Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1914-03-26 / 13. szám
1914. tnárczius 26. NAGYBÁNYA o vagyona a rendet illeti. A szalmái i kir. törvényszék a napokban tárgyalta az ügyet s a bazilita- rendet keresetével ehilasitolta. Az Ítélet indokolásában kimondta, hogy a rend jogai tagjaival szemben csak egyházjogi jelentőséggel bírnak s a rendtagokkal szemben csak annyiban érvényesíthetők, amennyiben azok ennek alávetik magukat, ellenben a hármas fogadalom bármelyikének megsértése vagy megszegése esetén a rend az államhatalom jogsegélyét sem közigazgatási, sem bírói utón igénybe nem veheti. Kinema-szkecs ! >Az egész országban szen- zácziőt kellő siker 1* Ököluyi betűk hirdették ezt a szinlapokon s a közönség ezúttal is lépre ment, hogy megnézze s azután pedig a legteljesebb odaadással szidja a legújabb kinema- szkecset, mely fölötte szomorú világításban mutatja be a magyar szerzők bohozatirói vénáját s szellemességét. Weisz Pisla a huszár a czime a legújabb kinema-szkccsnek. Ha jól emlékszünk, Faragó Jenő fabrikálta össze, de ez a szkecs még az utolsó tingli-íanglik dobogóin sem ál laná meg a helyét, nem hogy arra volna érdemes, hogy eléggé jónevü művészek induljanak vele országos körútra. A rendes mozzi-előadá sok legrosszabb bohózata is fölötte áll ennek a szkecsnek, nem értjük tehát, hogy miért kellett azt drága pénzért a mi színpadunkon is bemutatni Az igaz, hogy az ilyen becsapásokban a sajtó is ludas, mert vajmi kevesen vagyunk, akik megírjuk az igazat, a pajtáskodásból kelt hangzatos reklámok pedig csak növelik a felültetett városok számát. —- A kinema-szkecs- csel nem is foglalkozunk tovább, csupán azt jegyezzük meg, hogy amikor véget ért úgy 11 óra felé, nagy kő esett le a közönség szivéről. A villamos színház igazgatója pedig úgy nyilatkozott, hogy elég volt a szkecsekbőll A szkecs-előadást fehér kabaré előzte meg meglepetéssel. A meglepetés itt is az volt, mint Márffy színtársulat kabaréjánál, hogy a legtöbb szám elmaradt. A műsor hirdetett 20 számából alig ölöthatot mutattak be, többet közülök: meglehetősen jó ismerősünket. Legkimagaslóbb száma vott a kabarénak Nagy Gyula éneke. Gyönyörű tenorját mindenki megcsodálta. Hor vdlh Kálmánt mi mint jó komikust ismerjük. De a kabare-estén rajta is erőt vett a komikusok általános betegsége, hogy lírai szerepekben akart tetszelegni, ami persze sem a Vén czigány, sem pedig a Horvát lányoknál nem sikerült. Kiss Mariska éneke és Ihász Gizi szavalata töltötték ki még a sovány műsort. Művészek naptára. 1909. márczius 25. An- derkó Gyula halála Huszonhatéves korában lett j öngyilkossá Anderkó Gyula, bátor, erős gesztussal húzván véres csikót az életbe egy revolver- golyóval. Művészleikét elüldözte innen valami, az életárkán túlra, pedig itt is nyíltak lehetőségei a szépben, minden művész örök ideájában, amiben nemcsak keresni, látni, hanem fiatal kora dacára kiváltságos talentummal alkotni is tudott. Gyógyíthatatlan betegséget és szerelmi csalódást emlegettek halála impulzusaként De hát ki tudhatja azt, hogy mi indítja meg egy különös lélek intencióit annyira, hogy megtudja látni önleikén keresztül — a titokzatos mélység szépségeit? Vagy ki tudja, mivel bánthatta meg érzékenységét — a legemberibb tulajdont — az élet? »Nem egy oka van az ilyen elhatározásnak, mondta egyszer, amikor Anderkóról beszéltünk, egy megdöbbentően komolylelkü asz- szony. Az erős felindulás, az éleiben megnyilatkozó brutális szomorúságok úgy rezolálhatják a lelket, hogy faji, ősi bánata, titkos halálvágya, azaz a nyugalom után való vágya fölébred az embernek s egy férfias gesztussal végez magával. Mert látta, amilyen nehéz megérteni egy különös lélek életét, olyan nehéz a halálát is megérteni és sirnivalóan szomorú, ha azt mondják: a revolvergolyó gyorsan végzett vele! Nem szenvedett sokáig! Igaz A halálában nem, mert az nem jár fizikai fájdalommal,De addig! Amig oda jutott, hogy megunja, eldobja az életét, amiben minden szép nyitva állt előtte, hiszen művész volt I Addig nem szenvedett sokat ? Ah, felületes emberi Ítélet! »Most eszembe jutnak az Ön okos, komoly, meleg szavai és An derkó Gyula sírján, ha virágokat nem szórhatok reá, odaszórom az ön, lelkembe vésődött szavait, Asszonyom. Anderkó Gyula 1883. február 2-án született Bodollán, Abauj-Torna megyében Tanulmányait az iparművészeti iskolában kezdte. Majd 1901-ben Nagybányára került Münchenben Hackl, Herterich és Zügel tanítványa volt, akiknél évekig tanult. A müncheni akadémián \ ezüstérmet nyert, 1907-ben pedig kiállított a párisi Salon d’ Autonne-ban. A Nemzeti Szalon Miénk kiállításán vett részt, nagyobb feltűnést keltve. Több nyaral töltött állandó munkában s akik ösmerték, ma is a részvét és szeretet őszinte hangján beszélnek róla. Egy penztárosnö (kereskedelmit végzett) fölvétetik. Csakis írásbeli ajánlatok Wasserblatt Ábrahámhoz intézendők. Választás a vármegyén-. A legutóbb lezajlott törvényhatósági közgyűlésen több tisztviselői állást töltöttek be. A választásokat nagy korteskedések előzték meg s az eredmény a következő : Vármegyei t. főügyészszé egyhangúlag megválasztották dr. Kölesei Kölcsey Ferenczet. Árvaszéki, elnök lelt Gáspár Pál 13 szótöbbséggel Gulácsy Tiborral szemben; árvaszéki ülnöknek pedig Madarassy Gézát választották meg 42 szótöbbséggel Dienes Dezső, Bornemisza Géza és dr. Jakó Endre jelöltekkel szemben. Helyettes árvaszéki elnökké egyhangúlag Illés Olivért választották meg. A »Vasárnapi Újság« március 22-iki száma szenzációs szépségű képekben mutatja be a Munkácsy-kiállitást, Wied herceg bevonulását Albániába, a párisi tragédiát, március 15-ének ünneplését, stb. Szépirodalmi olvasmányok: Színi Gvu'a és Lagerlöf Zelma regénye, Lévay József, Vargha Gyula és Lányi Sarolta versei, Szép Ernő és Árkosi Ferenczi Kálmán novellája, Schöpflin Aladár színházi czikke, stb. Egyéb közlemények: czikk és képek Törökország egy érdekes pontjáról, Oláh Gyula visszaemlékezése a szabadságharczról, Thomán István jubileumi plakettje s a rendes heti rovatok Irodalom és művészet, sakkjáték, stb, — A »Vasárnapi Újság» előfizetési ára negyedévre öt korona, a »Világkrónikáival együtthat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Újság« kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetemutca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap« a legolcsóbb újság a magyar nép számára,:félévre két korona 40 fillér. *-5 {Süß ' Az erkölcsös Szatmár. Szatmári lapokban olvassuk, hogy a szatmári közönség egyrésze a rendőri asszisztencziát is képes igénybe venni, csakhogy megakadályozza a Nincs elvámolni valója ? ez. színdarab bemutatását. Midőn e hirt olvassuk, megcsap a kétség bennünket, hogy vájjon e hirt nem-e a benlfentesek eregették szárnyra épen a reklám érdekében. Ha pedig a felháborodás tényleg igazi, csak azon csodálkozunk, hogy miért tör ki az épen most, mikor a színpadon már sokkal nagyobb kosoneriák is megfordultak már? Állat az emberben. Szitár Miklós kapnik- bányai napszámos egy nyolc éves kapnikbányai kisleány ellen többizben erkölcstelen merényletet követett el. A szatmári törvényszék tegnapi tárgyalásán 8 havi börtönre Ítélte az állatias embei'l. Uj törvény a becsület védelméről. Balogh Jenő igazságügyminiszter uj törvényjavaslatot készíttetett a becsület védelméről Lengyel Aurél táblabiróval A jelenlegi törvény 1000 koronáig, az uj 8000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünteti á becsületsértést. A valódiság bizonyítását csak hivatalos személyekkel szemben engedi meg az uj törvény, magánosokkal szemben csak akkor, ha a sértett megengedi. Női becsület ellen nem, enged bizonyítást! Meghalt személyek meg- gyalázását 8000 koronáig és 6 hónapig terjedhető fogházzal bünteti az uj törvény. Ha a rágalmazás nyílt helyen követtetett el, a büntetést súlyos bitják. Aki a járványt elhurczolja. Annak illusztrálására, hogy másutt minő kiváló figyelmet fordítanak a járványos betegségek elhurczolása ellen, közöljük a következő esetet: Makai Sán- dorné 25 éves fehérgyarmati asszony László nevű kisfia a nyáron Jászladány községben vör- henyben megbetegedett. A községi orvos, dr. Székely Sándor megtiltotta Makainénak, hogy onnan ragályos beteg gyermekével eltávozzék j Makainé ennek daczára kisfiával Fehérgyar- malra utazott, ahol a betegtől többen megkap- j ták a vörhenyt. Az ügyészség közegészség elleni vétség c/imén most vádat emelt Makainé ellen. — Járványos betegségek idején de sok közegészségügyi vétség miatt léphetne föl az ; ügyészség a mi városunkban! IRODALOM. Ambrus Zoltán színi bírálatai. A magyar színi kritika mestere, Ambrus Zoltán összeszedte Radó Antal kitűnő vállalata, a Magyar Könyvtár számára színi kritikáinak egy válogatott gyűjteményét, azokat, amelyek akár a tárgyalt irók és darabok értéke, akár a bennünk loglalt mondanivalók nyomatéka révén maradandó becsüek és ma is értéket jelentenek. Túlnyomóan franczia irók darabjáiról szólnak a kis tanulmányok; ismetes, hogy Ambrus éppen a franczia drámának legkitűnőbb ismerője és fejtegetője. Bernstein, Dumas, Feuillef, Flers és Caillavet, Hervieu, Maupassant, Rice, Sardou egy-egy drámája kerül e czikkekben tárgyalásra, a modern németek közül pedig Schnitzler és Wedekind. Ambrus Ítéletének biztossága, Ízlésének egyensúlyozott volta, előadásának művészi előkelősége, stíljének finomsága, polémiájának dialektikája és iróniája, egy elsőrendű kritikus legjobb tulajdonságai vannak együtt a füzetben, melyet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) ezég adott ki; ára 60 fillér. Vajda János válogatott költeményei. Vajda Jánosra ma többet hivatkoznak, mint valaha, mind többen s mind nagyobb érdeklődéssel olvassák. Aktuális szükségletet elégít ki tehát a Magyar Könyvtárnak, Radó Antal kitűnő vállalatának az a legújabb füzete, amely Vajda János költeményeinek válogatott gyűjteményét adja, azokat a verseit, melyek egyéniségére, költői természetére a legfontosabbak és legjellemzőbbek. A gondosan és jó érzékkel összeválogatott füzet kitűnő eszköze lesz annak, hogy Vajda költészete mennél szélesebb körben elterjedjen s az utókortól megkapja azt az elégtételt, melyet saját kora megtagadott tőle A verseket Császár Ernő válogatta össze s ő irt hozzá kitűnő előszói is, melyben röviden összefoglalja Vajda életének és költészetének ismertetését. A füzetet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) ezég adta ki; ára 40 fillér. Helga. Lagerlöf Zelma ma egyik első Írónője a világnak, úgy a regénynek, mint a kisebb nóvel- lának fényes mestere, a svéd társadalmi életnek színes, pompás rajzolója, a ki mély emberismeretével egyetemes jelentőségre tudja juttatni népének lelki tulajdonságait. Munkáinak a magyar közönség körében ás rendkívül nagy népszerűsége van. Most a Magyar Könyvtár, Radó Antal általánosan kedvelt vállalata adta ki egy uj müvét, a Helga, czimü kis regényt, egyikét az írónő kisebb arányú művei közt a legkitűnőbbeknek, Benedek Marczel fordításában. Ez is a svéd vidéki élet körében játszik s érdekes alakokkal teljes, meleg, megható jóságtól sugárzó történetet mond el. A füzetet a Lampel R (Wodianer F. és fiai) ezég adta ki; ára 60 fillér. Kiadó laptulajdonos ÉGLY MIHÁLY. NAGYBÁNYA SZ. KIR. R. T. VÁROS HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI. 1 »»»»««»»»» l _ Jafiüüánya sz. Mr. r. 1. város reürhapilág Hivatalát 1234-1914 kp. sz. Hirdetmény. A mezőgazdasági termelést veszélyeztető kártékony rovarok irtása iránt fennálló törvényes rendelkezéseknek végrehajtására a gazdaközönséget ezúton is figyelmeztetem azzal, hogy ezen rovarok vidékünkön főleg a gyümölcsfák káriékony hernyói, a vértetü és a paizstelü Aki a gyümölcsösében fellépő ezen rovarok irtását e hó végéig, de ha ezen kártékony rovarok később is jelentkeznének, azután is elmulasztja, kihágást követ el és az 1894. évi XII. t.-cz. 95. § k) pontja értelmében 100 koronáig terjedheiő pénzbüntetéssel lesz büntetve s azonkívül ‘költségére a hatóság fogja az irtást teljesíteni. Nagybánya, 1914 márezius 18. Smaregla Mihály s. k rendőrkapitány.
