Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 1-25. szám)

1915-01-21 / 3. szám

és kereskedelmi magán lisztviselőket, kiknek a háborús viszonyok folytán keresetük oly mértékben csökkent, hogy megélhetésük ve­szélyeztetve van; hogy állami segélyezésük céljából összeírás végett folyó hó 25 én délig jelentkezzenek és pedig: az iparosok és ipari munkások az Ipar- testület hivatalos helyiségében; a kereskedők, szatócsok, Glavitzky Ká roly társulati elnöknél; a többiek pedig, kik ily jellegű segélyre igényt tartanak, a polgármesteri hivatalban. Nagybánya, 1915 január hó 19-én. Dr. Makray Mihály s. k polgármester. Tájékozásul megjegyezzük, hogy a segé­lyezés egyes nemeiről a következő tervek vannak: 1. Kiegészítő havi segély (havi 10—20 — 30 kor.) olyanok számára, akik az 1882 XI t.-czikk alapján számított államsegélyt kapják ugyan, de az viszonyaik folytán kiegészítésre szorul. 2. Havi segély (havi 20-30 — 40—50 kor) olyanok számára akik az előző állami segítés­ben nem részesülnek s arra rászorulnak. 3. Kisebb kamalnélkü'i kölcsön (100-200 — 300 K) olyanok számára, akiknek üzemben levő ipara ezt a segitő-eszközt igényli s akiknek egyéni megbízhatósága és műhely-berendezése, ; üzletfelszerehsége valószínűvé teszi, hogy a uyert kölcsönt a háború után 5 — 10 koronás ha i részletekben visszatéríthetik. Iparosaink és kereskedőink érdeke, hogy a jelentkezést az összeiréknál el ne mulasszák, mert utólag e mulasztást csak nagy nehézségek­kel lehetne jóvá ienni. 1915 január 21 ___________ HÍ REK. Január 20. A faluból. Néma csendes most a falu A nótás, a dalos, a zenés falu, a mindent eltompitó ködös, nedves, fulasztó tél homályába burkolózott. A falu talán nem is él? Most nincsen semmi, ami zavarja szürkeségét, nincs, mi han­got adjon életéről. A torony órája nem ketyeg, pedig ketyegése a szellős tavaszi, nyári, őszi estéken a kicsiny fa'u utolsó házának is zenéje volt a hangos mezei és házi prücskők czirpe- lése között. Most elállóit a toronyóra ketyegése is, megszűnt ülése, mert háború van és a falu­nak csendben kell lenni. A falusi embernek másik óramutatója az ég is, csak nagyritkán ragyoglalja csillagait, a csak azért teszik, hogy a lekötelezett alájuk ke­rüljön. »Je suis charmé . . . j'ai l’honneur. . . « éppen oly jól leplezik az örömet, mint a bősz- szankodást. Ez az udvariasság segíti a megjelenés, a parsltre művészetét is, amelynek az a célja, hogy első tekintetre fölénybe kerű!jön az ember min­denkivel szemben. A francia férfi nekünk kissé majmos divatja, monoklija, sétapálcikája stb. is ezt a célt szolgálja s a női divatjuk is ez okon fejlődött elsővé a világon. E tulajdonságok nevelték nemzeti vonássá a hiúságot is, amelynek halhatatlan ostorozója, Flaubert, megteremtette Homais patikus alakját s ama közgazdasági kiállítás ünnepi szónoklatát, amely éppen valószerüségével, tulzástalanságával válik az áliamkoi-mányzati hiúság gyilkos szatí­rájává. Ez a hiúság ott. van Cambronne hires szavában, a csapatját rohamra vezető lovas-tiszt fegyvertelen kezének kis pipáját tartó gesztusá­ban s minden nagy katonai, aviatikái bravoure- jukban. A francia, ha valamit cselekedett, elért, nem fukar az elbeszélésében, sőt akkor is mesél, ha niücs mit, A miles gloriosus nem hiába latin eredetű, a dicsekvés ősi hagyományát sértetlenül, sőt kiépilve őrzi a franczia. Ezért van többek közt nekik a legterjedelmesebb mémoire-irodalmuk egész Európában, mert. hol van az a francia, aki­nek ne lenne feljegyzésre érdemes mondanivalója. Emlékezzünk csak Cidre, milyen nemes hévvel I fiastyukof, a gönezölszekerét, a kismedvét és az ég ilágának mindama különleges csoportoza- tait, melyek a falun, a mezőn élő tapasztalt embernek minden időkben pontos és csalhatat­lan időjelzői. Most ködbe bonillán, álmatagon haladnak útjaikon a csillagok, mert az ember­nek most csak keveset ludni, de minél többel remélni szabad. De hova lett a másik időjelző, az időjós ? Hova lett a kukorékoló kakas, mely 10 órát, éjfélt, előhajnalt és hajnalt jelzelt? Hova lelt, mivé lett? Eltűnt?! vagy parancsszóra egytől egyig valamennyi elpuszlult. A kakas kukoriko- lása, amint ludva van, óra és időjelző egyaránt, de a kakas kicsinységének nagy hangja kilo­métereket ölel föl és árulója lehet a néma csen­des éjben a falvaknak s ezzel talán ellenséges aviatikusok bombáinak útmutatója is. A kakasok­nak tehát pusziulniok kellett és most a kakas nem kukorikol hajnalra s nem kukorikolja ki (a nóta szerint) hol járlam az éjszaka . . . Lámpa nem ég a falu házaiban, mert a világosság, a sürü fény, amely a sötét éjbe ki- özönlene, tájékoztató lehetne a földi és légi utasnak. Kőolajat nem fogyasztanak most falun, a mécs világa szintén drága pénz, a tűz bájos világítása az egyedüli, ami a sötét éjbe átszü- rődik a hosszú téli esléken a ködös éjszakába. Mikor még a nóta járta, vig muzsika és fonóka — milyen más volt falun élni. Téli es­tén összejöttek, disznótorban, névnapokon ittak, I eltek, nótázgattak és tánczoltak. Nap-nap után ez igy járta s addig járta a vig élet, mig a tél folyamán a pária eltűnt a lány homlokáról s uj hajlékban, kis fészekben nóta hangzott uj menyecske szerelmetes szép ajkáról . . . Méla sóhaj, néma bánat honol a falu csendjébe. Remény és hit kőoszlopa a fájó lelkek mélyébe! . . . Oláh László. __________NAGYBÁNYA _________ Uj járásbirósági jegyző. A m. kir. igazság­ügyminiszter dr. Homola László ügyvédet, köz- jegyzőhelyeltest a nagybányai járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. Előléptetés. Dr. Nemeslólhi Szabd Albertét, aki a háború kitörésekor a 7 huszárezred kö­telékébe önkéntesen beállott, hadapród őrmes- ! térré léptették elő. Dr. Kosutány alapítványa. Dr Kosuiámj Ignácz kolozsvári egyetemi tanár a Mensa aca tudja elbeszélni hőstettét: Nous partlmes cinq cents . . . Ö utána, a nagy mór-ö!ó után persze sok olyan Malamore keletkezett, aki mórt nem is látott, nem hogy ölt volna. Gaber, mondta az ó-francia, ha képtelen, hőstetteket hordott szines halomba. S ha mindez elégtelen a szembekerülő le­fegyverzésére, ott van a rnaiice, a mcquerie, amely mindig szellemes, mert ha nem az, rögtön nyilvánvaló az irigység, a gyöngeség érzése, ezt pedig nem szabad a másiknak észrevennie. A dühös leszólás a tehetetlen alacsonyabb rendüség vergődése, a gúnyolódás, élcelődés, a magasabb rendű szellem undora a kicsinyesség láttán. Egy utcai zavargásban megvert monarchista ifjú láttára igy kiált föl H. de Régnier legújabb regényének, Romaine Mirmaultnak egyik alakja: »A-t-il de la chance de pouvoir trouver agréable de recevoir des horions en l’honneur de Mgr le dúc de Pig- nerol, petitfiís du Marque de fer! Ah! e’est beau, la jeunesse!« Ennek a hajlamnak legreprezentá- lóbb kifejezése Voltaire alakja s müvei közt kü­lönösen Candide, a német alapos elmerülés leibnitzi tévedésére válaszul harsanó francia kacaj. E szétszórt, vonásokat egy képbe foglalva, előttünk áll az önző ember, akinek pénz, pozíció, család, szerelem, társadalom csak arra való, hogy saját személyét kiemelje a többiek fölé. Laezkú Géza. 3 demica részére nagyobb alapítványt tett. A vall. és közokt miniszter köszönetét fejezte ki a szép alapítványért. A franczia lélek keresztmetszete. Mai lárca- rovafunkban e czim alatt egy magvas essavt közlünk Laczkó Géza kiváló írónk tollából, mely éles világításban mulalja be a franczia nemzet lélektanát. A nagy bravúrral megirt essayt a Nyugat legutóbbi számából vesszük át. Rablánc-karkötő. Az Auguszta Gyorssegély- alap tegnap hozta forgalomba a vasból készült Pro Patria ékszereket és ma már a fővárosban mindenfelé viselik a rablánc-karkötőket. Az Auguszla-alap karkötője vasból készült lánc, a melyet kis vasiakat kapcsol ös^ze. A lakatba vés­ték az emlékmondást: Pro Patria 1914—1915. A közönség szubtilis érzéke a vaskarperecben szim­bólumot fedezett fel és ezért is nevezte el rab­lánc-karkötőnek. Szimbolizálja idegen fogságban élő testvéreink szomorú rabságát. Rájuk emlé­keztet és viseljük a szimbólumot testvéri együtt­érzésből annak bizonyságául, hogy sorsukat meg­könnyíteni akarjuk és itlhon hagyott családjuk­ról gondoskodunk. Az Aranyat vasért iroda Kossuth Lajos-utcai irodájában, a fővárosi, köz­ponti irodájában (Károly-körut 3.) a vidéki ada­kozók arany, vagy tömör ezüst karperecért kap­ják a rablánc karkötőt. Pénzért nem kapható. Halálozás. Schnir Imre, a felsőbányái m. kir. bányahivalal vezelőtisztje f. hó 18 án hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogultál ma he­lyezték örök njugalomra nagy részvét mellett. Jubileum. Siket Tróján, a nagyváradi posta­kerület igazgatója, hová megyénk is tartozik, a napokban ünnepelte Nagyváradon szolgálatának 40 éves fordulóját, az egész város tüntető rész­vétele mellett Ebből az alkalomból városunk postahivatalának személyzete üdvözlő sürgöny- I nyel kereste meg a jubiláló postaigazgatóí, ki miut vármegyénk szülötte is, és mint az, aki a megye posta- és telefonhálózatát szinte első­rendűvé tette, igen rászolgált egész városunk őszinte becsülésére. Itt említjük meg, hogy a kerület postaalkalmazotljai 5000 koronás ösztön- dij-alapilványt tettek a postaigazgató nevére, melynek kamatai jótanuló postásgyermekek kö zött fognak kiosztatni Ezzel kívánták hivatalno­kai ezen örvendetes esemény emlékét megörö­kíteni, melynek zajosabb megünneplését a há­borús viszonyokra tekintettel maga a jubiláns kérte mellőzni. Három millió! Hárommilliót utalt a kor­mány a városoknak. Ez a híradás az állami óletünk vezelői és nemzet-vagyonunk szilárdsága iránt érzett bizalmunkat méltán megerősítheti, sőt fokozza. Mert most, amikor hónaponként megszámlálhatatlan milliókat emészt a hadvise­lésünk : még most, a háború hónapjában is, a legkisebb zökkenés, fönnakadás és mulaszlás nélkül nyernek pontos megoldást az összes állami föladataink. Az uj perrendtartás. Ez év január hó elsején nagy változás történt a nagyközön­séget is közelebbről érdeklő biróság előtti el­járásban. Életbelépett az 1911. évi I. törvény­cikkbe foglalt polgári perrendlarlás. A közön­séget, különösen a kereskedőket érdeklő főbb rendelkezései a következők : A járásbíróság előtt 2500 korona értékhatárig lehet perelni úgy a magánjogi követeléseket, mint a váltókat egy­aránt Az 1000 felüli, valamint az összes váltó­követelések perléséhez ügyvédi képviselet köte­lező. A felebbezési eljárásban kivétel nélkül ügyvédi képviselet kötelező. A részlelügyletek- ből eredő tartozásokat csak az adós lakhelyén lebet perelni — ha külön írásbeli illetékesség kikötve nincs. Az illetékességet kikötni részlet­ügyleteknél csak 500 koronán felüli tartozásra lehet, tehát 500 koronán alul részlelügyletekből származó követelést csak az adós személyes bíróságánál lehet perelni. Egyébképen a bizo­nyítás szabályai csaknem azonosak a volt som­más eljárás szabályaival, a törvényszék előtti bizonyítási és perlekedési eljárás azonban tel­jesen megváltozott, ez azonban a nagyközönsé­get közvetlenül nem érdekli, mert a törvényszék előtti eljárásban eddig is az ügyvédi képviselet volt a kötelező. Megváltozott a perrendtartással kapcsolatosan a bélyeglörvény is, melynek lénye­ges rendelkezését képezi, hogy az összes bélye­gek mindig a beadvány első példányára ragasz- tandók fel — a kereseteknél is. — A lerovandó bélyegek összege is megvá tozolt, ezt részletesen a törvény tárgyazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom