Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1916-09-21 / 38. szám

4 NAGYBÁNYA 1916. szeptember 21. kiállítás a háború egész történetét kívánja be­mutatni, azért fontos, hogy mindenki beküldje fölvételeit, amelyek a magyarság szereplését meg­örökítik. A hivatal minden nagyságban és ki­vitelben elfogad képeket vagy filmeket, az eset­leges szükséges előhívást és nagyítást maga végzi. Cim: V. Akadémia-utcza 17. sz. sz. Mit irtak tavaly ilyenkor? Egy szorgalmas német újságíró kikeresgélte a most egy évvel ezelőtt megjelent külföldi újságokat és a követ­kező mulatságos szemelvényeket szedte ki be­lőlük: Daily Neivs irja,Jiogy „Cadorna terve egyre világosabb lesz. 0 ugyan Trieszttől már csak egy napi járásra van, de nem akarja el­foglalni, hanem a fölötte lévő magaslatokon át­haladva, Magyarország és Bécs felé veszi útját.“ A Matin Írja: „Holnap végre valószínűleg nyi­latkozni fog Amerika is. Ez a nyilatkozat a né­met dúvad halalija lesz.“ Ugyancsak a Daily Neivs Írja e napon: „Csalhatatlan jelek mutat­ják, hogy Romániának az ententehoz való azon­nali csatlakozása több az egyszerű reménység­nél.“ A Times Írja, hogy „a Secolo bukaresti tudósítója szerint a németek menekülésszerüleg hagyják el Konstantinápolyi és sebtében maguk­kal viszik pénzüket. A német katonai attasé a követség irományait már magával vitte.“ A Dagbladed e napon megintervjuolta Jellicoe an­gol admirális nejét és hozzáteszi, hogy nem kis dolog a XX. Nelsonja feleségének lenni. A Daily Chronicle jelenti, hogy az orosz hivatalos je­lentés szerint „Varsót semmiféle veszély nem fe­nyegeti.“ A Daily News katonai munkatársa Harrison amerikai ezredest idézve jelenti, hogy „a németek hadereje 1915. végével teljesen összeomlik és 1915. szeptemberében a Dardanel­lákon kikényszeríti az entente az átvonulást és elfoglalja Konstantinápolyi“. Erdélyt keletről nem lehet meghódítani. Dr. Márki Sándor egyetemi tanár, a kiváló törté­netiró Írja a következő sorokat: A történelem tanúsága szerint Erdélyt tartósan mindig csak nyugat felől lehetett meghódítani, kelet felől sohasem. Perzsia Európából mindenekelőtt az erdélyi Eldorádót akarta hatalmába keríteni, de a Délkeleti Kárpátok alól megszégyenülten vo­nult vissza. Maczedóniai Nagy Sándor is meg­áll ezeknél a falaknál. A rómaiaknak, hunoknak, gepidáknak, az avaroknak és a magyaroknak józan eszük javasolta, hogy Erdélyt, bár a mai Románia területének, a gepidák kivételével, mindnyájan urai voltak, ne kelet, vagy dél, ha­nem nyugat felől hódítsák meg. A népvándor­lás apróbb népeinek keleti próbálkozásai azon­nal megszűntek, a mint Szent László a Délke­leti Kárpátokig terjesztette a szervezett ural­kodást ; a székelyek és a szászok ispánságainak szervezése főképpen honvédelmi intézkedés volt. Napjaink története mutatja, hogy ezt a sok szá­zados szervezetet kár volt elhanyagolni. Az er­délyi határokon túl kelet és délfelé hazánk csak ezen határok tökéletes biztosítása után terjesz­kedett. A mai Románia területét magában fog­laló Kumánia, vagyis Kunország II. András ide­jében lett hűbéres tartományunk. A tatárjárás után a kunokat felváltó vlackok önként