Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1914-01-08 / 2. szám
1914. január 8. NAGYBÁNYA 3 Bálban. Édes, kacagás léhaságok — ölelgetik meg siró lelkem. — (Aszonyom, párom, intő szódat — eqy egy éjszaka elfelejtem!) Édes, kaczér és barna lányok — karja símúl fáradt karomra — s valami meleg, czifra pára — a szemeimet ködbe vonja. Tíz éves dalok ébredeznek — elcsókolt csókok íze hódit — gyönyörű vágyak keble reszket — s a józanságom elhalódik. Tánczfigurákban azt sem látom: — hogy merre megyek, hova érek ? — tánczfigurákban lép a lábam' — s kaczér párom csókol: az élet. Huzella Ödön. HÍREK. Január 7. Személyi hírek. Ferenczy Károly festőművész családja látogatására városunkba érkezett. — Kuczlca Mihály festőművész hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett. Uj járásbiró. Őfelsége a király dr. Ötömösy Zoltán brassói aljárásbirót, régi jó ismerősünket járásbiróvá nevezte ki. Homola László dr. — közjegyző helyettes. Magyar Bertalan közjegyzőnek gyengélkedése miatt közjegyző helyettesről kellett sürgősen gondoskodnia. A figyelem elsősorban is a fiatal ügyvédgeneráczió egyik nagyképzettségü, szorgalmas tagja, Homola László dr. felé fordult, aki kedden délelőtt el is fogadta a kitüntető megbízást, Homola László dr. ezzel a lépéssel szépen indult karierjét folytatja, de egyszersmind nehéz kérdés elé állítja a müvésztelepet is, mert ennek évek óta volt ügyésze. Homola László, mint értesülünk, ügyvédi irodáját feloszlatja s folyóügyeit átadja másnak, hogy uj hivatalának minden ambicziójával megfelelhessen Szilveszterkor. Színes, hangos és durranó kedvű szilvester estén álmodoztam valamiről. Tér, idő és tánczoló párok eltűntek előlem pár pillanatra és arra gondoltam, hogy a bosztonozó és tangót próbálgató szép fiatal párok miről beszélhetnek a czigány muzsikája alatt? Mert szép az, ha konvencionális szeretettel ünnepelünk esztendei fordulókat; szép az, ha pont éjfélkor eloltják a lámpákat és agresszív és kevésbbé agresszív férfiakból pár pillanatra támadó him lesz és asszonyi dévaj kaczajok és csiklandós sikoltások üdvözlik az újévet De— de — talán épen ez volt az, amely a mai egész társadalmi életet elevennél-elevenebbeu szimbolizálta. Azt az életet, amelyben csak a test élvezeteinek és szükségletének kielégítését tartják fontosnak és a lélek éhségével, a szellem, a szépség, a művészet kielégülését elhalasztják jobb, szebb időre, amikor mégis életebb lesz az élet. Szilveszteri éjjel megkérdeztem egy szellemességről és okosságról hires szép urileányt: mondja meg drága, miért is hívják ezt a napot szilveszteri napnak? Kiről, miről nevezték el vala imigyen ezt a dorbézolásoknak szentelt ünnepel ? Kaczagott a fehérruhás mademoiselle és tréfás kedvvel ütötte el a választ. Éti is elnevettem magam, mert bizony isten furcsa sajátság az, hogy ünnepek ünnepén ne tudja senki, hogy akiről elnevezték a világ minden kulturtáján ünneppé avatott napot, ki is volt ? Hiszen nekünk magyaroknak sokkal fontosabb a szentté avatott I. Szilveszter pápánál II. Szilveszter pápa, aki a mi első, magyar és szent királyunkat, pogány Vajkból Szt. Istvánná keresztelte. És aki a pogány, nomád magyarokból megalapította ezt az országot, amit minden sorscsapás, minden üldözés, minden, a kuburvilág részéről jövő részvétlenség mellett is szeretünk, csak épen, hogy nem tudunk olyan boldogok lenni, mint Szt. István első népei, akik i nem ösmertek még a hullámvasutat és álmodoz- niok, bizniok szabad lehetett. Nekik megvoltak I a maguk illúziói és ebben kielégült a lelkűk I Nekünk vannak kulturberendezéseink és nincs illúziónk. Ennyivel vagyunk gazdagabbak és ennyivel vagyunk szegényebbek. Ez az egész. A kultuszminiszter köszöneté. Jankovich i vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Lakatos I Ottó minorita rendfőnöknek a nagybányai fő- j gimnázium szegény tanulói javára tett 5Ő0 ko- I ronás alapítványáért elismerését és köszönetét fejezte ki. Hatvány Ferencz báró kiállítása. Az Ernst- muzeum legközelebbi kiállításán ismét egy nagy tehetségű nagybányai művészt mutat be: Hat vany Ferencz bárót, akinek gyűjteménye már Berlinben és Párisban is bemutatásra került A Hatvany-kiállitás, melyen nagybányai képei is szerepelnek, január 10-én, szombaton nyílik meg. A vegyes bizottság ülése. A nagybányai festőiskola ügyeinek intézésére kiküldött vegyes bizottság ma, kedden délelőtt dr. Makray pol gármesíer elnöklete alatt ülést tartott, melyen tudomásul vették Réti István festőművésznek, az iskola múlt évi vezetőjének évi jelentését. Örömmel konstatáljuk a jelentésből, hogy az iskola növendékei évről-évre szaporodnak s tavaly a számuk máris kilencvenre rúgott. Általános lelkesedést keltett a kultuszminiszter leirata, mellyel a festőiskolának 6000 korona szub- vencziót engedélyezett s ez összeget 1914 évre is beillesztette az állami költségvetésbe. A vegyes bizottság a festőmül rmek bérletére vonatkozólag azon véleményes javaslatát terjeszti a közgyűlés elé, hogy a festőmüíermek a kolóniának adassanak ki bérbe 12 évre. Nagylelkű karácsonyi ajándék. Dr Boromisza Tibor megyéspüspök karácsony alkalmából a vállaji r. k. templom építésére 15000 koronát adományozott. A Nyugat Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1914. évi január hó 1-iki 1-ső száma a következő igen érdekes tartalommal jelent meg: Biró Lajos: A Serpolette (Regény) Halász Imre: A sajtó viharos korszakából Tér-áuszky Józsi Jenő: A Máris tallérja (Novella). Bárdos Artur: Első felvonás egy készülő drámából. Fenyő Miksa: Szép Ernő: Az egyszeri királyfi. Balázs Béla: Lesznai Anna meséskönyve, Ady Endre: Versek Lechner Ödön: Tanulmány. Figyelő: Fenyő Miksa: Lers Vilmos Ady Endre: Könyvek és jóslások Havas Géza: Biró Lajos: 1913. Tóth Árpád: Hargitai Tihamér: Halál-karaván. Lesznai Anna: Grök emlékek Relle Pál könyve. Balázs Béla: Ritoók Emma uj könyve. Szabó Dezső: Szentmártoni Darnay Kálmán. Tankó Béla: Thomas: A nevelés a családban Bálint Aladár: Godunov Borisz. Bálint Lajos: A magyar stadion. Bálint Aladár: Lechner Ödön rajza alá Disputa: Fenyő Miksa: Egy közgazdasági cikkről. A Nyugat hírei. Főmunkaiarsak: Ambrus Zoltán. Babits Mihály Elek Artúr, Halász Imre, Kaffka Margit, Laczkó Géza, Móricz Zúgmond, Osvát Ernő, Schöpfiin Aladár. Szer keszlőség és kiadóhivatal: IX., Lónyay-utca 18. Szerkesztőségi órák d. u. 4—6-ig. Előfizetési ára: Egy évre 24 K, félévre 12 K, egyes szám ára 1 K 20 fill. Megjelenik minden hónap 1-én és 16 áu. Telefon: József40 —60 Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal. Tisztujitás a nagybányai izr. nők filléregyletében. A nagybányai izr. nők fiiléregyletébea a tiszt újítást a napokban ejtették meg. Elnök lett dr, Weisz Ignáczné; alelnök Benedek Vil- mosnó; titkár Feuerstein Mór ügyvédjelölt; pénztárnok Rezső Gyuláné; ellenőr Blau Dezsőné. Az iparos ifjúság bálja. Mint már jeleztük, az idei farsangot a nagybányai iparos ifjúság önképző egyesületének tánczmulatsága vezeti be, mely f. hó 10 én, most szombaton fog lezajlani az Islván-szálló nagytermében. A rendezőség mindent elkövet a bál sikere érdekében s hisszük, hogy az pgy erkölcsilég, mint anyaA másik (érdeklődve). Azt a szép szőkét ? Az egyik. Igen ... A részvénytársaság összevásárolta ... és részletekre adja el a közönségnek . . . A másik. Hol az az iv ? Kínaiak. (A világvárosi rang felé való őrült haladásban Budapest újabb állomásra érkezett. Falai között megjelentek a kínaiak, akik kávéházról-kávéházra járnak és színes köveket, faragott bálványokat, öreg kínai isteneket sóznak a gyanútlan fővárosi polgárok nyakába. Két ilyen kínai éjfél után egy kávéház sarkában beszélget.) — No, Buxbaum, mennyit árult ma? — Tizenhét forintot. — Szép. — Szép? Mit gondol, mi van nekem belőle? Tíz perczent: egy forint hetven krajczár. — Csak ? Elég kevés. Már akkor én többet kapok. Nekem a Schneider és Herczeg czég busz perczenlet ad. — Nem is maradok tovább ennél a Csom- polyai és Bergernél. Ilyen piszkos emberekkel nem lehet dolgozni, A kínai ruhát is nekem kellett vennem. — Én ruhát is kaptam és még a borbélyt is ők fizették, hogy a fejemet leborotváija. — Magának jó. De velem még a czopfot is megfizettették. — Azt nekem is meg kellett volna fizetnem. Szerencsére nekem volt otthon egy feleségem és annak két czopfja. Az egyiket levágtam . . . — Ilyenkor sajnálom, hogy nem vagyok nős ember! — Ha előbb ismertem volna magát, levágtam volna a feleségem másik czopfját is — Hiába! Nincs szerencsém. Kezdem sajnálni, hogy erre a pályára léptem és kínai lettem . . . Igaza van a Steinernek. — Ki az a Steiner? — Nem ismeri? A nyáron néger volt a ligetben. Mindig mondta, ha valami foglalkozást keresek, csak néger legyek. Annak nagyon jó. Nappal alszanak, este pedig kék-vókot meg lusz- teppet tánczolnak. — Hm! — Mit hütnmög? Nem mindegy magának, hogy reggel sárgára festi-e be a képét, vagy este feketére ? Egy néger van olyan ur, mint egy kínai. — No de mégis . . . tánczolni! . . . — Hát aztán? A Steiner úgy tánczol, hogy most elutazott Amerikába . .. — Minek ? — Táncziskolát nyit. Megtanítja az igazi négereket a kék-vókra. Bár vele mentem volna. — Hát tud maga tánczolni? — Hát eiadni tudok? A nyelvem beletörik, amig egy ilyen öreg kövön túladok. —■ A nyelve beíetörik? Hát maga beszél? — Beszél a fene. A hallgatásba törik bele, meg a nyögésbe és dadogásba. Tudja, hogy napokig egyebet sem tettem, mint földrajzt tanultam ? Peking . .. Mukden . . . felelni csak köll, ha az embert megkérdezik, hogy hová való? És ezt mindenki megkérdezi . .. — Ezen én már túl vagyok. Én tört magyarsággal beszélek. Ennek mindenki örül, mert azt. hiszik, hogy a magyarságot Kínában is terjeszteni fogom ... Én és Kina 1 Az én Kínám a Nsgy- mező-utczában van, onnan hozom a holmimat, — Maga nagyon érti ezt az üzletet. «■■■■■■■■■■■■■MMMiiiMiiinwwwrrwiriMMiimMWMwmmiaiiiiiiimnMmiyrrBrn-TinnfTWíOTiTii rnr r«m—m mu n m» i természetes árványviz gyógyhatása hurutos bántalmaknál páratlan; a leg- :::: utóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. :::: bb Kapható mindenhol, bb Árj egyzéket kívánatra küld a uisziii hím másán. bb Kapható mindenhol, bb T
