Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1914-02-05 / 6. szám

háziasszonyok ezúttal is kitetlek magukért, volt ott minden, ami szem-szájnak kellemes s ami fő, olyan magyaros, szives vendéglátás, aminőt csak mi, nagybányaiak tudunk produkálni. Ilyen miljőben természetesen a hangulat sem marad­hatott el s a lukullusi vacsora vacsora még véget sem ért, — azaz hogy ennek vége sem volt kivilágos kivirradtig, — már is kezdetét vette a táncz. A terítés ezúttal is három asz­talnál történt. A jó Isten tudja, miért olyan évről-évre kisértő ez a hármas táncz! Valóban nem tudjuk megérteni, hogy az ilyen propuláris jellegű mulatságon miért nem szerepel csupán egy nagy asztal? Ennek az egy nagy asztalnak a behozatalával be sok oknéiküü versengésnek s félreértésnek elejét lehetne venni! S talán akkor az úgynevezett polgári asztal sem zsugo­rodnék évről-évre kisebbre. Evekkel ezelőtt az ev. égj ház rendezett egy hasonló jellegű, nagy­sikerű balyubált Az evangélikusok egyetlen egy, négyszögben elhúzódó nagy asztala fényesen beigazolta, hogy egy asztalnál minő nagy siker­rel lehet tömöríteni a város egész társadalmát. Korántsem akar e megjegyzésünk disszonáncziát segíteni a minden tekintetben pompásan sike­rült mulatság akkordjaiba, de végre is meg kellett írnunk azt, amit elburkoltan mindenki érez s már régóta mindenki várja, hogy ez érzelemnek valaki hangot is adjon! A háziasz- szonyi tisztet nagy áldozatkészséggel s valóban lekötelező szives vendéglátással a következő úrasszonyok töltötték be: Bálint Imréné, Bom- mersbach Pélerné, Balkő Sándorné, Égly Já- nosné, Ketney Mihályué, Kovács Lajosné, Langer Sándorné, Marosfy Dezsőné, Madarassy Lász- lóné, dr. Nagy Gáborné, Soltész Elemérné, dr. Stoll Tiborné, Szűcs Károly né, Smaregla Mihályné, Suba Károlyné, Simon Ferenczné, Révész Jánosné, Valent Istvánná, Virág Istvánná, özv. Vásárhelyi Gyuláné, dr. Wagner Jőzsefné és dr. Vass Gyuláné. A villamos színházban csütörtökön, február hó 5 én este 8 órakor félhelyárakkal bemuta tásra kerül az alábbi műsor: 1. Kalkutta (Elő- India) természetes kép. 2 Harmincz év egy já­tékos életéből, modern dráma 3 felvonásban. 3. Megyek borotválkozni, komikus kép 4 Ház­őrző kutya kereste!ik, komikus kép. Évi közgyűlés. Az iparos ifjak önképzőköre évi rendes közgyűlését február hó 22-én délután 3 órakor tartja vár-uiczai helyiségében R. kath egyházbál. A r. kalh. egyházbálra nagyban folynak az előkészületek s minden jel arra mutat, hogy ez a mulatság utója lesz az idei farsangnak. A meghívókat most bocsátották ki s az a következőleg hangzik : A nagybányai róm kath. egyház temploma javára 1914. év februárius 14 dik napján, a Lendvay-szinházban zártkörű családias estélyt (batyubált) rendez, melyre czimzettet és családját tisztelettel meg­hívja az egyháztanács nevében: Szőke Béla lelkész, Konczvald Károly gondnok Személyjegy 2 korona, családjegy (négy személyre) 6 korona. Középpáholy 20 korona, oldalpáholy 16 korona. Felülfizetésekel köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az egyház elöljárósága. Jegyek előre válthatók a kereskedésekben. Kezdete este 8 órakor Ez is bók. A Kővárvidék a következőképen adja tudtul Nagy Gábor pénzügyi titkárnak pénzügyi tanácsossá történt kinevezését: *JVagy Gábor pénzügyi titkárt, aki a helybeli kir. adó­hivatal adótárnoka volt és még ezidőszerint is közkedveltségnek örvend községünkben, a pénz­ügyminiszter pénzügyi tanácsosnak nevezte ki Szatmári film — néger zsokékkal, fekete éggel és tüttyel. Akik szombaton este a mozi­ban voltak, nemcsak Móric/, pompás játékát él­vezhették, hanem — mint egy kabaré be nem konferált, ötletszerűen született számát — a szatmári film bravúros kidolgozatlanságának kö­vetkezményét is, ami éktelen lármában, füttyben nyilatkozott meg — s miért tagadjuk, méltán. A magyar filmspzczialitások nehezen jutnak el mihozzánk és azért nagy érdeklődést keltett az a szatmári film is, amit egy őszi lóversenyről 1914 február 5. ___________________________ NA OYBÁNYA vettek föl. A város képe — kocsikorzó, a ló­versenytér, tribünök — mintha Alagon, vagy valamelyik angol pályán peregne le. Pergelt, pergett a film, itt is, ott is feltűnt egy egy is­merős arcz, sőt az állóhelyek kevéssé disztingvált népe hangos megnyilatkozásával az örömnek ordított a vászonra: — Szervusz Pista! — Ni, ott megy a Szkuptainé nagysága ! És igy tovább. Azonban — azonban egy­szerre elsötétült a vászon. Nem is a vászon, csak az a rész, ahol megszoktuk az eget hal­ványnak, derűsnek látni. S fekete ég alatt fehér­ruhás néger zsokék — nagy. széles, alaktalan szájjal — fehér lovak, fehér lebergenves, fekete, borzas és nagyon csúnya nők szaladgáltak a fehér pázsiton. Szóval a filmnek egy kis baja esette Nem hívták jól elő s minden megfordított, eltorzult arányokban, foltban tűnt föl rajta. Éles, az őszinteség gyorsaságával szóló fütty, kiáltás fogadta a fiimet, mert az — a gépész jóvoltá­ból — csak pergett tovább igy feketén, réme­sem Hát ez, kérjük szeretettel, a mi jó, hálás és fizető közönségünk türelmének végső próba­tétele volt. És reméljük, hogy ilyen botrányt máskor (előzetesen át nem vizsgált film) nem fognak nekünk szerezni. A mátészalkai munkapárt megalakulása A mátészalkai kerütet munkapártja impozáns gyű­lés keretében, melyen gróf Tisza Lajos elnökölt s amelyen részt vett a kerület úgyszólván min­den számba vehető tagja, a társelnökök sorába iktatta nagy lelkesedéssel Almer Béla gyógysze­részt is, városunk szülődéi. Kilencz órakor meghalt, kettőkor eltemették. Pénteken délelőtt kilencz órakor Szatmár egyik utczáján összeesett Balajti Mariska, a Szatmári Általános Bank tisztviselőnője. Minden élesztési kísérlet hiábavaló volt, az orvosok megállapi tották, hogy a fiatal, 21 éves, viruló szépségű leány meghalt Halálát szivszélhüdés okozta Holttestéi hazavitték szülői házához ahonnan még aznap délután két órakor eltemették. A halál és a temetés között tehát mindössze öt óra lelt el. Batajti Mariskát ugyanis az ortodox zsidó rilus szerint temették, amely előírja, hogy a halott huszonnégy órán belül eltemetendő Mivel pedig a zsidóknál pénteken délután az első csillag feljöttével beáll a szombat, a mikor tilos temetkezni, a hitbuzgó zsidók könyörtelenül siettek. A szerencsétlen leány édesanyja a teme­tésen kétségbeesve könyörgött, hogy ne vigyék el a leányát, mert nem halt meg, csak tetszhalott, hiszen a teste még meleg. Á ritus azonban könyörtelen, Balajti Mariskát, aki reggel kilencz órakor még életkedvvel tele indult el hivatalába, délután két órakor elhantolták. A temetés után suttogni kezdték, hogy Balajti Mariska csakugyan tetszhalott volt. A csendőrségnek fülébe jutottak a mende-mondák, nyomozást indított és ennek során a halottmosó nő azt vallotta, hogy mikor mosás közben a halottieány arcát dörzsölte, ez kinyitotta, majd ismét lezárta a szemeit, az arca kipirosodott és a karja hajlékony volt. Egy má­sik tanú pedig azt vallotta, hogy közvetlen a temetés előtt megérintette Balajti Mariska tes­tét és az még meleg volt. Éhez járul, hogy van olyan orvosi vélemény is, amely nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy Balajti Mariska tetsz­halott volt, s a halottkémi tisztet teljesítő orvos nem adóit engedélyt a temetésre. A csendőrség még nyomoz és valószínű, hogy a boldogtalan leányt exhumálni fogják annak a megállapítása végett: nem temették-e el élve. Szatmáron a zsidók közöli is általános a felháborodás a kö­nyörtelenül gyors temetés miatt. Tánczmulatság. A gór. kath egyház táncz- mulatsága nagy közönséget vonzott szombaton este a Polgári Kör helyiségeibe. Az összes ter­mek szorongásig megteltek közönséggel s a báli mulatság szép összeget juttatott az egyház épí­tési alapjának. A szatmári színház. A szatmári szinügyi- bizottság a napokban tárgyalta Heves Béla szín­igazgató kérvényét, amelyben azt kéri a város­tól. hogy a bérleti szerződéséből hátralevő jövő évi szezonra ruházza át a város a szerződést Kiss Árpád, dunántúli színigazgatóra, aki meg­felelő anyagi garanciákat is ajánlott fel. A szin- ügyi-bizottság többsége a mellett foglalt állást, hogy a két igazgató kérése teljesittessék főként Heves Bélára tekintettel, hogy neki meg legyen könnyítve berendezésének értékesítése s a szin- igazgatóságtól való visszavonulása. Egyedül dr. 5 Nagy Vince szólalt fel az általános pályázat ki­írása mellett, mert szerinte remélhető, hogy sok­kal jobb direktorok pályáznának Szatmárra mint Kiss Árpád, akinek eddig nevét sem hal­lották s aki mellett csak a Szinészegyesület olyan értelmű »ajánlata« szól, hogy »nem mond­hat róla semmi rosszat«. A szinügyi-bizottság döntése 'szerint tehát — a közgyűlés jóváhagyá­sától függően — a jövő szezonra Kiss Árpád veszi át az igazgatást Azután pedig pályázat kiírása következik. Az angol jegybank kamatlábleszállitása Londonból jelentik a kereskedelmi és bankkö­rökben szenzációként ható hirt, hogy a londoni jegybank minap tartott tanácsülésén négy szá­zalékról három százalékra szállította le a bank­kamatlábat. Ez a feltűnő mérsékelés az angol bankok körében is ritkaságszámba megy és igy most már a pénzpiac rohamos javulása várható. Az angolbank példáját legközelebb követni fogja a francia bank is, továbbá a berlini Reichs bank és végül az Osztrák-Magyar Bank is. Románia megszüntette a forgalmi korláto­zást Magyarországgal szemben. Budapesti tudó­sítónk jelenti: A kolerajárvány idején Románia tudvalevőleg bizonyos forgalmi korlátozásokat állított fel Magyarország ellen és ezeket a kor­látozásokat a járvány megszűnése után sem szüntette be. Romániának ez az intézkedése ér­zékenyen érintette az ország gazdasági érdek­szféráit és különösen az export-forgalomra volt bénító hatással A Gyáriparosok Országos Szö­vetsége ezért interveniált a külügyminisztérium­nál és az intervenczió eredményes is volt, ameny- nyiben Berchtold külügyminiszter értesítette a G}OSz. elnökét, Chorin Ferenczet, hogy a bu­karesti követ közbenjárása folytán Románia megszüntette a forgalmi korlátozást. A ródlipálya újabb botrányai Min i nagyobb tömegeket vonz hívei sorába a ródlisport s igy természetesen az áldozatok sem maradnak el De az, hogv a primitiv emberség legalacsonyabb fokán álló részeg falusiak okozzanak mind sű­rűbben botrányokat, az mindenkit méltán fől- háborit Szerdán délután is sokan igyekeztek a tőkési négy kilométeres ródlipályára, ahol szép, sima, lejtős ut vezet a völgy felett. Egy ökrös szekér megriadt egyik gyorsan száguldó ródlitól s a vezető paraszt nem az ökrei után, hanem a ródlis fiatalokra vetette magát — akik nagy­részben gimnázisták voltak, — a vastag gömbü ostorával végigcsapkodta őket, úgy, hogy töb­beknek kezén, arczán kiserkedt a vér. Ezek a megisméllődő botrányos jelenetek már igazán sürgős lépésre indíthatnák az intéző köröket. Zongora megrendelést és hangolást helyben és vidéken elvállal Riskó Alajos debreczeni ké­pesített műhangszerész. Ajánlja debreczeni hang­szertelepéről saját és külföldi jó gyártmányú mindenféle hangszereit, havi részletfizetésre is Nagy hangzású reklám helyett jóhangu hang­szereket szállít és hangszerjavitást elvállal. Régi hangszereket újak vételénél átveszi Előjegyzé­seket mielőbb kér Kovács Gyula könyvkeres­kedésében. Kiadó laptulajdonos ÉGLY MIHÁLY. 7060 - 1913. tkvi szám. Árverési hirdetmény kivonat. A nagybányai kir. jbiróság mint tlkvi ha­tóság közhírré teszi, miszerint Nagybánya város takarékpénztára bej. czég felperes végrehajtató- nak Virágh Ilona budapesti lakos alperes végre­hajtást szenvedő elleni 13000 K s jár. iránti végre­hajtási ügyében az árverést elrendelte, minek folytán a szatmárnémeti kir. törvényszék és a nagybányai kir. járásbíróság területén fekvő és a nagybányai 2395 ik számú telekkönyi betétben A I. 1—2 sor 798. és 799 helyrajzi számok alatt foglalt házastelek 3611 K kikiáltási árban az 1914 évi május hó 4 napján délelőtt 10 órakor a nagybányai kir. járásbíróság árverelő helyiségé­ben megtartandó nyilvános árverésen a következő feltételek mellett fog eladatni. 1. A nagybányai 2395. számú tkvi betétben C 1—2. sorszám alatt Virág András és neje Cseri Eszter javára bekebelezett szolgalmi jogot meg­előző követelések kiegyenlítésére körülbelül 20000 korona szükséges, amennyiben a szolgalmi jog fentarlásával ez az összeg meg nem igértetnék, az ingatlanok a nyomban folytatandó árverésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom