Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 1-25. szám)
1915-05-27 / 21. szám
cserben hagyott. Olaszország a veszély percében kibontott lobogóval ment át az ellenség táborába. Mi nem fenyegettük Olaszországot. Nem ejtettünk csorbát tekintélyén. Nem érintetjük becsületét és érdekeit. Híven teljesítettük mindig szerződési kötelezettségeinket és védelmünkben részesítettük, amidőn hadra keit. Még többet tettünk. Amidőn Olaszország sóvár pillantásait a mi határaink felé vetette, a szerződéses viszony és a béke fenntartásának céljából nagy és fájdalmas áldozatokra határoztuk el magunkat, olyan áldozatokra, amelyek mélyen érintették atyai szivünket. Olaszország azt hitte, hogy kizsákmányolhatja a pillanatot. Kapzsisága nem volt kielégíthető. Be kell tehát a végzetnek teljesednie! Tíz havi óriási küzdelemben és fenköit szövetségesem hadaival való hűséges fegyver- barátságban, győzelmesen állották meg seregeim helyüket az északi hatalmas ellenséggel szemben. A délről aialtomban támadó uj ellenség nem uj ellenfelünk. Novara. Mortara, Kuslozza és Lissa nagy emlékezete, ifjúkoromnak megannyi büszkesége, valamint Radetzkynek, Albrecht főhercegnek és Tegelhoffnak szárazföldi és tengeri haderőmben élő szelleme arról biztosit, hogy a monarchia határait dél felé is sikerrel fogjuk megvédeni. Üdvözlöm harcban kipróbált, diadaltól övezett csapataimat Bízom bennük és vezéreikben és bízom népeimben, akik példátlan áldozatkészségükben fogadják atyai köszönetemet A Mindenható áldja meg zászlónkat és vegye oltalmába igazságos ügyünket. Kelt Bécsben, 1915. évi május hó 23-án Ferencz József s. k Gróf Tisza István s k. 1915 május 27: __________________________ HÍ REK. Május 26. Személyi liirek. Dr. Kosutány Ignácz udvari tanácsos, egyetemi tanár családjával a nyári szünidőre városunkba érkezett. — Szeghy Gábor budapesti posía- és távirdai főtanácsos Babies János posta és távirda- felügyelő kíséretében hivatalos ügyekben városunkba érkezett. Főhadnagyi kinevezés, őfelsége a király Szabó István főgiron. tanárt, tart hadnagyot fő- hadnagygyá nevezte ki. Doktoravatás. Feuerstein Mór ügyvédje löltet f. hó 22-én a kolozsvári egyetemen a jogtudományok doktorává avatták Plébánosi kinevezés. A pénzügyminiszter kegyúri jogánál fogva felsőbányái g. ka'h. j plébánosnak Anka János kóvási lelkészt nevezte ki. Esküvő. Ngiszlor János, az István szálló főpinezére tegnap, kedden tartotta esküvőjét a ref templomban Gyalay Géza polgártársunk leányával: Ilonkával. — Kopp Sámuel bródi gőzmalomlulajdonos kedden tartotta esküvőjét özv. Varga Lipótné szül. Lázár Aranka ur- asszonynyal. Jön a gyüjtőkocsi. Ellenségeink száma egygyel ismét megszaporodott, ami ugyan még nem baj, legfölebb azon szempontból, hogy annál több ólomra és rézre van szükségünk, hogy eddigi hü szövetségesünket is méltó fogadta- lásban részesíthessük. Töméntelen az a sok ócska réz és ólomhulladék, ami minden háznál csak lomot képez és tel- j jesen értéktelen Gyűjtsük most e hulla- | (lékokat, ócskaságokat össze a leggon- ; dosabban s hogy a gyűjtés megkönnyit- tessék, holnap, május 27-én diákok ki- sérelében gyüjtőkocsi fog a város utczáin végigvonulni, mely ez ócskaságokat összegyűjti minden háztól. A nagy közönség hazafias érzületére hivatkozva, felkérünk NAGYBÁNYA 3 ! mindenkit, hogy a megpróbáltatások eme napjaiban teljesítse mindenki a kötelességéi s a tulajdonában levő ócska rezet, ólmot, cinket szolgáltassa be a gvüjtő- kocsinak, mert annak most a hadvezetőség igen nagy hasznát veszi. Ne feledjük el egy pillanatra sem, hogy ha mindnyájan összefogunk, ha mindenki a helyén van s teljesíti kötelességét, a poklok kapui sem fognak rajtunk erőt venni! Hősi halál A vesztességlisfa 176. száma közli, hogy Kosztrober János még az 1914. év október havában tartott ütközetekben elesett. Hősi haláláról a derék főerdővédnek már ez ideig is tudtunk, hivatalosan azonban csak mosl erősítették meg Faháború. Laptársunk, a Nagybánya és Vidéke e czimen kell védelmére azon stilsze- rüilen s főleg ízléstelen fanyesegetésnek, mely az utóbbi időkben városunkban lábra kapott s amelynek ez ideig áldozatul esett a Széchényi- 1 igét szépséges fenyvesének egy része, melyet ugyancsak barbár módon elcsúfítottak. A földig érő gyönyörű zöld ágakat embermagasságnyira lekoppaszíották, állítólag közbiztonsági okokból, hogy egy eldobott égő gyufaszál a fenyvest föl ne gyújtsa, mert tudvalevőleg a fenyőfa ég és lobban, akárcsak a puskapor. Denikve a gyönyörű fenyvesünk oda van s ma már úgy néznek ki a régi, pompás fenyőfák, miut a harczias kakas, mely fél tollazatát a páros viadal terén hagyta. Ez a fanyesegetés most kisért a Rákóczi-tér vadgesztenyefái között is, melyek közül egvet úgy elrútítottak dús lombozatának minden rendszer nélkül való levágásával, hogy Ízlés szempontjából valóban jobb lelt volna, ha egészen ki is vágják S ha akadnak hangok, melyek kikelnek a fák ez önkényes és minden rendszer nélkül való pusztítása ellen, e hangokat laptársunk a most folyó háború borzalmai között igazán megható jelenségnek nyilvánítja s szin- czerizálása közben azzal vigasztalja e gyöngéd lelkeket, hogy ne s'rjanak, hisz a hareztéren még sokkal drágább fákat vág ki az ellenség. Vigaszlalásnak ugy-e elég szellemes, elég ötletes ez a vigasztalás ? De hát, hála legyen az égnek, még sem a liget fenyves erdeje, sem a Rákóczi- tér nem hatczlér, melyre már most reá lehetne szabadítani a fejszéket. Azután nem tudjuk, minő láthatatlan hatalom intézi mindezen pusztításokat? Utóvégre is a liget is, a Rákóczi-tér is közvagyon, melynek sorsáról önkényesen senki sem intézkedhetik. Van a városnak szépészeti bizottsága, van tanácsa, van képvise'őtestülete, vájjon ezek közül mely faktorok voltak megkérdezve, hogy a rendezés miképen történjék, pedig hogy a képviselőtestületnek is van érzéke e kérdések iránt, bizonyítja az a nagyszabású vita, mely a liget gyertyános fasorának rendezése közül kifejlődött. Mi azt sem tudjuk, hogy szerkesztő kollegánk mely előkelő művészek és hozzáértő szakemberek véleményét tolmácsolta, amidőn a fapusztításnak szószólójává szegődött, mi csak azt látjuk, azt halljuk mindenütt, hogy ugv a ligeti vandalizmus fölött, mint a Rákóczi-téri fanyesés miatt mindenki meg van botránkozva s e véleményüknek bizony sokszor nem épen a leghizelgőbb szavakban adnak kifejezést. Ha e tekintetben akár a szépészeti bizottságot, akár a képviselőtestületet megkérdik, ezek a fapusztítások, úgy, ahogy megtörténlek. bizonyára nem történnek meg, mert egyhangúlag leszavazzák, aminthogy a városi tanács is egyhangúlag elvetette a Rákóczi-téri üzlettulajdonosok egyrészének azon kérelmét, hogy a főtéri fákat most, virágzásuk idején ritkitlassa meg. Azt, hogy a Rákóczi téri gesztenyefák elvennék a főtér karakterét, sehogyan sem tudjuk elhinni laptársunknak, hiszen kérdezze csak ! meg a városunkba érkező idegeneket, hogy minő í frappáns, szinte igéző hatással vannak rájuk a sürü lombok közül előkandikáló ódon épületek. S ! Istenem, sok város minő drága kincsért vásá■ rolná meg, ha e gesztenyefákat úgy amint vannak, a főterére vihelné át. így Kolozsvár, MarosI vásárhely slb. Készséggel elismerjük hogy annak I idején nagy növésük miatt a gesztenyefáknál alkalmasabb fákkal lehetett volna főterünket beültetni; azt is készséggel elismerjük, hogy a piaczi geszlenyefák épen nagy növésük miatt talán némi alkalmatlanságot okoznak a háztulajdonosnak, üzlettulajdonosnak, a lakóknak, de ennek nem az az orvossága, hogy most tavaszi viruláskor minden rendszer nélkül essünk neki I egyes fáknak s azt ugv elcsúfítsuk, mint elcsúfítottuk a kincstári épület levő fát. Miért nem i történt gondoskodás arról, ha panaszok vannak, hogy e piaczi fákat kora tavasszal rendszeresen, ; egyőnletüleg és főleg szakértelemmel ritkítsuk, i nyesegessük, de nem úgy, ahogy most történt I annál a szerencsétlen fánál. Mert higyje el szer- j kesztő kollegánk, hogy az a fa épenséggel nem , olyan lett, mint mikor a borbély megkoppaszí I minket az ünnep előtt, hanem olyan, hogy már a borbély hasonlatnál maradjunk, mint amikor egy í részeg borbély valakinek a bozontos üstökét a I nyaktól a fejtetőig kopaszra vágja, a fejtetőn meg : ott hagyja. Mi annak sem volnánk ellenségei, hogy a főtéri gesztenyefákaí másfajta fákkal cseréljük i ki szép lassacskán, csak bizonyos rendszert ! lássunk minden dologban, nem pedig incidents liter történő intézkedést, amely elhamarkodolt- ! ság mindig késő bána'ot jelent. Épen ezen ok- ! bői kívánjuk mi azt, hogy minden hasonló kérdésben kérdezzék meg a szépészeti bizottságot 1 s ennek javaslata alapján döntsön a képviselő■ testület, mert akár a liget, akár a főtér, akár más közterünk talán mégsem hhet műkedvelő I kertészek kísérletezési helye. Még egy megjegyzést szerkesztő kollegánknak. Midőn a lutherá nus templomot újra építették, mi bizonyos megható gyöngédséggel láttuk, hogy tiszteletes szerkesztő kollegánk a fa szereletében annyira ment, hogy egy helyütt egy félméteres magasságú planirozást ejtett el, csakhogy a templom mögött egy régi, értéktelen fát megmentsen a I puszlulástól. Mi e gyöngédséget a fák iránt mai napig megőriztük, de hová lett a szerkesztő kollegánk e gyöngédsége, ha ily blazirt hangon beszél már a fapusztításról, mint ahogyan ezt tette. Franczia mozi darabok. Nagy megelégedéssel konstatáltuk, hogy mozi színházunk rendjéről a háborús idők alatt letűntek a francia filmek. Mert utóvégre azon nemzet számára, mely : a mi férfiainkat és asszonyainkat, akik Franczia- ; országban rekedtek, koncentrációs táborokban í sanyargatja, nem lehet más válaszunk, mint a í legteljesebb bojkott minden téren. Most azon- 1 ban az igazgatóság ismét Pathé-képekkel kísérletezik, ami, mint vasárnap ,is megtörtént, ama ; ízléstelenségre is okot adhat, hogy a kevésbbé j körültekintő közönség még meg is éljenzi Max Lindert, aki tudvalevőleg ellenünk és német I szövetségesünk ellen harcol! Max Linder bízó nyára kötelességét teljesiti, ha fegyvert ragad de mi is, ha egyáltalán francia filmekre nem j leszünk kiváncsiak. Sorsolás A Mayer Juliska által hadsegélyezésre .fölajánlott szép kézimunkát ma sorsot- j ták ki Égly Misiké a 100 nyerőszámot húzta ki a szerencsekerékből. A kézimunkát L Berks ! Emmy nyerte meg. Orosz fogságban. Almer Lajos kereskedőről az a hir terjedt el, hogy elesett a kárpáti har- ezokbau, mások pedig azt állították, hogy egyik ütközet után nyomtalanul eltűnt. Almer Lajos- i tói tényleg hónapokon át nem érkezett híradás. I Most azután Oroszországból jött az értesítés j őmagától. Hozzátartozóit értesíti, hogy orosz I fogságba esett s még mindig utón van, de hogy I hová viszik, nem tu ija. A levél még márczius közepén kelt s csak most érkezett meg.
