Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 26-52. szám)
1915-07-01 / 26. szám
4 NAGYBANYA melyben más napilap előfizetői nem részesülhetnek. A Pesti Hírlap előfizetési ára egy hóra 2 kor. 80 fillér, két hóra 5 kor. 60 filíér, negyedévre 8 korona A Divatszalonnal együtt negyedévre 10 kor. 50 fillér Az Érdekes Újság c nagyterjedelmü, pompás kiállítású képes hetilappal együtt negyedévre 11 kor 50 fillér, félévre 23 korona. A Képés Újság c. uj szépirodalmi képes hetilappal együtt negyedévre 10 kor. 50 fillér, félévre 21 korona A négy lap együtt megrendelve negyedévre 16 kor. 50 fillér. Az előfizetési pénzeket legcélszerűbb postautalványon küldeni meg a kiadóhivatalnak (Budapest V. kér. Vilmos császár u! 78 sz.) mely a megrendelt lapokat a harctéren levő előfizetőknek is pontosan megküldi, ha közük vele a tábori posta számát. Nagyfokú közöny. Lemberg visszavételének hírére örömmámorban úszott az egész ország. Hálaadó istentiszteleteket tartottak, kivilág tást rendezlek sok helyütt s alig volt város, melyet föl ne lobogóztak volna. Városunk tanácsa mindjárt az első órákban lelkes hangú plakátokon tudatta az örömhírt városunk közönségével s felkérte őket, hogy hazafias örömüknek adjanak kifejezést az által is, hogy lobogózzák föl házaikat. S mit tapasztaltunk? Szégyenszemre alig lehetett látni elvétve egy-két lobogót az egész városban. Bizony a mi hallatlan közönyünkből csak akkor tudunk villanyszerűen megmozdulni, mikor már Krács faluban jár a kozák, amint azt fényesen bebizonyítottuk múlt év o tóber 3-án ... Elő az aprópénzzel. Az aprópénz visszatartása tárgyában a belügyminiszter igen szigorú reu- deleieí bocsátott ki. Azok, akik az aprópénzt a forgalomból kivonják, nemcsak hazafiatlan, de büntetendő cselekményt követnek el. De nincs semmi értelme sem az aprópénz visszatartásának, hiszen az érczpénz is csak névleges érték, mint a papírpénz s mindkettőnek értékét maga az állam garantálja. Jól tennék a tanítók, jegyzők s lelkészek, ha maguk is felvilágosítanák a tudatlan népet, hogy az aprópénz elrejtésével minő mérhetlen károkat okoznak. A Nyugat, Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi i folyóirat 1915. évi junius 16-iki száma a követ- j kező nagyrészt aktuális és igen érdekes tartalommal jelent meg: Tartalom: Babits Mihály: Itália. Lendvai István: Kórus a pokolban (Vers.) Moli Tamás: Az idegen hölgy. Monostori H. Kamilló: A végtelen bolyongás. — Vers a vers ről (Versek) Vámbéry Ármin: Hogyan határoztam el, hogy Európába utazom és miért irtani meg ez emlékirataimat. Győri Ernő: Szerelem (Vers.) Ambrus Zoltán: Háborús jegyzetek. Fémes-Beck Vilmos rajza. Figyelő: Földi Mihály: Jézus Baría Lajos: Szocialista gondolatok a háborúról. Kosztolányi Dezső: Rimkovács. Havas Gyula: Kis könyvek. Bálint Aladár: Filharmonikusaink háborús esztendeje. Dr. Szlrakoniczky Károly, f 1. Meller Simon. 2. Erdélyi Jenő. 3. Lengyel Menyhért. Főmunkatársak: Ambrus Zoltán, Babits Mihály, Elek Arthur, Halász Imre, Kaffka Margit, Laczkó Géza, Móricz Zsikmond, Osvát Ernő, Schöpflín Aladár Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX . Lónyai utca 18 Szerkesztőségi órák d u. 4—6-ig. Előfizetési ára: Egy évre 24 K Félévre 12 K. Egyes szám ára 1 K 20 fill Megjelenik minden hónap 1-én és 16 án. Telefon: József 40-60. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal. Városi közgyűlés A város képviselőtestülete ma, szerdán délelőtt dr. Makray polgár- mester elnöklete alatt igen látogatott közgyűlést tartott, melynek napirendjén a város 1915/16. i évi gabonaszükségletének biztosítása állott A közgyűlés igen hosszadalmas vita után elfogadta a gazdasági s pénzügyi bizottság javaslatát s ehezképest a kormány által beszerezni engedélyezett gabonamennyiség (mintegy 162 vaggon) beszerzésével Nagybánya város takarékpénztárát bízta meg; ugyancsak a takarékpénztárt bízta meg a gabona feldolgozásával és fojgalombahozatalával, természetesen a malmok é a lisztelárusilássa) foglalkozó kereskedők igénybevételével. Végül a közgyűlés tekintettel a munkabérek emelkedésére, a tűzifa árát ürköb- méterenkint 50 fillérrel, a faszén árát hl.-ként 20 fillérrel emelte A polgárőrség. Született, sőt megszületett, de erőt'en gyümölcse volt szüleinek és igy mielőtt csak kis levegőhöz juthatott volna, meghalt, kimúlt és minden részvét nélkül eltemettetelt Úgy látjuk, az alakulása volt a polgárőrségnek hibás. Minő felháborodás követte az alakuló gyűlésen Hoffmann Árpád polgárőr laglárs felszólalását, mikor ő az alakuló gyűlésen elnökül vagyis parancsnokul ajánlott egy tagtársat, lehurrogták, lesajnálták érette az alakuló közgyűlésből Mindamellett a polgári őrség megalakult Elkészültek az alapszabályok, sőt jóvá is hagyattak, de kihirdetés alá sohasem kerültek. Felszerelésről is gondoskodás történt, A szükséges fegyverek beszereztetlek, sőt az alparanc»- I nők sikeresebb ügyhöz méltó fáradozással hozatott sapkát, karszalagot, szóval minden előké- I szülét megtörténi, hogy a megszületett gyermek I ne a pólyában maradjon állandóan, hanem felMegszemléltük mindezt nyugodtan, mint elvonult vihar nyomán meghajlott életet. Baloldalunkon a zöldhabu Aisne magas partvonala, miből a laoni fensik indul ki. Laoaná! a németek megtörheteüennek látszó sánczai. Mert még akkor nem múlt el a vihar. Szeszélyesen kanyargóit, megállt csak és visszafordulj a saját nyomán. Az ágyuk, amelyek másfelé tárták volt torkukat, most észrevették, hogy itt is van munka még és valósággal túlzott és tapintatlan bömböléssel fordultak felénk. Üvöltő mély füttyel röpült el felettünk sz első gránát. Dörgő robajjal furta be magát alig száz méternyire melietiünk a bokrok közé. Vastag füstfelhőt eresztett égnek. Sötét, sűrű, vészterhes felleget, mely ráfeküdt a sikra és hosszú hullámos testét végignyujíotta a mezőn. Azután második jött, messzebbre. Harmadik a már befutott útra esett. És erre azután szörnyen megbokrosodott az automobil. El sem hinné az ember, mire nem képes egy megvadult gépkocsi 1 Megnöveli számlálha- tatlan lóerőkkel minden tudását és sebesebb lesz mint a léghajó. Rohamra indul a S Jean-i utón, valósággal beleássa magát a porba, dühödlen, mint lecsapó meteor. Repült a rét fölött, küllői átszökíek éles lövegc.-ucsokon és lendült, szökkent, mig egy kereke állandóan felméterre volt a talajtól, mint vágtató lovak patája. Zúgva, pöffőgve, hördülve rúgott széjjel szelíd veteményes ágyakat, hogy a hatalmas iramban felröppent kápösztatorzsák zöld levélesőt hullattak az úttestre, A sofför, röptében meghajolva, héírétgörbül vo, úgy hajtotta le a fejét, mint aki botot vár a. hátára. Minket elfogott valami konvulziv, buta nevetés. Kaczagva, izgatottan és elgyötörtén, csák pillanatokra érezvén magunk alatt a kocsi petárda rugékonyságu párnáit; igy vártuk, hogy lecsillapodjék a szörnykocsi. Csak mikor lőtá- volon kívül estek a német sánezok, csak akkor lasgudott meg a kerék. Némely nagy gránáfok hullottak még, távolban: aztán beállt a csönd. A bombázás is útnak eredt Oucby felé. A német tüzérség az elhagyottnak látszó síkot bombázta. Alig volt vége a futásnak, megint franczia csapatokkal találkoztunk. Az ut mentén, mintegy ösztönszerüen keresve védelmet, üszkös falak és rommá lőtt kunyhók oldalán, gyalogos csapat várta az újra tűzbeszólitó parancsszót. Merev és szótlan katonák. Arczukon az az idegen, gondolkodónak látszó, feszült és tehetetlen kifejezés, mely minden csatára váró katona arczát egyenlővé teszi. így azok néznek, akik már veszedelemben vannak, de még nincsenek benn a csatában. Ez a várakozás legre'tentőbb órája a harcznak, mert akkor még gondolkozni lehet. Később nem. A 42-os mozsarak tüzében. Az ariwenpeni erődök egyikében — a Fort St. Catherin Wavre ban — szeptember huszon- kilenczedikén délelőtt, borzalmas süvöltést, majd rettentő dördülést hallottak. Az egész erőd megremegett: az első negyvenkétcentiméteres gránát csapott le. Félháromkor újból hasonló csattanás: a második lövedék keresztülszakitotta a bárom méteres betonbofiozatot. Akkora rést ütött benne, amelynek nyílásán keresztülfér egy villamos kocsi Kis idő múlva a harmadik óriás gránát a középső erődöt találja. Négy embert eltemet az omladék. 1915 julius 1. öltöztethető legyen tisztességes uniformisba, már t i. olyan uniformisba, aminő a polgári őröket megilleti. Minden előkészület megtörtént s a csecsemő a pólyában maradt s a nagy lelkiismeretes beczézgetéstől megfulladt a pólyájában, mert hát a pólya kötése talán erős volt. Saj náljuk, hogy e szükséges intézmény nem létesült. Mily sokat használhatott volna a polgárőrség mindnyá unknak a tolvajlások meggáilása, de különösen a piaczi áras; ellenőrzésénél, mily segítségére leit volna a rendőrségnek s bizonyára sok igen sok élelmiszer uzsorát meggátolt volna. De hiába ennek úgy kellett lenni, — nemde? No majd másképen fogja csinálni ezt egy uj nemzedék, amely még csak ezután jön a világra a száz év múlva mégis rr étlődő világháborúban. O L Védekezés a járványos betegségek ellen A fertőző betegségek a nyári hőség beálltával egyre jobban fenyegetnek s a közegészségügyi bizottság erélyes rendszabályokat léptetett életb *. a veszély elhárítására. Szigorú bírságolásban lesz része annak, aki e rendszabályokhoz nem alkalmazkodik Sokszor óvtuk már s most ismét óvjuk a közönséget attól, hogy a kutak, árkok vizeit, mikor pompás vízvezetéki vizünk van, ivásra vagy főzésre ne használják. A házak és lakások, nemkülönben az udvarok tisztán tartandók s annak elenőrzésére a hatósági közegeken kívül a közegészségégvi bizottság által felkérettek: A Vár utcza, Felsőbányái u'cza s Fazekas-ulcza állal határolt területekre: Bozán Péter, Bajnóczy Sándor, Révész János, Gitta Jusztin, Kazamér János, Kupás Mihály; a Faze- kas u'cza, Rák u'cza, Pós<arét-utcza és a Felsőbányái uicza külső részére egész a Zazarig terjedő területekre Rozsos István, Maár Sándor, Brebán Sándor, Berindán János; a Híd utcza, a Felsőbányái utcza és Zazar közötti részre egész a gör. kath. templomig Liptai Sándor. Doroghv Ignácz, Mevdihovszky József, Takács Sándor és Égly Lajos; a Hid utcza, Hunyadi utcza, Gellért- ulcza. vasútvonal és Zazar közötti részre Székely Árpád, Imre Károly, Lessián János, Szász János, Sólyom Fér.-mez; a Geliért uicza és Erdélyi ut s az azáltal határolt részekre Várady József, Kovács Géza, Berényi Izidor, Nagy Sándor, Zoltán Ákos; az Agyagostul, Sárköz utcza, továbbá ez Erdélyi-utig terjedő részre Kovács János, Plalthy Zoltán, Miszovics Mihály; a Ve- resvizi városrészre. Alexy Kornél, Hajdú Sándor, Dergáts Sándor, Égly Mihály és Szabó József; a fürdőtől a libamezőig terjedő részre Oláh László, Szentkirályi József, Noveily Sándor; a kereszthegyi városrészre Bertalan Miklós. Iiia Ignácz, Pap Demeter, Nyikita János, Szírucsa- nyek Béla, L Bay Lajos. A fölkért megbízottak Az ostrom tovább tart, minden lövés talál. Az erőd parancsnok tanácskozásra hívta a belga tiszteket, hogy megállapodjanak a teendőkben. A németek ily ágyutüze a biztos pusztulást rajzolta eléjük. Jeléntést küldtek helyzetükről az ezredesnek. A jelentés vivője mögött bezáródtak az erőd aczélkapui, amelyben az őrség, mint valami sírboltban, maradt ott továbbra. Este végre elhallgat a borzalmas ágyúzás. Az eredmény : hét tátongó üreg az erőd boltozatán, elnémult ágyuk és örökre elcsöndesüit emberek a beomlott falak alatt. Künn az éjszakában tovább folyt a harcz, de az erődöv e pontját egyelőre nem háborgatták az ágyuk. Az őrség most — felhasználva a szünetet — a végső támadás fogadására készülődött . . . Este nyolezkor — utoljára — megjött a tábori posta. A tisztek és a legénység átvették a holmikat s elküldték apró, kedves tárgyaikat és leveleiket haza, vissza, egy végső Istenhoz- záddal. Az erőd, fiatal, leányosképü hadnagya is, csak a legszükségesebb ruhadarabokat tartotta magánál. Aztán — mint a többiek — pihenni próbált. Éjféltől félnégyig aludt is, természetesen felöltözve. Hajnalban egy korty kávé, aztán feszült várakozás. Hat óra. Már jön ismét a 42-ös mozsarak alvilági tüze . . . Omlani kezd minden. Az erődnek egész darabjait tépik ki a lövedékek. Itt a vég. Egy-egy katona félőrülten próbái menekülni. Szemükben leírhatatlan kifejezés. A fáiig bedőlt bejárat előtt azonban ott áll a má kor mosolygó és tréfás hadnagy, sápadtan, de feltartott revolverrel. Ismét egy csattané«. A hadnagy most egyedül maradt, romok választják el a tiz méter-
