Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 26-52. szám)

1915-08-19 / 33. szám

4 NAGYBÁNYA 1915. augusztus 19. váíh Ferenc. Weisz Mór. Szappanyos Jenő, Boda Gyula, Kálmán Herman, Márkusz Adolf, Schück Izid rné, Kupsán János, Muszkái Marion Sírasser Sándor, Kovács János, Mandel Adolfné, Weisz Márton, Silberger Lajos, Klein Lászlóné, Frid- ricskó Fereuczné. Izsák Rózsika, Vallerstein An­tal, Barazsu Endre, H . . Szalontai Etelka, No- velly Sándorné, Dobró József, Müller Sándor, Tar Károly, Taub Bertalan, Tömlő Miklós, Steinleid Lajos, Benedek Vilmos, Langer Sándor, Keresz- tesy Mihály, Matvasovszky M-né, Nuszbacher Samuné, Gergelyfi Gusztáv, Ploptyisán János 1 — 1 K, Deutsch Jenő 60 f Frank Izsák, Widder Samuné. Gitta Jusztin, Farkas Herman 50—50 f, Walter Ferencz 40 fillér. HÍREK. Augusztus 18. Személyi Iiir. Almer Béla mátészalkai gyógysze­rész pár napig városunkban időzött. Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Nagy Endre nagybányai főgim­náziumi h. tanárt rendes tanárrá nevezte ki. Érdekes, hogy Nagy Endre, mint tart. hadnagy jelenleg orosz fogságban van. A király születésnapja, őfelsége születés­napját a szokottnál is nagyobb ünnepséggel ülte meg városunk közönsége. A várost föllobogóz­ták, a tervbevett kivilágítást azonban nem tar­tartották meg, hanem mozgalmat indítottak, hogy a kivilágítás költségeit a rokkant katonák javára ajánlja föl a közönség. A mozgalom ered­ményéről lapunk más helyén számolunk be. Délelőtt 9 órakor a plébánia templomban hála­adó istentisztelet volt. melyen részvettek az összes hatóságok s igen nagy közönség. Az ün­nepi misén Seyler G. dur miséjét múlták be Németh Béla főgimn tanár vezetésével. A kar­ban résztveltek sopran: Gurszky Gabika, Jan- csoviis Jolánka és Rózsay Márta; alt: Holley Jenőné, Jancsovits Margitka és Damokos László; tenor : Heffler József, Kremniczky Lajos, Juhász Sándor, Mike Gyula; basszus - Beregszászy Kál­mán, Drenlye László, Fűzfa Gyula, Hütier Sán­dor, Kremniczky Endre Betétül igeu szép szó­lókat énekeltek Gurszky Gabika és Jancsoviis Jolánka. Az orgonakiséretet Gurszky Lujza odia A gyönyörű mise nagyban emelte az áhítatot. Az istentisztelet végén az orgona a Hymnust into- nálta, melyet a nagyközönség áiiva énekelt végig, Itt említjük meg. hogy a hivatalos épületeken ma diszleltek először szövetségeseink zászlói is. Szent István napján Szent István napján délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet lesz a legklasszikusabb dokumentuma annak, hogy a czárizmus szolgái mennyire tisztán látták a hely­zetet, a következő párbeszéd a lembergi zsidók egyik kiváló és európai műveltségű vezetöférfia és az európai államférfi modorát pózoló Bob­rinsky gróf között. Bobrinsky gróf, Lemberg kormányzója magához hivatta a zsidó vezetőem­bert és szemére hányta: — A zsidók Lembergben ellenségeink. A zsidó vezetőember őszintén felelt: — Igen, de csoda volna, ha nem volna igy. Mindenütt Európában jogaink vannak, csak Orosz­országban nem. — Hát mit tehetnénk önökért? Én szíve­sen megváltoztatnám a közöttünk levő viszonyt. — Engedje meg kegyelmes uram, hogy Talleyrand szavaira emlékeztessem. A győztes sokkal biztosabban ül a legyőzőnek szivében, mint a szuronyok hegyén. Önök üldöznek bennünket, mi tehát nem tehetünk egyebet, mint­hogy elzárjuk a cár uralma elől szivünket. És a cárizmus zsidó politikájának leg­gy ilkosabb kritikáját maga a cárizmus legelső lembergi képviselője, Bobrinsky gróf mondotta, amikor a beszélgetést igy fejezte be: — Ha zsidó volnék, én se cselekedhetnék máskép. plébánia templomban Az istentiszteleten a Seyler misét énekli a vegyeskor; első betétül Mozart Ave verum-ját, második betétül Proch Ave Mazia stella ez offerioriumát énekli Jancsoviis Jolánka hegedű- .és zongora-kísérettel. Őfelsége születésnapja a Vöröskereszt kór­házban. A Vöröskereszt kórház vezetősége gon­doskodott arról, hogy a legfőbb. Hadúr 85-ik születésnapját emlékezetessé tegyék a megse­besült katonák előtt is. A kórházban ünnepélyt rendeztek, melyen Révai Károly uj. a hősöket dicsőítő ódáját mutatta be nagy hatással, Brebán Sándor esperes pedig román nyelven intézett beszédet a sebesült katonákhoz, A sebesült ka­tonákat fényesen megvendégelték s fejenként 2 koroua ajándékban részesítették A szép ün­nepélyen nagy közönség vett részt Kórházi inspiciálás. Ritter v. Kissling general- major Vécsey László báró automobil százados és Dassek Bálint dr. a szatmári Reserve Spital parancsnoka a napokban meglátogatták a nagy­bányai Vörö-kereszt egyesület kórházát s az olt tapasztalt rend, tisztaság s ellátás fölött dr. Kádár Antal kincstári főorvos előtt a legnagyobb elis­merésüknek adtak kifejezést. Ritter v. Kissling generalmajor annyira meg volt elégedve a kór­ház mintaszerüségével, hogy kilátásba helyezte, hogy legközelebb nagyobbszámu sebesülteket fog Nagybányára irányítani. I Székely Mihály | Hóöapokön át keresztül I * hallottuk a hareztérrői visszatért katonáktól, hogy Székely Mihály v. ellenőr, tartalékos zászlós az egyik galicziai üt­közetben elesett, de a remény utolsó szikrája még sem hunyt ki hozzátartozóinak és jóbarátai­nak szivéből. Hátha még sem igaz a hióbhir, hi­szen annyiszor megtörtént már, hogy a régen el­siratott, elesettnek hitt katona később mégis csak életjelt adott magáról. Székely Mihály esetében pedig a reményt még az is éltette, hogy a kato­nák elbeszélésével szemben a katonai hivatalos körök nem tudtak róla fölvilágositást adni. Saj­nos, most hónapok után megjött a hivatalos hír­adás is. A szatmárnémeti cs. és kir. kiegészítő kerületi parancsnokság értesítette a város taná­csát, hogy Székely Mihály tart. zászlós 1914 november 6-án a galicziai hareztéren kapott se­besüléseibe, tífusztól is megtámadva a tancuti- zárda kórházban hősi halált halt. Székely Mihály halálának hire igaz, mély részvétet keltett tiszt­viselőtársai körében, hozzátartozóit pedig való­sággal lesújtotta. De általános a részvét az egész városban, hisz a fiatal hős katona rokonszenves modorával, szolgalatkészségével C3ak jóbarálokat szerzett magának. Fiatal özvegye s három árvája siratja. A városi képviselőtestület legutóbb tartott közgyűlésén dr. Makray Mihály polgármester emelkedett szavakban emlékezett meg Székely hősi haláláról s a közgyűlés részvétének jegyző­könyvileg adott adott kifejezést, fiatal özvegyé­hez pedig részvétiratot intézett. A család gyász- jelentése igy hangzik: Székely Miháiyné szül. Incze Róza, Lili, Misu és Piri nevű gyermekeivel szomorú szívvel tudatja, hogy férje Székely Mi­hály Nagybánya sz. kir. r. t. város pénztári ellenőre, az 5. gyalogezred tartalékos zászlósa, a galíciai harctéren, a San melletti csatákban ka­pott sebeiben, 1914. nov. 6-án hősi halált halt. A honáért halt vitéznek dicső emlékét szeretettel fogjuk megőrizni. Nagybányán, 1914. aug. 12-én Maradjon áldásban emlékezete! Sziklai Andrásáé sz. Bodenlosz Ilona édes testvére. Schmotzer Károly, Schmotzer András testvérei, özv. Boden­losz Miháiyné édes anyja. Incze József és neje, Horváth Mária após és anyós. Maly Borbála, Poros Krisztina, Incze Emilia, Sziklai András, ifj. Ince József, Ince Pali sógornői és sógorai. — A vá­rosi tisztikar a következő gyászjelentést adta ki; Pro Patria! Nagybánya sz. kir. r. t. város taná­csa és a városi tisztikar a legmélyebb megillelő- déssel s igaz fájdalommal tudatja, hogy szeretett és nagyrabecsüit tisztviselőtársuk Székely Mihály városi ellenőr, az 5. gyalogezred tartalékos zász­lósa, miután több csatában Hazájáért és Királyáért vitézül harcolt, megsebesültén a galíciai tancuti zárda-kórházba került, hol 1914. november 6-án hősi halált halt. A boldogult nemes kötelesség- érzetével tűnt ki nemcsak a közpályán, de a harc­téren is s benne mi nemcsak a rokonszenves tisztviselötársat, de a jó barátot is gyászoljuk. Hozzátartozóinak s mindnyájunknak fájdalmát enyhítse az a felemelő tudat, hogy ifjú életét a hazának adta. Emlékét kegyelettel megőrizzük mindenha 1 Lemberg. Újfajta hadifudósitás jelenik meg ezzel az uj könyvvel. Nem ití-ott megjelent új­ságcikkek gyűjteménye, hanem egységes, egy­szerre iroít munka Talán legtalálóbban szoci­ológiai hsdiludósiíásnak lehetne mondani a könyv módszerét. Pogány József, az ismert szocialista iró, mint harcoló katona és mint harcokat néző hudiíudósitó keresztül-kasu! bejárta Galicia any- nyi magyar vértől áztatott földjét. A Lembergre rázúduló orosz inváziót rajzolja meg és a vá­rosra nehezedő tiz hónapos idegen uralom ké­pét adja. De nem krónikái ir, nem az események riportját pörgeti, hanem a Lembergre törő orosz invázióval voltaképpen egész Galíciának és va­lamennyi nagy problémájának a képét formálja meg. Rettentő vádirat ez a könyv, de nem az orosz nép ellen, hanem az orosz cárizmus és végső soron minden idegen uralom ellen. Meg- mufalja milyen kataszirófás változáson megy keresztül a negyedmilliós nagy város a tiz hó­napos oro z uralom alatt. Lemberg és Galicia minden életnyiivánulását boncolja, valósággal anatómiai pontossággal terül ki előttünk ennek a háború tüzkörétől körülvett országnak a teste. I Sorra vonul el az önálló Lengyelország kérdése, I a harmiucmilliós Ukraina izgató problémája, a galíciai szocializmus, a rutén kérdés, a zsidó kérdés, a cionizmus. Nagy perspektívákat veüt messze Galícián túlra is: Oroszlengyelország nagyhatalmi állása felé és a nagy orosz biro­dalom bomlása felé De nem csak a nagy köz­ügyeket rajzolja. Az invázió alatti családi életet j csakúgy megmutatja, mint az orosz tiszteknek I a prostituáltakhoz való viszonyát, a földalatti Lemberg bujdosóiról csak úgy képet ad, mint I az idegen uralom ellen a nép fantáziájában myg- termő mesékről, anekdotákról és élcekről. Ér- I dekes, sokhelyt valósággal izgalmas olvasmány ez a könyv Szociológia, riport, haditudósitás, novella, sokféle elemből összetett és mégis egy­séges munkája Az elegáns kiá! itásu könyvet a Népszava könyvkereskedés adta ki és az ára 1 60 korona. Nagy népünnepély. Szent István napján, pénteken délután egy agilis ren­dező-bizottság nagy népünnepélyt ren­dez a Széchenyi-ligelben, melynek jöve­delmét hadsegélyezési czélokra fordítják. A népünnepélyre javában folynak az előkészületek s minden jel arra mutat, hogy az fényesen fog sikerülni csak az idő legyen kedvező. A népünnepélyen lesz minden mulattató dolog, ami csak jókedvre képes hangolni az embert. Egyik laptársunk fölemlitetle a 42-iős mozsarakat. Valóban annak elsütése fogja a népünnepély kezdetét jelezni s az óriási meglepetést fog kelteni. A végső meg­állapodások szerint a futóversenyt Wid­der Péter rendezi; a szamár-versenyt Bálint László; a lepényevés-versenyt Sroli Lajos; a zsákfutó versenyt Révész Zoltán; a póznamászást Bálint László; a nagy tűzijátékot pedig Widder Péter. A népünnepélyre a közönség a Rákóczi- térről vonul ki zászlók alatt, Ádám Jó­zsef zenekarának kíséretével délután 2 órakor. A versenyek 4 órakor kezdőd­nek Állandó hangverseny. Rumpold Gyula ligeti vendéglőjében fényes uzsonna, fris­A liget közvetlen közelében, Veresvizi-ut 14. szám alatt 2 külön bejáratú, de egybe is kapcsolható szép, világos szoba, konyhával, bútorozva vagy anélkül bérbe kiadó. :: Villam-világitás bevezetve. Vízvezeték az udvaron. :: Közeli szőllőben három bútorozott szoba konyhával, fürdőszobával család részére kiadandó. FülVÍIíí!j!)$Ítá$$2l SZOlljíi! Éljly Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom