Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1913-11-20 / 47. szám

4 NAGYBÁNYA 1913. november 20. Iában Erzsébet ünnepélyt tartottak, úgyszintén az állami polgári leányiskolában is, melynek előkelő, díszes hallgató közönsége volt. Az ünne­pélynek, melyet a növendékek karéneke vezetett be, fénypontja volt Pentsey Erzsébet tanítónő szép felolvasása, melyet zajos tapssal fogadtak. Szavalatokkal részt vettek az ünnepélyen: Minik A, Govrik M., Égly S., Csordás I. és Vásárhelyi E., Moslis P. zongorajátékkal vett részt a mű­soron. Az ünnepélyről mindenki felemelt han­gulatban távozott. A láposvölgyi vasút. Szolnokdoboka vár­megye törvényhatósága kérvényt nyújtott be a képviselőházhoz, hogy pótadóját 5°/0-ról 6°/0-ra emeltesse föl, mivel 200,000 koronával akar a láposvölgyi vasúthoz járulni. A képviselőház ezt engedélyezte s igy a 200,000 korona hozzájáru­lás biztosítva van; a láposvölgyi vasút építését már tavasszal megkezdik. Halálozás Szatmáron meghalt egy régi is­merősünk: Márkus Márton. Régebben a nagy­bányai vendéglő bérlője volt, majd hosz szabb ideig a szatmári Pannóniát bérelte, becsületességével, szorgalmával szépen emelkedő pályát futván végig. Már hosszabb ideje bete­geskedett s a gyilkoló kórral nem birt megküz­deni. A múlt héten temették nagy részvét mel­lett. — Lapunk zártakor vesszük a hirt, hogy Tóth Antal lakatosmester, hosszas szenvedés után életének 46 ik évében elhunyt. A boldo­gultál holnap csütörtökön d. u. temetik a Mik- száth-utcai gyászházból. Takarékpénztári választások Nagybánya város takarékpénztárának választmánya a most szombaton tartandó városi képviselőtestületi köz­gyűlésen részleges választás alá kerül. Ugyanis a választmány következő rendes tagjainak: Cse- pey Ferencz, Égly Mihály, Farkas Sándor, Gla- vitzky Károly, Harácsek Vilmos, Kupás Mihály, Molcsány Gábor, Moldován László, Neubauer Ferencz. Révész János, Stoll Béla, Szabó Adolf, Virág István és Galló Antalnak hat éves man­dátuma december végével lejár s igy 14 rendes és 7 pótválasztmányi tag lesz választandó. A póttagokat a választmány az elmúlt szombaton tartott ülésében sorsolta ki s e szerint Platthy Géza, György Gusztáv, Kovács Gyula könyvke­reskedő, Incze József cs Morvay Gyula estek ki Itt említjük meg, hogy a városi takarékpénztár igazgatóságának tagjai közül deczember végével a Gsüdör Lajos, Csepey Ferencz, Égly Mihály Vass Gyula dr. mandátuma jár le s igy négy igazgatósági tag hat évre újból lesz választandó. Panasz a moziból A villamosszinház igaz­gatósága úgy intézkedett, hogy a nézőtéren a nők­nek kalappal ülni nem szabad. Mégis azt látjuk minden előadáson, hogy itt is, ott is félméteres tollak emelkednek a levegőbe s veszik el a kilátást. Mivel pedig az ember a moziba nem kalaptol- iakaí s legújabb divatu kalapokat megy nézni, kérjük az igazgatóságot, szerezzen szigorúan ér­vényt a rendeletének, még ha 100 koronás structollról is volna szó. Huberfus-vadászat Szatmárvármegyében. Ra­gyogó szép őszi időben szombaton tartotta meg Hubertus vadászatát a Szaimármegyei Falka- vadász Társaság, A vadászat, amelyre nemcsak a vármegye legjobb lovasai, hanem urlovasnői közül is nyeregbe szálltak ketten, minden rész­letében pompásan sikerült. Nyeregben ültek: b Kováts Miklósné és Streicher Andorné úrasszo­nyok, dr. Galgóczy Árpád, b. Kováts Miklós, b. Kováts Sándor, Németh Jenő, Péchy Manó. dr. Galgóczy István, Streicher Andor, Vecsey Zol­tán, dr. Gyene Pál, Perczel Dénes, Bodoluy fő hadnagy, Turman Zoltán és Galgóczy Sándor. Találkozás és indulás a lázárii országút és a vasút keresztezésénél volt. A vadásztársaság előbb schlepp után haladt galoppban a lázári! oldal felé eső réten, majd a batizi határra át­vágva, az országutat keresztezve, vissza a lázá­rii határba, ahol a rókát elengedték. A kutyák űzőbe vették a rókát, amelyet mintegy 2000 méteres hajsza után jjmegkiüelíek A vadászat, amely mintegy 10,000 méteres távon folyt le igen szép akadályok ugratásával és változatos terepen, délelőtt 11 órától, a legkedvezőbb idő­járás mellett, délután 2 óráig tartott. Ebédre Streicher Andor batizi földbirtokos látta vendé­gül a társaságot. Este pedig társasvacsora volt a Pannóniában, amely a legjobb hangulatban tartott az éjszakai órákig. Súlyos beteg főszolgabiró. Mint részvéttel értesülünk dr. Képessy László csengeri főszol gabirót f. hó 10-én szélütés érte s azóta súlyos betegen fekszik. Szabadiskola és népmiivelődés. Az idei téli saison nagyon szegényesnek Ígérkezik: távol maradtak a színészek és esti szórakozásnak itt maradt a mozi sok mulattató és kevés termé­szeti, nevető filmje; eljönnek az alkalmi szín­darabok, alkalmatlan szerzők, műkedvelői elő­adások, a kis városi szűk keretekbe illő szelíd népszórakozások. A moziba a budapesti Uránia tudományos előadásai, képei sehogysem tudnak bevonulni, pedig sokkal több deduktiv hatással lehetnének minden Gimpli-ostobaságnál. Ah, par­don ! Ez a tárgy már a nép lélektanába tarto­zik .. . Oda, ahol a nevetés psichológiai vizs­gálata kezdődnék. Ne beszéljünk róla. De be­széljünk arról, hogy a mi városunknak mai nagy müvészkulturája mellé sehogysem lehet társa­dalmi kultúrát szereznie? Hát muszáj nekünk olyan szűk körben élő, mozgó kisvárosnak ma­radni? Nincsenek nagytudásu, agresszív férfiaink, tanáraink, bányamérnökeink, természettudós ve­gyészeink, akik végre a szellemi élet decentra­lizációjával olyan mozgalmas társadalmi kultu­rális életet vihetnének ezekbe a »szűk kere­tekbe«, hogy messze földre eljutna a hire? A szellemi kultúrának nem szabad családi össze­jövetelek intimusában maradni, a szellemi kul­túra, az mindenkié, azt mindenki megkövetel­heti attól, aki bir vele: főképp a tanároktól, tanítóktól és azoktól, akik a középpályákon sze reznek érvényesülést, akiknek a társadalmi élet lendüléséhez hivatalukon kívül is kell, hogy közük legyen, mint ahogyan a fővárosban és a vidéki élet intenzív centrumaiban a vezéríérfiak minden idejüket erre szentelik: szabadiskolák, szabadliceumok révén. De miért legyen más városok szociális törekvése a nagybányai sza­badiskolának impulzusa. Miért nem hivatkozunk csak arra a közelfekvő, de úgy látszik, feledésbe ment példára: a három év előtti szabadliceumra ? Nem vált be? Nem volt a főgimnázium fizikai termének nagy, állandó közönsége? Vagy ki­fogytak azok a szellemi források, amelyekből a Iiceum anyagát merítette? Hogy volna lehetsé­ges ez? — Mi csak azt látjuk, hogy a gimná­zium tornatermében a NAC ütötte föl látogatott és mindenesetre életrevaló hivatást szolgáló ta­nyáját, mi csak azt látjuk, hogy a város szel­lemi kultúráját egyedül a helyi sajtó és a csa­ládi összejövetelek, zeneestélyek intimusa tartja életben És ezzel nem vagyunk, nem lehetünk megelégedve. Akkor, amikor Debreczen, Kolozs­vár, a jog és egyetemi tanárok nagy műveltségű két városa oly közel fekszik hozzánk, lehetetlen belenyugodnunk abba a szomorú |gondolatba, hogy nem volna tudós, tanár, aesthétikus, aki egy szabadliceum bármily gazdag tartalmát is, előadásával ne szolgálná. Gondolkozzanak az illetékes körök, s hisszük, hogy Nagybánya sza­badiskolája nemcsak a népmüvelődést, de a társadalmi művelődést, haladást jól összeválo­gatott előadás-sorozatával: — amit évről-éure folytatni kell, — fogja eredményezni mindnyá­junk örömére és — szórakozására is, mert úgy hisszük, tanulni, okulni mégis csak a legszebb emberi szórakozás! A nagybányai és felsőbányái vasút egye­sítése. A belügyminiszter e hó 13-án jelentette be a háznak, hogy a Szatmár— nagybányai és a Nagybánya—felsőbányái vasút részvénytársaságai egyesüllek. A képviselőház ezt tudomásul vette s igy az egyesülés most már jogerős. Halálos szerencsétlenség. Pap Jánosué nagy­bányai lakos, bónyaaltisztné búzaföldjén egy ló legelészett. Midőn Pap Jánosné ezt észrevette, odament a lóhoz, hogy elkergesse. A megvadult ló azonban úgy megrugta hogy szörnyet halt. Pap Jánosnét nagy részvét mellett pénteken helyezték örök nyugalomra. Román színészek Nagybányán. Antönescu Viktor, a bukaresti nemzeti színház tagja, román színtársulatával belügyminiszteri engedélylyel most köiruíat tesz Magyarországon s e körútja ban érinti városunkat is, hol 20-án és 21-én, csütörtökön és pénteken este két előadást tar­tanak. Csütörtökön bemutatóra kerül Caragiale drámája: Napasta (Nyomorúság) és egy franczia vígjáték: Legea El taréi (A kiengesztelés törvénye.) Pénteken Poama Cruda (Éretlen gyümölcs) ez. bohózatot adják. A tizenhat tagból álló társu­latot igen jó művészi hírnév előzte meg s An tonescu nyilatkozataiból Ítélve ki van zárva, hogy e tisztán művészi estélyeket akár a színé­szek, akár a hallgatóság politikai vagy nemzeti- sügi tüntetésre használnák föl. Az előadásokra a helyárak következők: Nagy páholy 18 K, oldal­páholy 15 és kis páholy 12 korona. Támlásszék 3 K 50 f, zárlszék 2 K 50 f és körszék 2 K. Földszinti állóhely 1 K 30 f. Karzati ülőhely 1 K 80 f, állóhely 50 fillér. Jegyek előre vált­hatók Kovács Gyula könvykereskedésében. Reménytelen szerelem. Kovács Károly érmihályfalvi pénzügyi fővigyázó, ki városunk szülötte, tegnapelőtt este a laktanyán beszélgetett a barátaival. Szomorú volt és nagyokat sóhaj­tozott. A fiatal pénzügyőr szerelmes volt és könnyes szemmel beszélt: — Meg tudom érteni azokat az embereket — mondta — akik nem bírják túlélni, ha a szerelmükben csalódnak. Nehány perc múlva eltávozott, A bajtársai várták vissza, de nem jött. Rosszat sejtettek és késő éjszakáig keresték. Az erdő körül kutatták a holdfényes éjjelen, amikor a fák közt hirtelen lövés dördült el. A közelben egy tölgyfa alatt Kováét Károly szolgálati revolverével szivén lőtte magát. Barátai rémülten szaladtak oda. Az öngyilkos kezében még füstölgőit a pisztoly, szerencsétlen fiatalember hörgőit és vonaglott. Bevitték a községhe s orvosokat hívtak. Kovács Károly még élt, de csakharoer kiszenvedett. A golyó szivét ütötte át. A zsebében levelet talál­tak, amit az elöljáróságnak irt: Magam oltottam ki az életemet. Kérem ne boncoljanak fel s ne kutassák öngyilkos­ságom okát. Az öngyilkos pénzügyőr minden jel szerint szerelmi bánatában ölte meg magát. Kérelem a gyermekek védelme érdekében. Tél közeledtével, mint a múltban tettük, most is bizalommal fordulunk Nagybánya nemes tár­sadalmához s ebben azokhoz, kiknek szivében az emberek iránt szeretet, a nélkülözőkért érző szánalom s az iskolás szegény gyermekek segí­tésére adakozó készség van, hogy adományaik­kal könnyet törülni, a még meg nem romlott emberi szívnek a segítségre szorult gyermekek­ben vidámságát megszerezni és emelni szívesek legyenek. Állami iskoláinkban sok az olyan gyermek, aki a napi táplálékban sem kapja meg azt a testet fejlesztő, vagy legalább melegítő erőt, amire életének ebben az edőszakában okvetlen szüksége volna; sok az olyan, akinek meleg.t nem tartó gyenge ruhája csak fedi a testét, de nem védelmezi. A szülőknek egyikét- másikát ért szerencsétlenség, szülői tudatlanság és romlottság mind előidézhetik ezt. A segítségre utalt gyermekek nem okai ennek. Az ők részére nyújtott segély jó helyre jut. Ezeknek az érde­kében kérjük városunk társadalmát, a testületeket, közintézeteket s mindazokat, akik az embersze­retet szent nevében a gyermekek segítségére készek, hogy az előző években tapasztalt nagy­lelkűségükkel karolják fel az iskolás szegények ügyét Kérjük, hogy az adományokat, melyeket a helyi lapokban s az évi értesítőben nyugtázni lógunk, iskoláink igazgatóihoz juttatni szívesked­jenek. Nagybánya, 1913. évi november hó. A nagybányai állami elemi iskolák tanitótestülete. Öngyilkosság. Szomorú tragédia hírét hozta tegnap a táviró a messze Krassó-Szörénybő'i, Lúgosról. Egy nemrég oda költözött szatmári fiatalember, dr. lázári Nagy György, Nagy László volt 8zatmárvármegyei főispán fia, aki ott a vár­megyénél mint aljegyző volt alkalmazva, tegnapelőtt Lúgoson szivenlőtte magát és azonnal meghalt. Nagy Györgyöt, aki Szalmárvármegye legelőkelőbb családjaival van rokonságban, széles körben ösmer- ték Szatmármegyében. Előkelő gentry családból származott, jogi tanulmányait kitűnő sikerrel vé­geste el és az alaposan képzett, szélestudásu fiatalember hazajött Lázáriba gazdálkodni. Min­tegy esztendő előtt Krassó-Szörényben meg­választották vármegyei aljegyzőnek és azóta ott működött. Lúgoson szerelmes lett egy leányba, akit azonban — úgy látszik — nem vehetett el. Ezért szánta rá magát az öngyilkosságra. Á golyó, amelyet szivének irányzott, azonnal meg­ölte. A szerencsétlen fiatalember holttestét családja hazaszállitlatja és Lázáriban helyezik örök nyugalomra. A „Magyarország1 uj kezekben. Az utóbbi időben nagy bajokkal küzdő fővárosi lapvállalatok közé tartozik az este megjelenő „Magyarországé is, melyet most Károlyi Mihály gróf segítségévei akarnak szanálni. A hivatalos lap tegnapi száma közli, hogy a „Magyarország“ hirlapkiadóvállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom