Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1912-11-21 / 47. szám

1912. november 21. NAGYBÁNYA 3 magyar haza mindig számíthat, ő a maga részéről boldog, ha egy magyar iparossal foghat kezet. A szolgabirói hivatalt Damokos Ferencz főszolgabíró vezette, ki igen szép beszédben kérte a püspök támogatását azon munkához, melyet itt e nyelvhatáron folytatnak. A főpász­tor igen szívélyes szavakban válaszolt a kije­lentette, hogy e magasztos munkában reája mindig számíthatnak. A polgári leányiskolák s az állami iskolák, óvódák tantestületét Stoll Béla iskolaszéki gond­nok vezette, gyönyörű hasonlattal mutatva rá arra, hogy a szószék és a katedra munkája tulajdonképen egy. Geduly püspök készséggel elismerte ezt s szives szavakban adott kifejezési annak, hogy reá a népoktatásügy mindig a legteljesebb mér­tékben számíthat. A nőegyesület szónoka Waigandt Anna alelnök volt, ki igen szép beszédben tolmácsolta a nőegyesület üdvözletét. A főpásztor az üdvöz­letre rendkívül szívélyes szavakban válaszolt. A m. kir. posta tisztikarát Stella Sándor főnök vezette ; a Teleki-Társaságot Révai Károly elnök, ki mint a nyíregyházai Bessenyei-Kör elnökét is üdvözölte a püspököt, Felsőbánya deputácziójának karkas Jenő polgármester volt a szónoka. A főpásztort nagyon meglepte, hogy a szomszéd Felsőbánya város is megjelent a küldöttségek soiában s azért hálás szívvel mon­dott köszönetét. A város tanácsát dr. Makray Mihály pol­gármester vezette s a püspök köszönetét fejezte ki a magisztrátusnak azon támogatásért, mely­ben az ev. egyházat mindig részesítette. Utolsónak az ev. egyház tisztelgett. Révész beszédére a főpásztor nagy megindultsággal szól azon ritka áldozatkészségről, mellyel a hívek az uj templomot létre hozták. Jól tudja, hogy ebben oroszlán része van Révész lelkésztársá­nak. De a hívek sem késnek elismerésükkel. Bejelenti Révésznek, hogy nevére egy alapít­ványt adtak össze, mely alapítvány rendelteté­sének meghatározását reá bízzák. Ez a legszebb elismerés, melyet a hívek papjukkal szemben tanúsíthatnak. Midőn megköszöni az egyház üdvözlését, kijelenti, hogy őreá a nagybányai egyház mindig számíthat. Végül Moldován László takarékpénztári igazgató tisztelgett a lőpásztornál a Szendy-család nevében. Ezzel a küldöttségek tisztelgése vé­get ért. A közebéd. Déli két órakor Geduly Henrik püspök s a körünkbe érkezett vendégek tiszteletére köz­ebéd volt az István-szálló nagytermében. Az ebéden mintegy nyolczvanan vettek részt vá­rosunk előkelő társadalmából. Az első felköszöntőt Stoll Béla mondotta, ki a város nevében üdvözölte Geduly püspö­köt, ki nagy elfoglaltsága közben is időt sza­kított magának arra, hogy eljöjjön a mi öröm­ünnepünkre. Materny Lajos főesperes a nagybányai luth. egyházai s annak kitűnő lelkészét: Révész Jánost éltette. Fülöp András Materny főesperest kö­szöntötte. Rrebdn Sándor g. kath. h. plébános a fő­pásztor testvéries érzületét aposztrofálva, a fe­lekezeti békére ürítette poharát. Soltész Elemér Geduly püspököt, Bortnyik alesperes Révész János lelkészt éltette; Révész János a várost köszöntötte s megköszönte azt a támogatást, melyben a város az ev. egyházai mindig részesítette. Duszik lelkész Tatorján István műépítészt éltette, ki az uj templom épí­tésével valóban derekas, művészies munkát végzett. Duszik második felköszöntőjében a nagy­bányai ev. egyházat, mint anyaegyházat éltette, amelyből a szatmári egyház kivált. Szellemes beszédben mutatott rá arra, hogy ő tulajdon­képen veje a nagybányai egyháznak. A kőzebéd, melyen még több toaszt hang­zott el, a legpompásabb hangulatban a késő délutáni órákban ért véget. A hangverseny. Rég hallottunk oly magas színvonalú hang­versenyt, mint amilyent ez estére hozott össze a rendezőség ügyessége és fáradhatatlan buz­galma. El lehet mondani e hangversenyről, hogy az utolsó évtizedben ily fényes, még a legké­nyesebb igényeket is minden tekintetben ki­elégítő műsort soha sem hallottuuk. Nagyon sokszor kétségben voltunk, vájjon műkedvelő e az előadó, vagy professzionátus művész ? Hátha még Németh Gyula is lejöhetett volna. Azonban legyőzhetetlen akadályok tartották vissza, Car- menben kellett ez este Budapesten énekelnie s a Népopera nem nélkülözhette. A hangverseny előtt Neubauer Miczi mon­dotta el nagy grácziával Révész Jánosnak ez alkalomra irt pompás prologját. A végtelen ked­vességgel előadott bevezető zajos tapsot váltott ki a nézőközönségből. Első számul Romola László dr. adta elő hegedűn Zsembery Ilona zongorakisérete mel­lett Mendelssohn E moll Concerfjét A gyönyörű darab minden szépségét nemcsak átértette, ha­nem nagy hatással érvényre is tudta juttatni. Virtuóz technikája győzelmesen uralkodott min­den nehézségen s oly tökéleteset produkált, mely minden tekintetben méltó hírnevéhez. A zajos tapsra Händel Ariosóját játszotta. Ebben láttuk azután az előadó igazi nagy tudását. Zsembery Ilona zongorakisérete méltó társa volt a hegedűszólónak. Majd Gretzmacher Gyula bányamérnök lé­pett a dobogóra, kit már többször volt alkal­munk nem közönséges előadói tehetségéért bá­mulni. Ez este A ezilinder ez. mouolog pompás előadásával szórakoztatta a közönséget. Dr. Lakatos Mihályné ült ezután a zongo­rához, kit már megjelenésekor zajos tapssal üd­vözöllek. Chopin, Balladáját (G molj s ráadá­sul Rubinstein Polkáját (Es dur) játszotta. Mit írjunk játékáról újat. véleményünk szerint ő már felüláll a kritikai értékelés határán. Érdekessége és különös vonzóereje volt a hangversenynek dr. Kaczvinczky Emil szerep­lése. Csellón adott elő dr. Lakatos Mihályné zongorakisérete mellett apróbb darabokat.. Oui, Cantabile; Bizet, Adagietto. (az Arlesi leány ez. operából) és Van Goens Scherzo szerepeltek műsorán s amelyeket a szűnni nem akaró tapsra Dvorak Humoreszkjével toldott meg. A művészi felfogás és átértés tökéletessége, a virtuóz tech­nika szemkápráztató befejezettsége lepett meg mindenkit előadásában. Dr. Lakatos Mihályné zongorakisérete természetesen mindenben mes- terileg simult a szólóhoz. Legjobban mutatja az egész hangverseny nem mindennapi voltát az a körülmény, hogy a közönségen nem látszott a fáradság, a türei metlenség. Elhallgatták volna akár reggelig az előadásokat, annyira megnyerte tetszésüket. S azt hisszük, ez talán a legnagyobb dicséret és elismerés magukra a hangversenyzőkre. Igen érdekes és eddig még nem látott do­log volt a bibliai élőképek bemutatása. Három remek képet láttunk s nem győztünk eltelni bámulásával. A pompás beállítás, a festői ruhá­zat és a tündöklő megvilágítás tette őket igen vonzóvá. Összeállításukon és sczenirozásukon Réti István festőművész, Huszthy Mátyás fény­képész és Fülöp Andor gondnok fáradoztak. Az első élőkép szoborcsoporlozatot ábrázolt e címmel: Engedjétek hozzám a kisdedeket. A pittoreszk látványt nyújtó képben szei’epeltek : Huszty Mátyás, Altnéder Klárika, Bozán Sándor, Fischer Edith, Bayer Jánoska és Jenő, Szegessy Gabi és Guszti, Reguly Zoli, Platthy Laci, Brannich Aranka, Révész Ili és Violka, Révai Erzsiké, Pásztor Bandi, Kunay Baba, Huszty Malvinka, Homola Gabi, Kuclsár Lajosné, Ne- metz Jánosné, Fülöp Andrásné, Holley Maca és Pásztor Lujzika. A második szentképet ábrázolt keretben, cime: A szegényasszony két fillérje, Szerepeltek benne Nemetz Jánosné, Révész Ili és Pásztor Bandi. Végtelen kedves és intim volt, különösen a lilás megvilágításban. Csak az aranyos Bandi gyerek nyugtalankodott, már szinte féltünk, hogy kiesik a keretből. A harmadik márványrelifet mutatott be, résztvettek benne Almer Annuska és Mariska, két Magyarországunk van. Az egyik a lapos földszinten fekszik és Brucktól Pradeálig terjed. Ez a hétköznapi Magyarország, amelyet politikus Magyarországnak is nevezhetünk. Itt keveset süt a nap és csípős szél jár a tarlók fölött, az em­berek pedig vagy verekszenek, vagy pedig sopán­kodnak. — És a másik? — Egy emelettel a lapos Magyarország feje fölött van. A költészet Magyarországa. Egész­ben véve képmása az alsónak, de színesebb, melegebb és érdekesebb, mintha aranytükörben fogta volna fel a hétköznapok képét, azonkívül reálisabb is — igen! — és magyarabb. Ha ne adj’ Isten valami történelmi árvíz ellepné és elnyelné az egész lapályt, az irodalmi Magyar- ország akkor is ott maradna lebegve a hullá­mok fölött és tovább folytatná a maga magá­nyos bárkaéletét, amig horgonyt nem vethet me­gint valami Ararát hegyen. — És ön azt hiszi — — Én azt hiszem, hogy a politikusok nem tudtak mit kezdeni odalenn az ő tejjel-mézzel folyó valóságukkal, bár az irodalom ugyancsak törte előttük az ugart. A költők pedig, mintha nem nagyon bíznának a politizáló Magyarország­ban, mindent, amit értékesnek és érdekesnek táláltak odalenn, föihurcoltak a biztos magas­ságba. Lenn züllenek az urak és Amerikába kíván­kozik a paraszt, fenn tovább virulnak a magyar nábob-dinasztiák és nótázva kaszálják a csilla­gos rétet a jó palócok. Lenn megfakultak a fér­fiak és keserűk leltek a nők: fenn azonban még megtalálhatja Jókai fényes leventéit és édes asszonyait. Mert ami odalenn elveszett a borús hétköznapokon, az odafenn mind megkerül me­gint egy verőfényes vasárnapon. Hiába parczel- lázzák a Hortobágyot, a puszta romantikája ott ragyog Petőfi verseiben. És hiába került csákány alá a régi Pest-Buda, ha ön honvágyat érez az öreg­apja szülőháza után, megtalálja a könyveinkben. Amit azok odalenn elpolitizáltak és elherdáltak, azt fönt szeretettel megóvták. Még az önnálló magyar hadsereg is táborozik a könyves pol­cokon : törökverő daliák, bus kurucok, mai aszfalt­huszárok. És ha a modern magyar ember meg akarja ismerni önmagát, nem tükörbe, hanem könyvbe kell néznie. — Láthatja, Mr. Dávidházy, hogy az igazi Magyarország ma nem Bruck és Predeál között, hanem a könyvesházakban keresendő. És ennek a Magyarországnak egyik pompás és gazdag kis vármegyéje az Almanach uj kötete. Huszonöt iró huszonöt elbeszélése. Szándé­kosan nem közöltünk ezúttal uj novellákat, ha­nem szerető gonddal összeválogattuk az irodalmi termésből azokat a- gyümölcsöket, amelye­ket az iró gazdagsága és eredetisége szem­pontjából a legjellemzőbbeknek tartunk. Világ­szerte nincs ma elbeszélő irodalom, amely ilyen kérkedést megengedhetne magának. Mikszáth Almanachja ma Napoleon előszobája, ahol feje­delmek ülnek a lócán. Szabad igy dicsekednünk, Mr. Dávidházy, hiszen a szerkesztőségnek nincs ebben semmi része, ez az irók érdeme és a ma­gyar irodalom dicsősége. Herczeg Ferencz. / A TT lr r^\ f----7 A T természetes gyógyásvány­Ij I V f I ^ 8 viz vegyi alkatrészeinél / \ I 1^^ f / \ I 18 fogva a legjelesebb gyógy- JLJL. LJ1I JL 1^/1^ hatása felülmúlja a hason Kapható mindenhol! HvSrfkttid a Bikszádi gyógyfürdő igazgatósága. Kapható mindenhol!

Next

/
Oldalképek
Tartalom