Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1916-05-25 / 21. szám

1916, május 25 NAGYBÁNYA 3 HÍREK. Május 2í Személyi hírek. Dr. Mákray Mihály polgármester hivatalos ügyekben Budapestre utazott. — Bodnár György kir. tanfelügyelő az iskolák látogatása végett városunk­ban időzött. Főispánunk kitüntetése. Őfelsége a király Csaba Adorjánt, Szatmárvár- megye s Szatmár sz. kir. város főispán­ját, mint a szatmári megfigyelő állomás volt miniszteri biztosát, kiváló közhiva­tali működésével szerzett érdemei elis­meréséül a Lipót rend íovagkeresztjével tüntette ki. E kitüntetés, mely minden tekintetben arra érdemes férfiút ért, a vármegye széles köreiben kelt örömöt. Városunk tanácsa a kitüntetés alkalmá­ból táviratilag üdvözölte a népszerű fő­ispánt. Stelláné Aradi Aranka művész­estélye. Stelláné Aradi Aranka, a kiváló művésznő nagy művészestélye folyó hó 21-én, e héten szombaton fog lezajlani a Lendvay-szinházteremben. A művész­estély iránt páratlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg, úgy, hogy már az összes páholyok elkeltek. Ez a nagy érdeklő­dés érthető is, hiszen a már ismertetett műsor annyira változatos s oly magas szinvonalu, hogy szerfölött kedves s min­den igényeket kielégítő művészestélynek nézünk elébe. A színházteremben a pró­bák már is javában folynak s előre je­lezhetjük, hogy a nagyszámú szereplők mindenike brillirozik. Hol vannak eltemetve a lengyel légioná­riusok? A lengyel légionáriusok síremléke ügyé­ben alakult bizottság határozata érdekében dr. Benő» János főgimn. igazgató a bizottság elnöke kérdést intézett a krácsfalusi (deszei) körjegyző­höz az elesett hősök sírhelyére, nevére stb. vo­natkozóan. A krácsfalusi körjegyző azonban a bárdfalusi körjegyzőhöz utasította az elnököt. Márton Miklós bárdfalvi körjegyző aztán szíve­sen adott tájékoztatást a föltett kérdésekre nézve. Többek között mégemliti, hogy 1914. okt. 6-án a Mára folyó hidjánál lefolyt ütközetben 6 és Máragyulafalva határában 1, tehát összesen 7 lengyel légionárius esett el. A bárdfalvi hídnál elesett 6 hőst a bárdfalvi temetőben temettette el a gör. kath. vallás szertartása szerint, a hete­dik Máragyulafalván van eltemetve. A hősök egy közös sírban vannak elhantolva, a sir pedig nagy fakereszítel s a sírokat nyilvántartó kato­nai parancsnokság jelvényével van ellátva. A körjegyző még hozzáfűzi, hogy a sírokat kellő­képen gondozza, sőt halottak napján a díszítés­ről és világításról is szívesen gondoskodott — A ha­zafias körjegyző szives értesítése bizonyára meg­nyugvást fog kelteni széles körökben. Most már, hogy e kérdés tisztázva van, a bizottságon a sor, hogy tekintettel a lengyelek nagy érdeklő­désére, mellyel az ügyet kisérik, mielőbb tető alá hozzák az emlékmű ügyét. Gyermeknapok. Városunkban az országos gyermekvédő liga javára e hó 28 án, vasár­nap és juníus 1-én, áldozócsütörtökön fogják megtartani a gyermeknapokat. A felállított gyűjtő- perselyeket a nagy közönség szives jóindula­tába s áldozatkészségébe ajánljuk. Ne feledjük el egy pillanatra sem Vay Gáborné grófné mon­dását: A század legnagyobb kegyetlensége az lenne, ha a hadi árvák között maradna akár csak egy is, aki atyja dicsőségéért nyomorogna vagy elpusztulna. Árváink megszaporodtak, nö­vekedjék meg a mi szeretetünk s áldozatkész­ségünk is! Hadi érettségisek. A nagybányai főgimná­ziumban a közelmuit napokban 12 ifjú tette le az érettségi vizsgát és pedig az úgynevezett hadi érettségit. Ez az aranyos ifjúság tegnap, hétfőn a Rumpold szálló éttermében búcsúlakomát ren­dezett, hol pompás ételek és kitűnő italok, no meg dalolás és vig muzsika mellett töltöttek el pár rövid órát azok az ifjak, kik megszabadul- j tak a gimnázium falai közül, hogy hazafiui kö i telességüknek megfelelően a harezmezőre vonul­janak. Hiszen besorozhattak mind a íizenkeíten ! s ez ifjakat megelőzően már tizennégyen vannak a barezmezőn a nagybányai főgimnázium nö- dendékei közül. A bűcsuestélyen a következő | ifjak voltak jelen: Binder László, Glavitzky László, Kondor Sándor, Flórián Tivadar, Lévi Mihály, Merlás István, Rumpold Károly, Simon Pál, Szarka Mihály, Szabó Sándor, Székely Gá- I bor, Winkler István Az ifjak közül »jelesen« j érettek Glavitzky László, Rumpold Károly és Székely Gábor, a többi jól érett és érett vala- j mennyi. Üres a fészek . . . igaz, üres a fészek a nagybányai »Alma mater«-ben is, korábban j 14, most 12 ifjú vonult harezba a tudomány hajlékából. Az iskolai üres fészekbe majd be­szállnak az uj ifjak, de ha üres lesz a fészek a családban, hol és miképpen lészen annak pót­lása ? . . Szabó Sándor érettségizett ifjú barátunk csinos beszédben méltatta összejövetelük czélját s egyben hangoztatta, hogy társai az erényessé­get a férfiassággal párosuitan tartsák szem előtt és a harezmezőn a bátorság legyen mindenha gött, hogy az egészet folytatásokban leadhassa. Egyszerre a kék barlang hőse lettem. Egyszer aztán valami nagy erővel ötlött a fejembe. Illene, hogy azt a kék barlangot már végre meglássam. E! fogunk utazni Olaszországba. Valami kis örökséget kaptam. Épen elég volt egy pompás utazásra. A tavasz is közeledett. Még a felhők játékában is volt valami könnyű inger, a mi a tengerek felé röpítette az emberek gon­dolatait. És még valami motoszkált, dolgozott a lel­kemben. Végre igaz ember leszek. Ott a kék bar­langban ünnepiesen bevallom a feleségemnek, hogy hazudtam. Hiszen most már kacagni fo­gunk rajta. Egy hét múlva utaztunk Olaszországba. Két hét múlva Nápolyban voltunk. Sok virágot vet­tem, a mikor Gapriba indultunk, az asszonyka alig bírta. Én egy kicsit szomorú és bátortalan voltam, mikor a komoly, fehér hajó nagy dobo­gással megindult Gapri-sziget, felé. Gyönyörű idő volt. Szél alig rebbent. Az öböl c.sendes volt és szelid, mint egy álmodó tó. A viz ragyogott, déli verőfény tüzelt rajta, mikor a kis csolnakon a barlang nyílása felé vittek bennünket az izmos, olajbarna arcú csol- nakosok. A feleségem az ölébe rakta a virágot, a vérpiros és hófehér rózsát s nézte a vizet, a hullámok halk, muzsikás játékát a barna szik­lák tövében. Én meghatott voltam. — Most! Most! — susogtam magam elé. A feleségem arcára néztem. Láttam, hogy tele van boldogsággal. A torkom egy picit elszo­rult. Egyszerre a barlang alacsony nyílása előtt voltunk. A viz beverődött a sötét üregbe, meg kiloccsant belőle. A sziklák alatt mély árnyékba merült a viz s haragos-zöld, fekete foltok hin­táztak rajta. Hátrahajoltunk a csónakban s besurrantunk a barlangba Egy csodálatos pillanat s benne voltunk az ezüst-esőben. Káprázatosán ömlött reánk a fény a vízből, a barlang ezüst oszlopai­ról, ezüst szikláiról. Hallgattunk. A csónak meg­állt velünk a viz közepén. A csónakosok is bal- gattak, minlha nem akarták volna zavarni az áhítatunkat. Lopva a feleségem arczába pillantottam s észrevettem, hogy ö is rám pillant. A szemében ugyanazt a rajongó lelkesedést láttam, a mi ak­kor lobogott, a mikor a kék barlangról beszéltem, mielőtt először megcsókoltam. Mámorosán mondta: — Milyen szép! Milyen csodás 1 Hozzám hajolt. A lehellete az arcomat érte, a szeme a szemembe tüzelt, amint hálával, bol­dogsággal, tiszta örömmel eltelve mondta: — Ilyennek képzeltem, mikor beszéltél róla. Ilyennek mondtad. Ilyennek Írtad meg I S megcsókolt. Nekem minden bátorságom oda volt. A csöndes kék vizet néztem. Letéptem néhány rózsát a feleségem bokrétájából s a vízbe dobtam: a rózsa ezüstté vált, de én szomorú voltam. Azt éreztem mélyen, bánatos boldogsággal, hogy a hazugságomat sohasem fogom föltárni A feleségem aztán, nemsokára, egy pár esztendő múlva, a kis leányunknak, majd megint egy pár esztendő múlva a kis fiunknak mesélte ; — Mikor a papa a kék barlangban volt . . . Pásztor József, vezető csillaguk. Most búcsúznak egymástól, az elmúlt közeli napokban búcsút vettek az iskolai családtól, tanáraiktól, tanulótársaiktól, most egy más családnak lesznek tagjai, hol nemcsak a szellemi, hanem a fizikai munkálkodásra is szük­ség van. Amint megállottuk helyünket az iskolai évek alatt, meg kell állanunk a csaták fergete- gében is hazánkért, királyunkért, családunkért. Aztán felhangzott a Hymnusz s utána a Wacht am Rhein, később pedig a kuruez nóták felséges akkordjai. Oly szépen oly lélekemelőn mulattak a fiuk, hogy öröm volt nézni őket, most S2éí- mennek, elválnak, talán örökre egymástól, hisz ahányan vannak, csaknem annyifelé mennek. Binder László (Jászberénybe 11-es honvéd), Glavitzky László, Kondor Sándor, Simon Pál Szarka Mihály (5-ik gy. ezr. Munkácsra), Flórián Tivadar (Beszterczére), Lévy Mihály (Szászvá­rosra), Merlás István (Prágába 51. gy. ezr), Rumpold Károly és Szabó Sándor (Marosvásár­helyre), Székely Gábor (Bécsbe), Winkler István (Eperjesre 8 ik tüzérezred). A legfiatalabb kato­nákat a badiszerencse kisérje és jöjjenek haza mielőbb a győzelmes béke jegyében! Négy polgári osztályt végzett leány Widder Péter gyógyszertárában alkalmazást nyerhet. Nyugtázás. A Czárich Ida nevét megörö­kítő iskolai alapítványhoz újabban adakoztak: Korponay Kornél 20 K. Bajuóczy Sándor és neje 10 K, Fábián Böske III. o. tanuló 1 koro­nát, Kolomeából az 1914. őszén ide meneküit tanítónők és hozzátartozóik 100 koronát és pe­dig Hermina Liebharl, Otilie Liebhart, Olga Ost- rovska, Mária Ostrovska, Paulina Szefer, Vanda Plank, Jadriga Schveizerorna, Olga Klimkievicz Silkieviczovna Az eddig begyült Összeg 514 korona. Ez adományokat hálá an köszöni a ta­nítótestület nevében is Székely Árpád. Hadikölcsön jegyzések. A hadikölcsön jegy­zés Nagybányán is szép sikerrel járt. A nagy­bányai takarékpénztárnál 130 850 koronát, a nagybányai részvénytakarékpénztárnál 300.400 koronát, a kereskedelmi banknál 96 050 koro­nát, az Aurora r.-t. intézetnél 9.300 koronát, a kir. adóhivatalnál 86 950 koronát, a kir. posta- hivatalnál 6 750 koronát, az ipari hitelszövetke­zetnél 5 200 koronát jegyeztek, összesen 635 500 koronát. Fagy. Pongrácz, Szervácz és Bonifácz, a fagyos szentek rettegett napjai minden vesze­delem nélkül vonultak el városunk fölött De azért a fagykároktól még sem menekültünk meg. Hétfőn annyira lesülyedt a hőmérő, hogy 0 alatt 1 fokot mutatott R. szerint. A hüvelyes véleményekben nagy a kár. Sorozás. A legutóbb megtartott szemlén Nagybánya város részéről állitásköteles volt 364 Igazolatlanul távol maradt 16. Alkalmasnak találtatott 64 alkalmatlan 261, kórházba küld­tek 5 legényt, felülvizsgálatra 1 legényt. A já­rás részéről előállítottak 900 legényt. Ebből besoroztak 237 legényt. A vizsgálatok az áll. főgimnáziumban f hó 24 én kezdődlek meg a hittani vizsgálatokkal. Értesülésünk szerint e bó végéig be is fejeződ­nek a vizsgálatok, úgy, hogy az iskolai évet a főgimnáziumban is a legújabb miniszteri ren­delkezés értelmében jun. elején végzik be. A bizonyítványt az ifjúság jun 6 án kapta meg, a nyomtatott értesítőt pedig — technikai akadá­lyok miatt csak jun. 29 én. Jun hó 5 és 6. nap­ján folynak le a magánvizsgálatok — Itt említ­jük meg a közoktatásügyi minisztériumnak azt a rendelkezését, amely szerint máj 25. és jun. 25 között tanfolyamot tartsanak azon tanulók számára, akik katonai szolgálatra való bevonu­lásuk miatt tanu'mányaikat nem fejezhették be. A tanfolyam befejeztével a tanulók Vili. oszt. osztály vizsgálatot, utána pedig érettségi vizsgá­latot tehetnek A nagybányai rokkant katonák alapjára. A nagybányai rokkant kato­nák alapjára a szatmár-nagybányai vasút igazgatósága 50 koronát küldött be. Ez összeggel az alap 1605 korona 10 fillérre emelkedett, mely összeget a városi ta­karékpénztárban gyümölcsözőleg kezel­tetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom