Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1912-08-22 / 34. szám
I Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉG L Y MIHÁLY. I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hid-utcza 13. szám, ahová lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében Is. Mozgalmas napok. — Bányászkongresszus. — — Nőegyleti jubileum. — Augusztus 21. Ismét szerfölött mozgalmas napok virradnak városunkra. Augusztus 25-én njúlik meg városunkban egy gyönyörű, nagyszabású kiállítással kapcsolatom az országos bányászati és kohászati egyesület kongresszusa gróf Teleki Géza v. b. t. t. elnöklete alatt; ugyanakkor tartja a nagybányai nőegyesület felállásának ötven éves jubileumát. Mindkét ünnepélyre már hetek óta lázasan folynak az előkészületek s az előjelekből Ítélve, nincs kétség benne, hogy mindkét ünnepély a legfényesebben fog sikerülni s e mozgalmas napok ez ősi bányaváros ünnepnapjai lesznek. A nagybányai jótékony nőegyesület a humanizmus terén szerzett nagy érdemei mindnyájunk előtt ismeretesek. A lezajlott félszázad alatt, azóta, hogy a m. kir. Helytartótanács 1862 junius 2Ő án alapszabályait jóváhagyta, állandóan s egyre fokozódó buzgalommal a köz szolgálatában áll. E nagy idő alatt mily sok nyomort enyhített, mennyi könnyet tör- lött le, hány elhagyatott özvegynek nyújtott enyhetadó vigasztalást, megélhetést nyújtó keresetet, hány magára maradt gyermeket mentett meg az életnek, ki tudná azt elősorolni? Félszázados működésével méltóvá vált a mi rokonszenves szeretetünkre, tiszteletünkre, minden támogatásunkra s arra, hogy az egyesület ünnepnapjait a város közönsége a maga ünnepnapjainak is tekintse. A félszázados évfordulón a legteljesebb elismeréssel hajijuk meg lobogónkat a nagyérdemű egyesület működése előtt. Az országos bányászati és kohászati egyesület kongresszusa országos jelentőségű kulturális esemény, mely messze túllépi a lokális kereteket. Fényes bizonyítéka ennek, hogy képviselve lesz azon a magas pénzügyi kormány is s az ország- i nak minden jelenlós bányavidéke. Azon nagyszabású kiállítás révén pedig, melyet a liget területén a kongresszussal kapcsolatosan rendeznek, városunkba érkeznek a nagy iparvállalatok, a gyárak igazgatói, képviselői is. Illusztris vendégeink ezideig is igen tekintélyes számban jelentették be ideérkezésüket. A pénzügyi kormány képviseletében Madarassy Gábor államtitkár érkezik városunkba; bejelentették továbbá részvételüket: Málly Sándor, Probsztner Alfréd, Tarbaky István, Harácsek László, Reitzner Miksa miniszteri tanácsosok. Bárdosy Antal, Grillusz Emil, Remenyik Lajos, Kachelmann Farkas főbányatanácsosok, Topscher Samu főfémjelző hivatali főnök, Münnich Kálmán orszgy. képviselő, Sziklay Alfonz, Wiessner Adolf bányaigazgatók, Gyiirky Ödön a rimamurányi vasgyár igazgatója s az előkelő vendégeknek egész hosz- szu sora. A bányászkongresszus alkalmával Szatmárról is, a vármegyei gazdasági egylet köréből is mintegy ezren fognak városunkba érkezni, hogy viszonozzák azt a szívességet, melyet a gazdasági kiállítás rendezésekor a nagybányai bányaigazgatóság részéről tapasztaltak. A debreczeni vasutas szövetségnek pedig j mintegy kétszázötven tagja érkezik városunkba, részint a festőkiállitás, részint pedig a bányászkiállitás megtekintésére. S ha még kiemeljük azt, hogy a kiállítás megnyitása napján a városunkba rendezendő Prodam repülések a vármegye minden részéből igen nagy közönséget csábítanak ide, teljes képet nyerhetünk a ránk köszöntő ünnepnapok nagy méreteiről s óriási idegen forgalmáról. Az ünnepély részleteiről, melyeknek programmjában némi változások történtek, a következőkben számolunk be: Augusztus 24 én, szombaton délután 5 órakor érkező vendégek ünnepélyes fogadása a vasúti állomásnál s azután elszállásolás. A fogadásra kivonul a bányászzenekar is. Este 7 órakor az igazgatótanács ülése a bányaigazgatóság tanácstermében. Este 8 órakor ismerkedési estély az István szállóban Augusztus 25-én, vasárnap délelőtt 9 órakor választmányi ülés a Kaszinó-egyesület helyiségeiben. 10 órakor közgyűlés ugyanott gróf Teleki Géza v. b. t t. elnöklete alatt 12 órakor gróf Teleki Géza v. b. t t. elnök a ligetben megnyitja a bányászati és kohászati kiállítást. Déli '/4 3 órakor ebéd az István-szállóban, adja a kerületi bányaegylet. Délután4órakorProdam fölszállásai; azután a képkiállitás s a bányászkiállitás megtekintése. Este 8 órakor bányászzene mellett a Szó- chényi-ligetben vacsora a la carte. Augusztus 26-án, hétfőn délelőtt 9 órától a Kaszinóban előadások tartása. Déli 12 órakor a nőegylet jubiíáris közgyűlése. Déli 2 órakor ebéd a Széchényi-ligetben, adja a város. Délután V, 5 órakor kirándulás Borpatakba, Pokol Elek aranybányászatának megtekintésére. Este 8 V2 órakor a nőegylet diszhangA „Nagybánya“ tárczája, A lepecsételt levél. — Irta: Maurice Blanc. — Feleségének halála után, a huszőnölödik nap estéjén, Guillaume végre elég biztosnak érezte magát arra, hogy bemenjen annak szobájába, akit oly mélységesen szeretett és aki őt annyira boldoggá tette. Mindenekelőtt a múltnak illatát kivánta, ezért elolvasta azokat a leveleket, amelyeket ő maga irt az asszonyoknak, olyankor, amikor a kegyetlen élet elválasztotta őket egymástól. Jacqueline egy gyöngyházzal kirakott ébenfa szekrénykében őrizte meg a leveleit, amelyeknek kulcsát mindig magánál tartotta. Amikor felnyitotta a szekrénykét, megpillantotta benne a leveleit, szépen elrendezve, különböző apró csomagokba rakva, elütő szinü szallagokkal átkötve. Mindegyik csomagon felirás: Guillaume Algériában ... A nagy gyakorlatok .... stb. E levelek alatt egy füzet volt, amelyet Guillaume ismert. Naplóféle feljegyzések, amelyekben Jacqueline a közős élményeket, örőmököt és szomorúságokat irta le. Amikor Guillaume felemelte a füzetet, egy kis darab bársonyt, amely a szekrénykébe volt ragasztva, eltolt a helyéről. Teljesen fölemelte a szövetet és meglepetésére alatta egy sárga szinü csukott levelet talált, öt piros pecséttel leragasztva, amely látszólag irományokat tartalmazott. A borítékon felismerte feleségének kézírását: Halálom után Henriette Decire barátnőmnek átadandó. Guillaume egy pillanatig sem habozott, ö, aki felesége életében ennek egyetlen levelét sem bontotla fal soha, hevesen feltépte e borítékot, egy őt leigázó kényszer hatása következtében . . . Egy csomó levelet vett ki a borítékból. Egy féi fi levelei voltak. Remegő kezekkel vett fel egyet közülük és elkezdett olvasni: »Imádottam ! . . .« Megfordította a papirt és elolvasta az aláírást: Raphael. Rögtön megértett mindent. A betegség alatt lévő időben Donneval Raphael volt a ház barátja. Guillaume többször ott találta őt a felesé- ségénél és úgy érezte néha, hogy váratlan meg jelenése birtelenül elhallgattatta a feleségét és Donnevalt. A falióra tizenegyet ütött. Guillaume felállt, elhagyta a szobái, kalapot és felöltőt vett magára és elment hazulról. Autotaxiba szállt és a Reu des Capucinsban levő klubba haj‘ato*t. Felment a lépcsőkön Több teremben bridgeasztalok voltak felállítva. Egy nagyobb terem hátterében baccarat já'ék folyt és Raphael Donneval volt a bankár. Guillaume néhány aranyat dobott az asztalra és néhány perez múlva, minden látható ok nélkül oly erős sértéssel illette Donnevalt, hogy a körül- áilók megdöbbentek. Sértő és sértett fél kicserélték a névjegyeiket és megnevezték a segédeket. Guillaume hazament. A kandallót Jacqueline két arcképe díszített e. Tüzbe vetette őket. Azután a szalonban leemelte feleségének portréját a falról, a vásznát darabokra vagdalta és a lángokba vetette a rongyokat. Azután békésen elaludt és amikor másnap reggel felébredt, egészen nyugodt volt. ügy érezte, hogy a halottat ő ölte meg, megölte a szivében, és borzalmas árulásának emlékét végleg megsemmisítette. Erre csak egyetlen élő lény emlékeztetheti még: Raphael Conne- val. Ennek meg kell halnia és vele megszűnik a múlt. Tizenegy órakor megjelentek a segédek. Délután négy órakor volt a párbaj. Amikor Guil- lame szemben állt az ellenfelével, gyűlölet és düh töltötte el. E percben szenvedett legjobban és érezte, hogy az élete tűrhetetlen, amig ez az ember életben van. Kétszer vad dühvei rontott az ellenfelének. El kellett egymástól választani őket. Harmadszor is rávetette magát Raphaelre és átfúrta őt kardjával. Donneval földre bukott. Meghalt. Miután elbúcsúzott segédeitől Guillaume, lassan végigsétált a bois utjain. A feje nehéz volt és a gondolatai zavartak. Szenvedett. Megbosszulta magát! Ebédre hazament. Az inasa jelentette, hogy