Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1914-10-08 / 41. szám
ZSTII. évfolyam.. 1S1-4. ©któ"ber 3a. ó S. *41-133: szám. Mx :É)« i«3^^ii:s=».‘s:3R.«r*x>.^.X-»ÄCi Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szára ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉG L Y MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvizi-nt 14 szám, ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő Üzletében Is. Az uj moratórium. Október 8 A kormány október 1-én közzéteszi az uj moratórium-rendeletet, amely a. szeptember 30 án lejárt moratóriumot további két hónapra meghosszabbítja. Az uj moratórium-rendelet nagyjában fentartja az eddigi jogállapotot, ameny- nyiben a moratórium alul eddig tett kivételek az uj moratórium tartamára is érvényben maradnak, de ezeken felül újabb kivételeket állapit meg a moratórium alul, ug3r, hogy néhány olyan tartozás is fizetendő lesz ezután, amely eddig moratórium alá esett. Nevezetesen fizetendők az uj moratórium érvényessége alatt első sorban a lejárt váltók kamatai, ellenben tőketartozás váltó után ezután sem fizetendő. Azután általánosságban kereskedelmi és ipari ügyletből eredő tartozásokra tízszázalékos tőketörlesztés kötelező, ugyan- ily tőketörlesztés van előírva ügyvédi és j ügynöki munkateljésitésbőt eredő köve- j lelésekre nézve. Lényegesebb uj kivétel még a moratórium alul az, hogy ezután a nem bérbeadóit vagy haszonbérbe j adóit, tehát a házi kezelésben álló ingat- j lanokra bekebelezett nem zálogleveles kölcsönök után is meg kell fizetni az esedékes kamatokat, de tőketörlesztés ily kölcsönök után ezután sem kötelező, j Az uj moratórium tehát további lépést jelent a normális jogviszonyok helyreállítása felé, habár mi távolmaradunk az 7 j osztrák moratorium megszükitésének oly nagy mérvétől, amely általában 20°/0-os tőkevisszafizetést állapit meg. Nálunk a hadmozdulatok közelsége miatt sem volt tanácsos oly nagy mértékben áttörni a moratóriumot, mint odaát Ausztriában, melynek centruma és egész nyugati része távol esik a hadműveletek színhelyétől. Viszont azonban közgazdasági és szociális szükségletekkel számolnia kellett kormányunknak akkor, amikor a megzavart gazdasági és jogi rend fokozatos helyreállítása terén néhány lépést megtesz. így általánosságban az ipar üzemének folytatása parancsolólag követeli, hogy a már leszállított árukban fekvő tőke egy része visszafogják az iparoshoz, akár iparüzemmel szemben áll fenn a követelés, akár kereskedővel szemben. Mint- hogv a detáil-kereskedők üzletüket a háború alatt is folytatják és a hitelbe vett árut nap-nap után, habár csak kis mennyiségben, de mégis eladják, nem lehetett a kereskedők árutartozására a moratóriumot a maga teljességében fen- tartani és az áruhitele..gyárost vagy nagykereskedőt követelésének elvesztése elől bár csekély mértékben meg kellett óvni, másrészt hozzá kellett őket juttatni az üzletükben fekvő tőkének legalább egy részéhez. Ezen megfontolásokból fakad az uj moratórium-rendelet ama rendelkezése, hogy kereskedelmi és ipari ügyletekből származó tartozásokra tízszázalékos tőketörlesztés teljesítendő. Szociális méltányosság az indoka ama szabálynak, hogy az ügyvédi és ügynöki munkateljesítésből eredő követelésekre is a moratórium alatt teljesítendő fizetés; az ügyvédség keresetképessége a háború alatt éppen az általános moratórium és a jogsegély korlátozása folytán tényleg csaknem teljesen megszűnt a háború tartamára és ugyanez áll az ügynökökre nézve is. Ezeket a rétegeit a társadalomnak tehát abba a helyzetbe kellett hozni, hogy a már régebben teljesített munkálataik után járó díjazásnak legalább egy csekély részéhez hozzájussanak, amely a létminimumot biztosítja számukra. A moratórium e mérsékelt áttörése mellett, amelyet közgazdasági és szociális okokból mellőzni nem lehetett, a kormány számolt azzal, hogy a háborús állapot nehézségei mellett általános fizetési kötelezettséget az osztrák mintára nálunk megállapítani nem tanácsos és ezért elhárította a némely pénzügyi körök részéről igen nyomatékosan támasztott azt a követelést, hogy általános részfizetési kötelességet Írjon elő a váltókra és egyéb pénzintézeti követelésekre nézve is. Az uj moratórium-rendelet a mora- tóriumos jogviszonyok teljes kódexe, amennyiben hatályon kívül helyezi az összes eddigi moratóriumos rendeleteket. Jogtechnikailag és az áttekinthetőség szempontjából is ez a módszer volt a leghelyesebb. Most a közönség egy rendeletben együtt találhatja mindazokat a jogszabályokat, amelyek a moratóriumra vonatkoznak. A „Nagybánya“ tárczája. Katona-dal. A Visztula s Dnyeszter mentén Vér csorog a huszármentén. Áldott legyen minden cseppje, Ez a hősök regementje! Ez a hősök regementje, Színe, java magyar benne; Pezseg bennök a magyar vér, Egy huszár száz kozákot ér! Egy huszár száz kozákot ér, Jaj annak, akit kardja ér ! Csodalények másvilágból, liszapartról, Hortobágyról. A huszár kozákot szabdal — S ha elbánt a csürhe haddal, Véres arczát törülgetve, Nótázgatni is van kedve. Nóbázgatni is van kedve, Amig hazaszáll a lelke Kis falusi magyar házba, Ahol valaki úgy várja aFecskék, hogyha arra szálltok, A babámnak megmondjátok, Bogy az egész Tiszamentén JVincsen olyan legény, mint én!< »Nincsen olyan legény, mint én — Zug a dal a Dnyeszter mentén. Orosz földön magyar nóta — Mintha tündérmese vóna /« Vértesy Gyula.. A tengeralattjáró naszád a nyílt tengeren. Pár év előtt az angol és franczia haditengerészet örömmámorban úszott. Azt hitték, hogy megtalálták és birtokukba vették a tenger alatt járó naszádban a legfélelmetesebb támadó fegyverek egyikét. Hiszen egy ilyen kis hajócska egy helyesen lanszirozolt torpedóval fenékbe tud furni akár egy 24.000 vagy még több tonnatartalmu Dreadnought-ot is, amely 70—100 millió értéket reprezentál. Érdekes, hogy mig ez a két hatalom ujon- gott örömében, Németország egészen csendben, de tőle megszokott szívós buzgösággal látott hozzá az ötlet kihasználásához. Jelentették a lapok, hogy kedden reggel hat és nyolez óra között három angol cirkáló, az »Aboukir«, »Hogue« és »Cressy« körülbelül 20 tengeri mérföldnyire Hoek van Holland tói elmerült. Meglehetősen nagy hajók voltak ezek, egyenkint kb. 12.000 tonna vizkiszoritással. Elvesztésük tehát az angol flottára nézve egyáltalán nem csekélység. De különösen nem csekély a csorba, ami a tekintélyt érte. A »Times«-nak tökéletesen igaza volt, amikór honfitársainak kioktatása és »megnyugtatása« czéljából azt irta, hogy az angol flotta jól tenné, ha nem merészkedne be túlságos messzire az Északi tengerbe a németek provokálására, mert értékében és hatalmi jelentőségében igen könnyen érzékeny károsodást szenvedhetne. Ez a jóslás hamarább beteljesedett, mint azt a »Times« gondolhatta. Ma már világosabban látjuk, mint akár csak egy bét előtt is, hogy a büszke angol flotta grandiózus kolosszusai, a pánezélos czirkálók és Dreadnought-ok állandóan abban a veszedelemben forognak, hogy egy egész kicsike, láthatatlan ellenség váratlan és visszaverhetetlen támadása tönkre teszi őket. Nincs kétség benne, hogy a flották tulajdonképpeni ereje, vagy legalább tengeri hatalmuknak alapja első sorban a harczképes erős czirkálókon és még inkább a legerősebb tüzérséggel felszerelt sor-hajökon nyugszik. A tengeri uralmat csak ezek segélyével lehet megszerezni és megtartani. Tengeri aknákkál azonban a legerősehb flottát is egy pontra lehet leszögezni és torpedókkal megsemmisíteni. Az olyan hajókatasztrófák, aminő e három angol czirkálóé, amelyeket egy rejtve haladó tengeralatti naszád idézett elő, nagyon alkalmasak arra, hogy az angol tengerész-legénység biztonsági érzését és morális kvalitásait megbénítsák, sőt teljesen megtörjék. Mert mit segít
