Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 26-52. szám)

1915-12-02 / 48. szám

2 a központ a városok és községek lakós- sának azzal is, hogy kőszén és esetleg tűzifa szükségletüket is lehetőleg kedvező feltételek mellett igyekszik biztosítani A központ működése nem mondható elkésettnek, mert hiszen a nagy háború­nak még nincs vége, de meg nem tud­hatjuk, hogy a fegyveres ellenségeskedé­sek befejezése után is meddig fognak a béketárgyalások tartani. Sőt az árukész­letek arányos elosztásával racionális ala­pon foglalkozó ilyen szervezetnek még normális békeidőben is áldásos szerepe lehet. A központ élén mint vezérigazgató Éber Antal dr., a Magyar telepiiő és par- czellázó vezérigazgatója fog állani, a köz- igazgatási részt Horváth József dr. fogja vezetni, az ügyvezető igazgató pedig Töp- ler Ottó. Mind a három olyan kipróbált szakember és szervező talentum, akiknek működése elé az egész ország teljes bi­zalommal nézhet. üomaipniH az aritátilís fc Deczember 1. Végre a magyar kormány is belátta, bogy az élelmiszer uzsorások ellen hathatósabb esz­közökkel kei! fellépnie Az eddigi eljárás és bün­tetés. melyei az árdrágítókkal szemben alkalmaz­lak, a nevetségességgel volt határos Elítélték az uzsorásokat 10—20 — 50 korona pénzbüntetésre olyan üzletekért, amelyeken ezreket kerestek. Természetesen, hogy vidáman fizettek és vidá­man uzsoráskodíak tovább Most azonban a kor­mány kissé szigorúbb intézkedéseket léptet életbe az árdrágítókkal szemben s két hónapi börtön­büntetéssel és m 'g pénzbírsággal sújtja azokat akik bármi utón is közreműködtek abban, hogy az élelmiszerek ára mesterséges utón inegdrá guljon. A börtönbüntetés talán kijózaniíóiag fog hatni azokra, akiknek e rendkívüli idők gyors meggazdaguiási esélyei nemcsak az eszét vették el, de megmételyezték a szivét is. A kormányrendeletet, melyet az árdrágí­tók elten a hivatalos lap közölt, nagy vonásai­ban a következőkben ismertetjük: Az első szakasz az intézkedésre jogosult hatóságokat jelöli meg, elsősorban az aisóbbfoku közigazgatási hatóságokat, amelyek kivételes in tézkedéseket tehetnek, hogy biztosítsák a lakos­ságnak életszükséglet! cikkekkel méltányos áron való ellátását. csapás varázsa alatt hirtelen visszafejlődik életéért remegő nyomorultiá. Csak egyedül ő maradt állva, egyedül ő várt be miüket, a többi megfutott a rohamunk elől. Távolabbról, az erdő és az éjtszaka feketeségén keresztül zavaros hangok rongyait hozta a szél. Magyar káromkodások keveredtek orosz jajokkal, alföldi indulat mérkőzött az ázsiai erőkkel. Nam tudtam biztosan, csak a hangokból következtettem, hogy a huszárok utolérték a megfutamodott oro­szokat és ezt megnyugtatott, mert ha utolérték, el is fogják őket. Két perez múlva csakugyan ott álltak előt­tem. Zugsführer Bognár Demeter összfcsap'a sarkantyúját és kicsit lihegve, de alásan jelen­tette, hogy elhozta az oroszokot. — Jól van fiam. Sorakoztatni, leszámolni őket. Zugsführer Bognár Demofer odaállt a tisz­tás közepére, arczczal felém, fölemelte a jobbke­zét, elkiáUotta: — Muszkapairull, gyülekező! — Magyarul kommandirozoU Zugsführer Bognár Demeter, mint ahogy huszárjaival szokta csinálni és egészen természetesnek tartotta, hogy az irkucki kato­náknak is érteni kell ezt a vezényszót. És azok csakugyan meg is értették. Egyikük gyojrsan odaugrott a felemelt kar mögé, pontosan feltakart Zugsführer Bognár Demeterre, akárcsak az ő porucsnikja volna. A többi meliéje sorako­zott, fegyelmezetten, katonásan. Egy arczránduíá- suk se árulta el, hogy ellenségeiknek tekintenek minket. NAGYBÁNYA A hatóság a saját hatósága területén levő készletek birtokosait arra kötelezheti, hogy akár saját, akár idegen helyiségben őrzött készletei­ket a hatóságnál bejelentsék. A hatóságnak vagy megbízottjának jogában áll a beje entésre kötelezettnek készleteit, rak­tárait és üzleti könyveit megvizsgálni Az élelszükségleti cikkek áiusitói kötele­sek árusító üzleti helyiségeikben kifüggeszteni a belügyminiszter ur állal megjelölt éietszük. ségieti cikkeknek árjegyzékéi Ezenfelül arra is kötelezhetik az árusító­kat, hogy meghatározott élelszükségleti cikke­kért a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló (kis- ! k-reskedelmi) forgalomban követelt áraknak: hatóságilag láttamozott jegyzékét árusító üzleti helyiségeikben szembetűnően és a vevők részé- j rőt jól olvasható módon kifüggesszék. A jegyzék láítamozására az elsőfokú rendőrhatóság, Buda­pesten a kerületi elöljáróság hivatott. A ható­ság köteles az olyan jegyzék lálíamozásái meg­tagadni, amelyben az egyes élelszükségleti cik­kek ára a hatóságilag megállapított legmagasabb árnál magasabb összeggel, vagy ba a legmaga­sabb ár megállapítva nincs, a forgalmi árnál aránytalanul magasabb összeggel van feltüntetve. : A kifüggesztett eladási ári az illető cikkért kö- j veteit árnak keli tekinteni. A közigazgatási hatóság az életszükségleti cikkekre nézve szakértők közbejöttével meg­állapíthatja azt a legmagasabb árt, amelyet ér­tük hatósága területén a közvetlen fogyasztás ; céljait szolgáló (kiskereskedelmi) forgalom az ! árusítók követelhetnek. A megállapított legma- : gasabh árakat az érdekelt községekben a helyi ! szokásnak megfelelően közhírré kell tenni. Megállapíthatja továbbá az országos, heti vagy napivásár kezdetének és végének időpont- : ját, valamint az áliatvásár helyére vonatkozó j rendelkezés érintetlenül hagyása mellett — a 1 vásár helyét; — elrendelheti, hogy heti vagy napi vásárokon meghatározóit életszükséglet! cikkekért követelt ári az árusítók a vásártéren (piacon) folytatott árusításkor a vevők részére szembetűnően és olvashatóan kifüggesszék; — megtilthatja, hogy .jeti vagy napi vásárokon meghatározott életszükséglet! cikkeket ipari fel­dolgozás vagy íovábbeladás céljából meghatá­rozott időpont előtt akár személyesen, akár megbízott utján vásároijauak; — megtilhaíja megbatározott éleiszükségleü cikkeknek — ipari feldolgozás vagy továbbeiadás céljából vásár ! idején vagy kívül, vásártérül (piacúi) ki nem jelölt nyílt utakon, utcákon vagy köztereken személyesen vagy megbízod utján való adás­vételét. Az a hatóság amelynek területén a lakos­ságnak valamely élelszükségleti cikkel való kellő ellátása nincs biztosítva, a belügyminiszternek felhatalmazását kérheti ahoz, hogy a község (vá­ros) a hiányzó cikknek a szüksépes menny i­1915 deczember 2. ségben való beszerzését és forgalomba hozata­lát megfelelően maga bjztositsa A közigazga­tási hatóság a közé elmezés célszerű biztosítása végett, meghatározott életszükségleli cikkek for­galmának közvetítését szabályozhatja, különösen olv egyéneket, akik ily cikkek forgalomba ho­zatalával iparszerüleg eddig nem foglalkoztak, abból kizárhat vagy rájuk nézve azt előzetes hatósági engedélytől tehető függővé; olyanokat pedig, akik a hatóság rendelkezésének nem fe­lelnek meg, az illető cikk forgalomba hozatalá­tól eltiliható. A közigazgatási hatóság a termelőt, kereske­dőt vagy bármely személyt arra kötelezheti, hogy készletének a saját szükségletét meghaladó részét a hatóság utasítása sz rint a hatóság részére, vagy az általa megjelölt természetes vagy jogi személy (cég, intézet, szövetkezet stb ) részére készpénz fizetésért átengedje, hatósági igénybevétel, rekvizi- ció. A törvényhatóság, amelynek területén va­lamely életszükségleti cikkből hiány van, a szükséglet pótlása végett ahhoz a törvényható­sághoz fordulhat, amelynek az illető cikkből fe­leslege van. A közigazgatási hatóság az élet- szükségieti cikkeknek feles készletét, amelyet igénybevett, a birtokosnál tizenöt napot meg nem haladó időre zár alá veheti. Élő állatokra és gyors romlásnak kitelt cikkekre nézve ily zár alá vételnek nincs helye. Az elsőfokú köz- igazgatási hatóságok szakértők meghallgatása után állapítja meg az igénybe vett cikkek órát A rendelet szerint két hónapig terjedő el­zárássá! és hatszáz koronáig terjedhető pénz- büntetéssel bünteti azt. aki készleteit eltitkolja, aki a maximális áron felül árul, aki nyerészke­dés ezéijábói gyűjt össze élelmiszerkészleteket, aki az élelmiszerek termelésére szolgáló üzemet önkényesen megszünteti, aki keltő indok nélkül megsemmisíti, vagy értékében csökkenti az élel­miszert; aki avégbői, hogy a vásárra (piacra) kerülő éleiszükségíeíi cikkek mennyiségét csök­kentse és ezzel az árakat drágítsa, másokat lebe­szél arról, vagy visszatart attól, hogy éietszük- ségieti cikkeit a vásárra (piacra) vigye, vagy oü áruba bocsássa; az az árus, aki a piacra élet- szükségleti cikkeket szállító eladót a piacra ér­kezése előtt feltartóztatja és tőle az életszük­ségleli cikkeket megveszi; az az árus, aki a piacra hozott éleíszükségleti cikkeket a vásár idejének kezdete előtt ott eladja vagy megveszi; az az árus, aki eleíszükségieli cikkek vásárlásá nál a piacon, az utcán vagy házról-házra eláru­sítónak a követelt árnál, vagy követelt ár hiá­nyában az addig szokásos árnál aránytalanul magasabb árat kínál vagy felajánl avégbői, hogy az áru megszerzését másokkal szemben magá­nak biztosítsa; aki másokat álhirek terjesztésé­vel vagy egyéb módon félrevezet avégbői, hogy ezáltal az élelszükségleti czikkek árának drágu­lását idézze elő A rendelet 27 én lépett éleibe. Leszámoltuk: tizenhét orosz. — Ennyien voltatok? — kérdeztem a kö­zépső katonától. — Ennyien. Viszoko blagorovje. — Jól van. Leülni. Az oroszok engedelmesen leheverediek, fe­kete kenyeret szedjek elő a tarisznyájukból és békésen falatozni kezdtek, mintha misem történt, volna, mintha ez az etfogaíás úgy bele tartoznék katonáskodásuk programijába, mini az őrszolgá­lat, a felderítés, vagy a roham. Kivettem a villanyos zseblámpámat és sorra világítottam őket: kerestem azt, aki öt lépésre bevárt, aki háromszor rámt-ütöUe a fegyverét és aki egy pofontól úgy meggyávult és úgy meg­szelídüli, mint egy iskoläsgyerek. Alig lehetett egyiket a másiktól megkülönböztetni A tudatlan­ság közönye és a fagy egyformára mintázta az arezukat és megmerevítette vonásaikat Fiatalok, bajusztalanok voltak valamennyien, szemükben a szibériai tavak aezélos kéksége didergett, ajkuk körű! a szolgai alázat együgjü vonása. Hátul, ?. második sorban, szomszédja széles válla mögé húzódva, felismertem az én külön ellenfelemet. — Aha, te vagy az, gyere csak ide! — Ki­vettem a noteszemet és odaíertottam eléje. — Írd bele a nevedet. A hosszú szibériai tanácstalanul állott és 03’obin az arezomba bámult; nem értette, hogy mit akarok. Jelekkel megmagyaráztam, hogy Írja bele a nevét. Emlékül akarom az autogrammját, az ő autogrammját, aki haláltmegveiő vakmerő­séggel akart leteriteni engem. Még mindig az arezomba bámult. Pedig most már megértette, hogy mit mondtam neki, csak azt nem tudta, hogy mit akarok ezzel. Odanyujtottam neki a czeruzát: vonakodott a kezébe venni és majdnem sírva hadarta, hogy kegyelmezzek meg az ő nyomorult életének, ne öljem meg, ne akasszam fel őt, ne lövessem agyon, ne vágassam le a kezét és ne szurassaat ki a szemeit, mert ö nem tuda, hogy mit tesz azzal, őt igy tanították, őneki ezt parancsolta a kapitánya, ő nem ismer minket, azt se tudja, hogy kik vagyunk, hogy miért kei! egymást elpusztítanunk, ő csak teg­nap érkezett Lubiinból, az ujonczkiképzés váro­sából és ma volt először tűzben. Elmosolyodtam a tudatlanság ilyen fájdalmas megnyilatkozásán megveregettem a vállat és vigasztaltam, hogy ne feljen, nem történik semmi bántódása, hiszen ő helyesen cselekedeti, amint katonahoz, ellenség­hez illik. Reszkető kezekkel irta be noteszembe a formátlan czirii belüket: Vaszilij Todorov 45. Sibirski Polk. lrkuck. Cigarettái dugtam a szájába, megszorítot­tam a kézéi. Azután kiadtam a parancsot az indulásra. A tizenhét orosz ismét szép rendben feláilott, a hat huszár közrefogta őket s mentünk vissza a táborunk felé. As ut hosszú volt, az erdő sötét és elhagyott, sehol egyetlen őrszem; csillag nem ragyogott az egen, tű: nem viiágitoU az éjtssakábat), igy baktattunk mi heten tizenhét orosszal. Bevallom: nem éreztük magunkat va­lami túlságos fölényben, százszor is átborzongott az idegeinken: mi lenne, ba ez a tizenkét jól

Next

/
Oldalképek
Tartalom