Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 26-52. szám)
1915-08-05 / 31. szám
A barakkot őrző szuronyos népfölkelő éli • bük ugrott: — Halt! . . . Hűimét az a muszka? A kocsis egyet serczentett fogai közül a bakon, kezeivel a letápászkodó sánta muszkát segítette s mikor már lent volt, akkor szólati meg: — Hogy hunnét ? Hát ott találtuk az utón la. A sánta muszka némán, de hálásan köszönt s pár perez múlva eltűnt a barakk többi foglyai között A kocsis-baka pedig csak akkor kezdett igazán bosszankodni: — Hát nem elkések má’? . . . Híjába si- -eítern, mer’ azt a krumpiipuczolőt mégis meg muszáj várni . . . »gjű* . . . És a zörgő tábori konyával lépésbe ballagtak a lovak, amíg elő nem került sárosán, vizesen. a krumpli puezoló . . . 1915 augusztus 5 H I R E K. Augusztus í. Hátralékos előfizetőinket ismételten kérjük hátralékaik szives beküldésére, hiszen nekünk is nagy kötelezettségeink vannak s végre is kénytelenek leszünk oly lépéseket tenni, mely nekünk is kellemetlen. Személyi liireb. Dr. Schönpflug Béta vármegyei főorvos hivatalos ügyekben városunkban időzött. — Malenszky Károly bányakapitány uj állomáshelyére, Za- latnára költözött. — Stoll Béla, a Részvénytakarékpénz- tár igazgatója résztvett a pénzintézetek gyűlésén, Budapesten. Főhadnagyi kinevezés. Őfelsége a király dr. Öllömössg Zoltán tart hadnagyot főhadaagygyá nevezte ki. Kitüntetés. Őfelsége a király Marosvásár helyi Tordai István huszárkapitányt az ellenség előtt tanúsító’t vitéz magatartásáért a signum laudius sál tüntette ki. Tanítónői kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Eusovs:ky Janka oki tanítónőt a kapnikbányai áll. iskolához tanítónővé nevezte ki. Püspöki megbízott. A Szamosujváron ez év szeptember 1 én megnyi’ó gör. kát. tanítóképző intézethez dr. Hosstu Vazul püspök püspök' megbízottul dr. Fábián Péter kanonokot nevezte ki Az irgalmas Jézus nevében. A Vatikánból üzenet ment a világ hatalmasainak: XV. Benedek pápa a háború évfordulóján az Irgalmas Jézus nevében könyörög nekik, hogy vessék véget az iszom u vérontásnak, amely már egy év óta vet homályt Európa becsületére ........... Ha talmas, megrendítő a pápa szózata, a világkereskedelem ezekben a városokban teljesen szünetelt. Ahol az Emden megjelent, ott nehéz angol milliók sülyedlek füstölgő kéményekkel a vizekbe, az angol tengeri kereskedelmet pánik fogta el az Emden miatt. A Daily Maii összeállította az Emden sikereinek listáját: az Indus, Lovat. Kiitin, Diplomat, Trabbok, Kabinga, Clan Matheson, King Lud, Foyle, Liberia, Temeric, Buresk, Troi'us, Can Grant, Bonmohr, Chilkana, Ponrabbel, Ox ford, S int Egber hajókat kü!dte a másvilágra szeptember 10 és október 20 között. És nemcsak az angol hajókat pusztította el, hanem a raaláji tengeren elsüllyesztett japán rizsszáüitó hajókat és a tengerek mélyébe döntötte India teaszállitó gőzöseit. Ét az Emden sohasem jutott zavarba; ha elfogyott a szene: megállította az ellenséges szénszálíitó gőzösöket, elvette szeaükat, elvette élelmüket, aztán kegyesen elbocsátották őket. Az angolok is csodálattal adóztak az Em- dennek. Archibald Kurd a következőket irta a Daly Telegraph-ban az Emdenről: »Teljesítményei csodálattal töltenek el bennünket és Müller kapitánynak csak szerencsekivánatainkat fejezhetjük ki, mert nemcsak emberiességgel, hanem az angol legénységre való kíméletes tekintette! is végzi munkáját Ezt. a kapitányt a tenger De Wet-jének nevezhetjük. Módszere teljesen egyedülálló. Soha még egyetlen tengeri hadjáratban sem folytatta egy hajó sem a hires szárazföldi guerilla harc- vezető taktikáját, aki a zsákmányból él', a foglyokat pedig szabadonbocsáloíta. Az Emden esetében nem fog célra vezetni az, ha gyanús szénNAGYBÁNYA háború borzalmainak, nagy vétkének ez a kiasz- sziku-i összefoglalása, a megtiport Európának ez a f<Yjajduiása, amely az örök Biró, a fejedelmek Fejedelme nevében tör föl a pápa ajkán: mért akarjátok megsemmisíteni egymást, miért marasztaljátok örök vendégül a Halált és rettenetes