és ter­mészetszerűen hódoltak a terület urainak, a ma­gyar királyoknak. Az oláhországi, majd - a ma­gyarországi kivándorlás következtében alakult — moldvai vajdaság sokszor rezgelődött ugyan a magyar uralom ellen és szeretett volna függő viszonyából kibontakozni, de a magyar királyok­tól reájuk átszállt jogon még az erdélyi feje­delmek is hűbéreseiknek tekintették a moldvai és a havasalföldi vajdákat, akik — bár a törö­köknek hódoltak -- még 1627-ben is magyar nyelven esküdtek nekik hűséget. Mihály vajda Rudolf király hívására jött Erdélybe, nem pe­dig mint hóditó; s igy, mint ezt a Földrajzi Közlemények ez évi első füzete Jorgával szem­ben megírta, nem komoly dolog föltenni, hogy az összes oláhok egyitésére gondolt. Ha csak­ugyan ilyesmire gondolt, életével fizetett meg­érte. A török, bár a mai Románia ura volt, Er­délyt csak nyugati sikerei, Nagyvárad elfogla­lása után hozta az ozmán birodalommal szoro­sabb kapcsolatba. Kelet felől nagyobb erővel csak egyszer, 1528-ban akarta megtámadni Er­délyt, de a Kárpátok védelmére fölkelt száz­ezer ember ellen még egy II. Szulejmán sem mert próbálkozni s kibékült János királylyal. Minden más keleti betörés, pl. a mongoloké 1241-ben, a tatároké 1717-ben, az ellenségnek csak múló sikerei voltak s a történelem ezt fogja írni az 1916. évi betörésről is. Ha Romá­nia nem határnak, hanem gerincznek akarja a Kárpátokat, úgy jár, mint a Hohenstaufok jár­tak, kik szintén nem határnak, hanem birodalmi gerincznek akarták az Alpokat, hogy Németor­szágból uralkodjanak Itálián. Élsiklottak a vér­ben, a melyet a hegyi utak kierőszakolásáért ontottak. Ha Erdély meghódítása kelet felől, a világtörténelemben most először, mégis sike­rülne, abban a pillanatban Bukarest mindjárt vidéki várossá sülyedne; mert Románia ott, a hol most van, lehet független, de Erdély meg­hódítása után ennek csak függeléke lehet. In­nen más, különböző népek, legtovább a magya­rok századokon át uralkodtak a mai Románia területén; onnan soha egy pillanatig sem, még Mihály vajda idejében sem uralkodtak Erdélyen, a mint hogy, mióta világ a világ, a Kárpátok vizei is lefelé folynak, nem pedig fölfelé. A kamara közgyűlése. A debreczeni keres­kedelmi s iparkamara f. hó 21-én, holnap csü­törtökön délután 3 V* órakor rendes közgyű­lést tart. Az idei must ára. Az idei must ára kezd kialakulni. A must hektoliterjéért kiforrva, aljjal együtt 1 korona 50 fillért Ígérnek, sok helyütt azonban az ajánlat eléri a 2 koronát is. Az állami polgári leányiskolába beiratkozott: az I. osztályba 60, II. 56, III. 56, IV. 57 tanuló, kézimunka tanfolyamra 3, a kereskedelmi tan- j folyamra 31. Helyszűke miatt a vidéki tanulók i majdnem mind lemaradtak az I. osztályból, hely­beliek közül azok, kiknek több elégségesük volt. Utóbbiak vagy ismétlik az elemi IV. osz­tályát, vagy az V-ben haladók lehetnek, mely esetben a jövő évre különbözeti vizsgával a II. osztályba vehetők fel. Jövő tanévre az I. és II. I osztály részére parallel osztályt kérünk. Waigandt Anna igazgató. Kik vállalkoznak gyermekek gon­dozására ? Marosvásárhelyről és Kolozs­várról a napokban tömegesen fognak ide menhelyi gondozott gyermekeket hozni. Azok, kik vállalkoznak ily gyermekek gondozására, jelentkezzenek a rendőrkapitányi hivatalban. Szatmárvármegye közgyűlése. Szatmárvárme- ! gye törvényhatósága szeptember hó 28-án ren­des közgyűlést tart. E közgyűlésen fogják be­tölteni a szinérváraljai főszolgabírói állást, me­lyet helyettesként ezidőszerint Komoróczy Iván dr. tölt be. Dr. Komoróczy Iván megválasztása bizonyosra vehető. Nyugtázás. A helybeli állami iskolák és óvó­dák tanítótestülete szept. havi adományául 70 K 08 fillér gyűlt össze, melyet az erdélyi me­nekültek részére adományoztak s ez összegből 64 K a Néptanítók Lapja szerkesztőjének 26 K 08 fillér az Eötvös alapnak küldetett. A 70 K 08 fillért a következők adták össze: Imre Károly 13 K, Székely Árpád 10 K, Alexy Kornél 8'32 K, Glanzer Malvin 7'64 K, Benedek József 7 K, Gerdenits Ilona 6 K, Szabó Mária 4'64 K, Szabó Irén 4'88 K, Rozsos István, özv. Lehner Fe- rencné 4-4 K, Bányai Ida, Buday Etelka, Fliesz Henrikné, Steiger Erzsébet, 3-3 K, Bodenlosz Irma, Homola Elvira JuhászMária, Pap Izabella, 2-2 K. A régi időszámítás. Illetékes helyről arról értesülünk, hogy szeptember 30-án éjjel vissza­térünk a régi időszámításra. A vasutigazgatósá- gok már meg is kapták a rendeletet, hogy szep­tember 30-ról október 1-re virradó éjjel egy órakor igazítsák az órákat vissza tizenkettőre. Adakozás. Helyi hadsegélyezési czélra szept. hóra Berks Lajos 10 K-t adott. A Nagybányai Ipari és Gazdasági HiteiszöveL kezet igazgatósága 50 K-t szavazott meg és utalt át folyószámlán az Orsz. Központi Hitelszövet­kezetnek az Erdélyből menekültek támogatására. Az Erdélyből menekültek részére a Magyar- országi Munkások Rokkant- és Nyugdijegylete helybeli íiókpénztáránál a következő adományok folytak be : Bölönyi János 10 f, özv. Frink Fe- rencné 10 f, Horváth Ferencné 10 f, ifj. Jég János 50 f, Kosztin Jánosné 20 f, Laurán Simon 40 f, Legeza Jánosné 20 f, özv. Mihálovics Gé- záné 1 K, Psávolszki József 20 í, Triff Péterné 40 f, összesen 3 K 20 f, mely a Pesti Hírlap­hoz a 730. sz. utalványon beküldetett. E lap f. hó 7-én megjelent számában nyugtázott 12 K 30 í-t a Pesti Hírlap f. hó 17. számában a hely megnevezése nélkül ismerte el. Háborús estély. Meghivó a Felsőbányái Mű­kedvelő Ifjúság által 1916. évi szeptember hó 24-én (vasárnap) a „Korona“ vendéglő nagyter­mében az erdélyi menekültek javára rendezendő háborús estélyre. Műsor: L Magyar B.-Zádor J.: Ima a hazáért. Quartett. Éneklik: Gruber Ede, Hámory J. Ede, Dimand Károly és Arkosi Béla. 2. Kiss Menyhért: Erdély felé. Szavalja: Dimand Károly. 3. Muray Károly: Aki mer, az nyer. Je­lenet. Magda: Pap Elluska, Laci: Dimand József. 4. Háborús nóták: a) Kondor Ernő: Zokogva sir az ősz] szél. b) Molnár —Révfy: Idegen or­szágban. Éneklik: Arkosi Béla, Gruber Ede. Zon­gorán kiséri: Farkas Giziké. 5. Gábor Andor: A kofa. Jelenet. Kofa: Pircsy Rózsika. Nagysága: Farkas Giziké. Rendőr: Dimand Károly. Szünet. 6. De Verdi —Edouard Dorn: Traviata. Zongo­rázzál Pásztor Mariette. 7. Gábor Andor: A polgőr. Jelenet. Az asszony: Pircsy Rózsika; A férj: Arkosi Béla. 8. Farkas I., Farkas L.: A vén czigány. Melodráma. Szavalja: Dimand Jó­zsef. Zongorán kiséri: Pircsy Rózsika. 9. Gács Demeter: Trombitás Balog. Szavalja: Anka Vik­tor. 10. Fazekas Géza: Beszéljen a mamával, vígjáték 1 felvonásban. Személyek : özv. Pálfyné Kéry Borbála: Pircsy Rózsika, Eliz léánya Far­kas Giziké, Böske szobaleány Pásztor Mariette, Hájas Benedek bőrkereskedő Gruber Ede, Bó­dog fia Arkosi Béla, Dr. Thxíry Zoltán ügyvéd- jelölt Hámory J. Ede. Kezdete este fél 8 óra­kor. Jegyek előre válthatók Hámory N. ur üz­letében. Helyárak: I. rendű ülőhely 2 K, II. rendű ülőhely 1 K 20 f, III. rendű ülőhely 80 f, állóhely 40 f. Felülfizetések köszönettel fogad­tatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A n. é. kö­zönség szives támogatását kéri a jótékony czél érdekében a rendezőség. Előadás után Nagy György vendéglősnél Ízletes ételek és friss ita­lok kaphatók. A hulló alma ára. Szatmárott a hulló alma árát hatóságilag kilónként 50 fillérben állapítot­ták meg, amely ár métermázsánkint 50 koroná­nak felel meg. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anya­könyvi hivatalnál legújabban a következő be­jegyzések tétettek: Születtek: Szept. 6. Som­kutyán Péter bányamunkásnak Illés; szept. 4. Omota Elek bányamunkásnak Ilona; szept. 11. Gábor Márton kárpitosnak Márton nevű gyer­meke. — Elhaltak: Szept. 8. Zacsek Ferenc ha­dimunkás noragosarai születésű (Horvátország) r. k. 46 éves, társkórház, vérhas; szept. 9. Papp Mária, zuzőmunkás gyermeke, g. k. 4 éves, vér­has ; szept. 9. Villás Géza házi gondozott, r. k. 54 éves, szervi szivbántalom; szept. 10. Sofre Simon gyalogos a cs. és kir. 63. gy. ezrednél, földmives, g. k. 31 éves csonttuberkolózis, vö­röskereszt kórház; máj. 22. Pongrácz Lajos népfölkelő a 12. h. gy. ezrednél, g. k. 19 éves, a harcztéren hősi halált halt; szept. 11. Zol­tán Ákos m. kir. áll. íőkertész, reí. 52 éves, szervi szívbaj; szept. 11. özv. Koráczi Ferenczné, rendőrkapitány özvegye, r. k. 84 éves, Máj rák. — Kihirdetés alatt állanak: Krizsán Károly és Miháli Anna helybeli lakosok. Kiadó laptulajdonos : ÉGLY MIHÁLY. NAGYBÁNYA SZ. KIR. REND. TAN. VÁROS HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI. —---------------------------------------® ®—----------------------------------------------­45 11-1916. sz. Hirdetmény. Nagybánya város tanácsa által közhírré tétetik, hogy az István Király Szálló épületében fekvő IV. sz. bolthelyiségta főbejárat mellett) 1916. október hó 1-től 1919. év szeptember 30-ig terjedő három évi időtartamra 1000 K évi bérösszeg kikiáltási ár mellett i9ió. szep­tember hó 29-én d. e. iO órakor a város­háza tanácstermében megtartandó nyilvános ár­verésen haszonbérbe fog adatni. Árverelni szándékozók tartoznak a kikiál­tási ár 10 %-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban az árverelő bizottság elnöke kezéhez letenni. írásbeli zárt ajánlatok is adhatók be alant­irt naptól kezdődőleg a polgármesteri hivatalnál, vagy az árverés határnapján a szóbeli árverés megkezdése előtt az árverelő bizottsághoz, azon- I ban ezen ajánlatok csak azon esetben vehetők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom