Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 26-52. szám)

1915-11-18 / 46. szám

4 NAGYBÁNYA 1915. november 18. Weisz Anna gyermekei. Ráth Zsigmond veje. Harácsek Lászlóné szül. Hokk Irén, dr. Szontagh Felixné szül. Hokk Leona, Markhot Gyuláné szül. Grötschei Emma, Gregersen Báláné szül. Koós Margit, Tellmann Károlyné szül. Ráth Margit, Koós Ottó, Koós Miklós és Koós Imre unokái. Koós Ottóné szül Gaál Dóra unokamenye. Harácsek László, Markhot Gyula, dr. Szontagh Felix, Gregersen Béla és Tellmann Károly unoka- vejei. Sztehlo Dezsőné szül. Szontagh Leona. Markhot Imre, Markhot Ilonka, Koós Margitka dédunokái és Sztehlo Dezső dédunokavéje. A »Háborús Album« czimü ajándék albumra, melyet előfizetői ingyen kapnak, külön tesszük figyelmessé olvasóinkat. A háborús irodalom legkimagaslóbb, legszebb munkája ez a nagy eseményeket egybefoglaló pompás diszmű, mely sok száz mély-nyomású remek képben a világ­háború minden mozzanatát maradandó emlék­ként megőrzi. Az a titáni harcz, mely a csala- tereken folyik s mely országok sorsát van hivatva eldönteni, oly rendkívüli eseménye a most élő nemzedéknek, hogy egy könyv, mely ezt a hatal­mas küzdelmet a képek gazdagságával szinte szemléltetően elénk tárja, történelmi becsű mű és egyetlen magyar család könyvespolczáról sem hiányozhat A Pesti Napló minden uj elő­fizetője a kiadóhivatalnál megtudható feltételek mellett teljesen ingyen kapja ezt a rendkívüli, diszkőtéses könyvet. A Pesti Napló előfizetési ára: negyedévre 8 K, egy hónapra 280 K A kiadóhivala, Budapest, VI, Vilmos-császár ut 56) kívánságra bárkinek küld mutatványszámot. Hazafias vállalatok, hivatalok, jószivü emberek figyelmébe. A rok­kant bizottság, mely a rokkant katonák jövőjéről, elhelyezéséről van hivatva gon­doskodni, városunkban is megkezte mű­ködését. Tisztelettel fölkéri a bizottság mindazon hivatalokat és magánosokat, ahol állások vagy alkalmazások jönnének üresedésbe, melyekre rokkant katonák is alkalmazhatók, hogy az állásokat a nagy­bányai rokkant bizottságnak bejelenteni szíveskedjenek. Jelenleg a bizottságnál egy rokkant katona kéri elhelyezését. Az illető kömives mesterember, a hadsereg­nél káplári rangot viselt s balkeze srap- nell-lövés folytán nyomorék maradt. Alkal­mazható mint hivatalszolga, éjjeli őr vál­lalóknál, munka felvigyázó vagy erdő-vad­őr. Ha valakinek ily alkalmazottra volna szüksége, szíveskedjék a rokkant bizott­sághoz fordulni. A bizottság joggal reméli, hogy a társadalom hazafias kötelességének fogja ismerni, hogy gondoskodjék azokról, akik éretünk, a magyar hazáért véreztek s vesztették el testi épségüket. Nagybánya, 1915. nov. 10. A rokkant bizottság nevében: Égly Mihály rokkant közgyám. Katonaság Nagybányán. Megirluk, hogy tervbe van véve a 12 honvédgyalogezrednek városunkba való áthelyezése. Jelenleg ennek a kérdésnek eldöntése a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban van, mert a mintegy 4—5000 főnyi katonaságot máshol, mint az elemi isko­lákban elhelyezni nem lehet, a katonaságnak pedig az iskolákban való elhelyezéséhez a szat­mári kir tanfelügyelő nem járult hozzá, igy tehát most a miniszter fog dönteni, hogy át kell-e engedni az iskolákat vagy nem ? Mi a magunk részéről az iskolák átengedésében sem az épületekre, sem pedig a tanításra nézve semmi veszedelmet nem láiunk. A háború tar­tama alatt sokkal luxusosabb épületekben is helyeztek el már katonaságot, mint a mi iskola- épületeink s azért mégsem volt semmi baj se- holsem. A tanítás menetét sem látjuk veszélyez­tetve, hiszen annyi üres lakás van városunkban, mint eddig még soha. Egy kis jóakarattal bi zony elhelyezhetők az iskolák Például a veres- vizi Burger-féle üresen álló nagy lakásban egy egész iskola elhelyezhető. Sokan fáznak a kato­naságtól amiatt is, hogy ide való áthelyezésük nagyon megfogja drágítani a piaczot. Hát szó sincs róla, a piacz némileg meg fog drágulni, de nem oly mértékben, mint azt hiszik. Hiszen 4000—5000 ember ellátásáról nem lehet inczi- dentaliler a napi piaczról gondoskodni. A kato­naság bizonyára fog gondoskodni arról, hogy mindennemű szükséglete: hús, lej, tojás, zöld ség stb. rendes szállítás utján fedeztessék s ez is kizárja azt, hogy a katonaság ittléte a napi piacz árait valami nagyon befolyásolja. Más­részt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a közvetett és közvetlen hasznot sem, melyet 4—5 ezer ember állandó itt tar­tózkodásának pénzforgalma hoz a városra. Mint már említettük, városunkban túlontúl sok a kiadó lakás. Ezeknek legtöbbje gazdát kapna a tisztikarban; de föl lehet azt tenni, hogy a nagyszámú tisztikar minden szükségletét a regi­ments sneider meg a suszter látná el ? Bizony volna keresetük a szabóknak, a susztereknek, a kereskedőknek, a gyógyszerészeknek, a ven­déglősöknek, a kávésoknak, bormérőknek, pé kéknek stb. stb, Az István szálló, a Rumpold- szálió is felvirágoznék egy kicsit s nem tengőd­nének mint jelenleg. De taxatíve el sem lehet sorolni, hogy a katonaságtól kik húznának hasz­not. Hasznot huzna az egész város 1 Mert ha nem igy volna, teljesen érthetetlen volna az, hogy Nagykároly polgármestere, aki eleinte tel­jesen ellene volt, hogy a 12 honvédgyalogezred Nagykárolyba helyeztessék, talán épen olyan kicsinyes okokból, mint aminő kicsinyes okok­ból féinek nálunk némelyek a katonaság ide­jövetelétől, most a polgárság hatalmas nyomása alatt kénytelen depuíácziót vezetni a főispánhoz, melyben hathatós támogatását kérik ahoz, hogy a 12-es honvédek most már Nagykárolyban helyeztessenek el. Ha a katonaságból nem volna haszna a városnak, akkor miért törnék magú kát annyira a nagykároiyiak ? Pedig talán a nagykárolyiaknak is van annyi judicziumuk és üzleti érzékük, mint a nagybányaiaknak De mindentől eltekintve, a mi házi ezredünkről, a mi fiainkról van szó. Arról az ezredről, mely­nek zászlójához e hadjáratban is annyi dicső­ség, annyi hőstett fűződik. Mi igaz, magyaros vendégszeretettel várjuk őket s mindent el fo­gunk követni, hogy jól is érezzék magukat kö­rünkben ! Mai tárczaversUsik. Mai tárczánkban közöl­jük Huzella Ödön munkatársunknak hangulatos versét, melyei megzeuésitve nagy sikerrel adnak elő egyik nagyváradi előkelő kabaréban. A köl­teményre fölhívjuk olvasóink szives figyelmét. Felhívás. A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium reudeiete szerint az ismétlő tanköte­lesek november 15-től április 15 ig kötelesek iskolába járni. Felhívom azért azon szülőket és gazdákat, kiknek 12 évet betöltött és 15 évet még meg nem haladott fiú- és leánygyermekük vagy cselédjük van, kik más iskolába most nem járnak, hogy azokat a gazdasági népiskolába azonnal Írassák be, mert a be nem iratkozó gyermek szülőjét vagy gazdáját a törvény szi­gorúan bünteti. — Az iskola igazgatója A »Vasárnapi Újság» november 14 iki száma szenzácziós képeket hoz különösen a szerbiai harcztérről, de többi harczlereinkről is. Külön művészi és háborús érdekességül szolgálnak Gábor István festőművész pompás hareztéri rajzai, melyeket mint katonatiszt a frontton készített. Az uj közös czimer is megtalálható a lapban. Szépirodalmi olvasmányok : Loczkó Géza és Kuprin regénye, Szőllősi Zsigmond tárezéja, czikk Lüt­tich váráról. Egyéb közlemények: Újházi Ede és Bárány Róbert, a Nobeldijat nyert bécsi orvos arczképa s rendes heti rovatok: a háború napjai. Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A »Vasárnapi Újság» előfizetési ára negyedévre öt korona, a *Világkróniká»-val együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Újság» kiadóhivatalá­ban (Budapest,IV-, Egyetem utcza 4.) Ugyanitt meg­rendelhető a »Képes Néplap», a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. A tisztviselők segélyezése. A magyar kor­mány is belátta végre, hogy a jelen áldatlan viszonyok között a tisztviselői kar teljesen csődbe jut, ha segélyezésben nem részesül. Hiszen a tisztviselői fizetés ma már csak egy ötödé ama értéknek, melyet a tisztviselő normális időkben fizetésképen kapott. A legközelebb összeülő or­szággyűlésnek lesz a feladata, hogy a lehetetlen állapotokon segítsen. A kormány nyolczvanhél millió koronának rendelkezésre való bocsátását kéri a közszolgálati alkalmazottaknak a háború hosszú tartama folytán szükséges segélyezésére. Ez összegből a kormány által egyes erre külö­nösen reáutalt alkalmazottaknak már engedé­lyezett és be nem tudandó rendkívüli segélye­ken felül, segélyben fognak részesülni az összes tényleges közszolgálati alkalmazottak, akik az államtól, vagy az áilam hozzájárulásával kapják iletményeiket. A nyújtandó segélyek, az állami és ezekkel egy tekintet alá eső rendszeresített alkalmazottakat, illetőleg általában az alkalma­zottat 1916. jan. l én megillető fizesés termé­szetével biró illetmények egy évi összegének húsz százalékában állapítja meg. Az igy számí­tott segély azonban a tisztviselőknél, tanároknál, tanítóknál és az ezekkel egy tekintet alá eső alkalmazottaknál négyszáz koronánál, az altisz­teknél és szolgáknál és az ezekhez hasonló mérvű illetmények élvezetében álló alkalmazottaknál pedig húsz koronánál kevesebb nem lehet. Az óvónők, a kezelők (kezelőnők) és dijnokok egy­formán háromszáz korona egyszeri segélyben részesilíetnének. Ugyancsak az élvezett illetmé­nyek mérvére való tekintet néikül négyszáz ko­rona segély lesz engedélyezendő a községi és körorvosoknak, az 1913 évi XVI törvényezikk határozmányai alá tartozó községi s hitfelekezeti elemi népiskolai tanítóknak és tanítónőknek, továbbá a községi és körjegyzőknek, háromszáz korona a segédjegyzőknek és kétszáz a rend­szeresített állandó állásokat betöltő egyéb köz­ségi, közigazgatási alkalmazottaknak. A engedé­lyezendő egyszeri segélyek 1916 évi jan. 1-től kezdve egyenlő tiz havi előzetes részletben lesz­nek a tényleges szolgálat kötelékében álló alkal­mazottak részére kifizetendő« s e segélyek amellett, hogy minden állami, törvén) hatósági és községi adó alól mcntesittelnek, sem lefog­lalhatok. sem átruházhatók vagy elzálogosíthatok nem lesznek. Ezenfelül gondoskodni kíván a kormány arról is, hogy az 1912 évi LV1II tör- vényezikk alapján államsegélyben részesülő tör­vényhatósági es rendezett tanácsú városok ugyanolyan egyszeri segélyben részesíthessék az alkalmazottaikat, mint aminő segélyek a fentiek szerint az állam állal eugedélyezendők lesznek; s e városoknak e czélból leendő támogatására a nyolczvanhél millió koronán felül megfelelő további összeg rendelkezésére bocsátását szándé­kozik a kormány a törvényhozástól kérni. Az olasz iapok legújabb szenzácziója. An­nak idején, amikor a német császár Itáliában járt, egy színházi előadáson is megjelent. A szereplők közölt volt az a szinészkísasszouy is, akinek művészi képességéről sokat beszéltek. A császárnak a művésznő játéka annyira meg­tetszett, hogy másnap reggel elismerése jeléül egy arany meiitűt küldött neki. Most, hogy a háború kitört és a németek elleni gyülölat nagy mértéket öltött, a színésznő nem akaría meg­tartani a császár ajándékát s nemzeti célra aján­lotta föl. Ekkor derült ki, hogy az arany melltü nem is igazi aranyból készült és hogy alig ti­zenöt lírát ér. Ez a fölfedezés arra adott alkal­mat, hogy a lapok a német császár ellen holmi kirohanásokat intézzenek, csufondárosan emle­getve, hogy ajándéktárgyai mit sem érnek. Az újságok közleményeinek azonban alig van ha­tása az olasz közönségre, amely jól ismeri az olasz aranyműveseket s tisztában van, hogy a csá­szár az arany melltűl Olaszországban vásárolta. Helmeczy József emlékezete. A ref. egyház­megyének városunkban tartott közgyűlésén ál­talános feltűnést kellett ama nagyszabású em­lékbeszéd, mellyel Soltész Elemér lelkész néhai Helmeczy József volt tőgondnok emlékének ál­dozott. Az emlékbeszéd most egy igen csinosan kiállított füzetben is megjelent. Az elegáns füzet Nánásy jóhirnevü nyomdáját dicséri. Vármegyei közgyűlés. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága november 18 án tartja rendes őszi közgyűlését, amelyre a csengeri fő­szolgabírói állás betöltése is ki van tűzve. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom