Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 1-25. szám)
1915-04-29 / 17. szám
4 NAGYBÁNYA __________________ 1915. április 29. Ru szkó András főhadnagyot, városunk szülöttét érte, akinek fiatal, bájos felesége f hó 21-én váratlanul elhunyt. A poétalelkü uriasszonynak — akinek több kedves verse és elbeszélése jelent meg lapunkban is — váratlan elmúlása magában véve is mélyen megindító, de kétszeresen azzá teszik a körülmények, amelyek között a fiatal uriasszony halála bekövetkezett Kuszkóné ■sz. Heigel llus, dr, Heigel Lipót kolozsvári pénzügyi titkár leánya beteg, törékeny asszony volt Amidőn mintegy két hónappal ezelőtt férje sebesülten tért vissza az északi harcztéiről, szabadságot kért és elvitte beteg feleségét az Adria pártjára. Előbb Abbáziában, majd Lussinpicco- lóban, végül pedig Cigaleban tartózkodtak s bár eleinte használni látszott a tengeri levegő, később a főhadnagy felesége egyre gyengébb lett úgy, hogy mikor pár héttel ezelőtt Nagyváradra hazaérkeztek, a fiatal úrasszony ágynak esett Ruszkó főhadnagy, aki teljesen visszanyerte egészségét s visszatérte után ujonczokat képezett ki, a legnagyobb szeretettel és odaadással ápolta beteg feleségét — mígnem kedden megkapta a parancsot, hogy századával utazzon azonnal a harcz- térre. Parancs — parancs! Ruszkó főhadnagy elkészült az útra, de már arra nem volt ereje, hogy beteg feleségével közölje, hogy a harcztérre kell mennie. Azzal vett búcsút tőié, hogy néhány napi gyakorlatra megy katonáival a közeli falvakba s feleségét nővére gondjaira bizva elindult századával — a harcztérre F. hó 21 én reggel azután válságosra fordult a fiatal asszony állapota. Nővére hívására megjelent kezelőorvosa, de már ekkor elkerülhetetlennek látszott a szomorú vég. a tudomány nem segíthetett és Ruszkó Andrásné szerdán délután nővére karjaiban kiszenvedett. A szomorú esetről értesítették a harcztérre útban levő főhadnagyot, aki csak a temetésre érkezhetett meg. A boldogul- tat f. hó 24 én Kolozsvárra szállították s óriási részvét mellett ott helyezték örök nyugalomra. Őszinie megindultságga* vesszük a hirt. hogy a vig múzsák fiatal, nagyképességü képviselője: Marosfg Lajos, a hírneves komika, néh Csatay Zsófi fia, a fővárosi Gellért-kórházban egy két heti szenvedés után elhunyt Benne a fővárosi varieté színházak egyik leghivatottabb tagját gyászolják, ki mint kuplé-énekes is a legkitűnőbbek közé tartozott, mint tánczmflvész pedig utolérhetetlen volt. Szép sikereket aratott a budapesti Népoperában is, hol mint operett énekes brillírozott. A fiatal, örökké vidám színművész is a harcztér halottja. Fegyvert kellett fognia a haza védelmére s a harcztéren szerezte a rettentő betegséget, a kiütéses tífuszt s a leggondosabb ápolás sem tudta megmenteni. A fővárosi művészvilág élénk részvéte mellett, katonai pompával helyezték örök nyugalomra. Marosfg Lajos, kit szemben, nemcsak a vezetés tehetetlensége és a szervezet hiányossága miatt vesztették e! a csatát, hanem a katonák lelkesedésének hiánya miatt is. És most ? A czári kormány természetesen mindent megtesz, hogy háborús hangulatot keltsen, úgy tünteti föl a dolgokat, mintha Oroszországot Németország és Ausztria Magyarország megtámadta volná Ez azonban nem sikerülhet, elsősorban azért, mert a munkálkodó osztályok gyűlölete a cári kormány ellen, tisztánlátóvá teszi a munkásokat és mert egy csomó uépfaj Oroszország vereségét óhajtja. Ez a hangulat azonban megválíozhatik, ha a német és osztrák-magyar hadsereg Lengyelországon túl orosz területre hatol. Senki sem mondhatja meg, hogy akkor Oroszországban a háború nem lesz-e népháboru, amelyben az orosz nép — mindannak ellenére, amit a cári kormánytól el kell tűrnie — ugyanolyan módon fordul az idegen hóditó áradata ellen, mint 100 év előtt Napoleon ellen. Talán erre számit a cári kormány. Alkalmasint nem fog előbb békét kötni, mielőtt a győzelmes ellenfél Péterváron nem diktálja a békeföltételeket. De mielőtt ez megtörténhetik, azt reméli, hogy a népharag föllobog és ez lehetővé teszi, hogy uj lelkes hadseregeket vethessen az ellenség elé. Hogy ez a számítás beváliik-e, hogy a népharag nem fog e inkább a cári kormány ellen irányulni, hogy egy forradalmi fölkelés uem fogja-e ezt a kormányt elsöpörni és a békét létrehozni? Ezek most a népek sorsát eldöntő kérdések és senki sem lehet olyan vakmerő, hogy a bekövetkezen- dőket előre megjósolhassa. városunkhoz a legszorosabb vérségi kötelékek csatoltak, az utóbbi időben többször megfordult Nagybányán s több Ízben itt is szerepelt nyilvánosan, nagy képességeivel általános föltünést keltve. Megdöbbentő halálának hire bizonyára mély részvétet vált ki a szivekből városunkban is Kováts Arthur levele. Egyik kolozsvári ismerősünk értesít arról, hogy Rováts Arthur lar talékos hadnagytól, aki Przemysl eleslével került I orosz fogságba, levél érkezett. Jól érzi magát, egészséges és jó bánásmódban van része. Bányai Elemér (Zuboly) eleste szomorúan érinti a gyermekvilágot is, a kitűnő iró sok szép dolgot irt a gyermekek számára a Jó Pajtás ba, mely most kegveletesen emlékszik meg hősi haláláról, április 25-iki legújabb számában, Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyér meklapjának ebbe az uj számába verset irt Benedek Elek és Madarassy Erzsébet, elbeszélést Szemere György, Sebők Zsigmond folytatja Tamásy Miklós uj regényét, Lendl Adolf, az állatkert igazgatója a kis veresbegyről irt érdekes czikket, egy kedves történetke az arany lakodalomról szól. Rákosi Viktor folytatja A ! gibrallári összeesküvők czimü regényét. A rejt- í vények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin- Társuiat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 i korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a »Jó Pajtás« kiadóhivatala Budapest, IV. Egyetem utcza 4. szám. Használt bélyeget jótékony czólra. A fegy veres haderőkhöz tartozott katonatisztek, valamint a háborúban elesett tartalékos tisztek után maradt özvegyek és leányárvák gondozására felépítendő Erzsébet Otihont létesítendő egyesületünk azzal a bizalmas kéréssel fordul a hadi jólétinlézméuyek iránt kifogyhatatlan bőkezüségü nagyközönséghez, hogy gyűjtsék össze a birtokukba kerülő már elhasznált s felülbélyegzett nekik értéktelen magyar hadi postabélyegeket (valamint az árvízkárosultak javára kibocsátott magyar postabéiyegeket is) s küldjék azokat a következő czim alá: a Budapest-Budafoki Erzsébet Otthon Egyesület irodájának, Budapest, I. Budatoki-ut 41/a. Tisztelettel kérjük, hogy csakis a fenti bélyegeket küldjék, mert a töb binek semmi néven nevezendő hasznát nem vesszük. Csak arra kell ügyelnünk, hogy e hadi és árvízi bélyegeket teljesen épen vágják ki a borítékokból. Az igy hozzánk juttatott hadi- és árvizbélyegekkel ki-ki egy-egv téglával járulhat a napjainkban annyira halaszthatatlan Erzsébet- Otihon felépítéséhez. Egyben bizalommal ajánljuk mindenki meleg figyelmébe az ugyanazon fontos czélt szolgáló egyesületi sorsjegy akcziónkat ; is, mely a katonai és polgári kormányhatóságok ; legéberebb ellenőrzése alatt áll és szokatlanul | nagy nyereménycsélyeivel páratlan a msga ! nemében. A nyeremények összértéke 80,000 korona, a főnyeremény Í4 kg. finom arany, a második 85 kg. finom ezüst öntvény stb. Egy sorsjegy ára 1 korona. A húzás visszavonha tattanul f. évi junius hó 5 én lesz. Budapest, 1915 április hó 15 én, Hudusfalvi Ludmann Gyula és Vértesi Weisz Ernő altábornagyok, az egyesület elnökei. Gyász érte a nagybányai festőiskolát Egyik lehetséges növendéke: Torma Ferencz, ki már évek c la látogatta a nagybányai festőiskolát, hadi- szolgálata közben megbetegedvén, f hó 21-én alig két heti szenvedés után, éleiének 29 évében elhunyt. A rósz vasúti összeköttetés miatt porig sújtott édes apja már csak fia ravatalához érkezhetett meg. de haláltusájánál ott voltak festőtársai, akik megható szeretettel, gondossággal vették körül a nagybeteg jóbarát halálos ágyát. A festőiskola díszes koszorút helyezett a ravatalra s külön gyászjelentésben tudatta gyászát Temetésén is testületileg jelentek meg, melyen igen sokan voltak jelen az előkelő közönség soraiból is. Torma egyike volt a legkitűnőbb ! műkedvelő fényképészeknek s szép fotográfiáival nem egy dijat nyert. Gyüjtsünk fémeket a hadseregnek. Óriási férakészletre (réz, ólom nikkel stb,) van szüksége hadseregünknek. Mindenkinek kötelessége tehát, hogy maga is hozzájáruljon e szükségletek kiegészítéséhez. Gyüjtsünk Lmet a hadsereg, a honvédelem részére. Minden háznál oly sok réz, ólom, nikkel töredék akad, aminek semmi értéke nincs, a hadseregre nézve azonban most, amidőn a behozatal oly nehézséggel jár, minden fém nagyon is, értékes. Gyűjtsük össze ezeket szorgalmasan s szolgáltassuk be a bánvaigazgaíóság épületében K. Pauer Viktor főmérnöknek, aki a gyűjtött fémek osztályozására a hadsegélyező bizottság fölkérésére szívesen vállalkozott Siessünk azonban a gyűjtéssel. mert május hó 15 ig a gyűjtött fémeket be kell szolgáltatni. Kőegyleti közgyűlés. A nőegylet legutóbb tartott közgyűlésében ejtették meg a tisztujitáso- kat is. H pénztárosul dr Fass Gyulánál választották meg, t. ügyészül pedig Stoll Tibor dr. t. Választmányi tagoknak megválasztattak: Bartókná Herczinger Mária, Bozsenik Béláné, Bertalan Mariska, Csepey Ferenczné, Damokos Ferenczné, özv. Deihányi Zsigmondné, Demeter Dezsőné, Égly Jánosné, Fűlep Imréné, özv. Garlafhy Kálmánná, Gallért Béláné, György Gusztávná, Gurszky Jánosné, Huszlhv Mátyásué, Incze Józsefné, Jan- csovits Józsefné, Sch. Kende Erzsiké, Kupás Mi- háiyné, Lakos Imréné, Lakatos Mihályné, Mikes Jánosné, dr Makray Mihályné, Madarassy Lászlóná. Márton Irma, Mendihovszky Józsefné, Németh Béláné, Neubauer Hennin, Révész Jánosné, Re- gulyné Martiny Margit, dr. Stoll Tiborné, Soltész Elemérrié, özv. Spinetti Sándorné, özv. Szimon ! Béláné özv. Tóífalussy Józsefné, Veress Józsefné, ; dr. Varga Sándorné, Virág Istvánná. Felsőbányáról elszármazónak összejövetele. Felsőbánya sz. kir város szorgalmas népe a I bányák rohamos hanyatlása következtében az j anyagiakkal küzd évtizedek óta A város agilis polgármestere több mint egy évtized óta minden rendelkezésre álló eszközzel és sikerrel igyekezett a bajon segíteni A polgármesternek támogatására igyekeztek a Felsőbányáról több ezerre menő elszármazottak, akik már 1905. augusztus hó 15 én összejövetelt rendeztek hogy tapasztalataikkal, összeköttetéseikkel befolyásukkal a magyarság eme végvárán segit- ! senek. Második összejövetelüket 1910 ben tar j tolták. Ebben az évben augusztus 15-én lett volna a harmadik összejövetel. Ámde a világháború olyan helyzetet teremtett, hogy az összejövetelt el kellett halasztani A bizottság az elhalasztást tudtu! adó kiadmányában a világháborúban részt vett, vagy elesett hősök emlékének a jövő nemzedékek előtt kegyeletben í tartására Felsőbánya sz kir. városnak olyan javaslatokat tesz, melyek e kis bányaváros szűk keretén kívül az egész országot érdeklik. A bizottság kiadmánya ez : A Felsőbányáról elszármazottak 5 évenkénti összejöveteleiket előkészítő bizotísága a lapok utján tudatja az ország különböző ré szén, valamint a külföldön élő elszármazót lakkal, hogy a világháború miatt a folyó évi aug. 15 iki összejövetelt Felsőbányán nem tarthatják meg Ezt a háborút követő békeidőben fogják megtartani s a polgármesterrel egyetértőleg fogja a bizottság annak idején kitűzni, lehetőleg olyan időre, amikor törne gesebben jöhetnek szülővárosukba s egykori otthonukba az elszármazottak Az eddigi czél, hogy az elszármazottak távolban szerzett gazdag élettapasztalataikból fakadó javaslataikkal hozzájáruljanak Felsőbánya gazdaságának, forgalmának, iparának fellendítéséhez, hogy fokozatosan megszüntethető legyen az a nyomor, melyben e város értelmes és dolgos magyar népe a bányáinak rohamos hanyatlása miatt szenved, a mainál alkalmasabb időt kiván. Az elszármazottak összejöveteleit előkészítő bizottság eddigi sikeres működésének ezidei tizedik évi fordulója «miékét alapit vánnyal kívánja megörökíteni Czéija az, hogy ennek összegéből a mai világháborúban elesett felsőbányái hősök emléke a szülővárosban maradandó emlékkel örökittessék meg a jövő kegyelete számára Az adakozásra sajtó utján kéri fel az érdeklődőket. Az adományok Farkas Jenő polgármesterhez Felsőbánya, vagy pedig Páll Gyula bizottsági pénztároshoz, Kolozsvár Trefort utcza 29. küldendő Minden adomány hirlapiiag nyugáztatni fog. Az elszármazottal^ bizottsága arra is felkéri Felsőbánya város tanácsát, hogy helyi sajtójában, de főleg a felsőbányái múzeumban már mostantól rendszeresen gyűjtéssé a harcztéren küzdő felsőbányái hősök hozzátartozóiknak küldött leveleit, harcztéren papírra vetett jegyzeteit, kitüntetéseik adatait, arczképeit, életrajzaikat, Marosfy Lajos. I Torma Ferencz.
