Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1916-08-17 / 33. szám
1916. augusztus 17. NAGYBÁNYA 3 vér és rokon Lovrich Gusztávné szül. Harácsek Emma 1916. évi augusztus hó 12 án reggeli 1 órakor, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, áldásdus életének 70-ik, legboldogabb házasságának 51-ik évében visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Drága földi maradványai 1916. évi augusztus hó 14-én délután V2 5 órakor fognak Budapesten a gyászházban : IV. kér. Koronaherczeg 17. szám alatt a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és Nagybányára szállíttatván, folyó hó 16-án fognak a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. A szeretet, mely életében körülvette, meg fogja emlékét őrizni mindörökre. Budapest, 1916. évi augusztus hó 13-án. Áldás és béke lengjen drága hamvai felett! özv. Lovrich Gyuláné szül. Puskás Gizella sógornője. Tersztyánszky István sógora, özv. Torday Gá- borné szül. Gaszner Gizella, dr. Tellmann Károly unokatestvérei. Harácsek Vilmos, dr. Mak- ray Mihályné szül. Harácsek Erzsiké, Harácsek Károly, dr. Lovrich Sándor, Tersztyánszky Kálmán, Tersztyánszky Gusztáv, Tersztyánszky Sára, ifj. Tersztyánsky István mint húgai és öcscsei. A koporsót szebbnél-szebb koszorúk özöne borította. A koszorúk tömegéből a következőket sikerült feljegyeznünk: 1. Hűséges keresztlánya (egy csokor). 2. Dr. Dikter (egy csokor). 3. Szinnyei József — Emma néninek őszinte csodálattal. 4. Tóth család. 5. Sándor, Lilyke, Maris és Gizella - felejthetetlen jó Emma néninek. 6. Sélley Sándor és Mariska — szeretett Emmánknak. 7. Osztoits család — felejthetetlen Emma néninek. 8. Fejér Ferencz család — szeretettel. 9. Gróf Teleki Pál és neje - tiszteletünk jeléül. 10. özv. gróf Teleki Gézáné — részvétem jeléül. 11. Lörenthey család. 12. Illés József és felesége. 13. Tersztyánszky István család — Emma néninek szeretetük hálájuk jeléül. 14. Tersztyánszky Mariska Kálmán és gyermekeik — drága jó Emma nénijüknek. 15. Németh Zoltán és Margit. 16. Szeretett drága jó Emma nénijének Sárája (Tersztyánszky). 17. Kedves jó Emma néninek Margit és Zoltán. 18. Szeretett Emmámnak a viszontlátásig Mari (özv. Hokkné). 19. Özv. Péchujfalusi Péchy Béláné. 20. Igaz szeretettel özv. Fickerné és Fehér Károly. 21. A mi jóságos Emma néninknek Dezső és Onci (dr. Stohló Dezső). 22. Szeretett jó Emma néninek Félix és Leona (dr. Szontagh). 23. Felejthetetlen testvérünknek Laczi és Irénke (Harácsek). 24. özv. Herich Károlyné. 25. Bársony János. 26. Dalma és Feri — drága jó Emma néninek (Gellért Ferenc). 27. Hollós család. — Isten vele. 28. I. női klinika. — Igaz tisztelettel. 29. Zbóray család. — Mély gyásza jeléül. 30. Dr. Debreceni Sándor és felesége. 31. Heinrich Aladár és neje. - Kegyeletük jeléül. 32. Lauffer Irma és Gyula. — Mély részvéttel. 33. Egerszeghyné -- Drága lelked velem marad (özv. Egerszeghy Mihályné). 34. dr. Csohány János — Igaz szeretet és nagyrabecsüléssel. 35.-- Mit mondott magának Karsay ? Hangja már közömbös volt, szinte kiváncsi, mint egy borbélyinasé. Lucit vérig sértette, szinte meglökte táncosának ez a hirtelen, durva elváltozása. — Semmit — mondta fagyosan. Ám az egyszer (nyilván szerencsétlen napja volt) ügyet se vetett Sipicky a leány rideg, elutasító válaszára. Tovább faggatta, szinte in- gerkedett vele, mint otthon a Zsán a Juci szobaleánnyal. — Ugyan, Lucika, - elméskedett, - csak nem gondolja, hogy olyan fiatal és pepita vagyok! . . . Ugy-e szerelmet vallott magának? — Nem ! — Akkor miért sápadt el ? És miért reszketett ? A leány összeharapta ajakát. Alig állott a lábán. Szeme égett és küzködött könnyeivel. Sipicky erre észrevette magát. — Pardon, Lucika, nem szekirozom többet. Ezt az újabb tapintatlanságot már nem birta ki Luci. Szeme megcsurrant, elszédült. Nem maradhatott tovább a teremben, kitámoly- gott a büffébe . . . És Sipicky erre másodszor is elvesztette a hideg eszét. Most már szentül meg volt róla győződve, hogy halálosan szereti a leányt. Érette reszketett, miatta hulatta könyeit . . . Követte Lucit a büffébe és segitségére siető anyja jelenlétében megérte a kezét. Kelen Béla — Emma néninek. 36. Annuska és Zsiga - Hálás szeretettel őrzik emléked (Ráth Zsigmond kir. táblai tanácselnök). 38. Özvegy Koós Ottóné és gyermekei. Isten veled nemes lélek. 39. Drága felejthetlen Mamuskánknak — Margit, Pista és Józsika (dr. Lovrich István fia). 40. Aranyos Mamuskánknak — Pista, Józsi és Gyula 40. Imádott Emmuskámnak Hűséges Gusztid. - 4L Igaz tisztelettel - Sigray Pál. 42. Bánattól megtörve siratlak — Terka. (özvegy Tellmann Józsefné). 43. Mély részvétem jeléül — Bammer Miklósné. 44. Őszinte részvéttel — Báthory István és neje. 45. Szeretett Emma néninknek — Ember Károly családja. 46. Kedves jó Emma mamának hálás kegyeletül — Margit (Lovrich Istvánné). Nagybányáról is számtalan koszorút és virágcsokrot helyeztek a koporsóra, melyek közül kiemeljük a következőket: Igaz szeretettel - a Molcsány- család. Kedves jó Emma néninknek — Berta, Imre. Felejthetetlen szeretett jó Emma néninek — Erzsi, Miska, Misi és Pista. Felejthetlen drága Emma néninknek - Ilonka és Kristóf. Szeretetünk jeléül - Lajos Tarcsi és családja. Forrón szeretett felejthetetlen Emma néninknek - Vilmos, Károly és Józsika. 3 csokor szalag nélkül. Dr. Kádárék 2 csokor. Hoffmanné 1 csokor. Erdödy-család 2 koszorú. A bojdog viszontlátásig. Isten veled — Lovrichné. Őszinte mély tisztelettel - Teleki Pali. A nagybányai rokkant katonák alapja. A nagybányai rokkant katonák alapjára újabban őfelsége születés napjára kivilágítás megváltás czimén adakoztak: Stoll Béla 20 K, Égly Mihály, Agrikola Katalin, Bernhardt Adolfné 5-5 K. Lapunk legutóbbi számában kimutattunk 2191 K 28 fillért. Az újabb adakozásokkal a gyűjtött összeg 2226 korona 28 fillérre rúg. További szives adományokat kérünk! A 19-31 éves népfelkelők behívása. A hivatalos lap legutóbbi száma rendeletet közöl, amely szerint az 1885. évtől 1871. évig bezárólag terjedő időközben született, továbbá a népfölkelésről vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvény alapján kirendelt (igénybevett), de ezen szolgálatból időközben elbocsátott összes 1865 — 1897. évi születésű magyar állampolgárok (munkások, kocsisok, hajcsárok, stb.) ha a megtartott népfölkelési bemutató szemlén, népfölke- lési felülvizsgálaton, pótszemlén vagy utószemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak aug. huszonnyolezadikán (legkésőbb délelőtt 11 óráig) — amennyiben név- szerint felmentve nincsenek — a népfölkelési igazolványi lapon feltüntetett m. kir. honvéd- kiegészitő, illetve cs. és kir. kiegészítési parancsnokság székhelyére népfölkelési tényleges — Lucika, szeretem magát, legyen a feleségem. Az anyabáróné vad örömében alig tudott hova lenni. Biztosra vette, hogy az értékes szerelmi nyilatkozatot Luci taktikázta ki. Arra vallott a leány aléltsága, könye, a büffébe való menekülése. Micsoda zseniális teremtés! Nem hiába, hogy az ő vére. Most már vakon bízott leánya ügyességében. Csaknem szétpattant, de nem mutatta örömét. Hadd tegye fel a koronát maga Luci a saját művére . . . Hát föltette Luci a koronát, de nem oda, ahová az anyja szánta. így felelt Sipickynek, most már higgadtan, fagyosan: — Köszönöm, Sipicky gróf, de tévedett: én nem szeretem magát. A gróf elképedve távozott. Az anyabáróné elájult. Leánya bele diktált egy adag fagylaltot, mig végre visszanyerte teljes eszméletét. De még akkor sem tudott józanul beszélni, csak hápogott. — Mit tettél, te leány ? . . . Megöltél! Tönkretettél!! Megástad az anyád sírját! . . . — Ne félj, mama, — vigasztalta Luci, — ígérem neked, hogy még ma menyasszony leszek. — Kivel, óh kivel ? A leány nem felelt. Éppen meglátta Kar- sayt, a bántalmazóját, amint az ajtófélfához