Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1914-05-07 / 19. szám
Tanulmányi kirándulás. Waigand Anna, a polgári leányiskola igazgatójának kezdeményezésére az iskola növendékei pünköst hétfőjén kezdődő hét napos kirándulásra készülnek a következő útitervvel: Jun. 1 Pünköst hétfőjén délben indulás Nagybányáról. Este 10 órakor érkezés Kassára Jun 2. Időzés Kassán; zarándok- lás Rákóczi sírjához. Jun 3. Indulás reggel hét órakor Korompára, érkezés 8 óra 47 perczkor. A vasgyár megtekintése. Tovább indulás d u 1 órakor Poprád felé, a magas Tátra alatt, Lip- tóba, Árvába. (ídőzés vagy Csorbán, vagy Rózsahegyen. A textil-ipar megtekintése) Jun 4-én indulás Rózsahegyről délben 12 órakor. Árva- váraljára érkezés 2 óra 34 perczkor. (A vár megtekintése) Tovább indulás 4 óra 50 perczkor. Érkezés Zsolnára este 8 órakor. (A posztógyár megtekintése) Juu 5-én. Indulás 12 órakor, a Vág völgyén, gyönyörű vidéken, érkezés Trencsénbe 2 órakor. (Ä vár megtekintése). Pozsonyba érkezés este 7 óra 3 perczkor Jun 6-án hajón indulás a Dunán 11 órakor. Érkezés Budapestre este 8 órakor. Vasárnap haza. A kiránduláshoz szülők is csatlakozhatnak. A kaszinó uj portréi. A nagybányai kaszinó termeit uj arczképekkei fogja diszileni, amelyek festésével Krizsán Jánost, a tehetséges fiatal festőművészt bízta meg. így már elkészült dr. Világ Károly portréja, mig dr. Lovrich Gyula és Bercsey Lajos arczképeit most készíti Krizsán János, aki dr. Kádár Antal főorvos arczképét is meg fogja festeni. A nagybányai családok meghittebb otthonait is sok Krizsán-porlré díszíti már, igy dr. Vas Gyula birtokában is értékes képei vannak. Örömmel jegyezzük föl ezt a tényt, mert ma a poríré-festés mint művészi czéí nem nagyon dominál sem a művészek, sem a közönség körében. A kaszinó termei pedig ez újabb képekkel, amelyek mindegyike gondos, szép munka, csak nyerni fognak. Szép volna azonban, ha a hagyományos mintára házi ünnepélyek keretében lepleznék le a kész arcz- képekel, hiszen a kaszinói élet úgyis nagyon szűk körökben forog nálunk! Egy kis élénkség pedig sem a kaszinónak, sem a közönségnek nem ártana. Színészet Felsőbányán Tompos Péter 26 tagból színtársulatával Felsőbányán megkezdte előadásait. Hir szerint 12 előadást fog tartani. A városi levéltárból. 1667. május 13 Varga György né »csapiár asszony« a kimérni szokott bort vízzel vegyítvén, a következőként büntet- teteti : »igen szép sárga szalmából csinált ko- ronkáju jeles kokas, tyuk és ludtollaiból helyesen megkötött és fűzött koszorút tesznek a fejébe és vagy háromszor a piacz czirkulusát meg kell kerülnie, vele lévén az hengér (hóhér, fekete ember,), ki a szép koszorút is köti, azután két hétig ecclesiát kell követni, az csap- lárság mellől pedig in perpetuum elesik ő kegyelme.« — Ma már más világok vannak. Ma már szabadon és tisztán »kezelt« borokat mérnek és a vízmennyiség tartalmát — még — a fejekben sem mérik meg, büntetés okából! Kár . . Felsőbánya a Szekfii-könyv ellen. Felsőbánya sz. kir. város képviselőtestülete a napok- ben tartott közgyűlésén Farkas Jenő polgár- mester indítványára egyhangúlag kimondotta, hogy dr. Szék fa Gyula cs és kir levéltári tisztet és a történelmet hamisító, kétes, kémek és kalandorok feljegyzésein alapuló s vagy sánta, vagy rosszakaratú logikával megirt »A száműzött Rákóczi« czimü munkáját, melyben a magyar nemzet egyik legnagyobb és minden kétségen kivül legönzetlenebb fiának, II. Rákóczi Ferencznek dicső emlékét lekicsinyíteni igyekszik, mély megvetéssel elítéli s kifejezi sajnálatát és megbotránkozását afelett is, hogy a jelzett munka becsempésztetek a Magy. Tud. Akadémiának kiadványai közé. Elhatározta, hogy fölkéri a nagyméltóságu m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi miniszter urat, hogy ezt a munkát az alatta álló iskolák könyvtáraiból tiltsa ki, nehogy az a kellő ismeretekkel nem biró ifjúság lelkét megfertőzlelhesse. Elhatározta to vábbá. hogy fölkéri a Magy. Tud. Akadémia elnökségét is, hogy a munkát a forgalomból vonassa ki, összes rendelkezésére álló példá nyait semmisilíesse meg és a munka czimét is iőrültesse ki kiadványainak jegyzékéből. Végül elhatározta, hogy hódolatteljes tiszteletét továbbra is fenntartja a nagy Rákóczi Fereucz szent emléke iránt és egy ezüst serleget szerez 1914. május 7. ____________ NA GYBÁNYA be, melyet II. Rákóczi Ferencz serlegnek nevez el s azzal 1906 ban hozott határozatához kepest minden évben megünnepli a dicsőséges nagy fejedelem emlékét. A csendőr szive, A kis lánynak nem volt senkije, csak hat éve, gyenge és törékeny teste és a labdája, akit szeretett, megszemélyesített és beszélt hozzá, mert más nem volt, aki hallgassa gyerekes nyökdácseléseit, csak ez a pufók gömb, ez a ruganyos, piros lapba A kis lány a meleg, tavaszi napon hajigálta, játszott vele; megértették egymást, mert még ember nem akadt, aki szerette volna, beczézle volna a kis leányt, mint ez a labda. És — egyszer — a vasárnapi derűs délutánon, ez a jó, engedékeny játszótárs megugrott, Gurult, gurult, a Zazar part raeredekjén s a szennyes piszkos árban fennakadt és lassú méltósággal kezdett úszni, úszni a kincstári zúzda felé. — A labdám! kiáltott kétségbeesetten a kisleány s futva sietett le a parton, hogy kimentse a labdáját az árból. Véletlenül — úgy látszik, mégis van a gyermekeknek valami láthatatlan palrónusa, aki őrködik felettük — ott járt egy csendőr. Amikor meghallotta a gyerek- sírást, hirtelen olt termelt,megczirógatta a gyerek siró arczát és valami jóságos, becsületes, ösztönös szeretet melengette föl a szivét. Aztán hirtelen belegázolt a vízbe és megmentette a labdát. A kisbaba a parton kaczagva futott elébe. A kiváncsi emberek pedig meghatóban nézték a vállas, marczona, szabadnapos csendőrt, s voltak sokan, akik szerették volna valahogy nagyon melegen megszorítani a kezét. Villamos színház. Holnap, csütörtökön a Lendvay-szinházban a következő kitűnő és szen- zácziós műsort kerül színre: 1 Kirándulás Stájerországban, természetes kép. 2. Az oster- götlandi kém, svéd dráma 3 részben, irta Klercker. 3 Gimpliné gyanakszik, komikus kép 4 Fagyasztó por, komikus kép. 5 Max mint komornyik, komikus kép. Választók vizsgálata. Az országgyűlési kép- viselőválasztók legközelebb összeállítandó névjegyzéke már az uj választótörvéuy alapján fog összeállittatni. Dr. Makrpy polgármester most teszi közzé a hirdetményt, hogy azoknak a vizsgálata, akik az elemi iskola IV—VI. osztályának elvégzéséről iskolai bizouyitványuyal nem rendelkeznek, de ii'ni és olvasni tudnak, ezen tudásukat az igazoló bizottság előtt f. hó 17-én s esetleg az ezt követő napokon igazolhatják. A vizsgálatokra személyesen vagy levél utján május 16-ig lehet jelentkezni a polgármesteri hivatalban. A vizsgálat ingyenes s azt a városház közgyűlési termében tartják meg mindig reggel 8—12, délután 3 — 6 óráig Halállal végződő korcsmái idill. Még ez év februárjában Kisbánván Brebán Miíru az ottani korcsmában mulatozott a legényekkel. Mulatozás közben összevesztek és valaki egy kővel úgy ütötte fejbe Brebánt. hogy összeesett és arczát mindjárt elöntötte a vér. Felesége értesülvén a dologról, hazavezette az urát. Ettől az időtől fogva Brebán állandóan beteg volt és tegnap meghalt. Szentpéterg vizsgálóbíró tudomást szerezvén az esetről, kiszállott, hogy a halottat felbonczoltassa. Fagy. Vasárnapra virradóra erősen alá- száilott a hőmérő. Egy-két fokot mutatott csupán 0 felelt R. szerint s a kora reggeli órákban erős dér volt. Szerencsére városunkban az abnormis időjárás nagyobb kárt nem okozott, sem a szőlőnek, sem a gyümölcsös fáknak nem ártott, csupán csak a diófát viselte meg. A vármegyéből azonban több helyről fagyot jeleutenek, mely a termésben nagy kárt okozott. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál legutóbb _ a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Ápr. 24. Bálint Béla kocsisnak »Béla«; ápr. 19 Tali János vasúti munkásnak »Piroska«; ápr. 21. Nagy János bányamunkásnak »György«; ápr. 23. Szabó Valér asztalos segédnek »Géza«; ápr. 25 Domnicza Gábor napszámosnak »János« ; ápr. 25 Váczi Károly bányafelvigyázónak »Olga«; ápr. 27. Markovics Mária napszámosnak »Géza« ; ápr 21 Busóvá Ignácz bányamunkásnak 1 Terézia«; ápr. 25 Lupsa Pál erdőmunkásnak »György« ; ápr. 28. Zelenszki József ácssegédnek »Lujza, Ilona«; ápr. 24 Elek Margit házi cselédnek »Jolán«; ápr. 27. Székó Péter szobafestőnek »Antónia, Maliid« ; ápr. 24 Berger Efreim italmérőnek »Zsigmond«; ápr. 30 Deme5 tér Máriának »József« nevű gyermeke.— Elhaltak : Ápr. 25 Szőke Albert járásbirósági irodatiszt, ref. 56 éves, hastyphus; ápr. 25. Román József kőmivessegéd, g. kath. 25 éves, tüdővész; ápr. 26, Rudics Dénes bányakovács, r. kath. 50 éves, tüdőlob ; ápr. 26 Tyellár Róza cseléd, g. kath. 18 éves, agyhártyalob; ápr. 28. Duma Flórián napszámos, 59 éves, koponyatörés; ápr. 27. Újlaki Sándor csizmadiasegéd ref 59 éves. alkohol mérgezés; ápr. 28, Szaszarán Sándor g. kath. 20 hónapos, tüdőgyuladás; máj. 1 Molnár József ny. tanító ref. 84 éves végkimerülés; ápr. 30. Csókási János kádársegéd r. kath 34 éves, gége gümőkór. — Házasságot kötöttek: Papp László czipészsegéd és Kemény Juliánná nagybányai; VinczeJ ános asztalos- mester misztótfalusi és Székely Nagy Janka nagy bánya-borpataktelepi; Fazakas József vasúti munkás és Petrován Mária nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Tukaes Lajos és Kerekes Betta nagybányai lakosok Kiadó lapíulajdonos ÉGLY MIHÁLY. NAGYBÁNYA SZ. KIR. R. T. VÁROS HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI.---------------1 I 21 84-1914. sz. Hirdetmény. A 10 kát. holdnál kisebb területű erdőbirtokosokkal a közig, erdészeti bizottság által a feltétlen erdőtalajon álló erdők kezelésére vonatkozólag kiadott rendeletét ahhoz alkalmazkodás végett alábbiakban közlöm. 4101-1913. K. B. szám A törvényhatóság területén fekvő feltétlen talajú magán erdők fentartásáról. Szatmár vármegye közigazgatási erdészeti bizottsága tekintettel azon körülményre, hogy beszerzett értesülései szerint a feltétlen talajú magán erdők kezelésében az 1879. XXXI. t.-cz. inteneziói kellő figyelemben nem részesülnek s számításba véve azon véd illetve feltétlen talajú erdőknek magasabb közigazgatási érdekeket szolgáló hivatását (feladatát) a törvény hatályának érvényt szerzendő következő rendeletét adja ki Áz 1878 évi XXXI. t.-cz. 4 §-a alá tartozó erdők föltétlenül fentartandók lévén, azokban az irtás a 6. § értelmében tilta van. Azon birtokos, ki feltétlen talajú erdejét (vagy véderdejét) kiirtotta, jelen rendelet kezéhez vételétől illetve kihirdetésétől számított 6 év alatt azon erdőt befásitaui köteles. Ha a feltétlen talajú erdők (véderdők) le- taroitattak, azokban, addig mig a 10 éves kort el nem érték, a legeltetés tilos. A kecskékkel való legeltetés nevezett erdőkben minden körülmények között tilos. A legeltetés ellen tilalmazott területek tilalmi jelekkel láttandók el. Á legelti íési szabályok be nem tartása az 1897. évi XXXI. t-cz. 4 ez. 51. § a értelmében 10—200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető Fent nevezett erdőkben az engedély nélküli irtás az 1879. évi XXXI t.-cz 47. § a alapján a holdanként 100-600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető s az idézett törvény 5 § a érleimében a kiirtott erdő legkésőbb 6 év alatt újra beerdősitendő. Ha tehát a kivágott erdő a tarolástól számított legkésőbb 4 év alatt természetes utón (sarjadzás vagy önvetényülés utján) fel nem ujul, az az 5-ik és 6 ik évben mesterséges utón (ültetés vagy magvetés utján) befásitaudó Ezen beerdősités elmulasztása az idézett törvény 48 §-a értelmében holdanként és évenként 20-200 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntethető. A debreczeni kir erdőfelügyelőség, a nagykárolyi m kir. áll erdőhivatal, illetékes községi elöljáróságok a törvény 62. § a alapján feihivat- nak, hogy fenti rendelkezésnek betartását szigorúan ellenőrizzék és a tudomásukra jutott mulasztást a járási főszolgabírónak jelentsék be. Kelt Nagykárolyban, 1914 évi január hó , 3-án tartott ülésén kiv. intézkedéséből Szatmár vármegye közig, erdészeti bizottságának. üosvay s. k. elnök.
