Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1913-08-07 / 32. szám
2 1913. augusztus 7. idők kiderültével leltári sorban kell foglalkozni azokkal. Áz országnak takarékbetétekben elhelyezett tőkéje közel 3400 millió korona Betéteket kezel a takarékpénztár, a bank, a szövetkezet. Az igaz, hogy kölcsönösen foglalkozik egymás üzletével mindhárom. . Jó volna a betétesekkel majd nyugodtan foglalkozni — ők az ország legszerényebb hitelezői — jó volna elhatárolni, vagy ellenőrzés alá vonni a betétes intézetek (a takarékpénztárak) üzletkörét is, megszabni a betéteknek úgy biztonsági, mint jövedelmezőségi következményeit. Eljön az idő, hogy a betét a kamaton kívül rendszeresítetten is megköveteli az üzleti nyereségből a maga ' ' •’dát. A törvénye' “s az "kérdés is számot tart« eteink említik, Ián nem irtózik * pertől, m húzódik s mert a peresített vá. ti százalék törvényes kamatot ítél meg a bíróság. Itt tehát az élet szükségtörvényeit bölcsen összhangba kell hozni a fennálló tételes lör- vénynyel s igy a törvényes kamatlábat, mint az uzsora határt kimondott kamattétel helyett az Osztrák-Magyar Bank mindenkori visszleszámi- tolási kamatlábához alkalmazóban volna szükséges (sürgős novella utján) megállapítani. A bajba jutott intézeteknél a baj oka sokszor abban feküdt, hogy az intézetnek immobil kihelyezései voltak. E kihelyezések közül a jelzálogkölcsönök és az elraktározott terményekre adott kölcsönök rendszerint a legjobb kihelyezési alaphoz tartoznak, mert fölös kész értékeken nyugosznak és bonitásuk felől könnyű meggyőződést szerezni. E kihelyezéseknek valami utón mobillá tétele égető kérdése volna a hitelvilágnak s megfontolható lenne, hogy vájjon az egy milliónál nagyobb alaptőkével biró intézetek a saját áruraktáraikban elhelyezett zálogterményeknél nem bocsáthatnának-e a kölcsönzött összegekről waráns természetű forgatható és forgalomba hozható értékjegyeket, mint a közraktárak? A jelzálog hitelek pedig a kötelező köuyrevizió szigora utján minősülhetnének legalább a kölcsön egy része erejéig tovább adhatóknak. Hitelintézeteink közül többen rámutatnak továbbá éppen a legközelebbi múlt szomorú tanulságai alapján — az egyes piacokon bevezetendő bizalmas hitelnyilvántartás szükségességére, mely áttekintést nyújtana a kihelyezések eseteiben és sok tévedés kárát kizárná. Ugyancsak szükségesnek jelzik a kerület nagyobb piacain megbízható hiteltudósitó iroda felállítását, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy e téren sok lelkiismeretlenség és felületesség jut levegőhöz Általában panaszkodnak a csődeljárás vaNAGYBÁNYA gyonharácsoló rendszere ellen, mely a közadós vagyonából a hitelezőknek semmit sem juttat, hanem jogállamra szégyenletes cinizmussal mindent a tömeggondnok prédájává dob. A tömeg gondnok mellé három üzletemberből álló bizottságot tartanának szükségesnek kirendelni, akinek hozzájárulása nélkül az ügyvéd a tömegnek semmi költséget ne okozhasson. Sürgetik a csődön kívüli megtámadási jogra vonatkozó törvény megalkotását. Két hely jelezte kerületünkből azt, hogy a válság hatását nem érezte meg, ez a két hely Kaba és Kunmadaras. Egyebütt bizony nagyon megérezték s kevés kamara területe szenvedett annyit, mint a deb- reczenié. Minderről szomorúan referálva, meg kell azonban állapítani, hogy a vidéki intézetek ezeken a viharos, nagy napokban valódi hősök _.ak, akik nehéz kötelességeiket minden erejük .génybevételével s igazgatóságaik önzetlen áldozatkészségével teljesítették. Magatartásuk sok üzleti exisztenciát mentett meg és tartott fenn, amiben a vidéki piacok most kiderült egészséges ereje is közreműködött. És végül legőszintébb és legmélyebb tisztelettel kell meghajolnunk az Osztrák-Magyar Bank páratlanul nobilis köleiességludó s kötelességein messze túlmenő jóindulata előtt, mely lyel e válságos, sötét időkben érdekeltjeivel és a vidék pénzintézeteivel szemben viseltetett. Ez az intézet méltó rá, hogy emlékébe és hálájába zárja az egész üzleti világ Mi lett volna ebben az időben az üzleti élet sorsa, ha e fényes, nagy intézet helyén a politikai divatkivánság önálló nemzeti bankja töltötte volna be a helyet. Érdekeltségünk széles köréből az elmúlt év hiteléletéről sok sötét leírás érkezeti be a kamarához. Kamaránk székhelyén, Debreczenben különös körülmények is járullak a válság kiszine- zéséhez s kimélyitéséhez Speciális válságunk oly sok értékes tapasztalatot nyújtott, hogy éveknek kell szorgalmas tőkegyűjtésben eltelni, mig ez év vesztességei elfelejtetnek s az eléggé meg nem becsült hitelnek ismét megnyílnak a csatornái. A gazdasági tekintetben fényesen kezdődő, bő aratást s szüretet Ígérő 1912-iki év a tőkét olcsón és hozzáférhetően dobta piacra, ez a vállalkozási kedvnek — tekintve a múlt esztendő egy nehány sikeresebb alapítását — oly tám pontot nyújtott, hogy pénzintézetek, ipartelepek alakulásáról s alaptőke felemelésekről napról- napra hallani lehetett. Az alakulásokat és az alaptőkeemelés köny- nyüségét előmozdította a pénzintézeteknek ama nem eléggé rezervált ténykedése — részben, hogy az uj alakulásoknak részvényeit a legma gasabb quotával fogadta el lombardba, részben pedig, hogy az alig megalakult pénzintézeteknek oly nagy visszleszámitolási hiteleket bocsátottak rendelkezésükre, mely hitel az uj intézetek vezetőségét a leglehetellenebb kihitelezésekre sarkalták, sőt nem elégedtek meg az ide gravi- táló gazdasági vidék hitelkielégitésévei, hanem távoli vidékeken helyezték el az igy könnyen szerzett idegen tőkét. A magas értékelésnek megfelelő magas lakbérek a lakosság egy részét arra kényszeri- tetle, hogy a város belterületén kívül olcsóbb hajlék után nézzen, igy az erős kereslet a külterületek és majorsági földek értékemelkedését okozta oly mértékben, miről tulajdonosaik évekkel ezelőtt álmodni sem mertek. Ez a körülmény ismét a telepítésekkel való foglalkozást s ennek financirozását vonta maga után. A városszabályozások,ulcanyitások aspeku lációnak uj perspektívát nyitottak ; a 10—15 év óta alvó építkezési kedv fellendült. Ekkor, midőn a vállalkozói kedv a legélénkebb üzletekben kulminált, jött. mint a májusi éj fagyos lehellete, a kamatlábemelés s a hitel- megvonások sorozata. Az ingatlanokba elhelyezett idegen tőke csak a legnagyobb áldozatok árán volt meg tartható Az intézetek által szedett kamat, mely eddig a hankrálát alig 1 — 1 és fél százalékkal multa felül, az eddig szedettnek a kétszeresére emelkedett A vérmes reményekkel szőtt kalkulációk a magas kamat folytán csődöt mondottak s igy a horribilis magasra vert részvény telek és föld és érték reálitása megrendült. Épen az előbb felsoroltakat tarthatjuk piacunkat ért pénzügyi válság legmarkánsabb okainak A válság még sokáig fog maradandó nyomot hagyni piacunkon s amelynek elsimítása és kiheverése jobb konjunktúrákban eltöltött néhány esztendőt igényel. A művésztelepről. Gondolatok egy bohém kirándulás után. — Az esős idő, a tétlenségre kárhoztatott festők és a téli műterem — Bohémiában valami készül. Augusztus 6. — Bizony, bizony jó volna, ha ragyogó nyár virulna ki végtére és elmehetnénk sétálni, sétálni, egy kis dombon leveredni és az ördög bibliája helyett kartonlapokat, vagy csak egy szerű pakkolópapirost forgathalhatnánk, vázlatot készítve nagybányai hegyekről, völgyekről s nem kellene örökösen a szobához, vagy a túlzsúfolt műtermekhez kötve tespedni! Ezt az érthető és jogos kifakadást, úgy látszik, mégis csak meghallgatta valahogy az a jó Isten, aki a festőnépség ügyeit intézi valahol, mert julius vége felé pár napi szép idő közül derű aranyozta be a lelkét s megtöltötte bense- jét, szivét, lelkét, szemét, ajkát reménynyel, hittel, vágygyal, álommal, hitegető ábránddal. Egyszer csak szóra nyílott a Csiszér Albert daczosan lecsukott szája. Dicsekedni, tervezgetni, biztat- gatni kezdte magát, gyermekeit, feleségét. Ránczba szedett homlokáról kinyomta a kalapot s ujjaival végigfutott két lengő bajuszán. — Nem kell búsulni asszony 1 Meglásd boldogok leszünk még. Meggazdagodunk. Timár János nem úgy járt-e? Érteni kell hozzá. Románia igőretföldje, aranybánya. Minap borvizesek beszélték, be jó dolga van ott az embernek. Jó barátok se lesznek ott asszony . .. Csend állott be, a mi mintha meghazudtolta volna megdöbbentő szótlanságával Csiszér Albertet. Az asszony nem felelt. Mit szólhatott volna. Úgy ül ott összezsugorodva a szénaülésen, mint egy élettelen darab fa. Kiszállt belőle a lélek, mikor kiértek a határból. Szempillái elhomályosultak, hangja elakadt. A gyerekek jobbról-balról hozzásimultak anyjuk derekához, mint loncz a tornáczfához. Azok keveset értettek a költözésből. Annyit, hogy örökre elszakadnak a bekecs- alji falutól. Többet nem lubiczkolnak a Nyárád átlátszó vizében. Nem szednek kankalint az al- végi réten s nem látják többé Jánost, Pistát, Ferkót, kikkel homokbuczkát emeltek az utcza porából. A nap felbukkant s ragyogó smaragdszemek lepték el az utszéli fákat. Halk fuvalom kapaszkodott le a hegyekből s lágyan megborzolta a törpe mogyoróbokrok felületét. A fák az utszélen hajladozva integettek egymásnak s mint a megolvasztott ezüst, halkan omlott le róluk a harmat. Névtelen sárga virág kidugta fejét az útilapu leveleiből, fürge szöcskék vígan kalimpázva indultak reggeli zsákmányra. Az ut mellett tekergőzött a patak, fényes kigyóvonal, melynek tükörlapján akádálytalanul siklott tova a napsugarak özöne. Itt kell hagyni ezt a tündéri vidéket. A fákat, melyek látták fölnövésünket, örömünket, boldogtalanságunkat. A zöldben mosolygó erdőt, melyben árnyként bolyongtunk, ha megsebzett az élet. A hószakállas, magas hegyeket, melyről azt hittük gyermekkorunkban, hogy ott ölelkezik a földdel az ég ... Csiszér Albert, akinek beszédére egyetlen szava nem volt feleségének, belemarkolt az asszony vállába. — Ne csüggedj, ne veszítsd el a fejed, te ... Ha Timár János megélt, megszedte magát, lesz sütnivalója Csiszér Albertnek . .. Az asszony is megszólalt. Olyan bánatos volt a hangja, mint az őszi eső kopogása. — Jobb itthon éhezni, mint jóllakni ott, Albert. Idegen földben a fa is elszárad. Édesanyám pora mellett pihentek volna száradt csontjaim . . . Csiszér belevágott a szavába: — Nem meghalni született az ember, hanem élni, élni . . . Az asszonynak nem volt több szava. Kendője csücskét rátapasztotta könyező szemére. SzentmihályiJózsef Tisztelettel hozom a nagyérdemű közönség szives tudomásra, hogy az idei legújabb stilusu szobafestő mintagyüjteményeket, címer-, cim- és szobafestő, mázoló, aranyozó melyek a legmesszebbmenő igényeket is teljesen kielégítik, beszereztem. Ezúton kérem tehát a n. Telefon 37. NAGYBÁNYÁN. Telefon 37. é' közönség szives megrendeléseit, biztosítva úgy a szolid, kifogástalan munkáról, mint a legolcsóbb arszamilasrol. — Elvállalok mindenfele e szakmaba vago egyszerű es díszes munkákat, Ízléses kivitelben. Költségvetéssel készséggel szolgálok.— Magamat a n. é. közönség szives jóindulatába ajánlva, vagyok kiváló tisztelettel: SZENTMIHÁLYI JÓZSEF.
