Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1914-07-16 / 29. szám
1914 julius 16 NAGYBÁNYA 3 Segódlelkészek áthelyezése Dr' Boromhza Tibor szatmári püspök Patay István rk. s.-lelkészt Nagybányáról M-Szigetre, Lubomérszky Jenőt Csekébői Nagybányára, Lány Ferenczet Munkácsról Felsőbányára, Resch Lőrinczet Erdődről Felsőbányára helyezte át. Kinevezés. Őfelsége a király Rólh Ferenczet, a budapesti kereskedelmi váltótörvényszék elnökét, régi jó ismerősünket Ítélőtáblái tanácselnökké nevezte ki. Áthelyezés. A földmivelésügvi miniszter Günther József rahói erdőfőmérnököt Nagybányára helyezte át s a fernezelyi erdőgondnokság vezetésével bírta meg. Felsőbánya uj h. polgármestere. Felsőbánya képviselő-teslülete dr. Moldován Ferencz főjegyzőt, szerkesztő kollegánkat h. polgármesterré választotta. Esküvő. Krizsán Pál állami tani*ó szombaton tartotta esküvőjét Gedeon József bányaintéző leányával: Adéllal. Az esküvőn mint tanuk dr. Nagy Kálmán nagyszőllősi kórházi igazgató-főorvos és dr Wagner József kincstári főorvos szerepeltek. Esküvő után a menyasz- szonyi háznál fényes vacsora volt. A festőiskola. A nagybányai nagyhírű festőiskola növendékei hélről-hétre szaporodnak. Számuk máris jóval felülhaladja a hetvenet s a növendékek most is nap-nap után tömegesen jelzik érkezésüket. Az idén feltűnően sok a festőiskola női tagjainak száma. Az utóbbi pár nap alatt a következő művésznövendékek érkeztek városunkba: Baloghy Márta, Flanár János, Szállni Dénes, Patchó Dezső, Körösi Vilmos, Pauer Mariska, Györgyi Laura, Rózsay Márta, Fähnrich Mária, Dancziger József, Simon János, Sabjak Szeckó, Gachal József, Úgy a ligeti, mint a téli műtermekben javában foly a munka s a szerfölött mozgalmas és élénk művészéleíet még jobban fokozza az az örvendetes körülmény, hogy az idén a nagyszámú művésznövendékeken kívül még mintegy harmincz jónevü művész tartózkodik városunkban, akik a festőkoloniával a legszorosabb kontaktust tartják fönn. Ismét a nyaralásról. Mai számunk vezető helyén dr. Szilágyi Imre, a debreczeni ügyvédi kar egyik előkelő tagja volt szives fölkérésünkre nyaralói impresszióiról beszámolni. Nagy elégtételünkre szolgál, hogy amit dr. Szilágyi Imre a nyaralók impresszióiról ir, annak érdembe vágó részeit, mint jogos panaszokat, már évek hosszú sora óta hangoztatjuk s évek hosszú sora óta sürgetjük a bajok orvoslását Sajnos, hogy szavunk — bár igazságunkat igen sokan belátták — a pusztában kiáltó szava gyanánl hangzott el. De most, midőn alig múlik el nap, hogy 3—4 nyaraló család ne érkezzék városunkba s amidőn talán elérkezett az az idő, hogy városunk régóta dédelgetett ideája megvalósul s Nagybánya igazi nyaralóteleppé fejlődik, nem hunyhatunk többé szemet a nyaralók jogos kívánságai előtt. Nagyon jól tudjuk, hogy a város jelenlegi súlyos helyzetében a nyaraló-, fürdő- épités kérdését máról-holnapra nem Ehet tető alá hozni, de addig is tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy a nyaralók a mi körünkben jól érezzék magukat. Nagyon életrevaló ideának tartjuk dr. Szilágyi Imre azon indítványát, hogy alakítsunk egy vigalmi bizottságot, mely közvetítené egyszerű családias estélyek, kirándulások slb. rendezésével a városi társadalom s a nyaralók érintkezését, egymással való ! megismerkedését s az is nagyon helyénvaló ; dolog volna, ha Rumpold Gyula a ligeti vendéglő egyik lokalitásában kurszalont létesítene, higyje el, nagyon is kifizetné magát. Az indítvány kapcsán erősen hisszük, hogy intéző köreink I sürgősen megteszik intézkedéseiket a vigalmi-, I vagy mondjuk nyaraló-bizottság megalakításával. Réti István beteg. Hetekkel ezelőtt rneg- j emlékeztünk már a szomorú hírről, hogy Réti I István festőművész, a mi nagynevű, kedves mesterünk beteg. Régi csuzos bántalmai újultak ki s döntötték ágyba. Hetek óta fekszik már s állapota nemhogy javult volna, hanem súlyosbodott, I ug)T, hogy hotelbeli lakásáról álkellett szállítani I az irgalmasok kórházába, hol dr Lovrich Sándor I és dr. Almer Sándor kezelése alatt aleggondo- j sabb ápolásban részesül. Az orszgy. képviselő választók összeírása. A központi választmány legutóbb tartott ülésében választotta meg az orszgy. képviselők választók összeírására a küldöttségeket és pedig Nagybányára az I, és II kerületben elnök: dr. Makray Mihály, h. elnök: L Bay József, rendes tag dr. Zoltán László, póttag Kapás Gyula. A küldöttség összeíró működését 1914 év julius 22, 23 és 24 napjain délelőtt 9 órától 12 óráig, délután 3 órától 6 óráig a városháza tanácstermében végzi. A küldöttség figyelmezteti az érdekelteket, hogy aki az 1913. évre érvényes névjegyzékbe felvéve nem volt, avagy a törvény értelmében hivatalosan mint alkalmazott kimutatásba nem foglaltatott, választói joguk igazolása végett, okirataik bemutatása mellett az összeíró küldöttség előtt jelentkezzenek Minden munkaadó, ki választói életkorban levő, legalább 10 férfi alkalmazottat rendszeresen foglalkoztat, köteles ezekről olyan jegyzéket bocsájlani az összeíró küldöttség rendelkezésére, mely a választói jog szempontjából figyelembe jövő összes szolgálati adatokat feltünteti. Egyszersmind köteles az illető alkalmazottak munka vagy cselédkőnyvét személyesen vagy megbízottja utján az összeíró küldöttség elölt bemutatni. Népünnepély. A nagybányai önkéntes tűzoltó egyesület, mely olyan derekasan rászolgál a nagyközönség támogatására, Vidder Péter tűzoltó főparancsnok s nagy rendező bizottság közreműködése mellett augusztus hó 2-án népünnepélyt rendez 40 és 20 filléres belépti dijak mellett a ligetben A népünnepélyen lesz minden, ami érdekes és változatos szórakozást fog nyújtani. A népünnepély legérdekesebb pontja bizonyára a tűzijáték lesz, melyet olyan keretekben terveznek, aminő még nem volt Nagybányán. Az ünnepély védnöke dr. Makray Mihály polgár- mester. A népünnepély alkalmára a ligetet elzárják. Bikszád. A kies fekvésű fürdőhelynek egyre több a vendége. Az állandó vendégek száma kétszáznál is több Élénk fürdőélet van Bikszádon s Teller fürdőigazgató mindent elkövet, hogy a vendégek szórakozásában hiány ne legyen. Elégtétel a vármegyei árvaszóknek. Megírtuk annak idején, hogy a vármegyei árvaszéket úgy suba alatt meggyanúsították azzal, hogy egyes tisztviselők az árvaszéki pénzek kihelyezésével maguknak jogtalan előnyöket szereztek. Az árvaszék tagjai fegyelmi vizsgálatot kértek maguk ellen s Ilosvay alispán a megejtett vizsgálat során a vádakat alaptalanoknak találta, mire a közigazgatási bizottság az árvaszéket teljes bizalmáról biztosította. Nagybánya. Kóródi Katona János, szolga- biró, kit kedves kapcsok fűznek városunkhoz, Nagybánya czimmel czikket irt az Erdőd és Vidéké-be. Közöljük e czikket. nemcsak azon meleg szeretetnél fogva, mely e czikkből Nagybánya felé árad, de éles bizonyságául annak, hogy mások is miként vélekednek rólunk és városunkról. Városunkról elismerik, hogy gyönyörűbb, szebb nyaraló helyet Nagybányánál az Alpok havasain kívül alig lehet találni; viszont rólunk felujul a régi nóta, hogy nagyon, nagyon kevés bennünk a vállalkozói szellem s épen séggel sem törődünk azzal, hogy igazi nyaralóteleppé fejlesszük a várost, pedig legjobb meggyőződéssel valljuk, hogy e vállalkozástól függ a város és polgárságának jövendő sorsa. Nagy igazságot mond Katona János, amidőn Írja: Kevesen képesek értékelni azt a sok gyönyörűséget, amit ez a csoda vidék ad . . . Sajnos, legkevésbbé tudjuk értékelni mi, amidőn a kis ujjúnkat sem mozdítjuk meg, hogy azf kamatoztassuk is. Vájjon mikor fogjuk leküzdhetni azt a rettenetes közönyt, mely szinte pelrifikálja egész nyaraló ügyünket? — Élni fogok, édes jó atyám. Majd halkabban hozzátette: — De ne haragudj: nem melletted. Úgy űz gyötör a szív fájdalma és sehol nincsen nyugodalmam. Mily szelid nyugalom űl az Orsolya- szűzek arczán, valahányszor őket a Szt.-Mihály- kápolnába látom menni. Nyugalom van szivükben s az enyém is lecsillapodnék, ha közéjük mehetnék. Ott a kolostorban imádkoznám érte mindhalálig ; szeresse őt úgy a messzeföldről ideszakadt herczegnő, amint én szerettem együgyű szivemmel . . . Szegény fejedelem, ez az imádság rád fért volna. Áldott jó asszony volt Károlyi Szuzsanna, az első nagyasszony; hűtlen teremtés lett második nőd . . . Szorger Mihály ismét elmosolyodott; ilyenek a lányok mind, pedig bolond a fiatal szív s a fecskékkel együtt tova repül bánata. — Ne nevess, atyám, — hangzott föl az esdeklés. — Ugy-e nem haragszol, hogy elhagylak ? Hiszen azért látni fogsz mindennap. — Én nem haragudnám Margitom; de te református lány vagy s nekünk nincsenek kolostoraink. — Leteszem a katholikus konfessziót, — mondta a leány meggondolásra való elhatározottsággal. S amikor látta, hogy apja tekintete elborul, szinte mentegetőzve fűzte hozzá: — Én csak aféle tudatlan leány vagyok- Lehet, hogy bölcs dolog mindaz, amit Kálvin tanított, de oly kevés a nő szivének . . . — Komolyan beszélsz leányom ? — kérdezte Szorger elszomorodva. A leány figent bólintott fejével s némán esküre emelte föl kezét. Az öreg építőmester megrázkódott fájdalmában. őt szemlélték ki a presbyterek a főtemplom kurátorául. Erre a díszes hivatalra, melyre többen aspiráltak, mint vízkeresztkor a főbírói tisztségre 1 Oly régóta tervezgeti, mint veszi gondjába, mint javíttatja ki, tatarozza össze ezt a kőből faragott s mégis oly légiesen finom, pompás klenődiumot Mint fog hozzá Mátyás király csonkán marádt tornyának felépítéséhez. Neve ott ragyog majd a párkányzat kronosztikonján, száz és száz esztendőn át hirdetve dicsőségét. És mindez füstté válik, ha az a lány megcselekszi, amit a fejébe vett. Mert hiszen hitehagyott gyermek apjával szóba sem áll többé a presbiterek tisztes gyülekezete. De igy jár, aki elkényezteti gyermekét; hanem most az egyszer megijeszti, gondolta s nyersen rárivalt: — Ezt nem fogod megtenni. Megtiltom. Inkább lássalak holtan kiterítve, mint a pápista hiten. * Másnap tartották meg a fejedelmi esküvőt. A dóm éjszaki kapuján vonult be a főúri násznép. A másik két portálé — mivel a brandenburgi menyasszony nénje, a braunschweigi herczegné léghuzamtól tartott — zárva maradt. És ez jól volt igy. A csúcsíves kapuval szemben állt Szorger Mihály háza, melynek falát az élemedelt építőmester aznap bontogatni kezdte. Delet ütött az óra, mire munkájával elkészült; fáradtan dűlt csákányára s szemeit a templom
