mi kell a népnek? A becsületes magyar népet nem egyszer elrágalmazzák, hogy ami nivos, Ízléses és igazán szép, az magas neki és nem szívesen vásárolja. Ezt a rágalmat egyszer be agyonütötte Az Érdekes Újság csodálatosan gyors hódítása. Ez a négy évi fennállása óta országhóditónak bizonyult képes hetilap művészi képeivel, ízléses beállításával s olvasmányainak irodalmi hangjával egyaránt megtudta hódítani az úgynevezett intellektueleket s a nagyközönséget. Az Érdekes Újság a kunyhótól a palotáig mindenüvé eljutott s ezt a nagy népszerűséget még fokozni fogják azok a harctéri, irodalmi, művészi pályázatok, melyeket a gyönyörű hetilap most tűzött ki 4000 korona értékben. A népszerű képes hetilap most „Az Érdekes Újság Könyvei“ címmel regénysorozatot indít, melynek első kötetét, Molnár Ferenc legújabb könyvét, a lap előfizetői teljesen ingyen, példár.yonkint vásárlói pedig K 1.70-ért kapják. Az Érdekes Újság előfizetési dija ‘/r évre 5 korona.