cselédségét, mért akarjátok fölrobbantani mindazt, amit a béke verejtékkel, munkával, lángelmével megépített ? Egy Krisztus fehér köntösé!) ' öltözött l ilék aki a maga szent neuí- ratitásában minden hatalmi érdeknek fölötte áll, a felelősség memenlóját kiáltja oda a felelőseknek, figyelmezteti a megőrült világot, hogy őrületében talán elfeledte a naptárt: egy éve már, hogy az öldöklés tart, az az öldöklés, amelynek eddig nincsen mása a? emberi szenvedés tötté- netében. Nem tudjuk, nem is találgatjuk, lesz e hatása a pápa szózatának. Egyet tudunk A világ leikéből beszélt, e megkínzott világéból és minden szív vele mondja a felséges áldást: Áldott legyen, aki először veszi kezébe az olaj ágat . . Várjuk az oiajágot, de ha az olajág a kardot akarja kiülni kezünkből és gáncsot akar vetni lábunk elé, ha igazunkat akarja elher- vasztani, mint gonosz varázsvesző akkor nem a mi vétkünk, ha az oiajágot szétmetszi a kard Legutóbbi számunkban már megemlékeztünk Km Pap Sándor ny. láblabiró haláláról A bot dogult hült tetemeit a ro*z közlekedési viszonyok miail csak augusztus hó 2 án hozhatták haza Budapestről s ugyanaz napon helyezték örök nyugalomra Kápoíuokmonostoron, a családi sírboltba. Temetése nagy gyászpompával ment végbe s azon vár sunkból is igen számosán megjelentek jóbarálai s tisztelői közül. A csatád gyászjelentése igy hangzik: Alulírottak fá jdalommal tudatják szeretett nagybátyjuk illetve rokonuk Kápolnokmonostori Pap Sándor urnák nyug. láblabiró, egyházi főgondnok, földbirtokos és többiben országgyűlési képviselő stb folyó évi julius hó 27-én, életének 77 ik évében történi gyászos elhunvtát A megboldogult hült tetemei folyó évi julius hó 30 án d. ti. 2 órakor Budapésten beszenteltetvén, Kápolnokmonos- lorra szállíttatnak, ahol folyó évi augusztus hó 2 án d e. 10 órakor a családi sírboltban fognak örök nyugalomra helyeztetni Budapest, 1915. julius 30 Az örök világosság fényeskedjen fe lettel K dr Boer Géza és neje, K Baér József, dr K. Kulcsár Vidor őccsei Ku'cs-ír Helén férj Nyiszlor Pál é, Ken. Pap Vilma férj Urdea GyÖrgyné húgai Km őzv. Pap Lászlóné sógornője ív. Pap Ágoston, N Nyiszlor Pál, dr. G. Urdea György sógorai dr. Pap Aurel, Pap Sándor, Nyiszlor Alexandrina, Nyiszlor Maliid, Kulcsár Dórika, Urdea László, Urdea Mara unokái, A múzeumnak. Nagy Hannibál a nagybányai múzeumnak 3 drb. régi rézpénzt adományozott, Festőművészek a háborútól sújtott szegényekért. BörtsöJc Samu és Réthy Károly festőművészek, a legfiatalabb generáczióból pedig Beregszászy Kálmán igen szép"képeket ajánlottak fól a jótékonyság oltárára, amely képeket a ma : este bemutatandó Uránia előadás keretében fognak a háború által nyújtott szegények föl- I segéiésére kisorsolni. Most, amidőn a legmélyebb sajnálattal azt látjuk, hogy városunk tehetősebb i közönségének javarésze mily közönyösen elzárkózik minden hadsegélyezési czéloktól, ez ajándékozások fölött nem térhetünk egy-két szóval napirendre, annál kevésbbé, mert tudomásunk szerint Börtsök Samu és Beregszászy Kálmán már egy ízben hadsegélyezési czélokra adtak egy-egy nagyobbszabásu képet, melyek szép j összeget juttattak a hadsegélyezőnek és a vöröskereszt-egyletnek. A festőművészek e nemes el- j határozása bizonyára a legnagyobb elismerésre méltó s úgy kellene, hogy példát mutassanak j azoknak, akiknek a magyar haza busásabban : juttatott javaiból, mint épen a magyar festőművészeknek. Börtsök Samu gyönyörű képe egy erdei lakot, mig Réthy Károly művészi alkotása egy virágcsendéletet ábrázol s a nagy közönség igaz gyönyörűségére Hoffmann Árpád ! üzletének kirakatában voltak kiállítva. Nem csekélyebb sikert aratott Beregszászy Kálmán igazán szép tájképével, mely Piatthy Géza üzletének kirakatában volt látható. Ennek a fiatal embernek a fejlődése igazán bámulatra méltó. Ez a tájképe óriási haladásról tanúskodik s ecsetkezelése valóban művészi. Igazán szerencsés lesz, akié képek bármelyikét is magáénak mondhatja. Két boglya príma széna eladó Égly Mihálynál. Mély gyász érte dr. Heppes Béla kir. kör- ' epp es Aladár, Arad vármegye főjegyzője, huszárfőhadnagy a galicziai hareztéren hősi halált halt. Majdnem egy fél eszendeig volt a küzdő léreti Heppes Aladár, mint a második számú népfelkelő huszárezred főhadnagya A tavasz eleje óta végigküzdötte a legkeményebb harezokat, az izgalmas lövészárok- ! íusákat, nehéz csatákat és mindenütt becsületesen, bátran, kitartóan állotta meg a helyét, mig ! most aztán életével es vérével irta be nevét a hő ők sorába. Amilyen kitűnő és példás tisztviselő volt Heppes Aladár, olyan derék katonának bizonyult a hareztéren. Pedig maradhatott I volna itthon is, mert a megyénél szükség volt i az ő kiváló munkabírására és tehetségére. De ! akkor minden lángolt körülöttünk, a hareztéren ! az ágyuk dörögtek, az orosz hadsereg pedig j már hazánk határainál állott és bennünket akart j előzönleni. És Heppes Aladárnak nem volt türelme idehaza. Márcziu dg mint kiváló tisztviselő szolgálta a megye közügyéit és azután a harKm. Pap Sándor. I Heppes Aiadár. jegyzői Édes testvére: száliitóhajókat szemmel kisérnek, mert az Emden ingyen is szerezhel magának szenet. Mi uralkodunk a tengeren, de nem uralkodhatunk a tenger minden négyzetmértföldjén.« Az Emden veszélybe döntötte India egész közgazdaságát. Csak a manchesteri gyapjuimport szeptemberben kétmillió fonttal esett. Kalkutta küönösen szenvedett a félelmetes német cirkáló munkája folytán. A búza, a gyapjú, a juta. a bor és égyebáruk exportja, egyenként félmillió fonttal csökkent, mióta az Emden az indiai vizeken dol- gozo’t. Az Emden munkája folytán az amerikaiak október 21-én visszavonták az indiai jutavásárlási megbízásaikat és lekötött megrendeléseiket egyszerűen sztornírozták. A Times szeptember 22-én ezt irta: »A Coromandel partvidékeken való megjelenésével az Emden elvágta Birmát és megbéniiotta Kalkutta kereskedelmét. Ez egymillió fontnál többe került Angliának. A cirkálónak újból való megjelenése egy újabb millió elvesztőt jelenti és igy alig néhány hét alatt egy dreadnought árát vesztettük el Ezenfelül az Emden felelős azért, hogy a keleti ú vonal rátái annyira emelkedtek. Ez esetleg megszakíthatja indiai postaszolgálatunkat.«: Babonás legenda kezdte már környékezni a csodahajót. A Times of India október 27-iki száma Írja: »Az indiai sereg k szállítása azért nem történhetik a keltő mértékben, mert az Emden munkájának következtében az indiai csapatok között lázadás tört ki. »Az Emden az Isten csodája* — mondják a benszülöltek és semmi erővei sem birhatók arra, hogy hajóra szánjanak,« De az Emden irtóháboruja mellett mindig emberségesen bánt ellenfeleivel s kitűnő bánásmódban részesítette az elsülyesztett hajók személyzetét, melyet, ha azok létszáma már majdnem eiérte saját legénységének számát, mindig udvariasan egy újabban elfogott angol gőzösön bekü!dött hol Kalkuttaba, hot Coiombóba. Ezek a tengerészek persze elmondták, hogy mily emberségesen bántak velük az Emden tengerészei Ezt nem lehetett letagadni és igy rövidesen úgy az indiai, mint az angol sajtóban az Emden tengerészeiről szintén mint valódi hősökről Írtak, az angol sportbarál közönség pedig legnagyobb né- metgyűlölete mellett is csak a legteljesebb elragadtatással beszélt a rettenetes, de emberséges és gentlemanlike viselkedésű Emdenről. Az angol tengerészeti kormány végre átlátta, hogy az Emden pusztítása valóságos katasztrófát jelent az angol kereskedelemre. Indiában minden tengerentúl kereskedelem szünetelt. Angliában pedig félő volt, hogy számos olyan nyersáru, melyre a háborúban feltétlenül szükség van, nemsokára teljesen kifogy. Anglia tehát szövetségeseivel, a japánokkal és a francziákkal hatvan hadihajót küldött ki e hajó megsemmisítésére. Az Emden azonban az üldözők elő! mindig ügyesen megszökött, sőt félelmet nem ismerő vakmerőséggel behatolt a maiakkai szorosba, megtámadta az ott tartózkodó és az üldözésére kiküldött /Umcsug orosz cirkálót, elpusztította, majd pedig elsülyesztett egy franczia torpedó- zúzót,
