Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1912-11-21 / 47. szám
IXI. ÓTrfol37-am.. 1SJ.2. november ixó 21. 'iT-d.ilc szám, Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGL Y MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hid-utcza 13. ahová lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében Is. Templomavatás. — Geduly püspök Nagybányán. — November 20. Városunk az utolsó évtizedben rohamosan tört előre minden téren. A sok impozáns köz- és magán épitkezés között két gyönyörű uj templommal is gazdagodott. A régi rozoga templom helyébe uj templomot építettek a g. kath. hivek; most pedig az evangélikusok emeltek uj díszes hajlékot az Úr dicsőségére. A felsőbányai-utcai régi, egyszerű templom- épület a múlt év tavaszán egyszerre csak eltűnt a föld színéről s helyébe szinte észrevétlenül emelkedett a jelenlegi gyönyörű épület, mely székelyes magj^ar stílusával impozánsan illeszkedik bele e sugár utcába. A lerombolt kicsiny templom-épület, mely roskadozóban volt s magasztos czéljait már alig szolgálhatta, nagy idők harczaiból, százados viharokból hajtott ki s épen egy századig állott fönt, hogy sok-sok megpróbáltatás után békés, csöndes hajléka legyen az ev. egyháznak. A nagybányai ev. egyház 1547-ben alakult, amikor Kopácsy István, a sárospataki és erdélyi nagy reformátor Veres Mihály plébánost tizenegy káplánjával áttéritette. Első lelkésze Szentgyörgyi Péter Deák lelkész volt, akit 1554-ben Heltai Gáspár kolozsvári tudós iró és prédikátor egy külön könyvben dicsért meg a nagybányai luth. egyház eredményes vezetéséért. Az első erdélyi zsinaton, 1545 ben Kopácsy István elnökölt s az ág. hitvallást ugyanő irta alá elsőnek, kétségen felül áll tehát, hogy a nagybányai refor- máczió legelőször lutheri volt. A két protestáns egyház 1567-ben külön is megalakult városunkban. A reformátusok a Szent István templomot használták, melyből ma már csupán a restaurált torony áll fönt; mig az evangélikusok a mai két tornyu róm. kath. templom helyén állott Szent Márton templom romjaiból építettek maguknak uj templomot. Száztíz év vallási tekintetből nyugodtan zajlott el városunk fölött, hiszen városunk lakosai mindnyájan a protestáns felekezethez tartoztak; de az ellenreformáczió, mely II. Ferdinánd alatt 1634-ben kezdődött, elkeseredett harezokat idézett föl, mely az evangélikusokat is megfosztá templomuktól. Károlyi László királyi biztos J 687- ben fegyveresen foglalta el az evangélikusoktól a Szent Márton templomot, mire 1693-ban, a városon kívül, a jelenlegi városi kórház helyén egy egyszerű fatemplomot építettek Apaffy fejedelem segítségével. II. Rákóczi Ferencz 1706-ban visszaadta a lutheránusoknak a Szent Márton templomot s ekkor két templomuk is volt: egy a városon belül, másik a városon kívül. Később azonban mindkét templomot elveszítették. A Szent Márton templomot 1711-ben foglalták el tőlük fegyveres erővel s földig lerombolták; a fatemplomot pedig az egri püspök romboltatta le 1766-ban. Ekkor az evangélikusok egy magán házban tartották istentiszteletüket a pénzverő-utezában, mig II. József császár türelmi rendelete után 1786-ban felujult a lutheránus egyház s 1808-ban a felső- bányai-utezában felépítették a kis fatornyos templomot s azt 1809-ben íöl is szentelték. Ez a kicsiny templom került most lebontásra, hogy helyet adjon az uj di- szes épületnek. A viszontagságos századok alatt nagy átalakuláson ment át maga az egyház is. Kezdetben hívei majdnem mind német nyelvűek voltak, ma pedig magyarok s e végvidéken az ev. egyház is erős mentsvára a magyarságnak. A templomszentelést f. hó 17-én, vasárnap tartották meg nagy ünnepélyességek között. A templomavatásnak különös fényt és diszt adott ama körülmény is, hogy arra eljött Geduly Henrik nyíregyházai püspök, Csaba Adorján Szatmárvármegye főispánja, eljöttek az ünnepélyre Materny Lajos íőesperes, Bortnyik György alesperes s a tiszavi- déknek számos lelkésze. Jóleső érzéssel jegyezzük föl, hogy az ev. egyház örömünnepélyén részt vett nemcsak a hivatalos város, hanem a város egész közönsége is felekezeti kü- lömbség nélkül s hogy e gyönyörű ünnepély minden tekintetben a legszebb harmóniában zajlott le. Piros betűs ünnepe volt ez a nap egész városunknak, hiszen nemcsak az Urnák emeltek egy gyönyörűséges uj hajlékot, hanem egy erős várat a magyarságnak is. Lehetetlen, hogy már most meg ne emlékezzünk Révész János lelkész nagy, szinte alig méltányolható érdemeiről. A templomépités eszméjét ő vetette föl s évekig tartó buzgó, lankadatlan munkásságával, fáradságot nem ismerő agilitásával ő is vitte diadalra. E munkájában hűséges társa volt Szabó Adolf felügyelő, a presbyterium s különösen FiilÖp András gondnok, ki az építés körül is nagy érdemeket szerzett magának. Ennek a lelkes munkának az eredménye az, hogy a mintegy 70.000 koronába kerülő uj templom költségeiből már csak alig 12.000 korona fedezetlen. Az áldozatkészségben előljárt maga a város, mely 100 négyszögöl kisajátított területért 20.000 koronát adott a templomépités czéljaira. A kormány 3000, az egyetemes egyház 1600, az adóalap 3000 koronával járultak hozzá a/temp- lomépitéshez; dr. Szmik Gyula, Berno- vits Emil 1000—1000 koronát, Szendy Antalné 800 koronát áldoztak a magasztos czélra, mig Révész lelkész egy havi fizetését ajánlotta föl. De nemes lelkesedéssel karolták föl a templomépitést maguk a hivek is s áldozatkészségükből bizony sok-sok ezer korona gyűlt össze. Geduly püspök elragadtatásának a következő szavakkal adott kifejezést az ev. egyház küldöttsége előtt: — Sok-sok egyház van, melynek hívei anyagiakban sokkal gazdagabbak, de akik tanulhatnának áldozatkészséget a nagybányáiktól! S azt hisszük, hogy ez a legszebb elismerés! A templomot Nagy István tervei után Tatorján István műépítész építette nagy zseniálitással. Az ünnepélyekről a következőkben tudósítunk: Az érkezés. A vendégek egy része már pénteken meg érkezeit. Akkor érkezeit meg Bortnyik György alesperes leányával, kik Révész János lelkésznek voltak vendégei. A vendégek zöme azonban szombaton a délutáni gyorsvonattal érkezett, melyen Geduly Henrik püspök is utazott. A püspök fogadására, ki e minőségében először jelent meg városunkban, nagyban készültek. Fogadására megjelent a pályaudvaron a városi magisztrátus, élén dr, Makray Mihály polgármesterrel, továbbá az ev. presbyterium s igen nagyszámú közönség. Hangos éljenzés hangzott föl, midőn a vonat berobogolt s Geduly püspök alakja láthatóvá letl. A püspököt dr. Makray Mihály polgár- mester fogadta, magyaros vendégszeretettel üdvözölve őt a város nevében. Geduly püspök rendkívüli szívélyes szavakban köszönte meg a fogadást, erősen hangsúlyozva, hogy e gyönyörű várost mindig a legnagyobb örömmel keresi föl. Kellemes meglepetést keltett, hogy a templomavatási ünnepélyre eljött Csaba Adorján, Szatmárvármegye főispánja is, ki Nagykárolytól egyült utazott a püspökkel. A püspök kíséretében érkeztek meg továbbá Materny Lajos debreczeni főesperes, Rédey Károly nagykárolyi lelkész, Duszik Lajos szatmári lelkész, Kiss István nyíregyházai énekvezér. A püspököt hosszú kocsisor kísérte a lakására, Szabó Adolf nyug. erdőigazgató, egyházi felügyelő házába, kinek ilt időzése alatt a legszívesebben látott vendége volt. A templomszentelési ünuepélyre szombaton és vasárnap még városunkba érkeztek: dr, Kaczvinszky Emil fővárosi gordonkaművész, Kulcsár Lajos raáv. főnök Szatmárról, Riszdor- fer Imre lapszerkesztő, Farkas Jenő polgár- mester, dr, Szokol Pál bányatanácsos, Fizély Sándor bányatanácsos, Szellemy László főmérnök, Bradofka Frigyes főbányatanácsos, Bernovits Emil pénztáros, Hullán János bánya- tanácsos, Fischer Károly főmérnök. Geduly püspök megérkezése ulán nemsokára megszemlélte az uj templomot, hol viharlámpák mellett még javában folyt a munka s | _____ ________ maaa* «fölPlL K wB assa m wjwgí jeE| juWs*- ragura E 4' _ * fi.'' .' . 1 wk I / ül H "Bf lm i Hl BA I wf f m V' *■ ■ B IBg» nféa grag Shot &jL. m reffigi ■ Bgg B WBr i- K ________________________________AT?AXiMX Í»» »ztiPIHODALMI tttbittt. At*. /
