Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1913-01-16 / 3. szám
Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre í korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉG L Y MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvizi-nt Í4 szám, ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. A nagybányai villamos telep üzeme és kibővítésének ismertetése. Január 15. Az utóbbi években a városok hasznos beruházások alkotásával a fejlődés terére léptek; ezen irányzattól Nagybánya városa sem maradhatott el és igv több oly müvet létesített, melyek csak a jövőben nyújthatnak előnyt. Ezen berendezések közé tartozik Nagybánya város elektromos müvének kibővítési szükséglete is, melyet az alábbi ismertetésünk alapján — bármely szomorú anyagi helyzettel küzd is a város — létesíteni feltétlenül szükséges. Mint ismeretes, Nagybánya szab. kir. város 1907-ben elhatározta, hogy a várost villamos világítással látja el. E célból a Ganz-féle villamossági részvénytársasággal érintkezésbe lépett és nyílt árlejtésen Felsőbánya várossal együtt 788,559 14 K összegért két darab a 205 HP szivógáz motorral kapcsolt elektromos generátorból és tartozékaiból álló központi telepet, a megfelelő villamos vezetéket és közvilágítási berendezést szerzett be, azaz létesített. Ezen villanytelepet a berendezéssel együtt a város a Ganz-cégnek, ki az egész építkezést végezte, 50 évre bérbe adta azon feltétellel, hogy a befektetési tőke amortisátióját fedezi, 50 évig a cég nem mondhat fel, mig a város a tizedik év leteltével felmondhat, s a város ezenfelül az esetleg elérendő évi nyereség 50%-ába részesül, de köteles az esetlegesen szükséges bővítés költségeit viselni. Az üzem 1909. február hó 27-én megindult és az 1910. év végén megtartott I. évi zárszámadás szerint ezen első üzletév 927355 K vesztességgel zárult, dacára annak, hogy a bevételi számlák közül a magán berendezések számlája 1897084 K nyereséget mutatott. Ezen eredményt úgy a város, mint az üzembérlő cég előre látván, még 1910 évben igyekezett oly fogyasztót szerezni, kinél energia fölöslegének legalább egy részét elhelyezheti. E fogyasztó megszerzése sikerült is és 1910. év augusztus folyamán a m. kir. bányaigazgatóság veresvizi bányaüzemével áramszolgáltatási szerződés köttetett maximálisan 100 HP energiára. Ezen áramszolgáltatást a városi elektromos mű 1911. év január 10-én megkezdette és a II-ik üzleti év 1911. dec 31-iki zárszámadása szerint, ezen Il-ik üzletév már 3753 88 K nyereséggel zárult. Dacára ezen eredménynek, melyben a magánberendezések számláján elért nyereség csak 4395 koronával szerepel, a város és cégvezetőség üzemének meg változtatását és bővítését célozta annál inkább, mert ezen kis eredmény mellett is géptelepe már tartalékerő nélkül állott. Bizonyítják ezt a következő terhelési adatok: Az 1910 évben termelt össz- energia- mennyiség 175,315 KW.-óra volt,, mely a telep 14.97%-nvi kihasználásánrp- feleít meg. ( A maximális terhelés 1910. é 26-án 107. KW = 162 HP volt, helést tehát egy 200 HP-s gép bírta. Ezzel szemben az 1911. évben, mikor a veresvizi bányaműnek is szolgáltattunk áramot, a termelt összenergia mennyiség 878,473 KW óra volt, mely a telep 37 2% nyi kihasználásának felel meg. A maximális terhelés 1911. év szept. 16-án 193 KW = 312 HP volt, ezt tehát egy gépünk már nem bírta és igy telepünk, mivel az évi átlagos maximális terhelés, mely 149 KW = 225 HP-t tett ki, tehát több mint egy gép teljesítő képessége, a telep tartalék nélkül maradt. Ebből kifolyólag telepünket az üzem- biztonság szempontjából legalább egy 200 HP-s gépegységgel már abban az esetben is bővíteni kellett volna, ha újabb fogyasztók nem jelentkeznek. Természetesen ez esetben is üzemünk rentabilitása csakis oly módon lett volna biztosítható, ha magasabb áramegység-árak- kal a fogyasztó közönséget terheljük meg, mert az elért kis haszon, kis üzemi zavar mellett, az üzemet nem biztosíthatta. Ezen okból, midőn a magyar királyi bányaigazgatóság a Ganz-céget egy a kincstár erőátviteli céljaira szolgáló, Felsőbányán felállítandó külön telep tervezetének beadására felszólította, a cég ugyan adott erre ajánlatot, de a kincstár előtt plauzibilissé tette, hogy ránézve sokkal előnyösebb, ha a külön telep felállításától eláll és energia szükségletének fedezésére a már meglévő Nagj’bánya és Felsőbánya városi elektromos müvével áramszolgáltatásra szerződést köt. A cég, mielőtt az áramszolgáltatási szerződést megkötötte volna, úgy Nagybánya, mint Felsőbánya városoknak felajánlotta, hogy a városi elektromos mű ezen újabb nagy áramfogyasztást fogadja el és a telep ezen újabb szükséglethez mérten kibőviltessék. A cég indokolván a fentiek alapján, hogy a bérleti szerződést Nagybánya városával úgy tudja rentábilisán kihasználni, ha ezen telep kibővítéssel a nagy energia szükséglet zavartalan szolgáltatását biztosítani is tudja. A város a kellő és alábbi indokolás alapján az áramszerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot, hogy telepének jövőjét biztosítsa, szintén elfogadta. Ezen tervezethez a nagyméltóságu m. kir. pénzügyminisztérium szintén hozzájárult s ennek alapján az áramszolgáltatási szerződés 1912 év julius hó 1-érT meg i^ lett kötve azzal a feltétellel, hogy a vr " ' dektromos mű, illetve a Ganz- cé^ iŐDonttől "'»ott effv év eJespéldánv ^mentes ~ Debreée^ alább a JLCI111 gíu ‘ Axjvy«-—-— _ veszi. A városi villamos telepnek ezen energia előállítására a meglevő berendezéshez legalább 2 drb a 400 HP, azaz összesen 800 HP teljesítményű gépegységre lett volna szüksége. Az előny a városra, valamint a cégre a következő eredménnyel lesz biztosítva: 1. A kincstár az 1,200,000 KW-óra után közepesen 8 fillér egységárat számítva minimum 96000 korona bevételt biztosit a telepnek. Az energia előállítási költsége, ha a tervbe vett Diesel motoros kibővítést vesszük tekintetbe, úgy KW óránként mint maximumot, 38 fillér véve alapul, évenként 45600 koronát tesz ki, mit levonva a minimális 96000 korona bevételből, az amortizatiós költség nélkül 50400 korona minimális bruttó jövedelmet biztosit. Hogy ezen előny eléressék, a városnak gondoskodnia kell telepének a megfelelő gépegységekkel való kibővítéséről, ugv azonban, hogy a kellő tartalék is biztosítva legyen. Miután az eddigi átlagos igenybevétel 225 HP terhelésnek felelt meg és a jövőben minimális 550 HP is biztosítandó, összesen 775 HP lóerőre kell a városi üzemet berendezni, de miután legalább V» tartalékról kell I gondoskodni, s jelenleg csak 400 HP áll i rendelkezésre, úgy a telepet, ha a jövőben kiszolgáltatandó energiát vesszük tekintetbe, legalább 800 HP-vel kellene bővíteni. Ezen bővítés költsége 372,000 K volna, amelyből az 5-65% amortizátiós költséget a fenti eredményből levonva, 29482 K tiszta nyereséget eredményezne. De tekintve, hogy a bérletet a cég tartja fenn és ő amortizálja az egész összeget és az üzem zavartalan menetét és folytonosságát biztosítania kell, a város részéről szerződéses viszonyának nem 10, hanem 25 évre való kiterjesztését kéri, s ezzel szemben, tekintve, hogy az energia szolgáltatás a legalacsonyabb mennyiségben vétetett fel, a tiszta nyereségben való 50% os részesedésen felül még a városi közvilágításnak ingyen való ellátását vállalja magára, mely a város által különben fizetendő 9500 koronának felel meg. Az igy befektetett elvek alapján a
