Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1916-08-24 / 34. szám
1916. augusztus 24. NAGYBÁNYA 3 koronát elküldeni ide és ide, úgy kap érette öt kilogramm czukrot.“ Az illető el is küldötte a tiz koronát, kapott is érte öt kiló czukrot, de nem tiz koronáért, hanem hat korona hatvan fillérért. Hogy az illető adott-e másnak czukrot és mennyiért, azt a legszorgosabb utánjárás után sem lehetett megtudni. Még egyet kívánok itten felhozni. — Ez a felmentés körül játszik. Az ügy a következő: Egyik bányatársaság vegyelemző hivatalt létesített Nagybányán. A helyiség a főtéren van és a helyiség ajtaján ki van írva : „Laboratorium.“ Hogy mit laborálnak ebben a hivatalban, azt nem tudjuk, de azt igenis tudjuk, hogy van itten egy vegyelemző hivatal Nagybányán és pedig a kincstárnál, hogy miért kellet egy társaságnak külön laboratóriumot berendezni és annak vezetésére egy épen nem szakembert állítani, arra nemcsak mi, de igen sokan kiváncsiak. íme a képe a külső és a belső háborúnak. Oláh László. HÍREK. Augusztus 23. Személyi hírek. Doby Imre kúriai biró pár napot városunkban töltött. — Szabó István főgimnáziumi tanár, tart. főhadnagy szülei látogatására haza érkezeit. — Erdődy István huszárhadnagy rövid ideig városunk- banxidőzött. — Baráti Lajos szerkesztő rokonai látogatására városunkba érkezett. — Diczig Béla újonnan kinevezett szakaszi plébános uj állomáshelyére utazott. Tüzérhadnagyi kinevezés. Ő felsége a király Farkas Jenő IV. éves erdőmérnök hallgató, m. k. honvéd tüzér zászlóst, Farkas Jenő felsőbányái polgármester fiát honvédtüzér hadnagygyá nevezte ki. Címadományozás. Őfelsége a király Frih- radny Kálmán vasúti- és hajózási biztosnak a vasúti és hajózási felügyelői czimet adományozta. Kitüntetés. Őfelsége a király Fábián Lajos tüzérhadapródot, Fábián Lajos főmérnök fiát, aki az orosz fronton küzd, az ellenség előtt tanúsított vitéz és bátor magatartásáért az ezüst vitézségi éremmel tüntette ki. Esküvők. Waldner Zoltán m. kir. kohómérnök és Hullán Erzsiké f. hó 27-én tartják esküvőjüket Alsóíernezelyen. - Smit Sándor f. hó 26-án tartja esküvőjét Budapesten a Jézus szent szive templomában Schvertführer Pannikával. A király születés-napja. Őfelsége születésnapját hagyományos kegyelettel ünnepelték meg városunkban is. Az ünnep egyházi része a róm. kath. plebánia-templomban zajlott le, melyen résztvettek a hatóságok, a bányaművek munkásai tisztikaruk vezetése alatt s igen nagy közönség. Délután a vöröskereszt egyesület kórházában rendeztek igen szép ünnepélyt. Az ünnepélyt a Hymnus vezette be, melyet a műkedvelő vegyes kar adott elő Németh Béla vezetésével, majd Révai, Károly szavalta el A király 86. születésnapján czimü hangulatos költeményét. Az ünnepi beszédet Kovács Gyula kunhegyesi jegyző tartotta nagy hatással, aki mint közvitéz vett részt a harczokban és megsebesült. A Szózat eléneldése után Marosán László szakaszvezető adott elő szép dalokat tárogatón. Az ünnepség után a vendégek az asztalokhoz ültek, hol olcsó étlap szerint lehetett étkezni s még sokáig gyönyörködtek Ádám Józsi zenéjében. A nagybányai rokkant katonák alapja. A nagybányai rokkant katonák alapjára világítás megváltás czimén újabban a következő adományok folytak be: dr. Zoltán László a Nagybánya és Vidéke utján 100 K, György Gusztávné 10 K, L. Bay József 10 K, Kovács Gyula 10 K, Mladeiovszky Lajos 10 K, Veres Lászlóné 4 K, Cstidör Ferenczné 4 K, Lovrich Gusztávné elhunyta alkalmából koszorú- megváltás czimén dr. Aimer Sándor fővárosi főorvos 40 K és özv. Madán Ferenczné ugyané czimén 20 K. Lapunk legutóbbi számában 2226 K 28 fillért mutattunk ki. Az újabb adományokkal az 2434 K 28 fillérre szaporodott. További szives adományokat kérünk! Szent István napja. Szent István, az első apostoli király ünnepét a mai megpróbáltatások között, még nagyobb kegyelettel ünnepelte meg az egész ország. Városunkban is fényes egyházi ünnepséget tartottak, melyen résztvettek a hatóságok s igen nagy áhitatos közönség. A szentmisét dr. Szentgyörgyi Jordán Károly szatmári apátkanonok tartotta nagy segédlettel. Az ünnepi beszédet dr. Czumbel Lajos káplán tartotta. Nagyban emelte az áhítatot Loasskovszky ünnepi miséje, melyet a műkedvelők ének- és zenekara adott elő Németh Béla tanár vezetése alatt. A szentmise alatt betéteket és szólókat énekeltek: Jancsovits Jolán és fíurssky Gabi művésznövendékek, Rátöri Oszkárné és Holley Jenőné. Szent István napja az egyház búcsúnapja is lévőn, délben a róm. kath. plébánián nagy ebéd volt, melyen a papság volt jelen. Állandó képkiállitás. Régi és tetszetős idea valósult meg most városunkban. Nagybányát már évtizedek óta csak úgy emlegetik az ormeglehetős távolságból kitűnt, hogy az egy kereskedelmi gőzös volt. Parancsnokunk elhatározta, hogy először is ezt ejti zsákmányul. Hiszen a D’Iberville nem szalad el előlünk. Motorcsónakunk a vízre szökkent. A gőzösnek pedig leadtuk az ismert jeleket: álljon meg, egy csónakot küldök! Alig, hogy csónakunk a gőzös mellé ért, újra egy kívülről jövő járművet pillantottunk meg. Ezért a csónakot visszarendeltük, helyére csigáztuk s az uj ellenségre mentünk. A fénytörés ezen a reggelen rendkívüli nagy volt, A közeledő hajó minden pillanatban megváltoztatta alakját. Először olyan volt, mint egy nagy fekete hajó, elől és hátul is kéményekkel. Tehát kétségtelenül hadihajó. Aztán egyszerre összezsugorodott. A kémények fele eltűnt s úgy látszott hogy egy szürkére festett kereskedelmi hajó, kéményein fekete gyűrűkkel. Pár perccel utóbb ismét más alakot mutatott. Kisebb lett, egészen fekete volt és két kéménye volt. Ebből azt következtettük, hogy minden esetre hadihajó, valószínűleg francia íor- pédóromboló. Mindenekelőtt hegyibe ! Az „Emden“ ekkor még nem húzta fel a lobogót A szemben jövő jármű sem. Köröl 6000 méter távolságban szökött fel a szembejövő hajón a trikolor. Tehát egy francia ! Négy élben jött felénk s teljesen homályban volt afelől, hogy mi kik vagyunk. Hogy viselkedésére mi adott alapot, érhetetlen előttem. Okvetlenül hallania kellett a lövödözést és torpedóink rom- banását, fel kell tehát tennie, hogy ezután a tünetek után a kikötőből kifutó cirkáló legalább is gyanús. Mindamellett megtartotta irányát felénk. 4000 méter lőtávolságra felvontuk a hadilobogókat. Az „Emden“ könnyedén jobboldala felé fordult, ellenfelének egész szélességi oldalát mutatta s az első össztűz feléje indult. Most észre vette a francia, ki van előtte. Erősen jobboldalra fordult és teljes gőzei igyekezett menekülni. Már késő! Az „Emden“ harmadik össztüzéből 5 teljes találat érte hátsó részét. Egy robbanás, látszólag robbanó lőszeranyag s egy nagy fekete szén és fehér gőzfelhő borította be az egész hátsó hajótestet. Reménytelen helyzete dacára meg kell adni, hogy a francia energikusan védekezett. Két torpedót lőtt az „Ernden“-re és a hajó melső ágyúi is megnyitották a tüzelést. A torpedók nem érték el céljukat, mert az „Emden“ a torpedólőtávo- lon kivül volt. Tőlünk, hajónk baloldala felőli részén körülbelől 900 méternyire robbantak föl. Az ágyuk is csak kevés lövést adtak le, mert gránátaink zápora gyorsan elhalgattatta őket. Az árbocokat, kéményeket, elülső tornyot, felső építményeket, ventilátorokat, mindent halomra lőttünk. Még csak néhány perc s máris elsülyedt. A francia „Mosqet“ nevű torpedóromboló volt. A parancsnok most arra a helyre kom- mandirozta az „Emden“-t, ahol a franczia hadi jármű elsülyedt. Mindkét gyorscsónakunkat vizre- bocsátottuk, hogy a még élő úszókat felvegyük. Ezek vagy gerendába kapaszkodva, vagy uszó- övekkel ellátva nagy számban evickéltek a vízben és egymástól meglehetős nagy távolságban. Ez arra mutatott, hogy a legénység egy része már a küzdelem megkezdése előtt a vizbe ugrott. Az „Emden“ mentÖcsónakjaiban amennyire szágban, mint a magyar Barbison-t s mégis, ha idegenek jöttek városunkba, épen a legnagyobb érdeklődésük nem nyerhetett kielégítést: nem tekinthették meg a nagybányai festőművészek esetleg itthonlevő képeit s azok közül nem is vásárolhattak, ha csak nem közvetítők utján. Ezentúl azonban máskép lesz. Az István szállót bérlő társaság igazgatósága a szálló nagy éttermét a legnagyobb előzékenységgel ajánlotta fel a festőművészeknek egy állandó képkiállitás czéljaira. Erre a czélra a gyönyörű terem már felső világításánál fogva is igen alkalmas s a festmények pompásan érvényesülnek benne. De a terem is sokat nyer díszében s nincs kétség benne, hogy ez az állandó képkiállitás nagy vonzerőt fog gyakorolni úgy az idegen, mint a helybeli előkelő közönségre. Az első festményeket már ki is akasztották. Mikola András, Börtsök Samu és Jakab Zoltán neves festőművészeknek két-két nyitja meg az állandó kiállítást. Gyönyörű, feltűnést keltő hat kép, mely már előre szimbolizálja, hogy az állandó képkiállitás minő magas színvonalon fog mozogni s hogy e kiállításra csak az izig-vérig művésztehetségek léphetnek be! A magunk részéről a legnagyobb örömmel üdvözöljük ez állandó kiállítást s meggyőződéssel hisszük, hogy az nagy horderejű lesz nemcsak a fiatalabbak ambicziójának fejlesztésére, az előre törésekre, de az eddigi kiuzsorázások lehetetlenné tételével a képek eladásának meg- könnyebitésére is ! Zenetanfolyam Nagybányán. Kádáráé Hevesi Erzsébet, államilag képesített oki. zenetanár, ki a m. kir. orsz. zeneakadémiát kitüntetéssel végezte s éveken át a legnagyobb sikerrel működött a fővárosban, városunkban most zenetanfolyamot nyit. Akadémiai tanterv szerint, a fővárosi zenetanfolyam mintájára csoporttanitást tervez, melyben résztvehet mindenki, a kezdőktől a legmagasabb kiképzésig. Felelőséggel előkészít az orsz. zeneakadémia felvételi magán- vizsgálataira. A tanfolyam a város egyik központi épületében f. évi szeptember első felében veszi kezdetét. Az érdeklődők részletes felvilágosítást nyerhetnek naponta d. u. 3-6 óráig a tanárnő lakásán Fürész-utcza 3. Ugyanott lehet előzetesen jelentkezni. Búcsú. Mindazon jóismerőseim ésjóbarátaim, kiktől az idő rövidsége miatt végleges eltávozásom alkalmával el nem búcsúzhattam, fogadlehetett, orvosokat és kötőszereket is elhelyeztünk. Mikor azonban csónakjaink az úszó franciákhoz közeledtek, akkor annak az érdekes jelenetnek lettünk tanúivá, hogy ezek a mi mentőcsónakjaink elől igyekeztek elmenekülni. A szárazföld oly messzire volt, hogy uszással azt elérni lehetetlenség volt. Az okokat, hogy miért menekültek csónakjaink elől, csak később tudtuk meg. 33 részben sebesült írancziát és egy sebesült franczia hadnagyot vettünk fel. Szerencsés gondolat volt, hogy a mentőcsónakokba orvosokat is ültettünk, mert a sebesültek 2/3-ad része már szakszerűen bekötözve, sinekbe rakva került hajónkra, hordozható függő ágyakban. Közben a kikötőből egy második franczia torpedónaszád is közeledett. Az „Emden“-nek most távoznia kellett. Valószínű volt ugyanis, hogy az angolok és francziák más harczi járművei is a közelben vannak. A védtelen „Emden“ nem ütközhetett meg nappal túlerővel. Ezért teljes erővel nyugat felé, a nyílt tengernek tartottunk. A franczia torpedóvadász egy ideig követett bennünket, azonban egy szivárvány mögött eltűnt s aztán nem láttuk többé. Ezzel dugába dőlt az a tervünk, hogy a rombolót messze becsaljuk a tengerre, ott megforduljunk s elintézzük. A megsebesült és elfogott franciákat hajónkon a lehető legjobban helyeztük el. A sérültek a kórházban nyertek fölvételt és ápolást. A sebesülteknek számára a hajó baloldalán a középső fedélzetén a gépház felső világitója mellett készítettünk fából és vitorlából hajlékot. Embereink közt akadt két egészen folyékonyan beszélő matróz. Ezeket mindennemű szolgálat
