Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1916-03-30 / 13. szám

1916 márcrius 30 NAOYBÁNYA 3 legtöbb helyen bérbeadta s a haszonh.érössze- gek behajtásán kívül mivel sem törődött. Vegyék a városok a kezükbe a kérdést, a törvényhozási és kormánytámogatás nem fog elmaradni. Vissza kell a spekulációt szorítani, meg kell a nemtörődömséget szüntetni, dol­gozni kell szívós kitartással, nemes hevülettel. Hisz ennek a munkának nyomán jólét, vagyon, közjövedelem, áldás fakad. Minden otthonhoz jutó harcos, minden a hazába visszatérő és itt a honi föld, a hazasze­retet láncával megkötött magyar, hazánk és fa­junk jólétét, boldogulását hirdeti és munkálja. HÍREK. Márczius 29. A közeledő elseje alkalmából ismé­telten fölkérjük hátralékos előfizetőinket, szíveskedjenek hátralékaikat beküldeni, hiszen nekünk a mai rendkívüli időkben is a nyomdai költségeket a legpontosab­ban fizetnünk kell s a hirdetések erős megcsappanásával csupán az előfizetési dijakra támaszkodhatunk. Előfizetőink tegyék lehetővé azt, hogy hazafias köte­lességeinknek, mely a mai megpróbálta­tások között egyre fokozottabb mérték­ben hárul reánk, a jövőben is zavartala­nul eleget tehessünk. Személyi liirek. Dr. Mázy Engelbert tankerületi főigazgató a főgimnázium meglátogatása végett városunk­ban időzik. — Dr. Szaitz László fővárosi ügyvéd rokonai látogatására városunkban időzött. — Fülöp András erdő- számvevőségi számvizsgáló, főhadnagy, ki a hareztéren két Ízben is súlyosan megsebesült, rövid szabadságra haza érkezett. — B. Kováts Géza bányatanácsos, tüzér­hadnagy, ki önként jelentkezett szolgálattételre, ma ez­redéhez bevonult. — Réti István festőművész, a művé­szeti főiskola tanára pár napi tartózkodásra haza ér­kezett. Kitüntetett ezredes, őfelsége a király Ba­logh Ferencz nyug. honvédezredesnek, ki a há­ború kitörésekor szolgálattételre jelentkezett s szatmári kisegítő parancsnoknak osztották be, a katonai érdemkereszt szallagján a Ferencz Jó- zsef-rend lovagkeresztjét adományozta. A kitün­tetés hírét bizonyára jóleső érzelemmel fogadják városunkban is, hol a kitüntetett ezredesnek sok jó ismerőse van. Uj tankerületi főigazgató. A kolozsvári tan­kerület főigazgatójává Szenlimrey István, nagy­szebeni állami főgimnáziumi igazgatót nevez­ték ki. Szentimrey nagybányai ember s fiatalabb éveit városunkban töltötte. éjjel valami gyanúsat vesz észre, egy a lövészárok­ba nyíló beszélő-csövön át őbreszheti fel a le­génységet. Természetesen telefonfülkék is vannak, a melyekből a lővészárok összeköttetésben marad a távolabb fekvő parancsnokságokkal. A földalatti helyiségeknek villamos világítások van, — viz- erő adja hozzá az áramot. A mi ezt az erődítményt még ezenfelül is nevezetességé teszi, ez az, hogy nem dolgozott rajta egyetlen szakember, az erőditéstan egyetlen szakértője sem. Egyszerű gyalogság csinálta, utá­szok segítsége nélkül. Mindenesetre voltak a csapatban mindenféle mesteremberek, a kik nagy szolgálatot tettek. Az építést azonban tartalékos tisztek vezették, a kik a háborúig a legkülönbö­zőbb foglalkozásokat űzték s minden máshoz értettek, csak a lövészárkok építéséhez nem. Az egyik hadnagy például, a ki minket körülveze­tett, egy nagy kereskedőcég világutazója volt. A mit itt a tisztek végeztek, azt a háború fo­lyamán kellett megtanulniok. Jóformán egyik napról a másikra erödépitő mérnökké lettek és nem volt más tanítómesterük, mint a praktikus tapasztalat. Da kellett építeni, tehát építettek. A kötelessógtudás ős a derekasaág, a mely min­dent meg tud csinálni, a mit a kötelesség kíván, itt csodát müveitek. Mintegy órahosszat tart a vándorlás a tá­bori erődítményekben. Hol fölfelé megyünk, hol lefelé, létrán kell másznunk, pincékbe leszállnunk, az állások bejáratánál a födél gyakran oly ala­csony, hogy csak meghajolva lehet járni. De a lövészárkok tágasak. Lövőrésekből lőnek, a me­Ä lengyel hősök síremlékére. Lapunk legutóbbi számában 131 K 94 fillért mutattunk ki a lengyel legionista hősök síremlékére szerkesztőségünkhöz befolyt adományokból. Újabban szerkesz­tőségünkhöz a következő adományok ér­keztek be: Eperjessy Mihály, Giródtótfalu hazafias, agilis jegyzőjének második gyűj­tése 21 K 9 f; Syllaba Ernő főerdész Nagysomkutról 20 K, özv. Talpos Gá- borné Giródtótfaluból 20 K, Hoffmann Ár­pád 10 K, Heffler József 2 K. Ez összegek­kel eddigi gyűjtésünk 205 K 3 fillérre rúg, mely összeget a városi takarékpénztár­ban gyümölcsözőleg helyeztünk el. Ismé­telten kérjük a hazafias közönséget, ne vonják meg filléreiket e nemes czéltól, hisz első sorban nekünk nagybányaiak­nak s a testvér Felsőbánya polgárainak kötelességünk, hogy gondoskodjunk azok síremlékéről, akik a mi megvédésünkért áldozták föl viruló, fiatal életüket. HAsi halál. Mély részvéttel vesszük a harcz- térről a hirt, hogy Dézsy Lajos kádár, a 12 hon­védgyalogezred 2 századának vitéz katonája f. hó 18 án a volhiniai erdőben vívott ütközetben hősi halált half. Bajtársai a Berestyén mellett jobbra levő erdőtáblában temették el és sírját megje­lölték. Vitéz katona volt s életét áldozta hazá­jáért s nemzetéért, özvegye s három apró gyer­meke siratja. Az irgalmas Isten adjon elég erőt nekik az iszonyatos nagy csapás elviselésére. Kárpáti ünnep a népiskolákban. A vallás­éi közoktatásügyi minisztérium körrendeletét intézett a népiskolák tanfelügyelőségéhez és ha­tóságaihoz, megemlékezik a Kárpátokban lefolyt történelmi jelentőségű harcokról is ós elrendeli, hogy f. év május hó elsején — a dicsőséges harcok emlékére az iskolákban tartsanak em­lékünnepélyt, Rendörirnok választás. A városi képviselő- testület hétfőn tartott közgyűlésében választotta meg az uj rendőrirnokot. Ilosvay alispán aka­dályozva lévén a megjelenésben, a választó közgyűlésen a törvényhatóság fölhatalmazása alapján dr. Makray Mihály polgármester elnö­költ. Két pályázó volt az állásra: Vajay Sándor és Zavilla János rendőrdijnokok. A kandidáló bizottság mindkettőjüket jelölte, összesen 44 képviselő szavazott a választásnál. E 44 szava­zatból Vajay Sándor kapott 24, Zavilla János pedig 20 szavazatot, igy 4 szavazattöbbséggel rendőrirnokká Vajay Sándort választották meg, ki a hivatalos esküt a közgyűlés előtt le is tette. lyek zárhatók és nyithatók egy fogantyú segít­ségével. A katona felkapaszkodhatik egy lehajt­ható padra is s a mellvéden keresztül lőhet. Mindezt látta már az ember régi várakban és várfalakon és különös, hogy a fegyvertechnika legfőbb modern tökéletesedése visszavezet a kö­zépkori harc formáihoz. A nyitott lövőréseken át ismét látni lehet az angol lövószárkot. Most is ugyanazt a lát­ványt nyújtja, mint azelőtt. Semmi sem mozdul a homokzsákok mögött, lövés sem esik. Nyilván még tuikora reggel van. Az angol uraságok ké­sőn kelnek fel, aztán gondosan borotválkoznak. A mig ezzel el nem készülnek, addig nem lőnek. Ez szent hagyomány. Ép igy eláll a lövöldözés az angol lövészárkokban délután öt és hat óra között, mert ez az uzsonna-tea ideje. A nemet lövészárok bőven fel van szerelve mindenféle védelmi eszközökkel. A tisztek büsz­kén mutogatják kincseiket: a gépfegyvereket, a kézigránátokat, a puska-gránátok ellövésére való fegyvereket. Az optikát is bevonják a védelmi harc szolgálatába. Tükrök teszik lehetővé a lö­vőtőr megfigyelését a nélkül, hogy csak egy lö vőrést is ki kellene nyitni. Még annak rendje és módja szerinti periszkóp is akad. A legénységi lakások többnyire a lövészár­kokba vannak beépítve. Négyszögletes, többnyire keskeny és alacsony helyiségek ; legtöbbjükben kályha is van ós ahol van érzék a luxus iránt, ott tükröt, sőt órát is akasztottak a falra. Egy lakatlan helyen varrógépet ós zongorát láttunk, bizalmas szomszédságban. A zongora, mondják, I Halálozás. Városunkban is bizonyára rész­vétet fog kelteni a hir, hogy Palczer Ernő ko- gyesrendi kormánysegéd, szentszéki tanácsos, arany érdemkereszttel kitüntetett főgimnáziumi tánár, nagykárolyi nyug. plébános-házfőnök ál­dásos életének 71-ik, szerzetességének 54-ik, áldozópapságának 50-ik évében elhunyt. Messze vidéken Ihres egyházi szónok, a magyar kegyes tanitó rendnek egyik kiváló, nagvtelietségü, osz­lopos tagja tért benne a sírba. F. hó 22-én te­mették el Nagykárolyban a közönség igen nagy részvéte mellett. Nyugtázás. A helyi hadsegélyezés céljaira az állami anyakönyvi hivatalban kitett perselybe begyült összeget: 7 K 76 fillért átvettem. Szé­kely pénztáros. Szeretetadományokat a frontra szállít a Hadsegélyző Hivatal Átvé­teli különítménye, IV., Váczl-u. 38. Mározius vége az az időpont amikor az újság olvasó közönség a maga újságáról gon­doskodni szokott. Évnegyedkor minden újságot olvasó ember azon gondolkodik, melyik buda­pesti napilapot rendelje meg a maga városának újsága mellé Épen azért időszerűnek tartjuk, hogy meg mondjuk olvasóinknak, miszerint manapság a legolvasottabb Budapesten meg­jelenő újság Ac Est. Ez az újság épen a héten tette közé mérlegét és abból látszik, hogy mennyire kedvelt újság, hogy az előfizetői dijakból és az eladott újságok árából közel négy millió korona bevételre tett szert. Igaz viszont, hogy a hírszolgálatra azaz csak a hirek és táviratok költségeire egy millió koro­nát, az újságok szállítására és szervezési költ­ségeire pedig szintén egy millió koronát köl­tött. Az Est példányszámainak nyomdai elő­állítása több mint más fél millió koronát tettek egy év alatt. Ezen újság három hónapra öt koronába kerül. Megrendelhető Budapesten Az Est kiadóhivatalában, VII., Erzsébet- körút 18. — 20. Akinek hét fia van a hareztéren. A legrit­kább dolgok közé tartozik, hogy valakinek hét fia küzdjön a külömböző hareztereken. A fő­városi lapok már azt is, mint ritkaságot Írták meg, ha egy családból 3—4 katona kerül ki. Városunk talán e tekintetben a legelső sorokban vezet. Kincze István 67 éves, nagybányai kis­birtokos büszkélkedhetik azzal, hogy egyszerre hét fia katona s mind a hét a hareztéren van. Eddig egyik fiának sem történt semmi komo­lyabb baja, csupán kettő sebesült meg közülök könnyebben. A Kaszinó zeneestélye. A Kaszinó most szombaton tartotta e szezonban utolsó zenees­télyét. Szép közönség gyűlt egybe s nagy mű krónikus rekedtségben szenved, nem jót tesz egészségének a tartózkodás a lövészárokban. Nem sókkal kényelmesebbek a tisztek lakásai sem. Egy hadnagy, a ki minket vezet, megmutatja a magáét, egy földalatti odú, a melyben épen csak hogy elég hely van egy ágynak és egy Íróasz­talnak. Azt mondja a hadnagy, egész kellemesen lakik itt. Csak a szellőzés hiányos: egy rosszul záródó üvegajtó a szellőztető, — hideg téli na­pokon kelleténél is jobbán szellőztet. Megint valami nagy dolog előtt áll az em­ber és bámulja ezeket a férfiakat, a kik itt a legnagyobbat művelik nemcsak alkotás, hanem nélkülözés dolgában is. És a hogy itt a férfias erő egyesül a nyugalommal, egyszerűséggel, az megint egyike a lövészárok legerősebb benyo­másainak. Ez természetesen épp úgy áll a legénységre, mint a tisztekre. Ezenkívül megörvendeztetik az embert egészséges, jól táplált külsejükkel is. A roppant fárdalmak daczára láthatólag jót tesz nekik az élet a lövészárokban. Az élelmezésük ugylátszik bőséges. A legénységi lakások némelyikét a katona­humor névvel is ellátta. Egy nagyon keskeny helyiség alacsony ajtajára ez van felírva : »Bukj fői villa«. És több efféle. Nem egy katona kis vi­rágágyakat csinált magának faládákból, a me­lyekben tavaszi virágok virítanak. Mások a falu házaiban hagyótt kanári madaraknak fogták pártját. Kis kalitkáikban csicseregnek a sárga énekesek s az angol tüzérségi tűz nem rontja el a jókedvüket. Fiatal kutyákat is nevelnek. Négy

Next

/
Oldalképek
Tartalom