Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1913-06-05 / 23. szám
Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉG L Y MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvizi-ut 14 szám, ahova lapközleraények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő Üzletében Is. Huszonöt év. Junius 5. Ez év szeptember havában lesz huszonöt éve, hogy az állam átvette a vá- roslól a nagybányai főgimnáziumot, mely az ideig a minorita-rend vezetése alatt állott. A negyedszázados jubileumot a főgimnázium illusztris igazgatója azzal tette emlékezetessé, hogy egy igen csinosan kiállított, vaskos füzetben megírta a főgimnázium legutóbbi huszonötéves múltjának történetét. Igen érdekes és szerfölött becses adatokat tartalmaz ez a füzet nemcsak a statisztika szempontjából, de közoktatásügyi szempontokból is, teljes bepillantást engedve e hatalmas kuiturintézet beléletébe. Olvasóinknak vélünk kedves szolgálatot tenni, midőn a lezajlott huszonöt év történetét nagy vonásokban ismertetjük. A főgimnáziumnak az állami kezelésbe vételéről megkötött szerződést a város képviselőtestülete 1887. julius 10-én tartott rendkívüli közgyűlésében fogadta el, mely szerint a város a tanintézetet összes fölszerelésével együtt az állam rendelkezésére bocsátotta, kötelezettséget vállalt az épület átalakítására s arra, hogy az intézet fentartási költségeihez évi 8000 írttal járul hozzá. Az átvétel 1887. szeptember 1-én tényleg meg is történt; érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a főgimnáziumnál az 1887-ben kinevezett tanárok közül csupán Dergáts Sándor működik még ma is Dr. Rencz János e bevezető sorok után a főgimnázium épületét ismerteti, mely az 1888-ban reája fordított nagy költségek daczára sem felel meg többé hivatásának, ugyannyira, hogy már 1905-ben komolyan felmerült a terv a főgimnázium épületének kibővítésére, melynek fedezésére az 1907. évi állami költségvetésbe 120.000 K-át föl is vettek. Az a vajúdás, mely immár hét éve folyik a főgimnaziumi épület kibővítése vagy egy egészen uj főgimnázium építésének kérdése körül, eléggé ismeretes. A megdönthetetlen tény azonban az, mint dr. Rencz is Írja, hogy „az intézet huszonötödik évére a nagybányai állami főgimnázium elhelyezése annyira nyomorúságos, mint alig inég egy másik középiskoláé ebben az országban s ezen a nyomorúságos állapoton az sem igen segített, hogy az int&f^t — fenáliásának 26 évében — két osztályát bérházban kellett elhelyezni.“ A fölszerelés ismertetéséből látjuk, hogy a szertári tárgyak gyarapítása a negyedszázad alatt évről-évre czéltuda- tos tervvel történt. A városi főgimnáziumtól átvett fölszerelési tárgyak értéke 6287 korona volt, ma pedig a szertárgyak értéke 57179 koronára rúg. Az intézet költségeiről szóló elszámolási fejezetben arról győződtünk meg, hogy a város az államosítás által keltett reményeiben alaposan csalódott. A város ugyanis azt hitte, hogy az állam a főgimnáziumnak, mint az ország egyik legelső állami középiskolájának fejlesztését bőkezű áldozatokkal fogja előmozdítani. Ez azonban nem történt meg, sőt ellenkezőleg a minisztérium mindig gondosan ügyelt arra, hogy az intézet fentartása az államnak valami nagy költséget ne okozzon. Pedig a nagybányai főgimnázium az ország legolcsóbb középiskolái közé tartozik; mert mig a legutóbbi statisztikai adatok szerint az ország középiskoláiban egy tanuló tanittatási költségeinek állaga 240 korona, addig a nagybányai főgimnáziumban csak 219 korona fejenként. A tanulmányi ügyek ismertetése után a tanulók számának statisztikai kimutatását közli a füzet. A tanulók száma az 1887-88. évben 215 volt, mig 1911—12. iskolai évben már 385-re rúgott a magántanulók nélkül. A tanulók vallási viszonyait 1911—12. iskolai évről a következő számadatok világítják meg: r. kath. tanuló volt 119; g kath 115; g. kel. 7; ref. 50; ev. 8; izraelita 60. Magyar anyanyelvű volt 1911—12 iskolai évben 270; román anyanyelvű 88; német anyanyelvű 1. Magyarul és románul tudott 113; magyarul és németül 10; magyarul és tótul 1; csakis magyarul 235. Ez a nyelvtudományi statisztika a legelszomoritóbb. Egy főgimnáziumnak csak 10 oly növendéke A „Nagybánya“ tárczája. Végső menedékem. Istenem! E röpke név Oly ritkán hagyja el ajkam. S csak olyankor surran el, Ha már más nem segít rajtam — Zokogásban, fájdalomban . .. Istenem 1 E röpke név Mindent, mindent kifejezhet . . . Hatalmas, nagy szenvedést, Melyben egész lélek reszket — Zokogásban, fájdalomban . . . Istenem . . . egy suttogás, Melyben lágyan csak beleolvad Reménytelen álmodás, El nem jövő kétes holnap . . . Zokogásban, fájdalomban . . . Huzella Ödön. Heltai Jenő Kis Komédiái-ból .*) A katonakönyvtár. Az ezredes. Megcsinálta a szabályzatot? Az adjutáns. Igenis, ezredes ur! Az ezredes. Olvassa föl ! Az adjutáns (olvas). »Miután a honvédelmi miniszter úr ő excelleneiája elrendelte a katona*) Mutatvány a most megjelent könyvéből. Magyar Könyvtár. könyvtárak létesítését, ezentúl a legénység meghatározott rendes időközökben olvasni valót kap Az olvasni való könyvért a századparancsnoknál kihallgatáson kell jelentkezni és . ..« Az ezredes. Ne folytassa, ne folytassa! Látom, hogy egyáltalában nincs tisztában a dolgokkal. Mit. beszél ön a honvédelmi miniszterről, a századparancsnokról, kihallgatásról ? Ehhez a legénységnek semmi köze. Fődolog a könyv! A könyvről kell beszélni. És minthogy ön nem is konyit hozzá, irja, ahogy diktálom. Az adjutáns. Igenis ezredes ur! Az ezredes. írja: »A könyv egy kemény táblába kötött papirnemü, a melyre a honvédelmi minisztérium 33,476/b rendelete vonatkozik. Á könyvet a legénység vasárnap délután parancs után a századirodában elhelyezett könyvtárból kapja ki. A honvéd szabályszerűen tiszteleg, átveszi a könyvet, újra tiszteleg és lelép . ..« Az adjutáns (irja). . . . lelép .. . megvan. Az ezredes »Az igy átvett könyvet a honvéd a balkezében viszi, még pedig úgy, hogy karját könyöknél derékszögbe hajlítja és mereven előre nyújtja. A kéz tenyere befelé áll, az öt ujj úgy oszlik meg, hogy négy ujj a könyv há- tulsó, a hüvelykujj pedig a könyv melső táblájára tapad. A könyv hátán levő könyvtári számnak egy magasságban kell lenni a zubony második gómbjával ... Az adjutáns (irja) . . . gombjával . . .« Az ezredes. »Gombjával . . . A könyv helye az ágy fölött levő polezon a vászonnadrág és a dohány között van. A könyvnek a melső oldalán keli feküdnie, úgy hogy a hátán levő könyvtári szám világosan olvasható legyen. A könyv hátának az ágypolez deszkájával egy vonalban kell lennie, azt úgyszólván fedeznie kell . . . Az adjutáns (irja) . .. kell . . . Az ezredes. »Kell ... A könyvet mindennap kétszer le köll porolni és a táblát megkefélni. A könyvre a katona úgy kell vigyázzon, mint a fegyverére, lévén a könyv is aeráris tulajdon. Éppen ezért minden pecsét, folt, gyűrődés a mi a könyvön esik, a legszigorúbban büntettetik. A rendes fegyvervizsgálások után az őrmesterek könyvvizsgálásokat tartanak amelyek, eredményét az úgynevezett »könyvnaplóba« tartoznak bevezetni és arról a századparancsnokok utján nekem jelentést tenni .. .« Az adjutáns (irja) .. . Tenni. . . Az ezredes. Igen . . . írja még a következőket: »A könyveknek egymás között való kicserélése és a polczról való levétele tilos« ! Az adjutáns (félénken). De kérem, ezredes ur .. . ha a könyvet tilos a polczról levenni .. . hogyan olvassa a legénység ? Az ezredes Hogyan olvassa? Hogyan olvassa ? Törjék maguk is egy kicsit a fejüket. Mindent én találjak ki?! Irodalmi csevegés. (Két ifjú, az irodalmi káváházban, ebéd előtt, fekete kávénál.) Az egyik. Ha ez még sokáig tart, borzasztó dologra vetemedem. Mert nekem pénz kell. A másik. Szerencsétlen! Te dolgozni akarsz ! Az egyik. Eltaláltad ! Egy darabot szeretnék írni. A Nemzeti színháznak. A másik. Őrültség! A mig nekiülsz, a mig elkészülsz vele, a mig ott előadják . ..
