Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1913-08-07 / 32. szám

1913 augusztus 7. NAGYBÁNYA 3 egy vasárnapra is esett* és ezt az alkalmat föl­használva, egy lelkes, ambicziózus és nagy rész­ben tehetséges művészcsoport — vegyesen szép lányokkal — arra használta föl, hogy a Bódi tó szépséges környékére kirándulást rendezzen. Jól tudjuk, hogy szellemes és színes ripor­tot jobb néven venne az a közönség, amely már megszokta, hogy ötleteit művészektől kapja, most azonban komolynak kell maradnunk, mert min­den kicsillauó vidámságunk mellett oly sok speciálisán magyar nyomorúságot fedeztünk föl, hogy elhallgatni nern lehet. Nagybánya — épen müvésztelepe révén — egyre népszerűbb és lálogatottabb üdülő és nya­raló helye Észak Magyarországnak, de még ma is, évtizedes múltú fejlődése után is nélkülözi festői környéke a legprimitívebb berendezési is, amit a kiránduló turista méltán elvárhatna. Az utak — a gyakori esőzések miatt is — elég jó karban voltak, azonban az a kis fából tákolt menedékhely, hová pihenni térhet a kiránduló, a legprimitivebb művészetért lelkesedő neo embert is kétségbeejti. Nem is szólva arról a deszkából eszkábált lyukas, elkorhadt vizi alkot­mányról, amely minden felügyelet nélkül, bárki által hozzáférhetően kinálgat életveszedelmes szórakozást annak, aki súlyos vizikerekek haj­tására, csuromvizesre áztatva magát velük, vál­lalkozik. Csoda, szerencse, hogy katasztrófa nem történt még vele! Ilyenkor, amikor hozzáértő szemek kutat­ják a Zazar-patak felső folyásának a menetét, a Feketehegy alján látni meg, mennyi hozzáfér­hető szépsége van ennek a városnak És milyen kár, hogy az iskola vezetősége a költségeket a legminimálisabbra redukálva — soha csoportos kirándulásokat nem rendez, melyen a legszegé­nyebb növendék is részt vehessen, okos, fele­lősségének tudatában levő és a geográfiában is jártas, a nagybányai festőiskolát végzett művész vezetése mellett ösmerkedne meg a környék természetével, földtani alakulataival és növény­zetének minémüségével. Tessék elhinni, ér ez annyit, mint az aktstudirozás rossz levegőjű, fülledt műteremben. Az időjárás viszontagsá­gaival daczolni, ez is a művészethez tartozik. Csak ki kell lesni az alkalmas időt és pompás impressiókkal gazdagodhat a festőiskola nagy­számú népsége. S ha már szó volt az időjárás szeszélyes­ségéről, említsük itt meg azt a gyakori panaszt, Nehogy meglássa a pogány, hogy omlanak a bánat forró csöppjei. A faalkotmány hágóhoz ért. A hajtó le­ugrott és megtépte a ló fején a hajzatót. A hogy szekeres emberek szokták. Aztán lassú lépésben megindította a lovakat. A tetőn, jó fönn, magasan, egy halom kavics világított, fehérlett a ragyogó napfényben. Mint egyrét összegombolyitolt vászon. Az alján fekete pont a fehérségben, mint a szenny az ingujjon, sötétlett, barnult valami. Amint ha­ladt fölfelé a szekér, megnagyobbodtak körvonalai, tisztábban kialakultak részei. Egy darab ásott kő, nem, zsákszén, elhullatott lópokrócz — véleked­tek, mig végre kitetszett a rongycsomóból az emberi fej. Részeg koldus, leitta magát az isten­telen, gondolták a kivándorlók. Jó lesz szótlan elhaladni mellette. Maradjon ott a sáncz szélén, elaltatják a pocsolya békái — jegyezte meg a hogy a képzőművészeti főiskola növendékeinek nagy része és az itt időző festők közül azok, akik privát modellt állítani gazdasági okokból nem képesek — hosszú hetekig is tétlenségre vannak kárhoztatva azért, mert a kolónia téli iskolatermét elzárták előlük s azt egyes művé­szek annektálják saját kompozícióik megfesté­sének czéljaira. Akkor, amikor nagy tömegek létérdekeiről, tanulmányaik végzéséről van szó, eltörpül a bármily nagy egyéniség érdeke, ha miatta egy közös czélra épített és a kényszerű körülmények miatt szükségessé vált műterem­ből nagyszámú talentum kénytelen a semmit­tevésbe csöppenni az ég tisztulását lesve. Azt kívánni lehetetlen, hogy hatvan ember dolgoz­zék a ligeti pajtákban. Tessék megnyitni a téli műtermet — s bár szabad iskoláról van szó, behozni azt a rendszert, hogy turnusokban vált­sák föl egymást a ligeti és a téli műteremben dolgozók. A kolónia tagjai — tekintettel arra is, hogy igen elnépesedtek az idén — augusztus 9-én, szombaton intim, zártkörű bohémesléiyt rendez­nek az István szálló összes termeiben Ez al­kalomra Balázs Gáspár és Merényi Rezső, az iskola két rendkívüli talentumu tagja pompás karrikaturákkal ékesítik föl a falakat, melyek a vidám estét csak fokozni fogják Előreláthatólag az idei sovány nyári örömök kimagasló pontja lesz ez a mulatság, melyen együtt fogjuk látni a kolónia és iskola összes ifjait és véneit, szép leányait és asszonyait. Megjelenés egyszerű öl tözékben. Erről tudósítást legközelebbi számunk­ban hozunk (—la.) HÍREK. Augusztus 6. A hó elseje alkalmából tisztelettel kérjük hátrálékos előfizetőinket hátrálékaik szives be­küldésére. Személyi hírek. Harácsék László miniszteri taná­csos hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett. — Dr. Schönflug Béla vármegyei főorvos hivatalos ügyekben városunkban időzött. — Stiklay Emil erdőfelügyelő, fő- erdőtanácsos pár napot városunkban töltött. Kinevezés. A m kir. pénzügyminiszter Ma­gyarosán Mihály beszterczei pü. számellenőrt, ki városunkban is hosszabb időt töltött, pü számvizsgálóvá nevezte ki. Főbiztosi kinevezés. A m. kir. pénzügymi­niszter Cziffermayer Lőrincz nagybányai pénz­ügyőri biztost főbiztossá nevezte ki s szolgálat kocsis, fáradtan lépkedve a lovai mellett. Kiértek a tetőre. Artikulátlan hang bujt elő a rongyokból. Reszkető, likkadó emberi hang. A koldus meg­mozdult és fekete, esőáztatta arczát az utazók felé fordította. — Ki vagy te szerencsétlen ember? — for­dult feléje Csiszár Albert. — Timár János Bekecsaljáról . . . Egy korty vizet esdeklek, hogy hazaérjek. Meghalni megyek, jó emberek, meghalni . . . Halálos csend. Egy pillanatra mintha meg­dermedtek volna az élők. Lába mindnyájának czöveket vert. Szót se tudtak szólni a mélységes döbbenetben. Végre megmozdult a kivándorlókban az élet. A sápadt asszony lement a patakhoz friss vízért. Azalatt Csiszér Albert a hajtóval megfor­dította a szekeret, Hazafelé. Kiss Menyhért. tételre Nyitrára helyezte át. Cziffermayer főbiztos itt-tartózkodása alatt megnyerő, rokonszenves modorával sok jóbarátot szerzett magának s kö­rünkből való távozását széles körben sajnálják. Uj törvényszéki elnök. Őfelsége a király dr. Papolczy Gyula táblabirót a szatmári kir. törvényszék elnökévé nevezte ki. Dr. Papolczy Gyula előkelő szatmármegyei családból szárma­zik. Szinérváralján született 1853 szeptember 27-én. Miután megszerezte a jogtudományi és politikai tudorságot, 1877-ben ügyvédi okleve­let nyert. De ügyvéd csak kevés ideig volt. 1881-től 1886 ig az igazságügyi minisztériumban működött, mint tb., majd mint valóságos segéd­fogalmazó, 1886 tói 1887 ig a budapesti ítélő­táblán volt fogalmazó, 1887-ben a szatmári tör­vényszékhez nevezték ki bíróvá és azóta ott mű­ködik. Hosszú ideig volt vizsgálóbíró, majd — miután 1900-ban táblabiróvá léptették elő — mint a büntető felebbviteli és az esküdtszéki főtárgyalási tanácsnak az elnöke. Kinevezése alkalmából a bírói, jegyzői, ügyészi kar, vala­mint a kezelőszemélyzet testületileg tisztelegtek az uj elnök előtt. Esküvő Altorjai Mike Sándor ügyvéd, föld- birtokos a napokban tartotta esküvőjét Buda­pesten Schönherr Ilnna polgári leányiskolái tanítónővel, néhai Schönherr Antal volt fők api tányunk leányával. Dr. BoromÍ8za püspök aranymiséje. Dr. Bo­rornisza Tibor szatmári püspök, mint azt már előre jeleztük, julius 31-én Rómában csöndes elvonultságban mutatta be az Urnák aranymisé­jét. Az egyházfejedelmet jubileuma alkalmából őfelsége a király is üdvözölte. Városunkban a jubileum alkalmából vasárnap tartották meg az ünnepélyes Te deumot. Változások a főgimnáziumi tanári karban. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter köl­csönösen áthelyezte Sdl Béla helybeli helyettes és Vicxoli József fiumei áll főgimn. rendes tanárt. Kertész János h. tanárt a szakolczai kir. kalh. al­gimnáziumhoz helyezte át, helyébe Kovalik Antal budapesti X. kér. áll. főgimn. h. tanárt tette ; Czitronyi Jenő h. tanárt pedig a pécsi áll. fő­reáliskolához helyezte át, helyébe Sebök Emánuel szakvizsgázott tanárjelöltet küldte ki. Az állami elemi iskolák gondnoksága A képviselőtestület legutóbb tartott ülésében vá­lasztotta meg az áll elemi iskolák gondnokságát. Megválasztatlak: Égly Mihály, Bálint Imre, dr. Stoll Tibor, dr. Kádár Antal, Révész János, L Bay Lajos, dr Vass Gyula, Torday Imre, dr. Ajtai Nagy Gábor és Virág Lajos. Tiz gondnok­sági tagot a polgármester előterjesztésére Csaba Adorján főispán fog kinevezni. Szalmár-vármegye sok előkelő család­ját érte gyász Domahidai Domahidy Istvánná sz. Kricsfalusi és Darvai Darvay Szeréna elhuny- tával. A boldogultban főispánunk is. Kürti Csaba Adorján anyósát vesztette. A család a haláleset­ről a következő gyászjelentést adta ki: »Mint csendes mécs világa, úgy szenderült át hosszas szenvedés utá l hitünk boldogabb honába f évi augusztus hó 3-án, életének 72-ik, boldog csa­ládi házasélelünknek 49 ik évében Domahidai Domahidy Istvánná szül. Kricsfalusi és Darvai Darvay Szeréna áldott jó feleségem. Mély gyászba borulva siratjuk őt és hozzuk tudtára nagy csa­ládi törzsünknek és ismerőseinknek elhunytál. Do­mahidai Domahidy István mint férj, fia Doma­hidai Domahidy Elemér, neje báró Perényi Helén, fia István, — leánya Olga és férje Kürti Csaba Adorján, Carola, István, Miklós és László gyermekeivel Temetése Nagykárolyban a ref. egyházi szertartás szerint f. hó 4-ik napján délután 4 órakor fog véghez menni. Hült tete­Domahidy Istvánná BIKSZÁD GYÓGYFÜRDŐ SZATMÁRMEGYÉBEN. Megnyílt május hó 15-én. Meleg ásványviz-fürdők, szénsavas fürdő, hidegviz-gyógyintézet, dr. Balling-féle inhalatio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acetilen-világitás. Vasúti állomás, posta, távirda, telefon, gyógytár helyben. — Elő- és utóévadban, az állandó tartózkodóknál, a szobaárakból 30% engedmény. Prospektust, vízről árjegyzéket kívánatra küld a fürdőigazgalóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom