Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1913-11-20 / 47. szám
1913. novemer 20. NAGYBÁNYA 5 részvénytársaság november hó 19-én, délután 6 órakor (Budapesten, Rákőczi-ut 38. sz. a.) rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgya a „Magyarország* politikai napilap tulajdonjogának az átruházása. A szanálás ügye tehát aktuálissá lett és a régóta fennálló lapot, úgy látszik, azzal állítják lábra, hogy eladják Károlyi Mihály grófnak, vagy olyanoknak, akik mögött Károlyi gróf áll. A tulajdonosváltozás után Holló Lajos főszerkesztő, Lovászy Márton felelős szerkesztő és Sümegi Vilmos, a kiadóhivatal főnöke, megválnak a laptól, amelynek felelős szerkesztését Szakács Andor hírlapíró veszi at. Tragikus sors. Szintay Gáborról, Szatmár- vármegye tragikus sorsra jutott aljegyzőjéről, — akiről egyidőben az a hir is elterjedt, hogy felgyógyult — szomorú értesítést adott ki a nagykállói elmegyógyintézet igazgatója Az értesítés szerint az alig 30 éves fiatal ember állapota egy idő óta annyira súlyosbodott, hogy az elmeorvosok a gyógyulást teljesen kizártnak tartják. A széles körben szeretett, társadalmi életben tevékenyen szereplő s nyájas modorú tisztviselő sorsának e fordulata igaz részvétet váltót ki. Trachomajárvány. Nem riasztó híreket írunk' csupán a nagyközönség figyelmeztetésére, hogy a trachoma, az iskolák és a nép réme Magyar- ország déli részén és Duna—Tisza részén újra föllépett és terjed. Itt közöljük azokat az apró, de leghathatósabb óvintézkedéseket, melyek betartása mellett a trachomajárvány behurcolását már jó előre megakadályozhaljuk : ne mosdjunk már mosdásra használt vízben, különösen mások után, ne használjunk sokak által használt törülközőket, zsebkendőnket lehetőleg naponta cseréljük fel frissel, (hiszen ezek mosása kevés bajjal jár). És ami fő: szemünket arcunkat soha se érintsük mosdalian, piszkos kezekkel, s ha bármikor szemfájást észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz. A trachoma ellen ma már szigorú törvények intézkednek és igy nekünk megijedni nincs semmi okunk. Az óvatosság azonban soha sem árt t Négy pár cipő — csak 9 korona! Nem csak az u. n. helyiiparnak, hanem az egész magyar iparnak és kereskedelemnek rémei azok az apróhirdetések, azok a nagydobbal és üstökkel dolgozó hangzatos, magyartalan szövegű külföldi nagy gyárak, iparvállalatok és rugcégek által busásan honorált hirdetések, amelyek a mai drága viszonyok közölt mesébe illő csodaolcsó árakon kínálják selejtes, romlott, sokszor hamisított anyagból készülő áruikat. Most valami C. Müller nevű cég-társaság árasztotta el a magyar lapokat gazdagon fizetett és ezért kényte- lenségből kiadott hirdetésekkel, amelyekben négy pár női vagy férfi, fűzős vagy gombos cipőt csak 9 koronáért kínál. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy ezeknek és a hasonló hirdetéseknek fel ne üljenek és pénzükéi ki ne küldjék, mert azok az áruk bizonyosan műbőrből, vagy régi ujrafestett, külsőre szép, de rozoga gyártású készítmények, az értük adót t pénzt meg nem érik! Sokkal többet használnak önmaguknak is, a magyar helyiiparnak is, ha min den szükségletüket itthon szerzik be: ezáltal javítva a magyar gazdasági helyzetet, az iparosok megélhetését, elősegítve, a horribilis árak mielőbbi leszállását idézik elő. Olcsón vásárolni itthon is lehet, csak meg kell szorítani az igényeket és csak helyiiparosoknál kell dolgoztatni ! A villamos színház f hó 22-én, szombaton délután fél 4 és este 8 órakor »A harcos asszonyok« ez. 5 felvonásos korrajzot fogja bemutatni, melyben Ásta Nielsen játsza a főszerepet. Országos vásár. A hétfőn lezajlott baromvásárt a kellemetlen, rossz idő miatt idegenek kevesen látogatták, bár a felhajtás nagy volt. Felhajtatott 970 drb szarvasmarha, 850 drb ló, 1350 drb sertés, 300 drb juh és kecske, összesen 3470 drb Eladatott 310 drb szarvasmarha, 262 ló, 345 drb. sertés és 13 drb juh és kecske, összesen 930 drb. Az árak igen mérsékeltek voltak. A keddi kirakodó vásárnak nagy közönsége volt, de forgalma közepesen aluli volt. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál f. hó 12-ikétől a következő bejegyzések tétettek: Születtek; Nov. 8. Rólh Antal bányamunkásnak »Erzsébet«; nov 5. Velker Ignác bányamunkásnak »Lajos«; nov. 8. Becsi Pál napszámosnak »Julianna«; nov. 7. dr. Troplovits Imre ügyvédnek »Kalalin«; nov. 7. Horzsa Pál molnársegédnek »Paraszkéna«; nov. 10. Horváth Tivadar bányamunkásnak »Mihály«; nov. 11. Bénis Antal bányamunkásnak »Antal, Zoltán«; nov. 5. Klemenszky Pál csizmadia-mesternek »Irma, Etelka«; nov. 8. Lipóczki Lajos mészáros-segédnek »Adél«; nov. 12 Káhán Ida szakácsnőnek »Cecilia«; nov. 11. Juhász János bányamunkásnak «Márton, István« ; nov. 10 dr. Katz Izsó ügyvédnek halva született leány-gyermeke. —Elhallak: Nov. 10. özv. Darnay Józsefné Matus Eszter 81 éves végkimerülés. Nov. 11. özv. Magurán Jánosné Fülep Rache! napszámos 65 éves tüdőlob Nov. 11. Takács Károly kádármester 62 éves, máj- zsugar. Nov 10 Horváth Mihály 1 órás, vízfejűség. Nov. 11. Hubert Károly városi (alamizsnás 61 éves, végkimerülés. Nov. 12. Pap Jánosné Kuhár Emma 42 éves, merev görcs. Nov. 12. Orosz Dömötör 9 éves, vérhas, (szilas telep). Nov. 15. Kincze András földműves 50 éves tüdővész. — Házasságot kötöttek: Petrucz János kincstári bánya-ács és Rogozsán Anna nagybányai szőlőhegyi lakosok. Szerkesztői üzenetek. T. T. H. Köszönjük. Legközelebb jő. A vízvezetékhez és csatornázáshoz szükséges összes felszerelések, fürdőszoba és closett-beren- dezések, angol öntött vas, - ólom — és betoncsövek s mindennemű anyagok leg jutányosabb árak mellett szerezhetők be Harácsek Vilmos Utódai czégnél Nagybányán. Huszthy Mátyás művészi fényképei és fényképnagyitásai kiváló szépek. Nagybánya, hid-utca 15. sz. IRODALOM. Kincses Kalendáriom 1914. A legcsodálatosabb madárhoz, a »poraiból megéledett Főnixeihez hasonlít a Kincses Kalendáriom, mely nem megy át az enyészetbe, hanem évről-évre újjá születik. Kétszáz esztendeig úgyszólván egyetlen olvasmánya volt a magyar családnak a Lőcsei vagy a Komáromi Kalendáriom, — és ma minden müveit magyar családnak olvasmánya a Kincses Kalendáriom. Micsoda változása az időknek! — És micsoda változása a kalendáriomoknak! Régente elég volt, ha a napok egymásutánját, a plánéták bolygását, az országos vásárok jegyzékét és a posta járását megtalálta az olvasó a kalendáriomba. Ma azonban? — A Kincses Kalendáriom valóságos tudománytár: meteorológia, história, geográfia, csillagászat, fizikai, emberi és állati élettan, fejlődéstan, művészet- és irodalomtörténet, politika és pénzügytan és a többi a tudományoknak valóban összessége: csak maga a tartalomjegyzék hat apróbetüs lapra terjed. Szinte nem is volna túlzás, ha azt mondanék róla, hogy minden van benne és azonkívül még sok egyéb. De hiába a világ minden tudománya, — ha tőlünk idegen. Hiszen van elég tudomány a lexikonban is, mely a könyvtárnak sűrített kivonata : élvezhetetlen a maga tömegében : legföljebb egy-egy csipetnyit ha kiveszünk belőle, — azt egy kissé megfigyelve és földolgozva azután élvezhetjük, ismereteink közé beraktározhatjuk : asszimilálhatjuk, A Kincses Kalendáriom ellenben nem a lexikonok telegráf-stílusában. — nemcsak érthető, de egyszersmind élvezhető nyelven közvetíti a tudást és nem cseppenkint, hanem {valóságban tömegben. Magyarországon az iskola után mindjárt a Kincses Kalendáriom az ismeretterjesztésnek legjelentékenyebb faktora. Ma, mikor a Kincses Kalendáriom jól ismert és kőzkedveltségü piros kötetei ismét megjelentek a könyves boltok kirakataiban, szeretettel köszöntjük a könyvpiacnak e legnépszerűbb újdonságát mi is, akiknek műhelye a Kincses Kalendáriuméval szomszédos. Mert haszonnal fogjuk forgatni mi is és vajmi gyakran fordulunk hozzá információért. A Kincses Kalendárium sikereinek egyik titka: a bámulatos sokoldalúság, sőt azt mondhatnók: a mindenoldaluság. Nincs senki, aki meg ne találná benne az emberi tudásnak azt a lerennumát, amely éppen őt érdekli. A természettudós megtalálja benne a származástan mai állásának előadását és kritikáját, — 1913 novemberig terjedően, — az aviatikáért rajongó gimnazista megtalálja benne az aviatika mai helyzetének ismertetését, — őnagysága a női divat alakulását (és ami a fő képekkel,) — a pénzügyőri szemlész ur a söradóval kapcsolatos dolgokról olyan tájékoztatást kap, mint sehol másutt. — Bárczy polgármester ur alkalmasint meglepetve fogja látni, hogy mennyi szép műemlék van Budapesten, — a tisztelendő urak egészen hiteles és pontos adatokat kapnak Jézus Krisztus földi alakjáról, — a politikus urak elolvashatják, hogy hogyan olvasztotta be a magyarság a nemzetiségeket hajdanában, a fiatal urak tetszéssel fogják nézegetni Newyork legszebb asszonyainak és leányainak arcképeit, — és mindnyájan érdeklődéssel fogjuk olvasni az első hiteles, részletes és könnyen érthető fölvilágosilást mindnyájunk réméről és Herczel báró ur mindennapi kenyeréről: a vakbéigyu- ladásrói. (Utána mindjárt föl is lélegzünk: nem is oly rettenetes ez a vakbél!) Szóval: a Kincses Kalendáriom egy modern boszorkánykonyha terméke. Akik csinálták, min denkire gondoltak és mindenki tudásvágyának a kielégiléséről gondoskodtak, Aki megszerzi a Kincses Kalendáriumot két koronáért, — jó üzletet kötött; mert két koronát gyümölcsözőbben elhelyezni még ma sem lehet, amikor pedig már a felhőkben jár lábaival a Kamat. A Kincses Kalendárium Kovács Gyula könyvkereskedőnél kapható. A Magyar Figyelő most megjelent számának élén Réz Mihály nagy tanulmányát, »A jogfolytonosság és a legalitás« második és befejező részét találjuk. Feleky László a 48-as sajtótörvény és a 48-as sajtószabadságról közöl igen érdekes, a mostan fetvetett kérdések között igen aktuális részleteket. »Egy uj nemzetiségi kérdés« címen Steler Lajos azzal a mozgalommal foglalkozik, amely Árva és Turóc megyék legészakibb részén az ott élő lengyelség nemzetiségi tendenciát szolgálja és ezzel a magyar-lengyel nemzetiségi kérdést állítja fel. Nagyon érdekes Sikabonyi Antal tanulmánya »Könyvtári kérdésekéről, amelyben nyilvános könyvtársaink szomorú helyzetét ecseteli és a megoldásra nézve igen megszívlelendő propoziciókaí tesz. Lőrinczy György Tóth Vilmos kiadatlan emlékiratainak irodalmi szempontból nagyfontosságu részletét, a Teleki László gróf haláláról szóm leveleket és feljegyzéseket közli. Nagy érdekessége a számnak Ferenczy Zoltán egy cikke, amelyhez melléklet gyanánt Arany János »Családi Köréinek eredeti kézirata az eredeti javításokkal és törlésekkel csatlakozik. A szépirodalmi részben Bánlfy Miklós gróf novelláját, »A filegloriettát« találjuk. A rendkívül gazdag Feljegyzések rovatában ismertető és polemikus cikkecskéket találunk, amelyek a szellemi és anyagi élet egész complexumát ölelik fel. Az értékes számot a »Külföldi szemle<r rovata egészíti ki a maga aktualitásával. A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VI, Andrássy-uí 16. sz. Az előfizetési ár egészévre 24 korona, félévre 12 korona. A Nyugat Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1913. évi november hó 16-iki 22 ik száma a következő igen érdekes tartalommal jelent meg : Tartalom: Móricz Zsigmond: Cső konai (Részletek egy ilyen cimü színdarabból). Ady Endre : Levél Teutsch barátomhoz. Tóth Árpád: Versek. Laczkó Géza: Német maszlag, török áfium (Regény XXII). Kosztolányi Dezső: Versek. Dr. Ferenczi Sándor: A psichoanalizis- ről s annak jogi és társadalmi jelentőségéről. Móricz Zsigmond: Nemezis (Novella II) Balázs Béla: Versek. Dr. Pável Konstantin: Hatások a román iradalom fejlődésében. Bálint Dezső rajza. Ady Endre: Versek Figyelő : Színi Gyula: Móricz Zsigmondnak. Beréuyi Róbert: Lhévenne József. Bálint Aladár: A Nemzeti Szalon Sckmu zer- kiállitása. Bálint Aladár: A Szent György-céh exlibris kiállítása. Bárdos Artur: Müncheni képek. Bárdos Artur: Bürger Schippel. Molnár Antal: Hangversenyéül. Főmunkatársak: Ambrus Zoltán, Babits Mihály, Elek Arlur, Halász Imre, Kaffka Margit, Laczkó Géza, Móricz Zsigmond, Osvát Ernő, Schöplin Aladár. Szerkesztőség és kiadó- hivatal: IX, Lónyai-utca 18. Szerkesztőségi órák d. u. 4—6-ig. Előfizetési ára: Egy évre 24 K, félévre 12 K. Egyes szám ára 1 K 20 f. Megjelenik minden hónap elsején és 16-án. Telefon: 174—24 Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal. Kiadó laptulajdonos ÉGLY MIHÁLY.
