Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1913-05-22 / 21. szám
4 Primeroset, valóban kár Nagybányára ilyen művésznő. Partnere Szőke Sándor (Pierre) mél tán osztozik vele az est sikerében, komoly készültségi rutinos játéka méltán számíthat a legnagyobb elismerésre. A harmadik főszereplő, Bársony ismét egyik csodás alakításával ejtett bámulatba. Garai Ilus, Bársony, Szőke olyan három erő, kiknek művészi egyénisége szinte biztosítja a páratlan műélvezetet. S mégis milv kevesen nézik meg. Persze, persze az uncili- smuncili daraboknak van közönségük. A többi szereplők közül megemlítjük P. Tordai Etelkát és Pálma Tusit. Mint előző számunkban már jeleztük, Hegedűs Gyula, a budapesti Vígszínház illusztris művésze a legnagyobb élő magyar színész két estén vendége lesz színházunknak Május 27-én első felléptéül: Molnár Ferencz világhírű, szellemes vigjátéka az »Ördög* kerül színre, melyet ő kreált Budapesten s több mint százszor került színre s a continens minden nagy színpadán — sőt Amerika szinházvárosaiban is tüneményes és páratlan diadalokat aratott az »Ördög.« Második — bucsufellépte — Henri Bernsteinnek a szellemes és invenciozus francia színműírónak szenzációs színművében »Az ostrom*- ban lesz, mely nálunk újdonság. Mindkét előadás bérletszünetben, a szinügvi bizottság által is jóváhagyott mérsékelten felemelt helyárakkal lesz megtartva. A t. szelvénybérjpk helyeit vasárnap délután 5 óráig tartja fenn a pénztár. Heves Béla színigazgató lapunk utján is felkéri a t. bérlőket, hogy helyeik kiváltásáról kellő időben gondoskodjanak a Hegedűs előadásokra, mert esetleges zavaroknak ezzel elejét veszik, A jövő hét műsora: Csütörtökön — teljesen uj betanulással — >A Bőregér« Strausz János örökszép operettje kerül színre gondosan előkészitetl luváló előadásban : H Balla Mariska, Dénes Ella, Borbély Sándor, Nagy Gyula, Sümegi ödöD, Barics Gyula, Ross Jenővel a főszerepekben. Az előadás keretében a 2-ik fel vonás hangverseny jelenetében lép föl Pásztor Zoltán a legkiválóbb kabaré-művész. Nagyvárad városának kedvenc komikusa — legújabb — nálunk még ismeretlen kabaré-számokat mutat be. Pénteken — zónaelőadás — leszállított helyárakkal »Az Asszony faló* Eysler Edmond mulattató operettje kerül színre a címszerepben : Sümegi Ödönnel. Szombaton — újdonság itt először — »A kis dobos« látványos nagy operette, melyet Budapest — Bécsbeu ma is állandóan műsoron tartanak s mely a jövő héten is másodszor kerül színre H. Balla Mariska, Dénes Ella, Pintér Irma, Somogyi Rózsi, Pálma Tussy, Szepessy Szidi, Borbély Sándor, Szalóki Dezső, Sümegi Ödön, Ross Jenő, Zsoldos Andor, Ács Józseffel a mulatságos főszerepekben. Vasárnap — újdonság — másodszor «Éva* Lehár F. diadalmas szép operetteje a czimsze- repben H Balla Mariskával. HÍREK. Május 21. Személyi hir. Végh Gyula debreczeni nyug. rendőrfőkapitány nejével városunkba érkezett. Uj irodatiszt. Az igazságügyminiszíer Ba- razsu Endre járásbirósági Írnokot irodaíiszlté nevezte ki. Kitüntetett festőművész. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a néhai gróf Andrássy Dénes és neje Franciska grófné-féle képző művészeti ösztöndíj alap kamataiból évi 4200 koronára rendszeresített ösztöndíjat Mikola András festőművésznek adományozta. A kitüntetett festőművész éveket töltött városunkban s a nagybányai festőkoloniának tagja. Uj pénzügyi s.-titkár. A pénzügyminiszter Süveges Élek pénzügyi fogalmazót s.-titkárrá nevezte ki. Süveges Simkó Géza áthelyezett segédtitkár állását foglalja el. Eljegyzések. Tolnay Aurél miniszteri számtiszt Budapesten eljegyezte a földmivelésügyi minisztériumba beosztott Kurtay Ernő főerdő véd leányát: Gizit. — Strasser Sándor, Strasser Akiba tokaji főrabbi fia eljegyezte Hirsch József bor-, sör- és szesznagykereskedő leányát: Évát. Űrnapja. Alig van a r. kath. egyháznak oly ünnepnapja, melyet nagyobb fénnyel ünnepelne meg, mint az Oltári szentség szerzésének ünnepét. Tulajdonképen nagycsütörtökön kellene ez ünnepet megülnie, de a nagyhél komor csendjébe, gyászos bánatába nem illenek be az örömteljes hálaadó énekek. Holnap ez ünnepet méltó fénnyel fogják megünnepelni városunkban is. Az ünnepély fényét emelni fogja az is, hogy Schulla Ede kapitány vezénylete alatt részt fog azon venni a városunkban időző katonaság is tábori díszben s Gloria-kor disztüzet ad. A r. kath templomban az ünnepi istentisztelet 9 órakor kezdődik. Lelkész és esperes választás Szatmáron. Az egyházmegyei küldöttség vasárnap döntött a szatmári ref. lelkészi állás tárgyában. Egyhangúlag elhatározták, hogy a szatmári lelkészi állásra Bélteky Lajos hajduszobószlói ref, lelkészt hívják meg. — Esperesnek a szavazatbontó bizottság jelentése szerint Kovács Lajos németi i ref. lelkészt választották meg. Ebéd a plébánián. Szentháromság vasárnapján Szőke Béla h. plébános fényes ebédet adott a város mint kegyur tiszteletére. Az ebéden részt vettek: dr. Makray Mihálj', dr. Erdődy Ignácz főtörzsorvos. Torday .Imre, Szentmiklósy József, dr. Czaich Gilbert, Égly Mihály, Bálint Imre, Schulla Ede kapitány, dr. Herczinger Ferencz, Marosfy Dezső, Smaregla Mihály, Sma- regla János. dr. Kádár Antal, dr. Stoll Tibor, Hoffmann Árpád és neje, Halmay Imre, Mostis Lajos, Vajay Imre, Égly János, Kapás Gyula, Mendihovszky József, Szaucsek István. Martiny Móricz kapitány és Csüdör Lajos kimentették magukat. Az első felköszöntőt Torday Imre mondotta a házigazdára s édes anyjára, nem különben az ebéden részt vett hölgyekre. Szőke. Béla a várost, mint kegyúri s annak képviselőit éltette. Az ebéd a legvidámabb hangulatban az esti órákig húzódott el. A városi takarékpénztár választmányának közgyűlése. A városi takarékpénztár ma, szerdán délután 4 órakor Torday Imre h. polgármester elnöklete alatt népes közgjmlést tartott, melynek napirendjére a folyószámlára igazgatóiig kiutalt és folyósított kölcsön rendezése volt kitűzve. A választmánv j Stoll Béla indítványára az igazgatóságnak a kölcsön biztosítása ügyében tett intézkedéseit tudomásul vette s a fölajánlott alapszabályszerü teljes jelzálogi és kezességi biztosítékokat elfogadta. A választmány Moldovait László igazgatónak kérelmére három hónapi szabadságI időt engedélyezett s az igazgatói teendők végzésére teljes hatáskörrel Ludányi Bay Lajos országg}rülési képviselőt kérte föl, ki e megbízást készséggel el is fogadta. Az uj g. kath püspökség Jankovich Béla vallás és közoktatásügyi miniszter már benyuj- íotla az uj g. kath. püspökség felállításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat érdekes megokolása igy hangzik: Az uj görög kath. püspökség létesítése görög szerlartásu magyarságnak régi szükséglete volt. Az 1900. évi népszámlálás az ország egész területén 246 628 gör. kath. vallásu magyart talált. A gör. kath. magyar anyanyelvűek közül 168 756 lélek a munkácsi és az eperjesi ruthén szertartásu görög kath. szerlartásu püspökök joghatósága alatt állott, ó orosz liturgikus nyelvű istentiszteletben volt kénytelen résztvenni; 70,597 gör, kath. magyar anyanyelvű lakosra, akik ba- j lázsfalvi gör. kath. magyar érsek, nagyváradi j és szamosujvári gör. kath. püspökök joghatósá- ! I gaihoz tartoztak, a román liturgikus nyelv volt kötelező. E nagy számú gör. kath. magyarság egyre jobban sérelmesnek érezte az ó-orosz, illetőleg a román liturgikus nyelv használatát, mint hogy e liturgikus nyelvek miatt nem magyarnak, hanem román vagy ruthén nemzetiségnek taríolía a közvélemény. Ilyen körülmények között a gör kath. magyarság mindinkább elidegenedett istentiszteletétől és oly helyzetbe jutott, hogy lelki szükségletei a saját gör. kath. rítusa szerint kielégítésre nem találtak. A neNAGYBÁNYA __________ 19 13 május 22 hézségek azonban, amelyek a kívánságok megvalósulása elé gördültek, csak akkor váltak el- hárithatókká, mikor a kormány az ó-görög nyelvnek, mint az uj egyházmegyében használandó liturgikus nyelvnek alapjára helyezkedve, kezdte meg a tárgyalásokat az apostoli szentszékkel. Az apostoli szentszék az ó-görög nyelvnek liturgikus ténykedésekben való használatához hozzájárult és a király Zichy János gróf javaslatára, 1912 május 6-án kelt elhatározásával a hajdú- dorogi gör. kath. egyházmegyét felállította. Az uj egyházmegye 190.97 gör. kath hívőt számláló százhatvankét plébániából áll, amelyek az esztergomi érsekségből, a gyulafehérvár-fogarasi gör. kath érsekségből, a munkácsi, eperjesi, a nagyváradi és a szamosujvári gör kath püspökségből hasittattak ki Hogy az uj egyházmegye mindenkori püspöke, a többi felekezet egyház- nagyjaihoz hasonlóan és hivatala nemzeti jelentőségének és méltóságának megfelelően, a főrendiházban helvet foglalhasson, az 1885 évi VII tör- vényczikk 7-ik szakasza értelmében a törvény- hozás külön intézkedése szükséges. Hat évig a fold alatt. Az oláhkékesi csendőrséghez pár nappal ezelőtt névtelen levél érkezett, amelyben a levélíró azt irta, hogy Molnár Ferencz, a falu legtekintélyesebb gazdálkodója szüleit hat év óta egy földalatti veremben tartja. A csendőrség a levél alapján nyomozást indított. A nyomozás meglepő eredményre vezetett. Megállapították, hogy a névtelen levélíró nem hazudott, a gazdálkodó tényleg egy földalatti veremben tartja szüleit. Kiderült az is, hogy Molnár szülei hat év óta élnek a föld alatt. A verem, ahol a szerencsétlen öregeket megtalálták, alig két lépés hosszú — bűzös, piszkos. A földön szalma volt szétszórva. A verem egyik sarkában egy fatál és egy vizeskancsó volt. A tálban ételmaradékok, a kancsóban do- hosviz volt. A verem lakói a legreltenetesebb állapotban voltak. Az ember haja, szakálla majdnem a derekáig ért. Teste rettenetes módon lesoványodva, csupán a csontra száradt, piszkos bőr látható rajta. Ruházata egy szurokfekete gyolcsing, egyéb ruhadarab nem volt rajta. Hasonló állapotban van az asszony. A szerencsétlen asszony a veremben megvakult. A Molnár házaspárnak azért kellett a veremben szenvedni, mert a 80 hold földjét nem akarta halála előtt a fiára Íratni. A kapzsi fiú, hogy a földet minél előbb megszerezhesse, szüleit a verembe zárta. Az agyonkinzott szülőket beszállították a közkórházba, a lelketlen fiú ellen a csendőrség megindította az eljárást. Óriási jégverés Szatmáron. Gyászosan feledhetetlen vasárnapja volt Szatmárnak. Este hét óra tájban nagy vihar keletkezett. Zúgott az eső, mintha csatornából öntötték volna, de csakhamar óriási jégvihar támadt Mintegy félóráig a Szaímárhegyen dió nagyságú jég esett, teljesen elpusztítva a szőlőket gyümölcsösöket. A hegyoldalt bokáig érő jég borította s a pusztulás képe megrázó látványt nyújtott. Ilyen arányú jégverésre senkisem emlékszik a Szaímárhegyen. A pusztítás oly borzalmas volt, hogy a szőlőtőkékben is igen nagy a kár. A jégverés teljes erejével a Szalmárhegy következő pontjait érintette : Nagyhegy, Középhegy, Újhegy, Kislippa, Boiháshegy, Nagylippa és Kerekhegy. Kisebb mértékben érte a pusztítás a Margó-hegyet, a Tükörhegyet, Előcsert és Csillaghegyet. Dr. Vajay Károly polgármester azonnal intézkedett, hogy bizottság szálljon ki a helyszínére a kár megállapítása végett, hogy a kárt a város adóleirás czéljából a pénzügyigazgatóságnak bejelenthesse. Az erdődi hegyen a jégverés teljesen elpusztította a püspöki szőlőt is. Bánya-eladás. A miszti Kisasszonybányára több vételajánlat érkezett be s ezen sok közbeszéd tárgyát képezett bányát György Albert bányamérnök memorandumában 10.900000 koronára becsülte. Muzeumegyesületi közgyűlés. A nagybányai Muzeum egyesület vasárnap, május 19-én tartotta évi közgyűlését a városház tanácstermében. A gyűlés alatt gróf Teleki Géza v. b. t. í. helyeit dr. Makray Mihály foglalta el az elnöki széket, a megjelent egyesületi tagok s tisztviselői kar üdvözlése után megnyitotta a gyűlést, melynek tárgya volt a muzemőr, titkár, pénztáros és számvizsgáló bizottság jelentése, melyeket a
