Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1916-06-08 / 23. szám
1916. junius 8. NAOYBÁNYA 3 az ismert pomologust északkeleti Magyarországra nézve gyümölcstermelési szakértőnek nevezte ki s fölkérte, hogy szolgáljon útbaigazítással, tanítással a gazdáknak s ahol szükséges, ott tartson előadást is. Korponay a megtisztelő megbízásra készséggel vállalkozott. A nagybányai rokkant katonák alapjára. A nagybányai izr. jótékony filléregylet 50 koronát küldött be a rokkant katonák alapjára; a kereskedők-köre pedig a N. és V. utján 10 K-t. Legutóbbi kimutatásunk 1605 K 10 fillérről szólott. Az újabban beérkezett adományokkal az alap 1665 K 10 fillérre emelkedett, melyet a városi takarékpénztárban gyümölcsözőleg kezeltetünk. További szives adományokat kérünk. A vörös-kereszt egyesület ünnepélye. A vörös- kereszt egyesület központi igazgatósága elhatározta, hogy ez év Péter Pál napján országos gyűjtést indit s ahol csak lehet, ünnepélyeket rendez az egyesület javára. Legyen ez a nap az idén a vörös-kereszt egyesületé, mely megszervezte az országban az önkéntes betegápolást, több ezer kórházat tart fönt s a hadszíntéren, valamint a hadszíntér mögött több mint egy millió embernek áll segítségére. Fentartja továbbá a tudósitó irodát, a hadifogoly gyámo- litó hivatalt, a tábori raktárakat, a kórházvonatokat, a sebesült-szállító oszlopokat; szeretet- adományokat közvetít a harcztérre, foglalkoztatja a sebesülteket s ingyenes jogvédelemben részesíti a katonák hozzátartozóit. E széleskörű misszió teljesítése bizony sok pénzbe kerül! — Városunkban is Péter Pál napja ünnepnapja lesz a vörös-kereszt egyesületnek. A nagybányai választmány elhatározta, hogy kettős irányú tevékenységet fog kifejteni. Dr. Kádár Antal és Bajnóczy Sándor a perselygyüjtést irányítják, mig dr. Berks Lajos és K. Pauer Viktor a délutáni és esti ünnepségeket rendezik. Az egyesület mozgalmát ajánljuk a nagyközönség jóakaratu szives figyelmébe. Városi közgyűlés. A város képviselő-testü- lete tegnap, kedden délelőtt 10 órakor rendes havi közgyűlést tartott, melyen a képviselők elég szép számban jelentek meg. Tudomásul vették a vendéglő, kávéház s kávémérés üzlet gyakorlásáról alkotott szabályrendelet jóváhagyásáról szóló véghatározatot; nemkülönben a szikviz, pezsgőásványviz stb. után szedhető illetékekről alkotott szabályrendelet jóváhagyását. Elhatározta a közgyűlés, hogy a város közélelmezését ugyanoly módon kívánja biztosítani az idén is, mint tavaly s a szükséges lépések megtételével dr. Makray Mihály polgármestert és L. Bay Lajost bízta meg. Nagy érdeklődést keltett a fa árának felemelése. A képviselők azonban tudatában voltak annak, hogy ily nehéz időkben a város a saját eladott fájára nem fizethet reá s elfogadták az erdészeti bizottság javaslatát. E szerint a kedvezményes tűzifa mennyiségét 10.000 ürköbméterben állapították meg. E kedvezményes tűzifára csak azon nagybányai polgár tarthat igényt, akik a polgárjog megszerzésének 4 éve alatt eddig is a várostól vásárolták a fát. Akik faizási jogot gyakorolnak, kedvezményes fára igényt nem tarthatnak. A kedvezményes tűzifa mennyisége egy konyhát és 1, 2, 3, 4, 5 szobát véve figyelembe 10, 20, 30, 40, 50 ürköbméternél több nem lehet. A kontingentálással a város tanácsát bízták meg. A kedvezményes tűzifa árát ürköbméterenkint 13 koronában, a piaczi árat pedig 18 koronában állapították meg. A faszén árát hektolite- renkin 4 K 20 fillérben; a tölgy, juhar, kőris, szil épületfa árát 2 K 50 fillérben, a tölgy fűrészáru árát 10 koronában; a bükk zsindely árát 1000 darabonkint 25 koronában. A folyószámla kölcsönök rendezése tárgyában a tanácsi javaslatot elfogadták; úgyszintén elfogadták özv. Halmai Imréné nyugdíjazása ügyében beadott javaslatot. A dijnokok állami hozzájárulással 300 korona egyszeri háborús segélyben részesülnek. Kk. Kirmajer Irén nagybányai illetőségét nem ismerték el. Ezzel a közgyűlés alig 11 óra után véget ért. Ismét haiiik az ágyuszó. Tavaly február havában hallatszott utoljára városunkban a távoli ágyuszó. Azután nemsokára kiszorították az oroszokat a Kárpátokból, jött a gorliczei áttörés s a mi vidékünk ismét csöndes lett. Most, hogy a volhyniai orosz offenziva megindult, ismét hallatszik városunkban az ágyuszó. Különösen a magasabb, csöndesebb helyeken egészen tisztán kivehető a távoli dörej. Vasárnap, hétfőn, kedden egész nap szólott az ágyú. Hősi csapataink iránt táplált törhetlen bizalmunkat talán semmi sem jellemzi jobban, mint hogy ez az ágyúzás senkinél sem keltett különösebb emócziót. A nagybányai izr. jótékony filléregylet adományai. Ismét szép jelét adta a nagybányai izr. filléregylet eddig is ismert jótékonyságának. Dr. Weiss Ignáczné, a filléregylet agilis és ügybuzgó vezetője 150 koronát küldött be a filléregylet nevében lapunk szerkesztőségéhez, hogy abból 50 koronát a rokkant katonák alapjára, 50 koronát a vak katonáknak s 50 koronát pedig a hadi árváknak juttassunk. A vak katonák s a hadi árváknak szánt összegeket beküldöt- tük Az Est szerkesztőségének ; mig a rokkant katonáknak szánt összeget a rokkant alaphoz csatoltuk. Névnap megváltás. Haas Norbert Alsófer- nezelyről névnap megváltás czimén a kórház vacsora-pénztára javára 30 K-t küldött szerkesztőségünkhöz. Rendeltetési helyére juttattuk. Az ifjú megszólalt: — Csak valami olvasni valóm akadna, mindjárt rövidehb volna az éjszaka. A százgallérosban kotorászni kezdett. A zsebeket megtapogatta, a rongyos bélést kifordította . . . Egyszerre megcsörrent valami a köpenyeg zsebében. — Pénz! kiáltotta Tóth Pál. Három ezüst húszast vett ki Petőfi Zoltán a köpenyeg zsebéből, amelyet a koldusok és költők viseltek. Az Aranykéz utca sarkán, a lámpás alatt megállóit a társaság és mint valami csodát bámulták a húszasokat. A hó szakadt, a Duna felől dermesztő hideg áramlott. — Kié e pénz ? — kérdezte Zoltán. Először senki sem felelt. Aztán a romantikus K. bácsi szólalt meg. — A tied a pénz. Bizonyosan az apád hagyta benne, hogy legyen ma éjszakára szállásod. De K. bácsi rendesen sokat ivott és csupán évek múlva hitték el ezt a dolgot, mikor már se köpenyeg nem volt többé, se Zoltán. _____ Krúdy Gyula. HB AKOZZUHK a nagybányai rokkant katonák alapjára A Vasárnapi Újság junius 4-iki számában különösen az olasz harctérről közölt képek fognak feltűnést kelteni tárgyuk érdekességével és szépségükkel. Szépirodalmi olvasmányok: Havas Alisz és Walter Bloem regénye, Szőllősy Zsig- mond tárczája, Hekler Antal czikke a berlini muzeum által legújabban megszerzett ó-görög istennő szobráról. Egyéb közlemények: czikk egy orosz iró háborús jóslatáról s a rendes heti rovatok: a háború napjai, Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 5 korona, „Világkróniká“-val együtt 6 korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. A dohány. Addig-addig czáfolták hivatalosan és nem hivatalosan, hogy nem emelik a dohány árát, mígnem junius elsejére megtörtént az újabb fináncz-steigerolás. Úgyszólván csöndben, mondhatnók szerényen csúszott föl a dohány ára s aki azt hinné, hogy emiatt valaki lázba esett, alaposan csalódnék. A naponkénti mindenfajta áremelések annyira megkeményitet- ték, úgyszólván érzéketlenné tették az embereket az efajta merényletek ellen, hogy 50-60 perczentes áremelésnek már oda se néznek. Sőt nem is izzadnak, csak fizetnek! A legérdekesebb dokumentum azonban az az irás, melyet a dohányjövedéki igazgatóság bocsátott ki az áremelés igazolására. Ebben az Írásban meggyőzően és meginditóan el van mondva, hogy minden anyag s munkaerő megdrágult százötven, sőt kétszáz perczenttel is. Ezt az Írást ajánljuk a pénzügyminiszter ur magas figyelmébe s valóban kiváncsiak vagyunk arra, hogy e meggyőző érveléssel szemben miképen fogja összeegyeztetni a maga álláspontját, mely a 200%-os áremelkedésekkel szemben elégnek tartja a tisztviselőknek 20%-os drágasági pótlékkal való kielégítését. Vagy ha kincstári érdekről van szó, az más; ha pedig a tisztviselők érdekéről van szó, az megint más! Tízmillió hadikölcsönt jegyeztek Szatmárvár- megyében. Ismeretes mindenki előtt, hogy a negyedik hadikölcsön alkalmával közel két milliárdnyi hadikölcsönt jegyzett az ország. Közelebbről érdekel azonban bennünket, hogy Szatmárvár- megye e hazafias kötelességből mennyiben vette ki a részét? Túlzás nélkül állíthatjuk: a negyedik hadikölcsönjegyzésre való felhívás Szatmárme- gyében teljes megértésre talált. Ennek tudható be, hogy noha nem tartozik az ország dús vármegyéi közé — a negyedik hadikölcsönre való jegyzés meghaladja a 10 millió koronát. Ez az imponáló szám a megye városai és járásai köigy oszlik meg: Nagykároly város . . 2,397.450 K Nagybánya város . . 636.050 K Felsőbánya város . . 291.250 K Mátészalka község . . 1,815.900 K Fehérgyarmat község . 472.300 K Erdőd község . . . 298092 K Szinérváralja község . 396.850 K nagybányai járás . . 315.850 K nagysomkuti járás . . 867.400 K csengeri járás . . . 581.650 K szatmári járás . . . 1,100.000 K nagykárolyi járás . . 1,158.850 K avasujvárosi járás . . 42.160 K összesen: 10,373.802 K Ezen eredmény felemelő öntudattal töltheti el a siker részeseit. Azokat, akik jegyeztek és akik jegyzésre buzdítottak másokat is. És a bizalmatlanok, kiket a társadalom elitéi és nyilvántart, megszégyenülve fogják látni, hogy az ország csak az erősökre támaszkodik, a gyöngékre és kishitüekre nincs szüksége. Bundás, a kutyaparancsnok. Ezen a czirnen egy igen kedves, háborús elbeszélést kezd Sebők Gyula a Jó Pajtás legújabb, junius 4-iki számában. A kis olvasók bizonyára szívesen fogják fogadni ezt az elbeszélést, amely a kis bojtárnak és az ő hűséges kutyájának a háborúban való részvételéről szól. Ugyané számba verset írtak Váradi Antal és Fövényessy János, orosz mesét Benedok Elek, ismertető czikket Svájcz- ról Lakatos László, kedves képet rajzolt Faragó Géza, melyhez Endrődi Béla irt verset, Gyula bácsi mulatságos mókát mond, B. Inali Etelka folytatja regényét, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki e szám gazdag tartalmát. A — Hazafelé, — kiáltotta Fánni a söntés- ből. - Kié ma este a köpenyeg? — A Zoltánkáé! — felelt egyhangúlag az asztaltársaság, pedig volt egy férfiú a társaságban, aki a Kemnitzer-kávéházban lakott egy márványasztalon és titkon reménykedett a kö- penyegben. Fánni ünnepélyesen levette a szögről a százgallérost, mint minden este, de most nem dobta a kiválasztott mellé a székre, hanem elkomolyodott arcczal, kissé nedves tekintettel borította a tizenhatéves ifjú vállára. — Aztán visszahozza! — mondta anyáskodó hangon. — Mert csak úgy kapja meg máskor, ha pontosan elhozza. Gyerünk már, tekintetes urak. Az irók felczihelődtek, a borokat kiitták, Tóth Pál az elmaradt toaszt miatt veszekedett K. bácsival. — Ti is mindenkit felköszönttök, kutyát, macskát, faliórát, csak a Petőfi fiát nem! .. . A pipákat kiverték és Buzárovics ur há- rászkendőt kötött a nyakára. Az utcán éji csendben szakadt a hó, az irók krákogva vagy némán ballagtak a házfalak mellett a bokái.o- érő hóban.
