Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1916-04-20 / 16. szám
NAOYBÁNYA Ma még a nagypéntek siráma könvekkel áztatja a husvét örömét, — de él a mi hitünk, ingathatatlan a mi reményünk, hogy jönni fog reánk olyan húsvéti ünnep is, melyen zavartalan lesz lelkünk öröme, háboritatlan szivünk nyugalma, hogy lesz még ünnep e világon, melyen mi is örömtüzeket gyújtunk s zengve-zeng- jük a vidám hozsánna-éneket: — Győzelem! Győzelem! És az lesz majd az igazi husvét! Lovag Csiky Lajos. A negyedik magyar hadikölcsön. Április 19. Több mint húsz hónapja annak, hogy meg .semmisítésünkre törő ellenségeink reánk zúdították minden idők legnagyobb háborúját. Azóta diadalmas fegyvereink súlyos csapásokat mérlek roppant számú ellenségeinkre és szövetségese- seinkkel együtt aratott döntő győzelmeink nyomán immár nincs kétség a végső siker iránt A hosszan elhúzódó háború nagy pénzügyi követelményeket támasztván az államkincstárral t szemben, a hadiszükségletek zavartalan ellátása | czéljából uj hadikölcsön kibocsátása vált szűk- [ ségessé. A hadviselés költségeire a pénzügy- miuister ezúttal — úgymint az előző hadiköl- ! csönöknél, azonban a zárolás mellőzésével j 6%-kal kamatozó járradékkölcsön-kölvényeket és ezzel egyidejűleg 57*%-kal kamatozó állami pénztárjegyeket bocsát nyilvános aláírásra A ! pénzügyminister tehát ez alkalommal is köz vétlenül fordul a közönséghez, mint ez a legutóbb a német birodalomban is történt és a kibocsátás összege a nyilványos aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláírás időtartalma 1916. április 19-től május 23-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adó hivatalok, a postatakarépénztár és közvetítő helyei az összes számottevő hazai pénzintézetek. A bemutatóra 6%-os járadékkölcsönköt- vények 50, 100, 1000, 5000, és 10,000 koronás, a bemutatóra szóló 57a%-os állami pénztárjegyek pedig 2000 5000, 10,000 és 50,000 koronás czimletekben fognak kiállíttatni. Tehát a negyedik hadikölcsönnél is a 6°/o-os járadékkölcsönre jegyezhető legkisebb összeg 50 koronában van megállapítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessék. A kibocsátásra kerülő czimlelek aláírási ára a szerint, a mint az aláirt összeg ellenértékének befizetése a kétrészre osztott aláírási időtartam első vagy második felében történik, avagy az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az időközi kamatokra való tekintettel külömböző összegekben a következőkép van megállapítva: I. a kibocsátásra kerülő 6% kai kamatozó járadékkölcsönkőtvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik : a) az 1916 évi április 19-től május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén: 97 K 20 fillérben; b) az 1916 évi május 5-dikét követő időben 1916. évi május 23 áig bezárólag történő aláírás esetén: 97 K 50 fillérben ; 2. ha pedig a kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 98 koronában; II Az 572%-kal kamatozó állami pénztár jegy aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916 évi április 19-től május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 90 f-ben ; b) az 1916. évi május 5-ikét követő időben 1916. évi május 23-ig bezárólag történő aláírás esetén 92 K 20 f-ben; 2. ha pedig kedvezmányes (részletekben történő) módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 92 K 65 f-ben. A fenti árakon felül az aláíróval szemben sem fólyókamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. A negyedik hadikölcsön 6% os járadékkötvényei 1916 május 1-től kezdődőleg és minden óv május 1 én és november 1-én lejáró félév utólagos részletekben évi 6%-kal, az57a% -os állami pénztárjegyek pedig 1916: junius 1-től kezdődőleg é.tfi ö7i°/ó-kal minden junius 1-én és deczember-l-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak, tehát