Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 1-25. szám)

1915-02-04 / 5. szám

NAGYBÁNYA 1915 február 4 nek nem kell nullásnak, hanem p. o. kettes számú minőségűnek lennie. Nem lett volna baj, ha a sütemény inkább valamivel sötétebb, csak kapni lehessen. De most úgy vagyunk, hogy maholnap már kapni sem lehet. Oly nagy a hiány a fehér lisztben, hogy a maximális árakat már be sem tartják. A vevő maga kínálja a magasabb árt és biztos tudomásunk van róla, hogy nullás lisztért 80 fülért fizetnek kilogram- monkint zsákszámra, kilonkint pedig 84 fillért és emellett a vevő még meg is köszöni, ha egyáltalán kap. Különben is az egész ármegállapítás­nak elmaradt a hatása A közvetítő keres­kedés ki van zárva és nincsen gabona- kinálat. Nevetséges volna millió terme lőnél kartellről beszélni. De tényleg a készleteket visszatartják és a tulajdono­sok úgy látszik arra számítanak, hogy a passzivitásuk által az egész rendeletet hatástalanná fogják tehetni. Az a ludat, hogy augusztusban sem kapnak többet a búzáért, sem ösztönzi őket az eladásra Azt hiszik talán, hogy a kormány mégis kénytelen lesz nagyobb árakkal kirukkolni. Ennek a megtörésére csak egy mód volna. Ki kellene mondani, hogy a meg­állapított árak havonkint fél koronával leszállittatnak. Ez a készlettel bírót, legyen bár termelő vagy kereskedő, talán mégis arra bírná, hogy túladjon. Ha ez sem használna, akkor jönnie kell a kényszer kisajátításnak. A lapokban majdnem minden nap találkozunk bölcs szózatokkal, melyek a népet önmegszoritásra és takarékos­ságra intik. Azt írják, hogy az sem lesz baj, ha tiszta árpából, vagy kukoricából eszünk kenyeret. Megvagyunk győződve, hogy azoknál, kik ezt prédikálják, na­ponta többszőr kerül egynéhány húsétel az asztalra. Az alsóbb rétegeknél és a középosztálynál azonban a hús már majd­nem letűnt az asztalról és ezt tésztával kell pótolniok. Nem olcsó tanácsokra, hanem oly rendszabályokra van szükségünk, melyek a nép megélhetését biztosítják. Az eddi­giek nem váltak be woif Zsigmond. lön szobában vállalóra fogfák és megmotozták ás miden további nélkül egyszerűen elvettek föle 7500 rubelt s csak ötszázat hagytak meg nála, jóllehet az illető családjával együtt harmadma­gával utazott s igy az ukáz értelmében 1500 rubelt kellett volna nála hagyni. A konfiskált összesről jegyzőkönyvet vettek föl s azt aláírat­ták. És mi történt erre?! . . .Alig egy óra múlva, mikor már ismét bennülf övéi közt a vonatban, újra csendőrök jöttek és a szegény németet is­mét kiszállították s az állomási épületnek egy külön szobájába vezették egy magasabbrangu rendőri hivatalnok elé, aki keményen rátámadt, hogy hova rejtette el a pénzét, mert a hivatalo­san ho/záérkezeff. jelentés szerint 8000 rubelje volt és ebből 5000 rubelt kapott vissza. A hosszas huzavona, vallatás és megindított kutatás során végül kiderült, hogy mind a három hivatalnok, akiknek a kezén a 8000 rubel keresztülment, egv- egy részt leütött a maga javéra és mindegyik más-más összeget vett jegyzékbe és ennek meg­felelőm irta meg a jegyzőkönyvet. Egy másik németnek 18 000 rubeljéből 15 000 Városunk költségvetése. Február 3. Azt hinné az ember, hogy a városatyák közül cgy-ketlő bizonyára érdeklődni fog Nagy­bánya 1915 évi költségvetése iránt és azt be­hatóan tanulmányozni fogja, hogy annak idején a költségvetésnek közgyűlési tárgyalása alkal mával ahoz érdemlegesen hozzá szólhasson. De hál közügy ez és erősen zsebbevágó is; érdeklődés a közügy iránt i incs, mert akik valamelyest hozzáértenének a költségvetéshez, azok sokkal kényelmesebbek, minthogy pár órát fáradoznának a közügyért, akik nem értenek hozzá, azok úgy gondolkoznak, hogy majd el­bírálják a költségvetést azok, akik mindenhez értenek. Ilyen körülmények között feléje se ment a városházának sem városatya, de még adófizető polgár sem, mert hál közügy, kit ér­dekel az! A sajtót azonban minden ügy érdekli, mert a sajtónak nemcsak arról kell felvilágosítást nyújtania, ami van és szemmel látható és olvas­ható, de arról is, amit nem olvasott és nem látott Egyedüli látogatója voltam a városházának a költségvetés ügyében. Átolvastam, áttanulmá­nyoztam azt a derekas munkát, melyei Marosfy főszámvevő, mondhatjuk, csaknem segitőszemély- zet nélkül hónapok szorgalmas munkájának eredményeképpen az 188G évi XXII t.-czikk- nek megfelelően szerkesztett, egybeállitott és közszemlére tett. Nagy munka ez a költségvetési előirány­zat és képét mutatja Nagybánya város gazda­sági életének. Ez alkalommal korai lenne a költségvetést bírálat tárgyává tenni Bírálatunk tárgya fog lenni a költségvetés majd akkor, ha a tanács azt érdemlegesen letárgyalta. Ez alkalommal csupán egyes főbb tételekről teszünk említést, talán ez által is némi czélí érünk el abban, hogy némi érdeklődést keltünk a költségvetés­nek képviselőtestületi tárgyalása iránt. Megjegyezzük már előre is, hogy a városi főszámvevő 94°/o-os pótadót tervez, hogy meny­nyiben fog sikerülni ennek leszállítása vagy esetleges felemelése, az a városatyák belátásától függ. Mindenesetre kívánatos lelt volna azon­ban, az előző évi zárószámadások letárgya- lása, mert azok igen sok tekintetben előnyösen, de sajnos a tegtöbb esetben hátrányosan is be­folyásolhatják a költségvetési előirányzatokat. A költségvetésnek első része a városi er­dőgazdasággal foglalkozik. Az erdőgazdálkodás a városnak 91891 korona jövedelmet ad az előirányzat szerint. A város erdeje 17678 kát. hold ezek szerint egy katasztrális hold 5 ko­rona 20 fillért jövedelmez a városi pénztárnak ami bizonnyal nem nagy jövedelem. Az erdőgazdaság illetve az erdőség értéke 1,633,401 koronával lévén felvéve, a tőke érték­nek megfelelő jövedelem tehát 5 6% lenne, dehát ki hiszi azt el. hogy a város erdőgazda­sága felszerelésekkel épületekkel stb csupán 1,633401 koronát érne? Az erdőgazdaságnál személyzeti járandó­ságokra 28 636 koronát forditnak Az erdőgaz­daság előirányzott bevétele 453 238 korona lévén, tehát a jövedelem 6 3%-a forditlatik az erdőgaz daságnál a személyi járandóságokra s ez meg­haladja úgy a holdanként, mint az értékként a fentiek szerint megállapított %-ot. A szeméi'i járandósághoz ha hozzá számítjuk az irodai, uta­zási, erdőrendezés, favágafás szállítás stb 17.631 korona költségét úgy e két tétel az egész bevétel 10% át is meghaladja A lüzifalermelés 156 338 koronába kerül a tűzifából remélhető bevétel pedig 242 751 ko­rona lenne. Épület és műszerszámfából 30.112 koronát irányoz elő bevételként. Fagyártmányokból 3 000 (?) koronát. Mennyi hajlított bútort lehelne elő­állítani a temérdek bükkfából és ez mily szép jövedelmet adna a városnak, ha kitudnánk hasz­nálni azt a sok előnyt amivel városunk rendel­kezik, dehát sajnos itt pihen az üzleti érzék és tűzifát termelünk műbutor helyett és hagyjuk veszendőbe menni azokat a köveket is, melyekből az üvegek milliói volnának előállíthatok. A város házi pénztárának bevételei között az István király szálló 37 390 koronával szerepel, a közvágóhíd 10 138 koronával, a malmok 13.839 koronával, a vásárvám 30.540 koronával, a vá­rosi takarék 80.000 koronával. A város összes jövedelmezősége között a városi takarékpénztár az, ami 16% ot ad a városnak. Miután az alap­tőke 500 000 korona. (Ebből is látszik, hogy a pénzüzlet nem rósz üzlet, különösen, ha annak vezetése szakszerű kezelés alatt van.) Tisztviselők fizetésére 178.426 K Közművelődésre 37 000 K Dologi kiadásokra 36 298 K Rendkívüli kiadásokra 56 821 K Taríozásokra, kamatok és törlesztésre 405 794 K korona van előirányozva. A város vagyona az 1912-ik év végével 10.891 608 ív Terhe vagyis adóssága 6 752 480 K Tehát liszla vagyona 4,139.128 K lévén, igy a város adósságainak törlesztésében és kamataiban tiszti vagyonának csaknem 10% át fordítja Rövid vonásokban ezeket az adatokat ös- mertetjük ez alkalommal. A költségvetésre majd ha a tanács azt letárgyalta, visszatérünk, amikor is azt tételenként fogjuk bonczkés alá venni. E néhány sor is talán keit némi érdeklődést a költségvetés iránt, daczára a háborús állapotok­rubelt koboztak el, de elvettek ezenkívül a csen­dőrök még a feleségétől is 280 rubelt, sőt még a vonatban is raegrabolta ott egy utazó ellenőrző csendőr, aki még 150 rubelt elvett tőle. Még rosszabb a helyzetük a német szüle­tésű és nyelvű orosz alattvalóknak. Ezeket ugyanis időről-időre állandóan és rendszeresen vizsgálják, ellenőrzik és zsarolják a különböző alsóbb és ma- gasabbrendü rendőri és csendőrségi hivatalnokok, ami természetesen minden egyes esetben (gy- egy újabb áldozattal és megzsaroláesal jár. A na fsait, természetesen, szívesen elfogad­ják ma is, csakhogy ez ma már nem elég. És kezdődik a zaklatás és zsarolás a kocsik, iovak és automobilok konfiskálásával, majd rákerül a sor az értékesebb holmikra, bútorokra, zongo- j rára stb. is. Egy samarai német kereskedővel történt meg például, hogy pár nappal a hábotu kitörése előtt nyolez darab lovából kettőt eladott ; a kirgizeknek és azokat a vevők természetesen j nyomban el is vitték. Amikor a háború kitörését j prokiamálíák, elvették a némettől a megmaradt | hat lovat i?, sőt követelték tőle az eladott és | hiányzó két darabot, is. És hiába vallotta be az igazat, nem akartak neki hitelt, adni, ehelyett azonban vizsgálatot indítottak ellene és nyolez napon át állandóan kutattak a házában, tűvé tettek mindent, miközben nap-nap után zsarolták és szipolyozták. úgy, hogy már kétségbe volt esve és azt hitte, hogy nem lesz vége a zsaro­lásnak, amig csak lesz valamije, amit elvehetnek. Nyolez nap után végre csend lett és békét hagytak neki. De csak rövid időre. PAr n; p múlva — uj ötlettel — ismét megjelent egy rendőrhivatalnok és hogy még jobban eret vág­hasson rajta, a következő nap négy ásóval, ka­pával felszerelt munkással jelent meg és kijelen­tette, hogy felásatja a háza előtt levő gyönyöiü virágos kertjét és a parkját, meri följelentés ér­kezett ellene, hogy a két lovat agyonlőtte és ott ásatta el. És persze csak óriás na tsai árán tudott megmenekülni a vandál pusztitásió’. Ilyen az élet a fehér czár országában, ahol a hivatalos körök nem is hét. hanem tiz bőrt nyúznak le s még a husi is lefejtik a gondjaikra bízott polgárokról. A BIKSZÁDI ÁSVÁNYVÍZ gyógy hatása hurutos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu -----------------— uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. ———--------— Ár j egyzóket kívánatra küld i MM Hifi ifflisiía. V V ■■ Kapható mindenhol. ■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom