Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1913-01-30 / 5. szám
4 NAGYBÁNYA 1913. január 30 Színház pályadijat nyert terveit, Vadász Miklós művészi képét Varsányi Irénről, eredeti képeket a franczia elnök- választásról, a csataldzsai török táborból, a farsangi divatról, stb. A szép irodalmi olvasmányt kedvelőket Krúdy Gyula vig regénye, Bársony István vadászczikke, Schöp- flin Aladár színházi levele, Vargha Gyula, Oláh Gábor és Koroda Pál versei, egy érdekes franczia regény csalogatják. Egyéb közlemények: aktuális arczképek s a rendes heti rovatok: Irodalom ss művészet, sakkjáték, stb. — A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre öt ko róna, a *Világkrőniká«-\al egvüit hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Újság« kiadóhivatalában (Budapest, IV , Egyetem-utc? a 4 szám). Ugyanitt megrendelhető a * Képes Néplap«, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Neményire rósz napok járnak Rósz napok járnak Neméngi színigazgatóra Nagykárolyban is, úgy, hogy Neméngi minden követ megmozdít, hogy az északkeleti szinikerülettől szabadulhasson. Mint nagykárolyi tudósítónk jelenti, Ne- ményi most a délvidéki színházakra pályázik s ha ezt a kerületet elnyeri, az északkeleti szini- kerülefrő! le fog mondani. A háború vértől ázott kardja villog ijesztően fejünk fölött, az utczán sápadt, remegő arcczal járnak az emberek . . . Vájjon mi lesz legközelebb ? . . . A Balkánon még jóformán le sem lohadt az Európát fenyegető tűzvész: újból hordják rakásra az óriási fahasábokat ... Ha szél kerekedik hirtelen, lángba borul Európa, Az ember ilyenkor önkéntelenül érdeklődik a tűzfészek iránt: milyen lehet az? Miért olyan veszedelmes hely, hogy évtizedek hosszú sora sem tudta megoldani a csomót, lecsendesiteni az örökös viszályt. A keleti kérdés még most is kisért, még most is fenyeget. Ki legyen a Bal kánon az ur? . . . És ilyenkor kell tudatára ébrednünk annak, hogy mily szegények vagyunk mi, hogy még oly magyar nyelvű atlasszal sem rendelkezünk, amely a közepes műveltségű embernek igényeit képes kielégíteni . . . Épen a tizenkettedik órában tehát, — dicséretere váljon a Magyar Földrajzi Intézetnek a múlt évben megindított akcziója — mégis akadtak olyan emberek, akik szivükre vették a magyar nép kullurálatlansága szégyenét, félretették az anyagi veszteségtől való félelmet és elhatározták a nagy magyar nyelvű világ atlasz kiadását. A Világatlasz gróf Teleki Pál dr. és Kogutowicz Károly dr. szerkesztésében jelenik meg havonkénti füzetekben és a kartográfia terén becsületet, nem is remélt elismerést szereznek még a külföld előtt is, mert a Világatlaszhoz fogható szebb, tökéletesebb, bővebb és minden részle tessége mellett könnyebben áttekinthető atlasz még nem került piaczra. Büszkeségünk, becsületünk lesz, ilyen törekvés előtt tehát nemcsak müveit embernek, de minden magyarnak kalapot kell emelnie. Lapunk irodalmi rovatában hozzuk a bővebb ismertetését és beszerzési feltételeit is. A szabóipari szaktanfolyam vizsgálata. A városunkban tartott szabóipari szaktanfolyam vizsgálata f. hó 30 án d. e. 10 órakor lesz az ipartestület helyiségében, melyre érdeklődőket is szívesen látnak. Fogászati vizsga. Schuster Ferencz fog- technikus a fogászati vizsgálatot Budapesten kitűnő sikerrel letette. Bojkottál a szatmári színtársulat. Gábor Andor a minap a vidéki színészetről czikket irt, amelyben erős kritikát mondott a vidéki színházak nívójáról. Ma aztán arról értesülünk, hogy a Heves Béla igazgatása alatt álló társulat a czikk megjelenése után testületileg bejelentette az igazgatónak, hogy A sarkantyú czimü darabban, amelynek egyik szerzője Gábor Andor, nem lépnek fel A darab előadása a jövő hétre volt kitűzve és minthogy a szerepek uj betanulására sem vállalkozik egy tag sem, az igazgató kénytelen volt engedni színészeinek és A sarkantyút levette a műsorról. Útépítés a Pável-fürdöhöz. Máramaros vármegye alispánja a Pavel-gyógyfürdőhöz vezető ut kiépítésére ajánlati versenytárgyalást hirdet. Pályázatok 1913. február 18-ig adandók be. Az erre vonatkozó hirdetés nevezett hatóság által a debreczeni kereskedelmi és iparkamarának is megküldetvén, a hirdetmény ott is betekinthető. A stcrnódijat a Kúria nem ismeri el A Kúria szenzációsán érdekes és elvi jelentőségű döntést hozott, amely különösen a pénzintézeteket és a városokat fogja érdekelni. A sfornó a hosszú jelzálogkölcsönöknél szerepel. Amikor ugyanis az adós a lejárat előtt váratlanul felmondja a kölcsönt, a bankok, hogy a kölcsön újbóli kihelyezésének nehézségeiért valamivel kárpótolják magukat, 3 százalékos stornódijat szoktak a tőke után követelni. A Kúria most kimondta, hogy a stornót fizetni nem kell, mert a törvény semmi címen 8 százaléknál magasabb kamatszedést nem enged meg. Bányaszerencsétlenség Borzalmas bányaszerencsétlenség történt a napokban Felsőbányán a keleti bányaosztályban A tizedik szinten dolgozott Hitler Fetencz 33 éves bányamunkás Zsigmond Ferencz bányásszal. Hitter a megfagyott s teljesen felszerelt hat darab dinárait- patront egy bányamécs lángjánál kezdte olvasztani, miközben a patronok felrobbantak s Hitiért a szó szoros értelmében darabokra szaggatták. Társa a nagy robbanás folytán elvesztette halló képességét s közel van a megőrüléshez. Hitted, kinek felesége és három gyereke van, bányász gyászpompával helyezték örök nyugalomra Uj szoiga&irói állás. Gróf Teleki Jenő nagy- somkuti főszolgabíró tekintettel arra, hogy já rásában 41 község van s az ügyforgalom nagyon j megszaporodott, előterjesztést tett Csaba Adorján főispánhoz egy újabb szolgabirói állás szervezésére. A könnyelmű híresztelések ellen A nehéz idők félelmes nyomása fojtogatja országszerte a piaczot. Az üzleti élet egész területén fenye- I gető homályba burkolózva ül a legközelebbi I jövő ismeretlensége s az üzletemberek gondos éberségük megfeszítésével őrzik fegyelmezett nyugalmuknak azt a maradékát, mely koczkán forgó vagyonukra vigyáz s házuk, nevük, mindenük sorsát tartja egyensúlyban. Nincs az a hajszálrepedés, mely félelmesnek ne tűnnék fel e földrengéses időben, nincs az a könnyű szellő, mely veszedelmeket ne tudna hordani szárnyán, most, amikor minden inog s még ami nem inog is, a képzelődés előtt inogni látszik. Egy könnyedén elejtett sző gyökeret tud verni s a rágalom és vád fájává tud lombosodra ma; — egy gazdátlan vészkiáltás mely utóbb valótlannak bizonyul, tömeges szerencsétlenségeket iud okozni a vészkijáratok felé tolongok közöli ; olyan a helyzet ma, mint a csatatereken, ahol az ellenséges golyók pusztítását még fellépő járványok is tetézik, az üzleti élet terén is, amit a pusztításból el nem végeznek a konkrét bajok, elvégzi az idegesség és kósza hirlerjesztés járványa Nagyító czélzaüal mutogatott hajszál repedések, elejtett kétes szavak, gazdátlan vész hírek — magunk körül láthatjuk napról-napra, — mily romlást tudnak okozni a gazdasági élet ingadozó talaján, ahol minden leomló ház nemcsak a bennlevöket üti agyon, de az üzletszomszédokat is magával rántja A nyomában megjelenő hírlapi tiltakozások, jogos felháborodások, kínos magyarázatok hangja elárulja a mélységes hatást, melyet a megfoníolatlanság és könnyelműség okozott. Ebben a végtelenül veszedelmes helyzetben a kamara elnöksége indíttatva érzi magát, hogy csillapító szavát felemelje s nyugalomra intse az ideges rémlátások hirhordo- zóit. Azzal a komoly kéréssel fordul az elnökség a nyilvánossághoz, egyes emberekhez és hírlapokhoz, hogy bizonyos lemondással — mely ma a hazafiság kenyérbe vágó erényeihez tartozik, — tartózkodjanak oly hírek terjesztésétől, melyek kétségtelen beigazolíságban nem állanak előttük. Mert e hírekkel szemben védelem nélkül állnak azok az intézetek, azok az egyesek, akikre vonatkoznak s akiknek legjobb erejét lefoglalja az egyébként is nehéz viszonyokkal folytatott megfeszített küzdelem. A jóindulatú kíméletnek, a lelkiismeretes tartózkodásnak soha nagyobb és általánosabb gyógy hatása nem lehetett, mint van a mai időkben, amikor egy dologtalan ember fecsegő szava meg tud ölni egy tiláni erővel birkózó becsületes kalmárt. Sok nagyon szomorú példa indítja az elnökséget erre a komoly kérelemre Sajnos, olyan időket élünk, amikor a segítésnek máskor bőséges eszközei igen igen megfogyatkoztak, de ha már segíteni nem tudunk egymáson, — a szójárás szerint — legalább ne bántsuk egymást. Deb- reczen 1913. január hó 27. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében: Szent-Királyi Tivadar elnök, Szávay Gyula titkár. Villamos színház. A Lendvay-szinházban, jánuár hó 30-án, csütörtökön este 8 órakor bemutatásra kerül a következő műsor: 1. Jasmin aratás Tunisban, természetes kép. 2. Az okmány- hamisitó, 2 felvonásos dráma. 3. Az István király- szálló sziréné, komikus kép 4. Eufrozina álma, komikus kép. 5. Svéd torpedóhajók gyakorlata, természetes kép. 6 Móricz parókái, komikus kép. Szatmárvármsgye népességi statisztikája. A városok statisztikái évkönyvéből érdekesnek tartjuk kiemelni a következő számadatokat: Szatmárvármegye népessége 1869-ben 290.530 főre rúgott, 1880-ban vöt 273 384, 1890 ben 303 032, 1900 ban 340.178, 1910 ben 361319. Nagybánya népessége volt 1869-ben 9082, 1880- ban" 8632, 1890 ben 9838, 1900 ban 11,169 és 1910-ben 12 855. — Felsőbánya lakossága volt 1869-ben 5311, 1880 ban 5053, 1890 ben 4816, 1900 ban 4580, 1910 ben 4418 — A vármegye összes lakossága az utolsó tiz évben 31,141 lélekkel szaporodott, melybői a magyarságra 25 356 lélek szaporodás esik. Megverte a rendőrt. Ifj Scsterek János felsőbányái kerékgyáriósegéd részeg állapotban májusban véresre verte Dála Demeter városi rendőrt. A rendőr a vereki dö kocsigyáríósegéd ellen bűnvádi feljelentést tett a szatmári királyi ügyészségen, ahol azután hatóság elleni erőszak miatt vádat emeltek ellene. A vádtanács vád alá helyezte. A bíróság a keddi főtárgyaláson ifj. Sesterák Jánost 7 napi fogházra Ítélte. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál f. hó 22-íől a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Jan. 15. Simon Ferencznek »Sára«; jan. 16. Recsán Gábornak »János«; jan. 15. Kert Károlynak »Lilia«; jan. 16. Vakla Pentelenek »László« ;Jan. 12. Jablanoczki Istvánnak »Sándor«; jan. 13 Zelenszki Sándornak »József Sándor«; jan. 17. Bocsa Pálnak »Vilmos Imra Endre«; jan. 19. Dabreczeni Mártonnak haivaszületett fiú; jan. 20. Demeter Józsefnek haivaszületett leány; jan. 23. Beccze Árpád nak »Árpád Mihály«; jan. 19. Müller Sándornak »László« nevű gyermeke. — Elhaltak; Jan. 20. özv. Urz Tamásné György Á^ápia gkath. 73 éves, alamizsnás, végelgyengülésben; jan. 21. özv. Kukk Istvánné Orosz Ilona, gka'h. 69 éves, napszámos, végelgyengüiesben ; jan 23 Joszipp Juliana, gkath. 66 eves, alamizsnás, tüdő óbban; jan. 24. Szabó Annrasne Kohan Rozatia, rkaih. 58 éves, acs- seged neje, szervi szívbajban; jan. 24. Búd Györgyné Tűk Ilona, gkath. 50 éves napszámos, veselobban; jan. 23. Gsócs Regina 11 hónapos, napszámos gyermeke tüdővészbeu. — Házasságot kötöttek: Peicsik József és Mocsirán Ilona nagybányai, Bodolán József és Kunecsán Fraszina erdőmunkások nagybánya —feketepataktelepi lakosok, — Kihirdetés alatt állanak : Trif György és Varga Maria nagybánya—borpataktelepi, Miklós János nagybányai és Brebán Janka Giródtót- falui lakosok. Saját előnye, ha hajat vágatni, borotválkozni Tróger modern berendezésű fodrász-termébe jár, hol jó, tiszta és gyors kiszolgálásban részesül. Tyukszemvágást, mindennemű masszírozást szakszerűen végez Tróger Lajos. Hires aranybánya krém 1 Aranybánya szappan! Aranybánya pouderi Sok évi tapasztalat és vegyelemzés után sikerűit egy olyan tejkrémet előállítanom, mely az arcznak eredeti sziuét megtartja s ami fődolog, hogy nem ártalmas, mert e téren sem higanyt, sem más ártalmas anyagot nem tartalmaz. Csoda hatása vau szeplő és máj folt ellen. Eltávolít minden pörsenést, sömört és bőrhámlást, kisimítja a ránczokat s az arczbőrí üdévé változtatja. Nappal is használható, mivei nem zsíros s a pudert jól állja. Eslénkint borsónyi nagyságút kezeinkkel az arczunkra dörzsölünk egyenletesen s reggel az aranybánya szappannal lemossuk. Ára a krémnek 80 fillér, hozzávaló pouder 80 fillér szappan 80 fillér. Legalább 3—3 darab vételénél bérmentve száiliiok. Egyedüli készítője : Widder Péter gyógyszerész Nagybányán. Huszthy Mátyás műtermében a borús téli napokban villanyvilágításnál (az esti órákban is) készíttetnek fényképfölvételek,