Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1914-11-19 / 47. szám

Betegállatoklól nyert tejet közforgalomba hozni tilos. Fertőzött udvarokba mészárosoknak, henteseknek és állatkereskedőknek bemenni nem szabad. A hasított körmü állatokra a marhalevél kiadása megtiltatott. Az országos és heti állat- vására hasított körmü állatok felnem hajthatók’ Végül az állatlulajdonosok felhivatnak, hogy minden állatmegbetegedést ide azonnal annyival is inkább jelentsenek be, mert aki ezt elmulasz­taná, szigorúan meg lesz büntetve. Nagybánya, 1914 november 19-én. Smaregla Mihály, s. k. rendőrkapitány. Lóosztályozás. Nagybánya sz. kir. r. t. város rendőrkapitányi hivatalától. 29—1914 mozg. sz. Hirdetmény. Az 1912. évi 67. t e 4 §-a alapján a Nagy­bánya város területén levő összes lovak osztá­lyozása elrendeltetvén, felhívom a város lóbir­tokosait, hogy a tulajdonukban levő lovaikat f. évi november hó 23-án d. e. 6 órakor a Zrínyi Hona-térre annival is inkább vezes­sék elő, mert elleneseiben karhatalmiig lesznek előállítva s azonkívül 200 K-ig terjedhető pénz- büntetéssel lesznek megbüntetve. A lovakat kézen és egyenkint kell a ló- osztályozó-bizottság elé vezetni s egyúttal a lovakhoz tartozó málhásállatfelszereléseket is fel kell mutatni. A nyilvántartó lappal már ellátott lovaktól a nyilvántartó lapot is fel kell mulatni Az alkalmasnak talált és a katonaság által átveti, illetve behívott lovakért a következő árak téríttetnek meg: Hátaslóért .........................815 K Könnyű hámos lóért . . . 850 » Nehéz hámos lóért .... 1000 » Málhásállatokért........... 400 » A ióosztályozó bizottság katonai képvise­lője a járműveket, valamint a szerszámokat és málhásállat felszereléseket a birtokosnál meg­tekintheti. A megtekintéssel megbízott katonai képviselő nyúlt paranccsal fogja magát igazolni. A lóosztályozó bizottság elé való vezetés alól a következő lovak és járművek mentesek: 1. w felsége és a királyi ház udvarlásához tartozó lovak és járművek. 2. A nemzetközi jog értelmében területen­kívüliséget élvezők személyes használatára szol gáló lovak és járművek. 3. A fegyveres erőhöz tartozó egyéneknek annyi lova, ahányat mozgósításkor tartani kö­teles. 4. A csendőrséghez tartozóknak szolgálatuk teljesítéséhez szükséges lovai. 5. Az udvari és állami ménesintézeteknek, állami méneseknek, mén- és csikótelepekuek lenyész és gazdasági lovai és járművei. 6. A kincstár tulajdonában levő lovak és járművek. Végül a legszigorúbban figyelmeztetem a lóbirtokosokat, hogy ha a lóosztályozás előtt, avagy a lóosztályozáson alkalmasaknak talált lovaikat eladják, vagy kicserélik, ezen körül­ményt a legszigorúbb büntetés terhe alatt azon­nal jelentsék be hivatalomnál annyival is inkább, mert akik ezen rendelkezésemnek eleget tenni elmulasztanának, a szükséges adatokat hivatalom fogja beszerezni s az ezzel felmerülendő költ­ségeket pedig a mulasztóval fogom megtérít­tetni. Nagybánya, 1914 november 6 Smaregla Mihály s. k. rendőrkapitány, a mozgósítási Ügyek vezetője. _6__________________________________ NA GYBÁNYA 1914. november 19. 1914. évi 6%-os Magyar Királyi adómentes állami járadékkölcsön (Hadi adó) aláírási felhívás. Az 1912. évi LXIII. t.-c, 17. § a alapján a minisztérium felhatalmaztatott, hogy a hadi szükségletek fedezésére szükséges összegeket addig, amig azok a törvényhozás utján meg nem állapíttatnak, az elkerülhetetlen szükség mérvéig előlegezhesse és azok megszerzése iránt hitel­művelet utján intézkedhessél E felhatalmazás alapján ezennel 6%-kal kamatozó adómentes állami járadékkölcsün bocsáttatik ki. A kibocsátás összege a megtartandó nyilvános aláírás eredménye alapján fog meg­állapittatni. A bemutatóra szóló járadékkölcsönkötvényck 50, 100, 1000, 5000 és 10000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. A kötvények 1914 november 1 - töl kezdődöleg évi 6%-kal, minden év május 1-én és november lén lejáró félévi utólagos részletekben kamatoztatnak, az első szelvény tehát 1915. május 1-én esedékes. Az a kötvéuytulajdonos, aki az általa vásárolt kötvényeket az aláiráB al­kalmával zárolja s ezt a zárolást 5 éven át fel nem oldatja, azt a jogot nyeri, hogy az ötödik év utolsó negyedében, legkésó'bb 1919. november 1-én a kötvényen alapuló követelését, e naptól számított egy évre névértékben leendő'visszafizetésre felmondhatja. A m. kir. kincstár köteles azilykápen felmondott kötvény eket legkésó'bb 1920. november 1-én névértékben visszafizetni. A zárolásból kifolyólag az aláírót költség nem terheli. A m. kir pénzügyminisztérium fenntartja magánek azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, ezt a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visz- szafizethesse, azo ban az esetleges felmondás 1920. november 1-jét megelőző időre nem fog esz­közöltetni. A kamatok, épugy mint felmondás esetén a kölcsönkötvények tőkeértéke, minden fennálló és a jövőben behozandó magyarországi adó, bélyeg és illeték le­vonása nélkül fizettetnek ki. A kötvények 10 évre szóló kamatszelvényekkel és szelvényulalványnval vannak ellátva, mely utóbbi ellenében az uj szelvényivek annakidején a beváltóhelyeknél minden költségtől és illetéktől mentesen átvehetők. Az esedékes szelvényekés az esetleg felmondóit kötvények költségmentesen beváltatnak: Budapesten: a magyar királyi központi állampénztárnál, a m. kir. postatakarékpénztárnál, a magyar korona országainak területén: valamennyi királyi állampénztárnál és adóhivatalnál; azonkívül további intézkedésig : Budapesten: a Magyar Általános Hitelbanknál, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnél, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Banknál, valamint a m. kir. pénzügyminisztérium által erre a célra a magyar korona országai területén vagy azonkívül kijelölendő helyeken. adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898: XX11I t.-c alapján alakult Országos Központi Hitel­szövetkezetnél készpénzben, a többi aláírási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, amelyeket az aláírási hely el­fogadhatóknak tart. Az aláirt összegek annál az aláírási helynél fizetendők be, amelynél az aláírás történtés pedig: a jegyzett összeg 40%-a legkésőbb 1914. decemb 12-ig, » » » 30°|i>-a » 1914. decemb. 22-ig, » » » 30°j0-a » 1915. január 8-ig. A teljes befizetés megtörténte után az alá­írási hely a letett biztosítékot elszámolja, ille­tőleg visszaadja. 5. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes jegyzési helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az alá­írás levélileg is eszközölhető. Az aláírási levél (nyi- lalkoza!) szövege a hírlapok utján is közöltetni fog. 6. A járadékkötvények kézizálogul lekötése mellett az Osztrák Magyar Bank és a M. kir. Hadi Kölcsönpénztár a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújtanak kölcsönt. Az igénybevett előlegkölcsön után bizto­sított kedvezményes kamatláb további intéz­kedésig de legalább egy évig érvényben marad. A nevezett két intézet ugyancsak kedvez­ményes, vagyis a szabályszerűnél y2 százalékkal alacsonyabb kamatláb mellett nyújt előleget egyéb megfelelő értékpapírokra is, amennyiben a felvendő összeg a jelen felhívás alapján aláirt összeg kiegyenlítésére szolgál. 7. Az aláírók kívánságára e járadékköl­csön kötvényeit a szelvények beváltásával megbízott hivatalos beváltóhelyek és az Oszt­rák Magyar Bank budapesti főintézete, valamint a magyar borona országai, továbbá Bosznia és Herczegovina területén levő fiókjai 1915 decem­ber 31 ig költségmentesen fogják megőrizni és kezelni. 8 A végleges címletek elkészítéséig a ru. kir pénzügyminisztérium részéről egységesen kiállított ideiglenes elismervények adatnak ki az aláíróknak, mely elismervényeknek végleges kölvénvekre való kicserélése 1915 április l tot kezdődőieg költségmentesen ugyanazon helyen fog megtörténni, ahol az ideiglenes elismer­vények kiadattak. Búd pest, 1914 évi november hó 11-én. Teleszky János s. k. magyar királyi pénzügyminiszter, A kibocsátásra kerülő 6%-os magyar királyi állami járadékkölcsön ezennel a következő feltételek mellett nyilvános aláírásra bocsáttatik: 1. Az aláírás történhetik az alább meg­jelölt aláírási helyek bármelyikénél 1914. évi november 16-tól novem­ber 23-ig bezárólag terjedő határidőben a szokásos hivatalos órákban. 2 Aláírási helyekül szolgálnak a fővárosi és a prospectusban felsorolt intézetek által a m. kir. pénzügyminisztérium jóvá­hagyásával felhatalmazott és eaetről- esetre az illető intézet székhelyén meg­felelően közhírré teendő intézetek. A kibocsátásra kerülő járadékköl­csön kötvényekre történő befizetésekre a fennálló rendelkezések értelméb en átutalás utján igénybevehetők a betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél a más ily cégek­nél 1914. augusztus 1-je előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett, egyébként moratórium alá eső betétek is. Azok, akik a befizetésekre ilyen betétjüket kívánják igénybe venni, betétjük teljes összege erejéig az illető betéti üzletiéi foglalkozó intézet vagy cég közvetítésével jegyezhetnek s ezek az intézetek és cégek — amennyiben nem hiva­talos aláírási helyek — a betétekből teljesítendő befizetéseket a hivatalos aláírási helyek vala­melyikével számolják el. 3 Az aláírási ár minden 100 korona névértékért: a) ha az aláíráskor az eg’ész aláirt összeg befizettetik 97 korona 50 fillér. b) ha pedig az alábbi 4. pontban körülírt kedvezményes fizetési módozat vétetik igénybe 93 korona. Ezen az áron felül az aláíróval szem­ben sem folyókamat, sem jutalék felszá­mításának helye nincs. 4 Ha az aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával mindenkor az egész aláirt összeg befizetendő A 100 koronát meghaladó aláírásoknál, amennyiben az aláírás alkalmával nem fizet­tetik be az egész aláirt összeg, az aláírás alkal­mával az aláirt összeg 10 /o-a biztoútékképen leteendő és pedig a kir. állampénztárakuál és

Next

/
Oldalképek
Tartalom