Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 26-52. szám)
1915-10-14 / 41. szám
ZHIIII. évfolyam. 1915. olstóToer Inó 1«£. szám. ES SZfiDPIROID.A.Tja^I hetilap. Előfizetési árak: Egész évre 8 korona,, JéfSVre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGL Y MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvizi-ut 14 szám, ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő Üzletében Is. A harmadik magyar hadi kölcsön. Október 13. A hosszan elhúzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan ellátása czéljából uj hadi kölcsön bocsátassék ki. E szükségletek fedezésére a pénzügyminister ezúttal kizárólag az első hadi kölcsön czimletei- nek megfelelő, 6%-kai kamatozó adómentes já- radékkölcsön-kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminister tehát a harmadik hadi kölcsön kibocsátásánál is közvetlenül fordul a közönséghez, a mint ez legutóbb a Német Birodalomban is történt. A kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláirás egy hét leforgása után veszi kezdetét és 1915. október 18-tól november 17-ig bezárólag fog megtartatni. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6%-kal kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik ; a) 1915. évi október 30 ig bezárólag történő aláirás esetén: 97 K 10 fillér. b) 1015. évi október 30-át követő időben 1915. évi november 17 ig bezárólag történő aláirás esetén: 97 K 40 fillér. 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, úgy az 1915. évi október hó 18-tól november 17 ig bezárólag terjedő egész aláírási határidőben történő aláírásnál változatlanul 98 korona. A harmadik hadi kölcsönnél is a legkisebb jegyezhető összeg 50 koronában van megállapítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a legszélesebb népréiegek részére is lehetővé tétessék. A harmadik hadi kölcsön kötvényei 1915. november 1-től kezdődőleg évi 6%-kal, minden év május 1-én és november 1 én lejáró uióla- gos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1916. május 1-én esedékes. Az aláirás illetve befizetés napjától a folyó évi november 1-ig terjedő időre eső kamatok akként téríttetnek meg, hogy a folyó évi október hó 21-e előtt eszközölt jegyzéseknél, iiletve befizetéseknél a kötvények aláirási ára 30 fillérrel kisebb összegben van megállapítva, mint az ezen időpont után történő jegyzéseknél. Az aláirt összegek ellenértéke az aláirási áron felül az aláíróval szemben sem folyó ka mat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha az aláirt összeg 109-.koronái meg new halad, az aláirás alkalmával mindenkor az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a a részletekben történő befizetés is meg van engedve, de ez esetben az aláirás alkalmával az összeg 10% a biztosilékképán leteendő és pedig a kir. áliampéuztárakuál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898: XXIII. t.-cz, alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, mig a többi aláirási helynél vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, a melyeket az aláirási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig az aláirási helyeknél a következőkép fizetendők: a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1915. deczember 7-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25°/0-a legkésőbb 1915. deczember 18-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1915. deczember 28 ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1916. január 8-ig, Az utoisó részlet befizetése alkalmával az aláirási hely a letett biztosítékot elszámolja illetőleg visszaadja. A jegyzés czéijaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláirási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláirás levélileg is eszközölhető. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláirási hely tői pénztári elismervényeket kap, a melyek a fél kívánságára 1915. deczember 1-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről úgy a szabad, mint a zárolt jegyzésekre vonatkozólag egységesen kiáilitott ideiglenes el- ismervényekre fognak kicseréltetni, a mennyiben eddig az időpontig a végleges kötvények kiadhatók nem lesznek. A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kívánságára kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény uiján fog a felhívás közzétételük A végleges kötvények kiadása költség- meutesen ugyanazon a helyen fog történni, a hol a pénztári elismervények, illetve a fél kívánságára kiadott ideiglenes elismervények kiadatlak. A harmadik hadikölcsön kötvényei — ép úgy, mint az első és második kadikölcsön 6% kai kamatozó kötvényei — zároltan is jegyezhetők lesznek és az aláíró, a ki az általa A „Nagybánya“ tárczája. Az uszitó sajtó. A bécsi Arbeiter-Zeitung rendkívül érdekest az entete sajtóviszonyainak szempontjából egyenesen szenzációs cikket közölt az uszitó sajtóról, amelynek döntő szerepet tulajdonit a világháború felidézésében. Hogyan élesedett ki a viszály Európa népei között? — ezt a kérdést veti fel a széles látókörű tanulmány. Honnan származott és terjedt el a nemzetek és államok között az ellenségeskedésnek az a szelleme, amely nélkül a világháború talán nem is vált volna lehetségessé ? Mert az európai népek, bár mindegyiknek meg vannak a maga sajátosságai és meghatározott egyénisége, ezer vonatkozással, az érintkezésnek ezer szálával, a művészettel, a tudománnyal, a technikával és a civilizációval, mégis egységgé lettek: az európai nemzetté, ami Európa összes népeinek összekapcsolását, összeköttetését, összeolvasztását és egy gok száz éves küzdelemnek lecsapódását jelenti. Ki uszította őket egymás ellen és egymásra? Ha egykor az elkedvetlenedésnek, a torzsalkodás nak és viszálykodásnak történetét megírják, amely a háborút megelőzte és előidézte, akkor az uszitó sajtónak bűnös működése e történetből nem hiányzik, sőt annak valósággal központját alkotja. Ha megvizsgáljuk az újságok uszításának lelkiismeretlen munkáját, amelyiyel a szenvedélyeket fölkorbácsolják, hogy azokat a szomszéd népek ellen föihasználnálják, akkor kétségbe kell esnünk a sajtó kulturális hivatása fölött. Az emberiségnek egy nélkülözhetetlen eszközét, minden haladásnak előmozdítóját, a szabad sajtót, amelyet a népek nem nélkülözhetnek, az elieukezőjóre használják föl és az előnyök és haszon helyett, a bajok és a romlás szitására használják föl. A népek most, hogy a világháború mérhetetlen szerencsétlensége rajuk szakadt, tudtára ébredhetnek az uszitó sajtó átkának és el kell tökél- niök, hogy ettől a nyomástól megszabadítják magú kát, hogy ezeket a lánczokat szétszakítják. A londoni belga követ egyik jelentésében 1907 majus havában az angol-német vonatkozások dolgát boncolgatja és arra a szomorú eredményre jut, hogy »a józan emberek» minden fáradsága a rossz hangulat megváltoztatására, hatástalan kell, hogy maradjon. > A sajtónak egy bizonyos része, amely a sárga sajtó néven ismeretes, felelős elsősorban azért az ellenséges hangulatért, amely a két nemzet között létrejött. Az újságíróknak ez a fajtája tetszés szerint meghamisilja az egész népvéleményt. Ezért nagyon veszedelmes a közleményt olyan nyilvánvaló módon megmérgezni, amint azt a felelősséguélküli sajtó teszi, amelyről itt sző van.» Az »újságírónak ezt a fajtájat» mindenütt ott láttuk, ahol bizalmatlanságot és gyűlöletet szítottak és ennek a működésnek tulajdonítható legnagyobb részben a szellemeknek az az eltévelyedése, amely a háborút lehetővé tette. Azon emberek közé, akik Angolországban azzal dicsekethetnek, ez a háború »az ő háborújuk», elsősorbau Nortcliífe tartozik, akinek nemesítése előtt Hamswort volt a neve és aki az uszitó lapoknak egész seregét szerezte meg, amelyeket Angolországban Hamswart-sajtőnak neveznek. A nevezett ura »Times», a «Daily Mail», a »Daily Mirror«, a »Daily Graphic», a »Daily Express», az «Evening News», a Weekly Dispatch», kiadója. A sajtónak ez a trösztszerü kialakulása, a »közvéleménynek» ez a központosítása a pénzemberek piszkos kezeiben, figyelemreméltó jelegzetessége a publicisztika szellemi sülyedésének, amelyben a független, szabad írót kikapcsolják é3 a szellemi megnyilvánulás a közvélemény monopolistáinak pénzsóvár és önző kommandója alá kerül. Az egyik bátor angol hírlapíró, Gardiner, a liberális »Daily News and Leander» kiadója, az angol uszitó sajtónak ezt a fővezérét már ismételten kíméletlenül megtámadta. Az egyik amerikai heti lapban az angol kormány átalakítása alkalmából ismét a következőképen jellemzi: «Nem a kormáoyváltozás esete az, amelyet legsúlyosabb csapásnak jelzek, amelyet országunk a háború ideje alatt szenvedett. Az a mód, ahogyan elbukott, az jelent sulyo3 csapást. Mert végeredményben mi az igazság ebben a szerencsétlenségben ? A kormánybukás nem lord Fisher vagy Ghurchil viszályának következménye. Nem lord Kitchener hibái okoztak. Ezek csak alkalmut szolgáltak, végeredményben az a tény hibás ebben, hogy abban a hatalmas küzdelemben, amelyben a nemzet életét és halálát eldöntő kérdésekről van sző, egy szenzánciókat hajszoló
