Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1913-04-10 / 15. szám
2 1913. április 10 NAGYBÁNYA rére vezetne, ez pedig ennek a lapnak nem kenyere. Annyi bizonyos, hogy sokkal, de sokkal jelentéktelenebb dolgokkal a tudomány is, meg a közvélemény is sokkal többet foglalkozik, mint ezzel a legaktuálisabb kérdéssel, nem értve a vele való foglalkozás alatt a siránkozásokat és a káromkodásokat, hanem komoly kutatást és a komoly érdeklődést. Hiszen van egy czikk olykor olykor a lapokban erről is, de iksz vagy ipszilon szinészről vagy színésznői domborításról minden nap van, sőt naponta hétszer, ahányszor a reggeli, délelőtti, déli, pik- ’ kólói, uzsonnái, vacsorái és rendkívüli újságok megjelennek. Ellenben arról, hogy a föld, mondjuk például a magyar föld "háromszor annyi embert el tudna nagyszerűen tartani és még kivitelre is több maradna mindenből, mint amennyit ezidőszerint kiviszünk, hogy ez miképpen volna megcsinálható, milyen föltételeknek kellene megvalósul- niok a társadalomban, a gazdaságban és az ország politikájában: ez unalmas téma a magyar közönségnek és a magyar újságoknak, amelyről elég, ha minden félesztendőben jön egy kis czikk vagy legjobb ha egyáltalában nem is jön. Aki pedig jó újság akar lenni, ebből ád mentői többet. É. A tábori sebészet. — Irta; Egy, a balkáni háborúban részt vett orvos. — Amint az országokat háborús veszedelem fenyegeti, rögtön aktuálissá válik az érdekelt nemzetek erőviszonyairól, hadifölszereléseiről való kérdés. A háború kitörése után pedig bárminő érdekesek is a harczhelyzetek, a szorosan vett katonai szempontok, elsősorban érdeklődésünk mégis csak sebesültjeink felé fordul, a kikről a legmesszebbmenő pénzbeli áldozatokkal sem tudunk eléggé gondoskodni. Az állam ; minden egyes polgárának legszentebb köteles- | sége tehát, hogy legjobb tehetségéhez képest mindent elkövessen, ami a katonáinak, a szabadság és honszeretet mártírjainak a szenvedését [ enyhítheti. Kétségtelen, hogy a sebészet, - mint általában az orvosi tudomány — ma már magas fejlődési fokon áll. Önkénytelenül fölvetődik a kérdés azonban, hogy a békés viszonyok között kifejlődött sebészet vájjon megállja-e helyét a háborúnak sokszor borzalmas helyzeteiben; a mikor a sebész nemcsak ügyes segédeit és betegápolóit, a veszélyes operációkhoz szükséges nyugalmat és kényelmet nélkülözi, hanem a modern felszereléssel ellátott mütőtermét is a halottakkal és sebesültekkel fedett csatatér helyettesíti ? Az orvosi hadijátékokon készítik elő nehéz feladatukra a katonaorvosi tisztikart. A tábori sebészet az a tudomány, amelyik az orvosokat arra képesíti, hogy a katonának a harczmezőn szükséges orvosi segélyt nyújthassák. A modern lőfegyverek összeállításának és haíóképességének ismerete az első föltétel valamely sérülés fölismeréséhez és czélíudalos kezeléséhez. Valahányszor uj fegyvert, vagy uj lövedéket találnak ki, mindannyiszor föladata a tábori sebészetnek, hogy megállapítsa ezeknek az emberi testre gyakorolt hatását. Ez kísérleti utón történik, kitömött bábukra, fára, bádog- vaslemezre, kőíéglafalra, üveglemezre, vízzel telt marhahólyagra eszközölt lövésekkel. Természetesen megbízhatóbb következtetésekre jutunk, ha állati testre, vagy állati hullára lövünk, ép igy hűen tanulmányozhatjuk a lövedék hatását, illetve a lőtt sebet sokszor baleseteknél, vagy öngyilkosság eseién. A gyalogsági fegyver lövedékének nyilasa a bőrön mogyoró nagyságnál ritkán nagyobb. Az izomzaiot érő lövés csatornája szintén nagyon keskeny és az izomzaínak csak kisebb sérülését okozza. Érheti a lövés a véredényeket is és épenséggel nem állhat meg az a régebbi föltevés, hogy azok a lövedék elől kitérnek. A kisebb bőr- és izomsebesülés eseteiben a vérzés inkább belső, mint külső. A csontok a lövés pontján durván törnek. Minél közelebb esik a lövés a csuklóhoz, annál kevésbbé töri a lö vedék a csontot szilánkosan, hanem legtöbbször átlyukasztja. A csuklóra eső lövés legtöbbször kisebb sebesüléssel járvlgy megtörténik akárhányszor, hogy egy katona térdcsuklóján kapott lő- sebével a kötözőhelyéig lovagol. A koponya s homlok lősebe sem mindig halálos és főleg akkor nem, ha a lövés távolról történt. A tüdő lősebe gyakran begyógyul, sőt különösen kedvező viszonyok közöli a szív lősebe sem halálos. A legkomolyabb sebesülést a hasat érő lövedék okozza, akár azért, mert a lép, máj és vese sérülése esetén belső elvérzés következhe- tik be, akár, mert ezen sérülésnek gyakori folyománya a hashártyagyuladás. Veszedelmesebb sérüléseket ejtenek a testen a tüzérségi lövedékek, ami a szabálytalan alakú vasdarabok és a robbanás folytán deformált lövedékek természetéből folyik. A lősebeknek kezelése jelentékenyen egyszerűbb, mint azelőtt volt. Főelv megakadályozni a sebnek fertőzését, bemocskodását, ami a mostani kisebb lősebekuél könnyebben történik, mint azelőtt. E czélra szolgái a sebkötöző csomag, amely minden katona zubbonya zsebében kéznél van. Miután pedig minden ember már békében ki van oktatva ennek használatára, ennélfogva sok könnyen sebesült az első kötést a sebesülés után mindjárt maga teheti sebére. Egyébként a sebesültvivők és az első vonalba beosztott orvosok kötelessége, hogy az első kötést ott a helyben a sebesültre tegyék. Nagyon sok sebesült meggyógyul mindjárt erre az első lépésre. Azonban nem minden iőseb gyógyul simán és főleg gyakran lépnek fel komplikációk a tüzérségi lövedék lősebe nyomán. Ilyen esetekben az orvosnak legtöbbször operációval kell elejét venni a komolyabb következményeknek. A lőseb okozta fájdalom eleinte legtöbbször csekély. Sok sebesült egyáltalán nem érzi, hogy megsebesült és csak akkor lesz erre figyelmes, mikor már a vérét látja. Annál inkább megtörténik ez, minél hevesebb az ütközet és minél izgulékonyabb, idegesebb az illető katona. A győző rendszerint kevésbbé érzi a sebesülése okozta fájdalmat, mint a legyőzött. Minden sebesült első óhaja egy pohár viz. Ez a szomjúság érzete a vérvesztésnek és a csata izgalmainak a következménye. Ezért a kötöző helyen az ivóvíz lehetőleg kéznél van. Az egyes egészségügyi alakulásoknak tehát szállítható víztartókról mindig gondoskodniok kell. Az orvosoknok és az egészségügyi katonáknak fontos feladata, hogy a megsebesült testrész mindig mozdulatlan helyzetben, nyugalmi állapotban legyen, lehetőleg a kezelés alatt is. E tekintetben nagy segítségére szolgálnak a modern lábsinek, gipsz és egyéb czélszerü fölszerelések. Az egészségügyi szolgálatnak egyik fontos feladata az is, miképp gondoskodjék arról, hogy a sebesültek mielőbb valaminő óvófödél alá kerüljenek. A sátorlapokból, melyeket a legénység magával hord, már az első vonalban megfelelő sátrakat lehet rögtönözni a sebesültek számára. Természetesen jobban megfelel a czélnak egy rögtönzönzött félszer. Egyébként jó szolgálatot tesznek nálunk az e czélra berendezett mozgó- ápoldák és a szükséghez képest különböző nagyságra épített kórházi barakkok. Nem kevésbbé fontos kötelessége az egészségügyi intézeteknek, csak néha-néha fizetni kell neki. A bank nem vár, megharagszik és bunkósbottal támad az emberre. Csak bizd ránk, öcskÖ3, tudjuk mi, hogyan kell váltóval manipulálni, így aztán semmi akadálya nem volt annak, hogy Horeczky Gyula, a buji pap összeeskesse a szerelmeseket. A nagy Gaál Verőn olyan közömbösen lépett az oltár elé, mintha nem sokat törődne az egész ceremóniával. Horeczky meg is intette: — Leányom a szived keresd ... A mire olyan furcsán mosolygott Verona, hogy Beszterczeynek a hideg futott a hátán keresztül. Csak akkor borult lángba a Verona arcza, amikor a templomból kijövet megpillantotta az unokatestvérét, Gaál János drt. a ki ügyvéd volt Ujhelyben. Az ügyvéd odafurakodott a gratulálok tömegén át a leányhoz. Kezet csókolt neki. — Én is eljöttem, hogy szerencsét kívánjak neked, Verőn. Verona lehunyta a szemét. Hosszú szempillái alól sajátságosán nézett az ügyvéd arcába: — Ördendek, hogy eszedbe jutottam — szólt és erősen a Beszterczey karjába kapaszkodott. A kis ember sötét arczczal nézte a csizmája orrát. Az orgonavirágszinü attila megfeszült rajta és a kardja tokját a lábszárához ütögette. Az ügyvéd elvegyült a lakodalmasok közé. — Nem is tudtam, hogy ez az ur unoka- testvére, Verőn — mormogta és különösen mozgott kifent bajusza. — Nekem nagy atyafiságom van — felelt Verőn. Gaál Mátyás a házaspár közé dugta fehér szakállát. — Nagy b>zony. Azon csodálkozom egész nap, hogy az egri püspök elmaradt, pedig csaknem nagybátja Veronának. Csaknem, mondom, nagybárja ... Ennek a lakodalomnak is vége lett egyszer, amint mindenféle lakodalomnak vége szokott lenni. Beszterczey hétköznapi ruhával cserélte fel a diszmagyart, a Gaálok elszéledtek jobbra-balra, az öreg Mátyás már a lakzin alkudott a hátaslovára Kozsniczki Mihállyal és a hires geszterédi banda tagjai újra sármunkások lettek, mint azelőtt voltak. A kiivott üres hordókat beguritották a színbe és Zathureczky rendes szokás szerint káromkodott a megyei kaszinóban; — Megmérgezett a gazember. Még most is kábult a fejem attól a bortól. Persze persze, a legjobb bor is megárt, ha nagyon isszák ; Zathureczky pedig mindig nagyon itta. De az igazi komédia mégis csak a lakodalom után kezdődött. Beszterczey Pál szőrén- szálán eltűnt odahazulról. Mintha csak a föld nyelte volna el, nyoma veszett. Kiment a szőlőjébe, a présházban aludt, mint a nyomok mutatják ; vele volt dupla puskája, vadásstarisznyája. Később még a kését is megtalálták a tiszai nádasok felé vezető utón; még későbben pedig egy véres zsebkendőt találtak, a melyről azt lehetett hinni, hogy a Beszterczey Pálé volt. Egyéb nyomokra nem akadtak. — Kutya mája! — kiáltotta Kosniczky a nyugalmazott őrnagy. — Ezt a szegény fiút csakugyan megbolonditotia házasság. Csikfogó pákászok láttak egy Baszterczeyhez hasonló férfiút csónakon átkelni a Tiszán; puskája ívolt és vadásztarisznyája: de ugyan hány A BIKSZÁDI Kapható mindenhol! Árjegyzéket kívánatra küld a Bikszádi gyógyfürdő igazgatósága. természetes ásványvíz gyógyhatása hurutos bántalmaknál páratlan. A legutóbbi termésű savanyú uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol!