támaszkodva, mereven, sápadtan nézte őt. Meglátszott arcán a szenvedés. Durvaságát bánta-e szolgálatra bevonulni tartoznak. Mindazok a fentemlitett születési évfolyamokba tartozó egyének, akik önkéntes belépés folytán a m. kir. honvédségbe vagy a cs. és kir. közös hadseregbe (akár mint egyéves önkéntesek is) fent megjelölt napig besoroztattak, tényleges szolgálatra szintén aug. 28-án kötelesek bevonulni. Mindazokat a népfölkelésre kötelezetteket, kiknek népfölkelési igazolványi lapjuk szerint Máramarosszigetre, Beszterczére, illetőleg a honvédséghez beosztott azon népfölkelésre kötelezettek, kiknek az eszéki A) honvédkiegészitő parancsnoksághoz kellene bevonulniok, figyelmezteti a rendelet, hogy nem Máramarosszigetre, hanem Szatmárnémetibe és nem Beszterczére, hanem Zilahra, illetőleg nem Eszékre, hanem Pozsegára kell bevonulniok. Dr. Kelemen Samu temetése. Vasárnap délután 4 órakor temették el dr. Kelemen Samu orsz. képviselőt a rákoskeresztúri izr. temető halottas házából. A temetés részleteiről budapesti tudósítónk következőket jelenti : Az elhunyt képviselő ravatala körül a képviselőház díszbe öltözött szolgái és Szatmár város négy hajdúja kivont karddal állottak őrt. A család tagjai közül jelen voltak: az elhunyt özvegye, Lilly leánya, György nevű fia és számos rokona. Dr. Kelemen Pál, az elhunyt legidősebb fia, nem érkezett meg a harcztérről. Az ismerősök és jó barátok sokasága töltötte meg a halottas szobát. A gyászoló közönség soraiban ott voltak: dr. Vadász Lipót államtitkár, dr. Hantos Elemér orsz. képviselő, dr. Visontai Soma, dr. Dési Géza, dr. Farkas Jenő ügyvédek, továbbá Szatmár város küldöttsége dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármester vezetése alatt és a szatmári függetlenségi párt elnöksége. A ravatalt temérdek koszorú borította, köztük Szatmár város közönsége, Szatmár választó közönsége, a szatmári villamos művek, Visontai Soma és mások koszorúi. A gyász- szertartás dr. Hevesi Simon, a pesti izr. hitközség főrabbijának imájával és beszédével kezdődött. A főrabbi magasan szárnyaló szavakkal emelte ki Kelemen nagy egyéniségét, mint politikusnak nagy súlyát, mint jó zsidót és mint nagyszivü emberbarátot. Ezután Lazarus Adolf főkántor a templomi énekkar kíséretével gyászdalt énekelt. A gyászszertartás után a koporsót az elhunyt jóbarátai a halottas kocsira vitték és megindult a gyászmenet a nyitott sirhoz, ahol Duszik Lajos szatmári ev. lelkész mondott mindenkit megkapó búcsúbeszédet, mire a koporsót leeresztették a sirba. Eladó. Salon plüss-garnitura, conzol-tükör, hinta-szék, disz fém-asztalkák, teljes salon berendezés, fekete ébenfa Wertheim-szekrény, régiség, ebédlő-berendezés, ruha-szekrények, tükrök, képek, szőnyegek, egy finom koncertcimbalom, varrógép, porcelán és üvegedények, meg, avagy egyéb fájdalom dult-e a szivében, azt nehéz lett volna megállapítani. Azt csak Luci tudta. Tudnia kellett, mert 1 ösztöne csalhatatlanságában vetett hite merészségével az albiró felé suhogott. Megállott előtte és egész hosszában feléje nyújtotta meztelen karját.- Bocsásson meg — mondta szinte alázatosan. — Igaza van, - folytatta, — én haszontalan leány vagyok, de más leszek ezentúl, ha az oltalmába fogad. Az albiró nem értette meg a leány szavait. Csak dadogott.- Hogy érti . . . hogy?- Úgy, — válaszolt a leány, - hogy jó asszony lesz belőlem, ha maga lesz az uram. A kis Karsay csaknem elesett érzései súlya alatt. Megfogta a leány kezét, de annyi ereje már nem volt, hogy az ajkához emelje. Csupa lehellet volt a szava is: — Szeretem, óh, szeretem! . . . — Tudom, — suttogta Luci bizalommal szerelmesen, — különben miért szidott volna ki. Azzal karoníogta vőlegényét- és anyja elé lépett vele. — Mama, én szeretem Karsayt, a menyasszonya vagyok. Az anyabáróné elájult. Még pedig ezúttal becsületesen. Tiz percbe került, amig fölotkolo- nozták. Szemere György.
