Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-22 / 4. szám

4 NAGYBÁNYA 1914. január 22. pontból is érdekes szkitha lelet képei adják a többi képanyagot. Szépirodalmi olvasmányok: Színi Gyula regénye, Ady Endre és Lenkei Henrik versei, Szőlíősi Zsigmond novellája, Ta- káts Sándor történelmi tárczája, Lagerlöf Zelma regénye. Egyéb közlemények: eredeti londoni divatképek s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték, stb. — A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre öt korona, a »Világáróniká« val együtt hat korona. Megren delhető a »Vasárnapi Újság« kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem ulcza 4. sz.). Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap,« a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két ko­rona 40 fillér. Müvészestély a Könyves Kálmán szalonjában. Boromisza Tibor festőművész kiállítása kereté­ben ma este nagy müvészestély lesz Könyves Kálmán szalonjában. Bálint Lajos, a Magyar Hírlap munkatársa conference-ot tart; Ditrói József, a Nemzeti Színház művésze verseiből olvas fel; Beregi Oszkár és Mészáros Giza sza­valnak, Tomag Frigyes, a Vígszínház művésze pedig Gábor Andornak ez alkalomra irt tréfáját adja elő. Ref. batyubál. Nagyban készülődnek a feb­ruár elsején lezajló batyubálra. Nincs kétség benne, hogy ez a nagyhírű batyubál az idén is fényesen fog sikerülni, bár az idei farsang báli auspiciumai nem a legbizlatóbbak De a ref. egyházbál az más mérték alá esik A ref batyubálra, híven az ősi hagyományokhoz, min denki szívesen meghozza áldozatát még az esetben is, ha nem is szállítják le a bankrátát. De annál föllebb száll a jókedv majd — feb­ruár elsején. A láposvölgyi vasút. A láposvölgyi vasút ügye, post tot discrimina rerum, mintha ismét megrekedt volna. A kincstár a posta révén csak 5°/&-kaI hajlandó hozzájárulni a vasút építésé­hez, a pénzügyminiszter s kereskedelmi minisz­ter pedig a részvények kibocsátási árfolyamát 82°/0-han állapították meg, ami nagyban meg­nehezíti a részvények elhelyezését. így egy két százezer korona hiányzik még az építési tőké­ből. De amikor milliókra rugó s előre láthatóan olyan jövedelmező vállalatról van szó, mint a láposvölgyi vasút, az illetékes köröknek valóban nem volna szabad elnézniük, hogy oly csekély differenczia miatt a vasút építési ügye meghiú­suljon Elsősorban a szatmár—nagybányai vasút igazgatóságának kellene kezébe venui ez ügyet s kihúzni a kátyúból a megrekedt — vasutat. A Nyugat Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1914. évi január hó 16 iki 2 ik száma a következő igen érdekes tartalommal jelent meg: Lengyel Menyhért: Egy esztendő (Napló­részlet). Lányi Sarolta: Versek. Biró Lajos: A Serpolette (Regény, 1). Szabó Dezső: Hommage aux morants. Feleky Géza: Gioconda mosolya. Nagy Lajos: Egy berlini leány (Novella). Fé­nyes Adolf rajza. Ady Endre: Versek. Figyelő : Ignotus': A politika mögül. Bárdos Artur: Nádai Pál: Az élet művészete. Bálint Aladár: Parsifal Kosztolányi Dezső: Pygmalion. Fenyő Miksa: Androklusz és az oroszlán. Bálint Aladár: Jegy­zetek két festőről. Disputa: Szabó Ervin: »Kor­látlan sajtószabadság«. A Nyugat hírei. Főmun­katársak : Ambrus Zoltán, Babits Mihály, Elek Artur, Halász Imre, Kaffka Margit, Laczkó Géza, Móricz Zsigmond, OsvátEinő, Schöpflin Aladár Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Lónyay utca 18 Szerkesztőségi órák d u. 4-6 ig. Előfize­tési ára: egy évre 24 K, félévre 12 K, egyes szám ára 1 K 20 fill. Megjelenik minden hónap 1-éu és 16-án. Telefon: József 40 — 60. Mutat­ványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadó- hivatal. Jándi Dávid ösztöndija. Megírtuk, hogy Jándi Dávid, a festőiskola laleníumos fiatal növendéke kapta meg Szatmármegye 600 koronás ösztön­díját ez évben. Az ösztöndíjat ez év január el­sején kellett volna kiutalni — amely processus ötven koronás havi részletekben történnék, de érthetetlen okokból még ma sem kapott és lá­tott abból Jándi egy fillért sem. Már pedig egy megszavazott ösztöndijat, pláne, ha ily csekély részletösszegekrői van szó, a kemény tél köze­pén nem volna szabad egy törekvő, szegény festőnövendék kezeitől visszatartani, mert az őt igen súlyos helyzetekből segítheti ki I Vájjon mi lehet ennek a halogatásnak az oka? Jóváhagyott bérleti szerződés. A m. kir. belügyminiszter most érkezett leiratában az István-szállót bérlő részvénytársasággal kötött bérleti szerződést jóváhagyta. Az uj bérleti szer­ződés 1923. év julius 1-ig marad érvényben. A közigazgatási bizottság albizottságai. A közigazgatási bizottság legutóbb tartott ülésében alakította meg albizottságéit. A fegyelmi választ­mány rendes tagjaiul: Kende Zsigmondot, Plachy Gyulát, dr Falussy Árpádot és Kacsó Károlyt, póttagoknak: Szuhányt Ferencet és Bodnár Györgyöt választották meg; az árvaügyi felebb- viteli küldöttségbe: Tóth Mórt, Szabó Antalt, Böszörményi Emil drt; az erdészeti bizottságba elnökül: Ilosvay Aladárt, h. elnökül: Kacsó Károlyt, rendes tagnak : Plachy Gyulát; pótadó elleni felszólamlási bizottságba: Jékey Zsig mondot, Tóth Mórt, Madarassy Dezsőt, Jármy Andort; az adóügyi bizottságba: N. Szabó Antalt, dr. Falussy Árpádot. Jékey Zsigmondot, Jármy Andort, Domahidy Viktor és Tóth Mórt; a járási börtönvizsgáló-bizollságba a fehérgyar­mati fogházhoz Jékey Zsigmondot, az erdődihez dr. Böszörményi Emilt, a szinérváraljaihoz Tóth Mórt, a mátészalkaihoz Jármy Andort, a nagy- somkuti és nagybányaihoz Kacsó Károlvt válasz­tották be. A főispán kinevezte az árvaügyi ! felebbviteli küldöttségbe dr. Falussy Árpádot, Szuhányi Ferencet és Jármy Andort; a börtön­vizsgáló küldöttségbe Szabó Antalt és Domahidy Viktort. A kath. egyház estélye. A február 14 én tartandó kath. egyházi estélyre a napokban fog­ják a meghívót kibocsájlani A rendezőség nagy készületeket tesz, hogy a mulatság kitűnő sikerű legyen. A háziasszonyok felkérése javában folyik és a rendezőség tisztelettel felkéri mindazon hölgyeket, kik az estély iránt érdeklődnek, hogy f. hó 25-én délután 3 órakor a városháza tanács­termében értekezletre összejönni szíveskedjenek. Az egyháztanács nevében: Szőke Béla lelkész. A Polgári Olvasókör közgyűlése. A nagy­bányai Polgári Olvasókör f. évi január hó 25 én délután 5 órakor tartja tiszlujitó közgyűlését sa­ját helyiségében. Elhalt plébános. Bötscli Károly előbb barta- falusi, utóbb mezőteremi r. kath. plébános, kit városunkban is sokan ismertek, f. hó 17-én tüdő­lobban elhunyt. Újabb kamatleszállítások. Idők javulásának a jele és egy kis szabadabb fellélegzést enged­nek azok a hírek, amelyeket Berlinből és fíécs- bői jelentenek : a német birodalmi bank január 16 tartott igazgatósági ülésén egy százalékkal leszállította a bankrátát. — Az osztrák-magyar bank tanácsa pedig tegnap tartott ülésén a ka­matlábat — szintén — eqy fél százalékkal szál­lította le. Vasutasok nagygyűlése Szatmáron Öt vár­megye: Szatmár, Szabolcs. Szilágy, Bereg és Máramaros vasutassága jön össze f. hó 25-én Szatmáron, hogy a képviselőház asztalán fekvő és a vasutas pragmatika módosítását célzó tör­vényjavaslatra megtegye észrevételeit és ennek kapcsán ismét állást foglaljon rég vajúdó jogos kívánalmaik, mint a lakbér és status-kérdés rendezése mellett. — Városunk társadalma csak szimpathiával kisérheti e mozgalmat, mely oly nehéz és felelősségteljes szolgálat mellett ked- I vezőbb helyzetet akar biztosítani derék vasuta- I sainknak. A nagygyűlésen, melyen a budapesti központ is képviseltetni fogja magát, Kocsis János szatmári hivatalnok fog elnökölni, mig a törvényjavaslatot Jónás Zoltán, a Vasutas Szö­vetség titkára fogja ismertetni. Ribillió a Hid utcán. Hétfőn este a ref tem­plom előtt óriási csődületet okozott egyik Thö- köly-uti lakos, aki a beszámithatallanságig be volt pálinkázva. A csendőrség is közbe lépett s valóban csak a csendőrség tapintatának lulajdo nitható, hogy nagyobb baj nem történt. A mozi réme. Kissé pikáns hátterű ügy­ben hozott ítéletet a rendőrség a minap, ami­ből a hevesvérű fiatalság méltóképen okulhat. Még a múlt év deczemberében történt, hogy egvik este a moziban Ködmön Mihály az előtte és mellette ülő hölgyeket inzulíálta illetlen sza­ruéin tellett benne 1 Olyan jól megmondá neki, hogy a gonosz krucz emberségesen elkotróda az rosszféle parancsolatja szerint. Itt kell mondjam hogy ez menekülésemben vesztém el szegény jó majsztram uj kordován csizmáját a magaméval együtt, nem kis káromra. Este már nem mervén kimenni az részeg krucz mián, ott maradék éjjelre az rosszfélénél, kinek bár egy poltrát sem adhattam, semmim sem lévén, mégis megvendégelő étellel itallal, ágyba is fektete, de higyje meg kegyelmed, nem a paráznaság okából, hanem mert igen elfárad­tam vala a szaladásban és szegény jó uram után való óbégatásban. Másnap kapunyitás után egyenesen a com- mendáns uram elé menék, elmondván egész szo­morú történetét szegény jó majszterem véginek. Csak a Dohai uram szökéséről, meg a gallus pus­káról nem szóltam semmit. Éppeg akkor comendans uram amúgy is különösen haraguvék a gonosz kruczokra, mert a commendansné asszonyom fejős tehenét elkap­ták vala a Szt. György-hegy alatti legelőről, mely csúfságon igen dühödt vala a commendans. Ezért osztán mikor hírét vévé ez újabb garázdaságnak, mit uramon miveitek vala a kruczok, mindgyárt megesküvók, hogy most már rettenetes bosszút vészen szegény jó majsztram haláláért, ötét penig olyan parádéval temetteti el, hogy más is példát vehessen és tanulhasson, látván, mint becsüli meg a császár az ő hivséges szolgáit. Kimennénk hát húsz muskétással és rácz lovasokkal és behozok szegény jó masztram testit. A fileglorietta ezen közben egészen porig égé, de a majstram nem égé benne, csak a bőre pörkö- lődött meg, mintha szalmán pörkölték volna. A ruhája is megvolt, semmije se hiányzott, csak a kordován csizma, kiről fenneb megírtam, miért nem vala rajta. A csizmát kerestük, de később sem került meg. Eltemettük penig jó móddal a farkas-utcai reformatus templomunk mögé a Bethlen bástya felőli részben. A cömmendáns uram szép nagy parádét csapott, a hogy ígérte vala, a muskétá­sokkal még salvát is lövetett háromszor, úgy megtisztelő, akárha valami fő fő császári katona­ember lett volna. Mindeneket cömmendáns uram fizetett az hadi kassából, olyan igen megörüle, hogy az jó masztram uram a császár kedve ké­résiében esett volna el, a mi meg nem történt más kolozsvári emberrel. A sirkövet is ő rendelé, kin szép faragást faragának, mint következik : »Hic iacet Maithias Balla Mag. scriniarius quem in fidem Sacrae Suae Ceasaris Maiestatis praestantem tenacem inpavidumque rebelles vi occiderunt corpus sed cordem non expungere possint. Ad fidelitatis exemplum eternum posifur die 27 martii Anno 1704 « Ami deákul annyi, hogy: »Itt fekszik Balla Mátyás asztalosmester, kit az császár hüségiben kitartót, állhatatosát és ren­díthetetlent, az rebellisek erőnek erejével meg- öltenek, csak az testit, de szivit nem tudván meg­vívni. Az hűség örökös példájául állíttatott 27 martii Anno 1704.« Ilyen szépen megtisztelé uramat majsztramat az cömmendáns az összves kolozsváriak ámula­tára és örömére. Hogy váljon meg is bosszulá-e az halálát, nem tudom, mert már magam sem maradék sokáig Kolozsvárban, hanem általállottam krucznak Rákóczi uram ő nagyságának szolgála­tában. Kinél is olyan grácziában vagyok és jó bizodaiomban, hogy azt ajánlom Kegyelmednek mint igaz jóakarója és szolgája, ne vádaskodjék reám többet és ne fenyegetőzzön, az kordován csizmáról való beszédit is hagyná abba, mert ha tovább is folytatná mint eddig hallom és leve­léből olvastam, bizony mondom kegyelmednek, ha arra járnánk Nagy Bánya felé minden keresz- tyénséget félretennék, kegyelmed penig még faág­ról is nézhetné a napot. Hallom arra felé szép tölgyfák vannak. Szolgálatom ajánlásával minden jót kívánok maradván kegyelmednek ismeretlen jóakaró szolgája, néhai Balla Mátyás Uram első legénye Balog András most Rákóczi ő nagysága toborzó káplára. Kelt Tokajban, 14 novembris Anno 1704. Notabene. Az a sárga kordován csizma, kit rajtam láttak és kiről hallott kegyelmed nem a boldogult majsztramő, mert az meg nem került, mint megirám. Ezt a párt itt Tokajban vettem az kótyavetyén; szereztem négy ezüst pénzekért czigány trompétástól, ahogy mindenki tudhatja. Másolat hiteléül; Kisbán Miklós.

Next

/
Oldalképek
Tartalom