Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1913-09-25 / 39. szám
1913. szeptember 25. NAGYBÁNYA 3 megprópáltatások értékes tanulsággal vérteznek föl bennünket a jövőre. De lássunk végre munkához s zászlónkra most ő felsége kipróbált jelmondatát Írjuk: Viribus unitis! é. m A közigazgatás reformja. — Az államosítás és a városok. — Szeptember 24. Nemcsak a szakember, hanem a laikus közönség előtt is nyilvánvaló immár, hogy köz- igazgatásunk alapos reformra szorul Ha ezt a nagy reformmunkálatot eddig huzták-halasztot- ták is, az uj képviselőválasztó törvény annyira homloktérbe nyomta a közigazgatás reformjának az ügyét, hogy ennek megalkotása most már a parlament legsürgősebb feladatát kell hogy képezze. Miután pedig a városok reformjának az általános közigazgatási reformba bele kell illeszkednie, ezért méltán merülhet fel a kérdés, hogy a közigazgatás általános reformja mennyiben érintené a városokat? A magyar városok orsz. kongresszusa a főbb alapelveknek a megállapításával már kifejtette álláspontját a városi reformra vonatkozólag. Ebben a javaslatában a kongresszus a városi törvény tervezetét közigazgaiási szervezetünk mai kereteibe illesztette be, mert ennek megállapításakor még nem volt kilátás arra, hogy közigazgatási szervezetünk általános reformja már a közel jövőben napirendre kerül. A kongresszus a városi törvény főbb alapelveinek a megállapításánál a városok hatáskörének általános meghatározásában éles határvonalat vont a szorosan vett önkormányzati és az állami közigazgatás között, kimondván, hogy a városoknak igényük van szerveiknek az állami közigazgatásra való alkalmazásából felmerült költségeiknek megtérítésére. Az kétségtelen, hogy az állami közigazgatás ellátására első sorban és alapjában véve az állam saját szervei vannak hivatva. Az állam erejét sokkal hathatósabban érvényesítheti a nemzeti szellemtől áthatott egységes közigazgatási orga- nizóczió. Ha már most arról van szó, hogy az állami közigazgatást az állam a saját szerveivel akarja ellátni, csak természetesnek látszik, hogy ezt az elvet a közigazgatás egész területére következetesen ki kell terjesztenie s kivételt e tekintetben a városok sem képezhetnek. A városok ez által megszabadulnak az állami közigazgatás ellátásának egyre szaporodó költségeitől és minden erejüket a szorosan vett önkormányzati feladataik ellátására szentelhetik. dolgot, valami fényes eredményt, amivel a kör büszkélkedhessék. Végre kitalálja, hogy mit kell csinálni. Díszes albumot fognak kiadni, mely ország-világ előtt tanúságot tesz a homok-szent-mártoni irodalompártoló kör tevékenységéről. A választmány lelkesedéssel fogadja a szép eszmét, annál inkább, mert Tóth János arra utal, hogy abból nemcsak dicsősége, de haszna is lehet ám a körnek. — Ez már okos beszéd, — jelenti ki az adópénztárnok. Egyhangúlag elhatározzák tehát az album kiadását. S a következő héten valamennyi magyar iró, Jókaitól elkezdve, megkapja a homok- szent-máríoni irodalompártoló kör fölszólító levelét, hogy: tekintve a nemes célt, méltóztassanak becses dolgozataikkal díjtalan támogatni a kör e zsenge vállalatát. Egyúttal mellékelve előfizetési ivet is kapnak, hogy ezúton is hozzájárulhassanak az irodalom emeléséhez s hogy az ifjú kör nemetcélu vállalatát ismerőseik körében is terjeszteni kegyeskedjenek. Vértesy Arnold. A városok igazi hivatása nem abban áll, hogy az állami közigazgatás közvetítői legyenek. Korunkban a városi élet a népjólét, a közegész ségügy, az ipar, a kereskedelem stb. terén már oly követelésekkel lép a városi kormányzat elé, ami fontosságánál fogva magát az állami köz- igazgatás helyes ellátását is háttérbe szorítja. Más szóval a közigazgatási reform kapcsán a városok érdekében az állami és önkormányzati közigazgatás elválasztását követeljük, vagyis az állami közigazgatást végeztesse az állam a kinevezett, a szorosan vett önkormányzatot pedig lássa el a város az általa választott közegeivel. Ma már úgy az állami közigazgatás, mint az önkormányzat ellátása egész embereket kíván. Az állami közigazgatás pártatlan, egyöntetű ellátása csak olyan tisztviselőkre bizhaló, akik nem állanak a helyi körök befolyása alatt, nincsenek e köröknek a megválasztatásukkal lekötelezve, hanem állásukat az államhatalom kinevezése állal nyerték. Viszont a városok fejlődésével kapcsolatban az önkormányzati ügyek ellátása, a városi gazdálkodás oly kötelességeket ró az önkormányzat közegeire, amelyeknek helyesen csak úgy felelhetnek meg, ha minden erejüket és idejüket a város szolgálatára a város fejlesztésére szentelhetik. Ä városok úgyis folytonosan panaszolták, hogy mily terhes nekik az állami feladatok ellátása. Ez képezte a jogalapját az államsegélynek A különválasztással egyszersmindenkorra kikapcsoltatnék az államsegély ügye, amelynek felosztási módja és elégtelensége egyébként is elégedetlenséget váltott ki a városok között Hacsak azokat a főbb közigazgatási ágakat (rendőrség, adó, katona, közegészség és árvaügy) tekintjük is, amelyek ellátásáért most államsegélyben részesittetnek a városok, már is kétségtelen, hogy ezek államosítása nagy tehertől szabadítaná meg városainkat s amellett a sokat hánytorgatott önkormányzaton sem ejtene valami nagy csorbát, mert a befolyás, az ellenőrzés, a szabályrendelet joga továbbra is az j önkormányzati testületek hatáskörében volnának hagyandók. A mai rendszer semmiképen sem tartható fenn, mert az sem nem önkormányzat, sem nem államosítás, hanem valósággal államosított önkormányzat. Várhidy Lajos. A nagyváradi kongresszus. — Dr. Makray polgármester Nagyváradon. — Szeptember 24 Az ember egy kis levegőváltozást kíván igv ősszel, több szint a megszokott Rákóczi téri forgalomnál, asszonyokat kávéházi vis a vis- nak, forgalmat és azt az u n. »lázas életet«, ami kullurczentrummá, szegény, kis vidékiek előtt eldorádóvá teszi Budapestet; felrándul a fővárosba pár napra és — kijózanodik. Kijózanodik abból a magnetikus vonzerőből, mellyel Pest a vidék életét magába szívja ; kijózanodik a pesti színházakból, kiállításokból, üzletekből, nőkből s nem marad semmi, csak egy szomorú kérdése a lelke mögött: megállva, egy kissé szédülve is az autók, villamosok, kocsik lármájában és ebbe a kábulatba, szédületbe belesaj- dul a csalódás sóhaja: hát ez az egész? Erre mondtam egész éven át: hja, Pest, az egészen más! Ott van kuhura, ott van az egyéniségnek érvényesülésre tere; hja, Pesten, ott van pénz, ott lehet valamihez kezdeni, onnan az egész országra kiterjedhet a siker, a hir, a név, ott értenek a városi politikához, ott vannak talpraesett emberek, akikben megbizhatik a város közönsége! De itt Nagybányán? Az Isten háta mögött? És erre jöttek a fanatikusok, akik Bányát elnevezték magyar Barbizonnak, akik Bányát szembe állították Pesttel: mi lenne Pestből, ha Bánya nem szállítaná művésztalentumait, akik Ízlést, szépséget, fiatal, friss erőt visznek magukkal a vásárra? A világpiaczra? Jó sorsa őrizzen meg minden talentumot a fővárosba olvadásától! Az a stilus, az a karakter, amely mindenre rányomja bélyegét a Duna és Nagykörút közén, az a magyartalan nyelv, az a plakát-ötletesség minden egyéniség és eredetiség megölője. S mikor mi, szegény, sokáig távol levő vidékiek felrándulunk és látjuk, halljuk, olvassuk ezt a magyartalan pesti jargont, ezt a pesti művészetet, ezt a rendetlen, felületes városi politikát, elszomorodva kérdezzük — még kissé tétovázva befelé: hát ez az egész? Nincs semmi újság?Nincs politika, nincs akczió, nincs társadalmi evoluczió, nincs semmi, csak a vidéki élet intenzivebb mása az egész? Ha szomorú is, jó ez a kijózanodás. Jó, mert fokozottabb tevékenységre ösztönöz minden tényezőt, akinek a vidéki kullurélet fejlődéséhez valamelyes köze van, hogy versenyre keljen a főváros életével és megczáfolja a fővárosban még ma is megnyilatkozó hamis felfogást : a vidéken nincs és nem lehet fejlődés, mert nincs hozzávaló jó talaj, elég művelt agyvelő. Meg kell emberelnie magát a vidéknek, bálványrombolónak kell lennie, azt a fétist, a mely Pest felé vonz, le kell dönteni és saját erején, saját kultúráján, még meglevő magyarságán kell fejlődnie, tanulnia. Olyan erővé, a mellyel megdöntheti a pesti bálvány magyartalan hipnózisát. El kellett mondanunk ezeket a felbuzgó gondolatokat most, amikor polgármesterünk a nagyváradi kongresszusra készül. Mert úgy látszik, a vidéki városok összemelegedése, együttműködésüknek — a kulturális fejlődés terén — kezdete lesz ez a szeptember 29—30 iki országos kongresszus, melyen mintegy nyolczvan polgármester és huszonöt törvényhatóság fogja képviseltetni magát. A kongresszus elé kerülő tárgyak között a városok hitelügye minket is érdekel, hiszen a »Nagybánya« már nem egyszer hosszabb czikkben foglalkozott ezzel. A földgáz forrás sem válnék épen kárunkra, de nagy perspektiváju dolgokról nekünk egyelőre csak — beszélni szabad. Mi a legnagyobb bizalommal nézünk dr. Makray Mihály utazása elé; az ő markáns és határozott egyénisége, mellyel eddig is erős kéz zel vezette sikerre Nagybánya ügyeit, a legnagyobb garancziát nyújtja, hogy a polgármesterek kongresszusán is érvényre juttatja Nagybánya érdekeit. Ez az ut egyszersmind tanulmányul számba is mehet, hiszen Nagyvárad a vidéki városok fejlődésében tüneményes gyorsasággal haladt. Igaz, hogy ezt kedvező vasúti fekvésének is köszönheti, nem szabad elfelednünk azonban, hogy ezt Nagybánya is elérhetné egy Nagybánya-Szatmárnémeti-i gyorsított személyvonattal, amely a gyorsvonatokhoz csatlakozva az eddigi kétórás ut helyett egy óra alatt futná meg a 61 kilométert. A polgármester útjáról és a kongresszus minket is érdeklő eseményeiről legközelebb bő tudósítást hozunk (ia.) Dii^QyÁn c^vv pit p far\ szatmármegyében. 1)1 IXkl/./A 1 ) VJ 1 V )Fj I rUlvUU Szeptemberben utó évad! Meleg ásványvíz-fürdők, szénsavas fürdő, hidegviz-gvógyintézet, dr. Balling-féle inhalatio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acetilen-világitás. Vasuli állomás, posta, távirda, telefon, gyógytár helyben. — Elő- és utóévadban, az állandó tartózkodóknál, a szobaárakból 307« engedmény. Prospektust, vízről árjegyzéket kívánatra küld a fürdőigazgatóság. HÍREK. Szeptember 24. Személj i hírek. Lovrieh Gusztáv és fia Lovrich István fővárosi ügyvédek pár heti itt tartózkodás után a fővárosba visszautaztak. — Dr. Czaich Gilbert nagybányai házfőnök tegnap véglegesen elutazott városunk- i ból uj állomáshelyére, Kolozsvárra. — Dr. Lakatos Ottó rendfőnök értesülésünk szerint a legközelebbi hetekben , városunkba érkezik. — Réti István festőművész, kit a képzőművészeti főiskolához tanárnak neveztek ki, -állandó tartózkodásra Budapestre utazott. — Kügyi Virág Béla, a temesvári törvényszék elnöke, édesatyja temetésére városunkba érkezett. — Gellert Endre vármegyei árvaszéki ülnök pár napot városunkban töltött. Uj törvényszéki bíró. őfelsége a király dr. Leitner Emil szatmári kir. ügyészt, városunk
