Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1916-02-03 / 5. szám

1916 február 2. NAGYBÁNYA Egv életre való indítvány. A szentendrei kaszinó eg)’ igen életrevaló indítványt küldött be szerkesztőségünkhöz, melyet ajánlunk tár­sasköreink s kávéházaink szives figyelmébe. Az indítvány igy hangzik: Magyarország Társaskö reihez ! Testvéreink! Nyújtsatok kezet egy ma­gasztos czél érdekében. Szövetkezzünk, hogy hazánkban — mely a nemzetek küzdelmeinek forgatagában szintén véres csatákban küzd — a háború után ne hallassák a nyomorultak, az elhagy tlak jajgatása. Okulva már a múltakon is, ne feledjük el, hogy nekünk kötelességünk ápolni védeni s megélhetést biztosítani a háború éiő áldozatainak, nehogy azok, kik e nemzet lobogója alatt hősi elszántsággal küzdöttek, kol­dulni legyenek kénytelenek s terhűkre legyenek azoknak, kiknek eltartása ép az ő kötelességük volna. Ápoljuk a nemzeti összetartás érzését, melyre nekünk, magyaroknak, oly nagy szük­ségünk van! Tiszteljük, szeressük s öleljük keb­lünkre sokat szenvedett nemzetünk minden gyer­mekét. Szerencsétlen embertársaink közül leg többel vesztettek azok, kiknek szemük fénye lobbant ki a harczmezőu: a vak katonák. Ka­roljuk fel őket, nyújtsunk nekik cserébe a nagy áldozatért tisztességes megélhetést, mert az a legszigorúbb hazaflui és emberbaráti kötelmünk, E szent czél érdekében folyó munkákban ve­gyék ki részüket e hon társaskörei, kávéházai, vendéglői s mindolt, ahol kártyajátékot játszanak is azzal, hogy állítsanak fel mindazok, amelyek kebelében kártyajátékok folynak hadiperselyt s mondja ki a vezetőség, hogy e perselybe köte- lességszerüleg minden játékos, mindennap a játék végeztével legalább 10 fillérrel adózzon. Egyúttal, miután hosszú éveken át tartó rend­szeres segélyről van szó, e tény vétessek föl a társaskörök alapszabályaiba is Gondoljuk el, mily óriási összeg jut éveden át ily módón a vak katonák részére. Vegyünk csak 3 játéktár­saságot és két nézőt (kibicz) Minden résztvevő ad 20 fillért, tehát 60 fillér ; a nézők mindegyike 10 fiillért, tehát 20 filler, összesen 80 fillér minden játék után, minden nap, mely egy hó­napot számítva, havonta 24 korona. Nyugodtan feltételezhetjük, hogy hazánkban legalább 8000 ily játéktársaság van s hogy a játékosok e ne més és hazafias czeít szivükből fogják támo­gatni s hogy ezen az alapon egy hónap alatt egy megdöbbentő összeg. 192000 korona, tehát évenként egy hihetetlen összeg: 3 millió 840.000 korona gyűl össze, minden külön kiadás nélkül! 1! A szeucsés nyerő bőkezűségének természetesen nem szabunk határokat, hogy nyereményének nagyságához képest még külön adománnyal já­ruljon ezen hazafias czélhoz. Aminek hozzászá- müasával circa 4,000 000 koronára számíthatunk. Nem megfontolandó-e iiy eszme, hogy ily egy szerű módón létesítünk alapot a mi szegény hős vak katonáink számára E pénz mindenesetre mint »nemzeti vagyon« az arra illetékesek által lenne kezelendő s kamatai, hugy ezen alapnak magyar jellege kellőleg kidomborittassék, már- czius 15 én lennének kiulaiandók. A szentendrei kaszinóban mi ily perselyt már fel is állítottunk. Nemzetünk becsülete és jó hírneve érdekében felszólítjuk rokon-köreinket, hogy szintén tegyék meg ezt s erről értesítsenek bennünket. Asztalosok figyelmébe. Huszton Ernst Béla bútor gyár r. t. cégűéi mintegy 30 bútorasztalost hajlandók munkába szerződtetni. Az iparteg’üiet tudatja ezt azokkal az asztalosokkal, akik hajlan­dóságot erezuek magukban, hogy a gyárba be- álijanak. Több evre való tisztességes, állandó, jó kereset kínálkozik itt azoknak, akik eddig a munkálianságrói panaszkodtak. Jelentkezni lehet az ipartestületnél. Tájékozásul jelezzük azt is, hogy Oalló Antal jonevü és kitűnő képzettségű iparos szintén ennél a cégnél nyert vezető alkal­mazást. Ne maradjon a föld bevetetlenül. Sohse volt még olyan fontos jelentősége a tavaszi mezei munkának, mint az idén. A tavaszi mező- gazdasági muukálatok jelentőségének a kormány tudatában van, ezért mindent elkövet, hogy a mulasztások minden tekintetben pótolva legye­nek. Tegnap megérkezett a kormány rendeiete arra nézve, hogy a törvényhatóságoknak már most mi a teendőjük, hogy a tavaszi muukála- j tokát megfelelő eredmény kisérje. A kormány j különösen meleg és a hazafiasságtól teljesen áthatott hangon szól a törvényhatóságokhoz. Elsősorban kiemeli azt a nagy fontosságot, amit a reánk következő tavaszi vetések jelentenek. Hogy pedig a siker el ne maradjon, számit a vármegyék és a városok támogatására. Felső rolja azokat a teendőket, amelyek ma a leg­nehezebb időkben a vármegyék és a városok törvényhatóságára várnak. Kétségtelen, hogy a sikert ezek tartják kezükben. A kormány rész­letesen felsorolja azokat a teendőket, amelye­ket már most a téli hónapok alatt el kell vé­gezni, hogy a tavasz elérkeztekor egy teljesen kész hadsereg álljon a nagy feladatok megol­dására készen és ne kellessen még akkor kap^ kodni az előkészitési munkálatokkal. Elsősorban tehát a vidéki, járási és községi bizottságokat kell igénybe venni. A bizottságoknak felada tukká kell tenni, hogy már most Írjanak össze minden munkaképes otthon levő férfit, asszonyt és gyermeket, akik a tavaszi vetéseket elvégez­hetik A munkaerő összeírása alkalmával meg kell állapítani azt a földterületet, mely még be vetetten és amelynek bevetését föltétien végre kell hajtani. Össze keli irni az igás állatokat is és ha volnának oly gazdák, akiknek nincs igá­juk, azoknak segíteni kell. Azok a gazdák, akik­nek igáit katonai czélokra vásárolták meg, a lovaikért kapott pénzen uj lovakat vegyenek, ily formán minden földet föl kell szántani. Ha nem volna elegendő iga az esetben a kormány kijelenti, hogy szükség esetén a közmunkát is kirendeli a szántás elvégzésére, ha /ez iránt hozzá felterjesztést tesz az alispán, A munka­erők összeszámlálása és a bevetendő földek összeírása után meg keil áiiapitani, hogy a be­vetendő területhez van-e elegendő vetőmag Ha nem volna, akkor gondoskodni kell vetőmagról. A kormány hajlandó vetőmagot engedélyezni még a rendelési határidőn tut is. A kormány elvarja, hogy senki sem fogja kivonni magát a tavaszi nagy munkálatokból Ha a vármegyén és a városházán úgy fogják kezelni ez ügyet, mint ahogy azt a miniszter akarja, akkor ta­vasszal nem marad bevetetlenül egy talpalatnyi föld sem. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál legutóbb a következő be­jegyzések tétettek: Születtek: Jan. 14. Serben Elek napszámosnak »Sándor« ; jan. 21. Sesták Géza kadarnak »Kálmán« ; jan. 17. Marosén László kataszteri nyilvántartónak »Edith«; jan. 23. Kiss Samuel keresk. ügynöknek »Dezső«; 1915. okt. 13. Polacsek Maria napszámosnak halvaszületett leánygyermeke. — Elhallak; Debreczeni József fazekas, ref. 52 éves, gümőrhashárlyalob; jan. 22. Fabian Sándor czipe.sz, r. k. 71 éves, agy- hüdes; jan. 23. Bdcz Maria cseléd, g. k. 17 éves, szivbantalom; jan. 27. Herczeg János rnaiotn- munfeas gyermeke, g. k. 4 hó, gyengeség. Mindenkor a legújabb divatu és kivitelű tökéletes szép fényképek, fényképnagyitások modern rézkarcszerü kivitelben is. Általános elismerés, számtalan dicsérő és köszönő levél. Huszthy Mátyás műterme Nagybánya, hid. u. 15. Szerkesztői üzenet. F. L. Persze, nem üti meg a mértékünket, de azt hisszük, a másét sem. Kiadó laptulajdonos ÉGLY MIHÁLY. NAGYBÁNYA SZ. KIR. R. T. VÁROS HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI. __________ hrwsrvi-_„. n i,.™— Nagybánya sz. kir. r t. város renflfirkapl'ányl hivatalától 226—1916. kp. sz. Hirdetmény. Nagybánya városban egy lovon rühkór be­tegség állapíttatván meg, figyelmeztetem a vá­ros közönségét, hogy állatjaik megbetegedését szigorúan jelentsék be. és hogy a rüh emberre is átragad és lovak rühét állatorvos tudomása nélkül gyógyítani nem szabad. Nagybánya, 1916 január hó 26 án. Smaregla Mihály s. k. rendőrkapitány­5 414-1916. sz. Hirdetmény. A város tanácsa közhírré teszi, hogy a m. kir. honvédségtől átvett selejtes lovak és vem­hes kancák kiosztása végett a kérvények nem a főldmivelésügyi minisztériumhoz, hanem a vm. főispánjához intézendők. Nagybánya, 1916. január 26. Smaregla Mihály s. k. rendőrkapitány. 3724 —szám. Bérbeadási hirdetmény. Szatmár vármegye Bajfalu község területén létező bányakincstári és társ- pénztári gyógyfürdótelep és az ezektől elkülönített korcsma, a hozzátartozó telkek, kertek és földekkel, valamint a fürdő szerelményekkel együtt 1916 évijanuárhó 1-től 1916 évi deoember hó 31-ig. 1. (egy) év tartamára, mely esetleg több évre is meghoszabbitható, bérbe fog adatni. Az árverés a bányaigazgatóság tanács­termében tartatik meg 1916. évi február hó 38-ikán délelőtti ÍO órakor, zárt írásbeli ajánlatok benyújtása mellett. Árverezők kötelesek ajánlataikat egy (1) koronás bélyeggel ellátni s a meg­ajánlott ár 10% (tíz százalékát) kész­pénzben a m. kir. bányakerületi főpénz- lárnál letébe helyezni. Elkésetten vagy nem szabályszerűen felszerelt ajánlatok figvelembe nem vétetnek. A részletes feltételek a bányaigaz­gatóság kezelő hivatalában a hivatalos órák alatt — megtekinthetők, esetleg kívánatra meg is küldetnek. A bányaigazgatóság fentartja magá­nak a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül — tekintet nélkül az ajánlott ár nagyságára — szabadon választhasson, esetleg az összes ajánlatokat visszauta­síthassa. Nagybánya, 1915. évi december hó M. kir. bányaigazgatóság. MEGHÍVÓ. i Hamiiányaj lejloyasziú Szlitiktnl évi rendes közgyűlését 1916. évi február hó 20-án délelőtt 7s 11 órakor Nagybányán, a Kaszinó éttermében tartja meg, melyre a szövetkezet tagjai tisztelettel meg­hivatnak. Kelt Nagybányán, az igazgatóságnak 1916. évi január hó 27-én tartott üléséből. Várady Albert Rozsos István h. titkár. elnök. A gyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése és mérlege az 1915. év eredményé­ről s ezzel kapcsolatban a felmentés meg­adása. 2. Az igazgatóság jelentése a Tejszövet­kezet tiz évi működéséről. 3. Vagyon felosztási tervezet bemu­tatása. 4 A szövetkezet újjáalakulása feletti ha­tározat és az eddigi a'apszabályok elfogadása. 5. Tisztviselők, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok választása. 6. Esetleges indítványok tárgyalása. Jegyzet. A mérleg egy példánya a szövetkezet helyiségében közszemlére kitétetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom