Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1913-08-07 / 32. szám
1913 augusztus 7. NAGYBÁNYA 3 egy vasárnapra is esett* és ezt az alkalmat fölhasználva, egy lelkes, ambicziózus és nagy részben tehetséges művészcsoport — vegyesen szép lányokkal — arra használta föl, hogy a Bódi tó szépséges környékére kirándulást rendezzen. Jól tudjuk, hogy szellemes és színes riportot jobb néven venne az a közönség, amely már megszokta, hogy ötleteit művészektől kapja, most azonban komolynak kell maradnunk, mert minden kicsillauó vidámságunk mellett oly sok speciálisán magyar nyomorúságot fedeztünk föl, hogy elhallgatni nern lehet. Nagybánya — épen müvésztelepe révén — egyre népszerűbb és lálogatottabb üdülő és nyaraló helye Észak Magyarországnak, de még ma is, évtizedes múltú fejlődése után is nélkülözi festői környéke a legprimitívebb berendezési is, amit a kiránduló turista méltán elvárhatna. Az utak — a gyakori esőzések miatt is — elég jó karban voltak, azonban az a kis fából tákolt menedékhely, hová pihenni térhet a kiránduló, a legprimitivebb művészetért lelkesedő neo embert is kétségbeejti. Nem is szólva arról a deszkából eszkábált lyukas, elkorhadt vizi alkotmányról, amely minden felügyelet nélkül, bárki által hozzáférhetően kinálgat életveszedelmes szórakozást annak, aki súlyos vizikerekek hajtására, csuromvizesre áztatva magát velük, vállalkozik. Csoda, szerencse, hogy katasztrófa nem történt még vele! Ilyenkor, amikor hozzáértő szemek kutatják a Zazar-patak felső folyásának a menetét, a Feketehegy alján látni meg, mennyi hozzáférhető szépsége van ennek a városnak És milyen kár, hogy az iskola vezetősége a költségeket a legminimálisabbra redukálva — soha csoportos kirándulásokat nem rendez, melyen a legszegényebb növendék is részt vehessen, okos, felelősségének tudatában levő és a geográfiában is jártas, a nagybányai festőiskolát végzett művész vezetése mellett ösmerkedne meg a környék természetével, földtani alakulataival és növényzetének minémüségével. Tessék elhinni, ér ez annyit, mint az aktstudirozás rossz levegőjű, fülledt műteremben. Az időjárás viszontagságaival daczolni, ez is a művészethez tartozik. Csak ki kell lesni az alkalmas időt és pompás impressiókkal gazdagodhat a festőiskola nagyszámú népsége. S ha már szó volt az időjárás szeszélyességéről, említsük itt meg azt a gyakori panaszt, Nehogy meglássa a pogány, hogy omlanak a bánat forró csöppjei. A faalkotmány hágóhoz ért. A hajtó leugrott és megtépte a ló fején a hajzatót. A hogy szekeres emberek szokták. Aztán lassú lépésben megindította a lovakat. A tetőn, jó fönn, magasan, egy halom kavics világított, fehérlett a ragyogó napfényben. Mint egyrét összegombolyitolt vászon. Az alján fekete pont a fehérségben, mint a szenny az ingujjon, sötétlett, barnult valami. Amint haladt fölfelé a szekér, megnagyobbodtak körvonalai, tisztábban kialakultak részei. Egy darab ásott kő, nem, zsákszén, elhullatott lópokrócz — vélekedtek, mig végre kitetszett a rongycsomóból az emberi fej. Részeg koldus, leitta magát az istentelen, gondolták a kivándorlók. Jó lesz szótlan elhaladni mellette. Maradjon ott a sáncz szélén, elaltatják a pocsolya békái — jegyezte meg a hogy a képzőművészeti főiskola növendékeinek nagy része és az itt időző festők közül azok, akik privát modellt állítani gazdasági okokból nem képesek — hosszú hetekig is tétlenségre vannak kárhoztatva azért, mert a kolónia téli iskolatermét elzárták előlük s azt egyes művészek annektálják saját kompozícióik megfestésének czéljaira. Akkor, amikor nagy tömegek létérdekeiről, tanulmányaik végzéséről van szó, eltörpül a bármily nagy egyéniség érdeke, ha miatta egy közös czélra épített és a kényszerű körülmények miatt szükségessé vált műteremből nagyszámú talentum kénytelen a semmittevésbe csöppenni az ég tisztulását lesve. Azt kívánni lehetetlen, hogy hatvan ember dolgozzék a ligeti pajtákban. Tessék megnyitni a téli műtermet — s bár szabad iskoláról van szó, behozni azt a rendszert, hogy turnusokban váltsák föl egymást a ligeti és a téli műteremben dolgozók. A kolónia tagjai — tekintettel arra is, hogy igen elnépesedtek az idén — augusztus 9-én, szombaton intim, zártkörű bohémesléiyt rendeznek az István szálló összes termeiben Ez alkalomra Balázs Gáspár és Merényi Rezső, az iskola két rendkívüli talentumu tagja pompás karrikaturákkal ékesítik föl a falakat, melyek a vidám estét csak fokozni fogják Előreláthatólag az idei sovány nyári örömök kimagasló pontja lesz ez a mulatság, melyen együtt fogjuk látni a kolónia és iskola összes ifjait és véneit, szép leányait és asszonyait. Megjelenés egyszerű öl tözékben. Erről tudósítást legközelebbi számunkban hozunk (—la.) HÍREK. Augusztus 6. A hó elseje alkalmából tisztelettel kérjük hátrálékos előfizetőinket hátrálékaik szives beküldésére. Személyi hírek. Harácsék László miniszteri tanácsos hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett. — Dr. Schönflug Béla vármegyei főorvos hivatalos ügyekben városunkban időzött. — Stiklay Emil erdőfelügyelő, fő- erdőtanácsos pár napot városunkban töltött. Kinevezés. A m kir. pénzügyminiszter Magyarosán Mihály beszterczei pü. számellenőrt, ki városunkban is hosszabb időt töltött, pü számvizsgálóvá nevezte ki. Főbiztosi kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Cziffermayer Lőrincz nagybányai pénzügyőri biztost főbiztossá nevezte ki s szolgálat kocsis, fáradtan lépkedve a lovai mellett. Kiértek a tetőre. Artikulátlan hang bujt elő a rongyokból. Reszkető, likkadó emberi hang. A koldus megmozdult és fekete, esőáztatta arczát az utazók felé fordította. — Ki vagy te szerencsétlen ember? — fordult feléje Csiszár Albert. — Timár János Bekecsaljáról . . . Egy korty vizet esdeklek, hogy hazaérjek. Meghalni megyek, jó emberek, meghalni . . . Halálos csend. Egy pillanatra mintha megdermedtek volna az élők. Lába mindnyájának czöveket vert. Szót se tudtak szólni a mélységes döbbenetben. Végre megmozdult a kivándorlókban az élet. A sápadt asszony lement a patakhoz friss vízért. Azalatt Csiszér Albert a hajtóval megfordította a szekeret, Hazafelé. Kiss Menyhért. tételre Nyitrára helyezte át. Cziffermayer főbiztos itt-tartózkodása alatt megnyerő, rokonszenves modorával sok jóbarátot szerzett magának s körünkből való távozását széles körben sajnálják. Uj törvényszéki elnök. Őfelsége a király dr. Papolczy Gyula táblabirót a szatmári kir. törvényszék elnökévé nevezte ki. Dr. Papolczy Gyula előkelő szatmármegyei családból származik. Szinérváralján született 1853 szeptember 27-én. Miután megszerezte a jogtudományi és politikai tudorságot, 1877-ben ügyvédi oklevelet nyert. De ügyvéd csak kevés ideig volt. 1881-től 1886 ig az igazságügyi minisztériumban működött, mint tb., majd mint valóságos segédfogalmazó, 1886 tói 1887 ig a budapesti ítélőtáblán volt fogalmazó, 1887-ben a szatmári törvényszékhez nevezték ki bíróvá és azóta ott működik. Hosszú ideig volt vizsgálóbíró, majd — miután 1900-ban táblabiróvá léptették elő — mint a büntető felebbviteli és az esküdtszéki főtárgyalási tanácsnak az elnöke. Kinevezése alkalmából a bírói, jegyzői, ügyészi kar, valamint a kezelőszemélyzet testületileg tisztelegtek az uj elnök előtt. Esküvő Altorjai Mike Sándor ügyvéd, föld- birtokos a napokban tartotta esküvőjét Budapesten Schönherr Ilnna polgári leányiskolái tanítónővel, néhai Schönherr Antal volt fők api tányunk leányával. Dr. BoromÍ8za püspök aranymiséje. Dr. Borornisza Tibor szatmári püspök, mint azt már előre jeleztük, julius 31-én Rómában csöndes elvonultságban mutatta be az Urnák aranymiséjét. Az egyházfejedelmet jubileuma alkalmából őfelsége a király is üdvözölte. Városunkban a jubileum alkalmából vasárnap tartották meg az ünnepélyes Te deumot. Változások a főgimnáziumi tanári karban. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter kölcsönösen áthelyezte Sdl Béla helybeli helyettes és Vicxoli József fiumei áll főgimn. rendes tanárt. Kertész János h. tanárt a szakolczai kir. kalh. algimnáziumhoz helyezte át, helyébe Kovalik Antal budapesti X. kér. áll. főgimn. h. tanárt tette ; Czitronyi Jenő h. tanárt pedig a pécsi áll. főreáliskolához helyezte át, helyébe Sebök Emánuel szakvizsgázott tanárjelöltet küldte ki. Az állami elemi iskolák gondnoksága A képviselőtestület legutóbb tartott ülésében választotta meg az áll elemi iskolák gondnokságát. Megválasztatlak: Égly Mihály, Bálint Imre, dr. Stoll Tibor, dr. Kádár Antal, Révész János, L Bay Lajos, dr Vass Gyula, Torday Imre, dr. Ajtai Nagy Gábor és Virág Lajos. Tiz gondnoksági tagot a polgármester előterjesztésére Csaba Adorján főispán fog kinevezni. Szalmár-vármegye sok előkelő családját érte gyász Domahidai Domahidy Istvánná sz. Kricsfalusi és Darvai Darvay Szeréna elhuny- tával. A boldogultban főispánunk is. Kürti Csaba Adorján anyósát vesztette. A család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: »Mint csendes mécs világa, úgy szenderült át hosszas szenvedés utá l hitünk boldogabb honába f évi augusztus hó 3-án, életének 72-ik, boldog családi házasélelünknek 49 ik évében Domahidai Domahidy Istvánná szül. Kricsfalusi és Darvai Darvay Szeréna áldott jó feleségem. Mély gyászba borulva siratjuk őt és hozzuk tudtára nagy családi törzsünknek és ismerőseinknek elhunytál. Domahidai Domahidy István mint férj, fia Domahidai Domahidy Elemér, neje báró Perényi Helén, fia István, — leánya Olga és férje Kürti Csaba Adorján, Carola, István, Miklós és László gyermekeivel Temetése Nagykárolyban a ref. egyházi szertartás szerint f. hó 4-ik napján délután 4 órakor fog véghez menni. Hült teteDomahidy Istvánná BIKSZÁD GYÓGYFÜRDŐ SZATMÁRMEGYÉBEN. Megnyílt május hó 15-én. Meleg ásványviz-fürdők, szénsavas fürdő, hidegviz-gyógyintézet, dr. Balling-féle inhalatio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acetilen-világitás. Vasúti állomás, posta, távirda, telefon, gyógytár helyben. — Elő- és utóévadban, az állandó tartózkodóknál, a szobaárakból 30% engedmény. Prospektust, vízről árjegyzéket kívánatra küld a fürdőigazgalóság.