a 6%-os jára- dékkölcsönnél az első szelvény 1916. november 1-én, az 57,0/o-os állami pánztárjegykölcsönnél pedig 1916. deczember 1 én esedékes. Az esetben, ha a 6-°/o os járadékkölcsönre aláirt összeg 100 K-t meg nem halad, az aláírás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 6°/0-os járadékkölcsönre történő és 100 K-t meghaladó, valamint az 57j% os állami pénztárjegykölcsönre eszközölt aláiránapot. A nappal együtt a meleg is eltűnt, egyikmásik fázósabb fölauzza köpenyegét. Egyre sűrűbbek, szürkébbek lesznek a felhők, a melyek a láthatáron csapzottan, szakállasán lógnak az erdők csúcsain. Ai országút belevész a szürkeségbe, némelyek aggodalmasan néznek fölfelé : — Már megint esni fog, a kutyafáját. önkénytelenül is elcsöndesedik mindenki és rosszkedvűen ballag tovább, mintha már a nyakába zuhogna a várandós eső. Az egyik jobboldalt a látóhatár felé mutat, mindenki odanéz egyszerre. Ott a szürke alapon fehér pöttyök jelennek meg, shrapnellek robbanási pontjai. Hangjuk nem hallatszik ide, csak a tűz villanása látszik egy ezredrész pillanatig. Ott hát a jobbszárnyunk, a melyik velünk párhuzamosan nyomul előre, harezban áll már. Kis huszárjárőr vágtázik szembe velünk, a lovakat ellepte a tajték, a fiukat poros izzadtság, tisztjük átadja a jelentést a dandárparancsnoknak. Mindenki őket nézi, kombinálgatnak, a találgatások végigszaladnak az egész menetoszlopon, valahogy érezni kezdik, hogy az ellenség nem lehet messze már. Megindul az eső, a dandárparancsnok maga közé gyűjti az ezred- és zászlóaljparancsnokokat, egy csomóban tanácskoznak, a csapat egy helyben áll, az esőviz csöndben csurog a nyakába. Mindenki érzi, hogy nagy dolgok vannak készülőben. A parancsnokok visszamennek csapatiakboz, egy század kiválik, előre megy, egyre kisebbedik és eltűnik a csúnya őszi eső fátyoléban. Csend, várakozás, lassan, esővízként gyülemlő aggodalom. Senki sem beszél, mindenki merően nézi a domb körvonalát, a mely mögött az országút eltűnik. A titok titka vár ottan. Egyszerre, mint a villanyütés, megdöbbenés szalad át az egész csapaton. Az előreküldött század jön vissza rendetlenül, vadul menekülve és mögötte frissen, élesen pik-pakkoznak az ellenséges lövések. A fejek fölött mint a kiszabadult fúriák sziszegnek a puskagolyók. Az előrement századból egy-egy már ideért szétdultan, verejtékezve, lihegve: — Ott . . . jönnek . . . A domb taraján meg is jelenik néhány orosz fekete körvonala, aztán hasravágódva lődöz tovább. Fölülkerekedik bennem az iró és megdöbbenve nézem a borzalmaskavargást magam mögött. Mintha mindenki egyszerre vesztette volna el a lelkét és akarná megtalálni az őrült sokadalom- ban. A tüzérlovak fölágaskodnak hámjukban, konyhakocsik riadtan próbálnak megfordulni, egymásba akaszkodnak, elállják az utat keresztbe, a gyalogság kettős rendjei szétbomolnak, mint egy fölturt kigyófészek és a débaele szelleme végigviharzik az egész vonalon. Egy pillanat az egész, de mélységes, esztendőket átölelő, mint a fuldokló felszínre vergődött utolsó pillantása. Bizakodás, reménység, szép tervek belézu- hannak egy gyászos semmiségbe, amely ernyesz- tően magához szédíti minden erőnket. Végső csüggedéssel úgy kezdjük látni, hogy mindennek vége már. Minden, minden hiábavaló volt, hiába szenvedtünk, hiába véreztünk, nem lehet tovább. .. A végzet leszakadt reánk, nincs menekvés előle. Lemondunk diadalokról, nem kell már, csak a puszta nyomorult állati lét. Megjelennek előttünk a szörnyű víziók, nehéz álmok lidóreznyomásai, az oroszt látjuk végtelen áradatával végigsöpörni újra mögöttünk hagyott hazánkon. Számuk végtelen, kimeríteni sosem lehet, erejük emberfölötti soknál azonban a befizetés részletekben ii teljesíthető Ez esetben az aláírás alkalmával az aláirt öjszeg 10*/o-a biztositékképen leteendő; és pedig a kir. állampénztárnál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetitő- hivatalainál, továbbá az 1898: XXIII. t.-cz. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, a többi aláírási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, amelyek«t az aláírási hely elfogadhatóknak tart. A részletek gedig a következőkép fizetendők: a jegyzett összeglellenértékének 25-25°/0-a legkésőbb 1916. junius 9 ig, 17-ig 28-ig és julius 8 ig. Az utolsó befizetés alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzés czéljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláírási helyeknél díjtalanul kaphatók. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláírási helytől pénztári elismervényt kap, amely a fél kívánatéra 1916 junius 15 tői kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről kiáiitott ideigleues elismervényre fog kicseréltetni, a menyiben eddig az időpontig a végleges czim- letek kiadhatók nem lesznek. A m. kir. pénzügy minisztérium fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás melleit, úgy a 6 százalékos járadékkölcsönt, mint az 57t *zá- zalékos állami pénztárjegykölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás a 6 százalékkal kamatozó járadékkötvényekre nézve 1921. nov. 1-ét megelőző időre, az 57, százalékkal kamatozó állami pénztárjegyekre nézve pedig 1921. dec 1-ét megelőző időre nem fog eszközöltetni. Az 57, százalékos állami pénztárjegyekben megjelölt tőkekövetelést a m. kir. államkincstár a beváltóhelyeknél a bemutatóknak, az állami pénztárjegy bevonása ellenében minden levonás nélkül adó- és illetékmentesen 1926 junius 1-éu visszafizeti Adó- és illetékmentesség. A kibocsátásra kerülő czimletek után járó kamatok épugy mint a kölcsönvisszafizelés alkalmával a járadékkötve- nyeknek, illetve állami pénztárjegyeknek tőkeértéke minden fennálló és a jövőben behozandó magyarországi adó, bélyeg és illeték levonása nélkül fizettetnek ki A czimletek pupillarilésa. Az aláírásra bo- csájtoll járadókkötvények és állami pénztárjegyek — Ugyanúgy mint az eddigelé kibocsátott hadikölcsönkölvények — a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek elhelyezésére alkalmasak. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily czégeknél 1914. évi augusztus hó 1. 1916 április 20 ördögi . , . Mindez egy pillanat, aztán fölhangzik a dandárparancsnok — szikár, puritán, aszkéta megjelenésű katona — harsány szava: — Senki se mozduljon, első zászlóalj fölfejlődni I Ahány tiszt, mind kiragadja revolverét és kipirult arczczal kiáltozik: — Aki kilép a sörből, lelövöm 1 Daczosan, élesen röpködnek a vezényszavak, a csapat egyszerre megáll, mintha hullámok kövesedtek volna meg. Még néhány pillanat és fölfejlődött az első zászlóalj. A hosszú kígyó irányt változtatott és most székében közeledik lassan, föltartóztathatatlanul. Hozzá csatlakozik a második zászlóalj, a harmadik ... A rajvonal szárnyai begörbülve elvesznek már a két látóhatáron. Az ellenség megdermedve lapul a dombon és az óriási rajvonal lassan közeledik feléje, mint egy gigászi méretű polip, amely zsákmányát el nem szalaszt- hatja. Alig néhány perez telik el és az alkonyodó dombon már is megjelen egy züllött kis csapat. Ez volt az a muszka ellenség, amely az imént úgy megriasztott bennünket. Két szuronyos honvéd kiséri őket. Igazán szánalmas figurák. Halálsápadtak, a foguk vaczog, ijedezve néznek bennünket sunyi szemükkel, hogy nem fogjuk-e elevenen megnyuzni őket? Szegény ördögök nagyon megvannak ijedve. Ellenállhatatlan kémikum vigsága derül ki minden arezon. Egy-egy baka czigareüával kínálja a foglyokat és egy tartalékos hadnagy végignézve rajtuk, jókedvűen mondja: — A nyavalyások 1 még majd megijesztettek bennünket I _____ Nagy Endre.
