Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1914-04-09 / 15. szám

6

NAGYBÁNYA

1914. április 9.

zője, 1893 óta a Magyar Könyvszemle szerkesztője volt /U Magyar Tudományos Akadémia 1896-ban levelező tagjává választotta, rendes tagja volt azonban az Akadémia történeti bizottságának is. Történeti munkásságát Décsényi Gyula irói néven 1885 ben »Thököly Imre és Wesselényi Pál* ez. tanulmányával kezdte meg s ez irói név alatt, utóbb saját neve alatt számos czikke és történeti tanulmánya jelent meg a Századok, Turul, Magyar Könyvszemle stb. hasábjain. 1889—90 ben Rómában, a vatikáni levéltárban dolgozott, buvárlatainak eredménye a Monumenta Vaticana Mátyás király levelezése a római pápákkal czimü kötete, amelyet Fraknói Vilmossal együtt szerkesztett. A következő években Olaszország és Németország nevezetesebb könyv- és levéltáraiban folytatott kutatásokat. Mint iró a magyar politikai történetíráson kívül főleg a czimertannal és családtörténettel, a középkori magyar bibliographiával és levéltári források ismertetésével foglalkozott. Figyelemreméltók a XV. századbeli czimeres levelekre irányuló kutatásai. Főművei: Hunyadi Corvin János (a magyar történeti társaságtól a Bay Ilona- féle jutalommal koszoruzott pályamű), Az Anjou ház örökösei (Zsigmond és Albert kora a Magyar Nemzet Története 3 kötelében) Azonkívül számos értekezése jelent meg a Századokban, Turulban stb Éveknél ezelőtt hunyt el Nagybányán, általános gyászára a tudományos világnak s emlékét a kegyelet szülőházán emléktáblával örökítette meg

Földes Béla nemzetgazdasági és statisztikai iró, politikus, szül. Lúgoson 1848 szept. 25-én. Miután tanulmányait — részben külföldön — befejezte, 1872 ben a fővárosi statisztikai hivatal segédje és igazgató-helyettese lett. 1873-ban a budapesti kereskedelmi akadémián a kereskedelmi történet tanára lett. 1874-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert. 1879- ben a nagyváradi jogakadémián tanárrá nevezték ki, de állását már 1880-ban ott hagyta és a budapesti kereskedelmi akadémián a nemzetgazdaságtan és pénzügytan rendes tanára lett 1882-ben a budapesti egyetemen a statisztika rendkívüli, 1889-ben rendes tanárává nevezték ki, majd Kautz Gyula helyére a nemzetgazdaságtan és pénzügytan tanszékére helyezték át. Titkára volt az 1876 ban Budapesten tartott nemzetközi statisztikai kongresszusnak. A M. Tud. Akadémia 1893 ban levelező, 1901 ben rendes tagjává választolla. 1885 ben az Institut International Slatistique, 1891-ben a Britisch Economie Associacion tagja lett, választott tagja az Union internationale de droit pénal börtönügyi bizottságának is Elnöke a budapesti nép szerű főiskolai tanfolyam központi bizottságának is. 1902-ben m. kir. udvari tanácsosi czimet kapott. A politikai pályára lépett 1905 ben, amikor a nagybányai kerület függetlenségi programmal képviselővé választotta A párt kettészakadásával a Justh párthoz csatlakozott és kerületét ezzel a programmal képviseli. Pártjának álláspontját különösen közgazdasági, pénzügyi (bank) kérdésekben képviseli nagy sulylyal. Számos munkája közül e helyen csak a legnevezetesebbeket közölhetjük: A szocziális kérdésről (Lugossy Béla néven, Pest, 1870), A munkásmozgalom legújabb iránya (u. o. 1873, németül is), A nemzetgazdaságtan és pénzügytan vezérfonala (3. kiadás , u o. 1900), Nemzetgazdasági és Statisztikai Évkönyv (u. o 1883, 1884, 1885), A társadalmi gazdaságtan és hasonló kiváló munkái. Munkatársa a Handvörterbuch für Staatswissenschaften ez vállalatnak, a berlini Zeitschrift für Literatur und Geschichte der Staatswissenschaft ez. folyóiratnak, valamint munkatársa volt a Pallas Nagy Lexikonának is.

Égig Mihály iró, hírlapíró, született Nagybányán, 1865. márcz. 5-én. Középiskoláit Nagybányán és Nagyszebenben végezte, jogi tanulmányait Nagyváradon és Budapesten. Már kora ifjúságában nagy szeretettel fordult a hírlapirodalom felé 1883-ban munkatársa volt a nagyváradi »Szabadság« s »Nagyvárad« ez. napilapoknak s ez időben költeményei, melyek a Képes Családi Lapok-baa jelentek meg, feltűnést keltettek. 1887-ben fővárosi hírlapíró lett s több napilapnak országgyűlési rovatát vezette 1899-ig, amikor is Nagybányán főjegyzővé választották meg Ez alkalomból a fővárosi sajtó nagy rokouszenvvel emlékezett meg hírlapírói j működéséről, mely megemlékezésből kiemeljük | a Budapesti Hírlap sorait (1899. nov. 1.) . . . j *Égly Mihály a fővárosi újságíró világnak egyik

legszimpatikusabb tagja. Úgy a szép literaturá- ban, mint a publiczisztikában előkelő helyet biztosított magának; mint kollega pedig sokak szeretetét megnyerte a maga számára. Uj állásába sok jó tulajdonságot visz magával« stb. önálló művei: Verőfény (tárczakötet), Hangulatok (versek). Segédszerkesztője volt a Rudolf- emlékalbumnak, mely Wekerle Sándor védnöksége alatt jelent meg s mely ma is első helyen áll az album-irodalom terén.

Hollósy Simon festőművész, született Mára- marosszigeten 1857. febr. 2-án. Festészeti tanul- j mányait Münchenben kezdte 1878 ban. 1885-ben már nagy érmet kapott a budapesti orsz. kiállításon »Tengeri hántás« ez. képével. Egy év múlva Münchenben festőiskolát nyitott, amely j nagyjelentőségű lett művészetünkre, mert modern mestereink nagyobb része ebben az isko- : Iában szerezte meg alapvető tudását. A Hoilósy- iskola, amely hozzánk juttatta a festészeti naturalizmust és impresszionizmust gyorsan nagy- hirüné lett és nemcsak magyar, hanem különféle nemzetiségbeli művészek is fölkeres- j ték. A HoIIósy-iskola csak nyert jelentőségében, amikor Réti I. és Thorma J. rábeszélésére 1896- j ban Nagybányára ment nyaralni s megvette a j mi hírünket. Nagybánya gazdasági fellendülését j is eredményezve. Később — 1902 ben — Té- csőre helyezte át festőiskolája nyári állomását, de jelentősége a művészetekben ezután sem veszített s a nagybányaiak hírneve már meg volt alapozva Hollósy 1900 ban 2 érmet kapott Párisban, 1909-ben pedig gyűjteményes kiálli- ! tást rendezett Budapesten a Könyves Kálmán Műszalonban Ősz czimü képét a Szépművészeti ! Muzeum őrzi Kiss József költeményeinek illusztrálásában is részt vett, a többi nagybányai mesterrel együtt. Az utóbbi években sok szó esett arról, hogy Técsőről elhelyezi iskoláját s nyáron át máshová megy: igy számításba jött Sza- i mosujvár, Szeged, majd Máramarossziget is.

1 liorma János festőművész született Hala son 1870 ben Első oktatást az országos minta- rajziskolában nyert, majd később külföldön, j Münchenben tanult. Itt jöttek a gondolatra Ré- i tivel, hogy lehozzák a Hollósy iskolát Nagybá- ! nyára s később is, a szabadiskola megalapozásában sok érdemet szerzett A várossal való nexust ő tartotta fönn mindig, igy 1898 feb- j ruár végén egy népes kaszinói értekezletben fejtette ki, hogy a kolónia fejlődése, megszilárdulása minő értékeket ad egy ösmeretlen vá- : roska nevének. 1899-en tanulmányt irt a »Mü- j vészeli nevelésről,« de csak kis példány szám- j ban,kéziratként jelent volt meg. Első nagy feltűnést az Aradi vértanukkal keltett 1896-ban, amikor óriási vita indult meg e kép körül s fájdalmas témája miatt az állam még máig sem vásárolta meg. Érmeket nyert: Páris, 1884. mention honorable, 1904 Saint Louis nemzetközi kiállítás I. méd. 1905 München I. nagy aranyérem. Azon- j kívül a Lipótvárosi kaszinó diját, a Vaszary dijat j nyerte el.

Iványi Grünwald Béla 1867. május 6-án született, Somogysomban. Eleinte Budapesten tanult Székely és Lotznál, 18ü6. Münchenben, j 1888—1891-ben Párisban folytatta tanulmányait és innen küldte első képét Budapestre Esti hangulat czimen. 1892-ben megkapta a műbarátok ösztöndíját és ezzel Münchenbe ment, ahol a millennáris kiállításra megfestette IV. Béla haza- j térése és A pásztoroknak megjelenik az angyal ez. képeket. 1896-ban visszatért Magyarországba, még pedig Nagybányára s itt Hollósyval, : Thormával, Rétivel és Ferenczyvel megalapította ! a müvésztelepet. Az uj környezet igen nagy hatással volt Iványíra, egymásután készültek, j hangolatos, erőteljes szinü képei, amelyek nagyobbára nagybányai molivumokból fakadtak így keletkeztek az Est a karámban, Islen kardja, Bérezek közi, Itatás, Ruha szárítás, stb. , művei, amelyek közül nem egy örökre elkallódott Sok képe van (fentiek) az állam tulajdonában is. 1904 ben megkapta a Frankói dijat, ezzel Rómába ment s ott 2 évig dolgozott. | 1906 ban gyűjteményes kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban. Közben elhagyta régi naturalizmusát és az uj, stilizáló iskolához csalla- j kozott s ennek első gyümölcse a Révai-féle j villa számára készült igen nagyméretű panneau. i (Budapesten) E slilusváltoztatással kapcsolatban elhagyta a nagybányai telepet és Kecskeméten j alapította meg a város meghívására az ottaui telepet. Ott készült Kecskeméti kofák ez- festménye (1912.) kapta meg a Műcsarnok 4000 koronás társulati nagydiját. Mint grafikus is szerepelt s részt vett a Kiss József album illustrálásában is.

Te, meg én.

(Sóhaj )

Az utcza füst, köd tömegében Egy feledett szín fölragyog,

S egy nyári dal csap a füledbe, Halkan, borzongva, (Én vagyok)

A könyves polczról álom csap meg.

— Feslő virág, vagy gondolat? —

S uj erőben feszülni látom Én rejtve nyílott ifjúságom:

S tudom, ez ifjúság — te vagy . . .

Huzella Ödön.

HÍREK.

április 8.

Személyi hírek. Ember Elek, a Gyógyszerészeti Közlöny társszerkesztője a húsvéti ünnepekre családjával városunkba éruezett. — Unger István, az osztrák-magyar bank szatmári főnöke hivatalos ügyekben városunkban időzött. — Incze Lajos főgimnáziumi tanár az ünnepekre családjával városunkba érkezett. — Dr. Wagner József kincstári főorvos a húsvéti ünnepekre Halasra utazott. — Fényes Sándor bankigazgató városunkban időzött. — Révész János szerkesztő-kollégánk néhány napra Budapestre utazott.

Előléptetés. A közoktatásügyi miniszter Alexy Pál felsőbányái gazdasági szaktanítót a népoktatás terén szerzett érdemei elismeréséül igazgató-szaktanítóvá léptette elő.

Uj tanársegéd. Gálffy Lajos mérnököt, Gálffy Pál főbányabiztos fiát, a selmeczbányai bányászati főiskolához tanársegéddé nevezték ki.

Kitüntető választás. Fényes Sándor szatmári bankigazgatót, a nagybányai városi taka rékpénztár felügyelőbizottsági tagját a Rima- szombati Takarékpénztár igazgatójának választotta meg.

Esküvő. Dr. Rápolti Nagy Jenő magyar- láposi ügyvéd a napokban tartotta esküvőjét Fáy Mártával.

Stabat Mater dolorosa . . . Borongó, szivet renditő gyászával beköszöntött a keresztény hitvilág legünnepélyesebb hete: a nagyhét. A megváltás munkája bevégeztetett. Comsumma- tum est. Az isteni Mester halálos verítéke, szörnyű kínjai megújulnak az ájtatos hívők lelkében s a gyászszal bevont templomokban csak az elfásultság, a modern beteg eszmék hatása alatt zúgolódó szív nem találhat megkönnyebbülést, megtisztulást, ha fenséges fájdalmasan felbúg az orgonán: Stabat mater dolorosa . . . Emberek voltak és lesznek, kik egy-két elvért elvérzenek, áldását egy maroknyi embernek hagyván örökül; lesznek szellemóriások, kik a világ egy részének lelkét ismeretlen régiókba vezessék, de csak Isten tehette azt, hogy az egész emberiségért haljon meg a legkegyetlenebb halállal. A megváltás szent müve a maga poétikusan borongó, gyászos egyszerűségében áhítatra, bünbánatra serkent mindenkit s istenfélelemmel, türelmes szívvel emeljük fel szemeinket a kereszten függő Megváltóra - . , Tanuljuk meg tőle a megbocsátást, a türelmet, támadjon ő fel a szivünkben: az égő, örökös szeretet . . .

Előkelő vendég. Federico Pignatelli Cortez Ditragona Monteleone herczege pár heti tartózkodásra városunkba érkezett. Itt tartózkodása alatt dr. Erdó'dy Ignácz főtörzsorvos vendége. Érdekesnek találjuk megemlíteni, hogy Pignatelli családja V. Károly német császártól kapta a római birodalmi herczegi czimet 1552-ben. A Pignatelli családból került ki XII. Innocent pápa és Cortez Ferdinánd spanyol király is.

Nagyheti istentiszteletek. A r kath. templomban: Nagy csütörtökön 9-kor nagymise, délután 4-kor lamentáczió. Nagypénteken 9 kor ünnepi szertartások, délután 4-kor prédikál Patay István, utána lamentáczió, 6 kor szentségbetétei. Nagyszombaton a szertartások reg-