Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 26-52. szám)

1915-10-14 / 41. szám

ZHIIII. évfolyam. 1915. olstóToer Inó 1«£. szám. ES SZfiDPIROID.A.Tja^I hetilap. Előfizetési árak: Egész évre 8 korona,, JéfSVre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGL Y MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvizi-ut 14 szám, ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő Üzletében Is. A harmadik magyar hadi kölcsön. Október 13. A hosszan elhúzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan ellá­tása czéljából uj hadi kölcsön bocsátassék ki. E szükségletek fedezésére a pénzügyminister ez­úttal kizárólag az első hadi kölcsön czimletei- nek megfelelő, 6%-kai kamatozó adómentes já- radékkölcsön-kötvényeket bocsát nyilvános alá­írásra. A pénzügyminister tehát a harmadik hadi kölcsön kibocsátásánál is közvetlenül fordul a közönséghez, a mint ez legutóbb a Német Bi­rodalomban is történt. A kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog meg­állapítást nyerni. Az aláirás egy hét leforgása után veszi kez­detét és 1915. október 18-tól november 17-ig bezárólag fog megtartatni. Aláírási helyekül fog­nak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közve­títő helyei, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6%-kal kama­tozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik ; a) 1915. évi október 30 ig bezárólag tör­ténő aláirás esetén: 97 K 10 fillér. b) 1015. évi október 30-át követő időben 1915. évi november 17 ig bezárólag történő alá­irás esetén: 97 K 40 fillér. 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvez­ményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, úgy az 1915. évi október hó 18-tól november 17 ig bezárólag terjedő egész aláírási határidőben történő aláírásnál változat­lanul 98 korona. A harmadik hadi kölcsönnél is a legkisebb jegyezhető összeg 50 koronában van megálla­pítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a legszéle­sebb népréiegek részére is lehetővé tétessék. A harmadik hadi kölcsön kötvényei 1915. november 1-től kezdődőleg évi 6%-kal, minden év május 1-én és november 1 én lejáró uióla- gos részletekben kamatoznak, tehát az első szel­vény 1916. május 1-én esedékes. Az aláirás il­letve befizetés napjától a folyó évi november 1-ig terjedő időre eső kamatok akként téríttet­nek meg, hogy a folyó évi október hó 21-e előtt eszközölt jegyzéseknél, iiletve befizetéseknél a kötvények aláirási ára 30 fillérrel kisebb összeg­ben van megállapítva, mint az ezen időpont után történő jegyzéseknél. Az aláirt összegek ellenértéke az aláirási áron felül az aláíróval szemben sem folyó ka mat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha az aláirt összeg 109-.koronái meg new halad, az aláirás alkalmával mindenkor az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a a részletekben történő befizetés is meg van en­gedve, de ez esetben az aláirás alkalmával az összeg 10% a biztosilékképán leteendő és pedig a kir. áliampéuztárakuál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivata­lainál, továbbá az 1898: XXIII. t.-cz, alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, mig a többi aláirási helynél vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, a me­lyeket az aláirási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig az aláirási helyeknél a követ­kezőkép fizetendők: a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1915. deczember 7-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25°/0-a legkésőbb 1915. deczember 18-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1915. deczember 28 ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1916. január 8-ig, Az utoisó részlet befizetése alkalmával az aláirási hely a letett biztosítékot elszámolja il­letőleg visszaadja. A jegyzés czéijaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláirási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az alá­irás levélileg is eszközölhető. A befizetés alkalmával az aláíró fél az alá­irási hely tői pénztári elismervényeket kap, a melyek a fél kívánságára 1915. deczember 1-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium ré­széről úgy a szabad, mint a zárolt jegyzésekre vonatkozólag egységesen kiáilitott ideiglenes el- ismervényekre fognak kicseréltetni, a mennyi­ben eddig az időpontig a végleges kötvények kiadhatók nem lesznek. A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kívánságára ki­adott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejeko­rán hirdetmény uiján fog a felhívás közzété­telük A végleges kötvények kiadása költség- meutesen ugyanazon a helyen fog történni, a hol a pénztári elismervények, illetve a fél kí­vánságára kiadott ideiglenes elismervények ki­adatlak. A harmadik hadikölcsön kötvényei — ép úgy, mint az első és második kadikölcsön 6% kai kamatozó kötvényei — zároltan is je­gyezhetők lesznek és az aláíró, a ki az általa A „Nagybánya“ tárczája. Az uszitó sajtó. A bécsi Arbeiter-Zeitung rendkívül érdekest az entete sajtóviszonyainak szempontjából egyene­sen szenzációs cikket közölt az uszitó sajtóról, amelynek döntő szerepet tulajdonit a világháború felidézésében. Hogyan élesedett ki a viszály Európa népei között? — ezt a kérdést veti fel a széles látókörű tanulmány. Honnan származott és terjedt el a nemze­tek és államok között az ellenségeskedésnek az a szelleme, amely nélkül a világháború talán nem is vált volna lehetségessé ? Mert az európai népek, bár mindegyiknek meg vannak a maga sajátosságai és meghatározott egyénisége, ezer vonatkozással, az érintkezésnek ezer szálával, a művészettel, a tudománnyal, a technikával és a civilizációval, mégis egységgé lettek: az európai nemzetté, ami Európa összes népeinek összekap­csolását, összeköttetését, összeolvasztását és egy gok száz éves küzdelemnek lecsapódását jelenti. Ki uszította őket egymás ellen és egymásra? Ha egykor az elkedvetlenedésnek, a torzsalkodás nak és viszálykodásnak történetét megírják, amely a háborút megelőzte és előidézte, akkor az uszitó sajtónak bűnös működése e történetből nem hiányzik, sőt annak valósággal központját alkotja. Ha megvizsgáljuk az újságok uszításának lelkiis­meretlen munkáját, amelyiyel a szenvedélyeket fölkorbácsolják, hogy azokat a szomszéd népek ellen föihasználnálják, akkor kétségbe kell esnünk a sajtó kulturális hivatása fölött. Az emberiség­nek egy nélkülözhetetlen eszközét, minden hala­dásnak előmozdítóját, a szabad sajtót, amelyet a népek nem nélkülözhetnek, az elieukezőjóre használják föl és az előnyök és haszon helyett, a bajok és a romlás szitására használják föl. A népek most, hogy a világháború mérhetetlen szerencsétlensége rajuk szakadt, tudtára ébred­hetnek az uszitó sajtó átkának és el kell tökél- niök, hogy ettől a nyomástól megszabadítják magú kát, hogy ezeket a lánczokat szétszakítják. A londoni belga követ egyik jelentésében 1907 majus havában az angol-német vonatkozások dolgát boncolgatja és arra a szomorú eredmény­re jut, hogy »a józan emberek» minden fáradsága a rossz hangulat megváltoztatására, hatástalan kell, hogy maradjon. > A sajtónak egy bizonyos része, amely a sárga sajtó néven ismeretes, fele­lős elsősorban azért az ellenséges hangulatért, amely a két nemzet között létrejött. Az újság­íróknak ez a fajtája tetszés szerint meghamisilja az egész népvéleményt. Ezért nagyon veszedel­mes a közleményt olyan nyilvánvaló módon meg­mérgezni, amint azt a felelősséguélküli sajtó teszi, amelyről itt sző van.» Az »újságírónak ezt a fajtájat» mindenütt ott láttuk, ahol bizalmatlan­ságot és gyűlöletet szítottak és ennek a működés­nek tulajdonítható legnagyobb részben a szel­lemeknek az az eltévelyedése, amely a háborút lehetővé tette. Azon emberek közé, akik Angolországban azzal dicsekethetnek, ez a háború »az ő háború­juk», elsősorbau Nortcliífe tartozik, akinek nemesí­tése előtt Hamswort volt a neve és aki az uszitó lapoknak egész seregét szerezte meg, amelyeket Angolországban Hamswart-sajtőnak neveznek. A nevezett ura »Times», a «Daily Mail», a »Daily Mirror«, a »Daily Graphic», a »Daily Express», az «Evening News», a Weekly Dispatch», kiadója. A sajtónak ez a trösztszerü kialakulása, a »közvéle­ménynek» ez a központosítása a pénzemberek pisz­kos kezeiben, figyelemreméltó jelegzetessége a pub­licisztika szellemi sülyedésének, amelyben a füg­getlen, szabad írót kikapcsolják é3 a szellemi megnyilvánulás a közvélemény monopolistáinak pénzsóvár és önző kommandója alá kerül. Az egyik bátor angol hírlapíró, Gardiner, a liberális »Daily News and Leander» kiadója, az angol uszitó sajtónak ezt a fővezérét már ismételten kíméletlenül megtámadta. Az egyik amerikai heti lapban az angol kormány átalakítása alkal­mából ismét a következőképen jellemzi: «Nem a kormáoyváltozás esete az, amelyet legsúlyosabb csapásnak jelzek, amelyet országunk a háború ideje alatt szenvedett. Az a mód, ahogyan el­bukott, az jelent sulyo3 csapást. Mert végered­ményben mi az igazság ebben a szerencsétlenség­ben ? A kormánybukás nem lord Fisher vagy Ghurchil viszályának következménye. Nem lord Kitchener hibái okoztak. Ezek csak alkalmut szolgáltak, végeredményben az a tény hibás ebben, hogy abban a hatalmas küzdelemben, amelyben a nemzet életét és halálát eldöntő kérdésekről van sző, egy szenzánciókat hajszoló

Next

/
Oldalképek
Tartalom