Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1912-10-03 / 40. szám
1912. október 3. NAGYBANYA 3 gyermekjáték volna, ha meg lehetne csinálni az állam népies mezőgazdasági oktatásának valami nagyobbszabásu újjászervezését. A mai mezőgazdasági népoktatás helyeit egy uagyobbszabásu állami földmivesoktatást kellene szervezni, egy előre megállapítótt egységes terv szerint törekednének egy meghatározott czélra: a kisgazdaság modern átalakítására. Mindenekelőtt azt kellene megállapítani, hogy az ország kisgazdaságaiban a termelőmód mely javításai azok, amelyek legközelebb esnek, legnagyobb hatásfoknak és a legkisebb tőke- befektetés á.án vehetők alkalmazásba. A termelőmódnak erre a néhány javításra kellene aztán korlátozni az egész mezőgazdasági oktatást s ezekről 3—4 éven belül az ország minden egyes községében kellene tartani egy négyhetes téli tanfolyamot. Mindenütt, ahol tanfolyam volt, ennek tárgyáról irt ügyes, népszerű könyvet kellene kiosztani s ugyanott 10 - 20 hold földet kellene kibérelni és azon egy pár éven át bemutatni a tanfolyam tárgyát és kizárólag csak ezt, ami egészen más oktató hatással lenne, mint a mai egy pár tuczat rosszul csinált, összevissza működő mintagazdaság. Az ilyen nagyszabású népies mezőgazda- sági oktatás igaz, hogy sokba kerülne — lehet, hogy talán 8—10 millió korona is kellene rá, ámde ez a kiadás dúsan kifizetné magát — mert ha ezen az utón 4—5 év alatt a kisgazdák földjének a terméshozama csak liz százalékkal növekednék is: már csupán ez évente legalább is 200 millió koronával növelné a mezőgazdaság termelőképességét. Sokat tehetnek a földműves nép gazdálkodásának fejlesztésére a községek, az ország értelmisége és a kereskedő-világ, ha tervszerűen és czélludatosan intézik a dolgot A földműves nép általános műveltségét sehol a világon nem lehet oly könnyen magas fokra emelni, mint a népes parasztvárosokban, hol az élő és nyomtatott szó — sőt a mozgófénykép is — könnyen elérhet ezer meg ezer földművest. S az alföldi nép, mely most elhanyagoltan. sivár viszonyok között, uzsora és magas pótadó nyomása alatt tengődik: a világ legvagyonosabb kisgazda népe lesz, ha amúgy is jó, természetes esze egyszersmind magas, általános műveltséggel fog párosulni. Noha most a Nagy-Alföldön lehet leginkább érezni a talajkimerülés hatásait, mégis épen ez a különleges éghajlatú, alapjában véve jó talajú síkság van arra hivatva, hogy az uj. gazdag és müveit Magyarország kialakulásának gyújtópontja legyen. E nagy síkságra, a magyarság szivére kell irányítania figyelmét az ország értelmiségének. Egy nagyszabású, jól végrehajtott népművelő akczió egy pár évtized alatt csodákat tehetne, hiszen Dánia hires gazdagodási folyamata — amely a múlt század utolsó évtizedeiben a világot bámulatba ejtette — nem másból indult ki, mint a földmives nép felnőttjeinek általános művelődéséből. A legfontosabb közügy: az ország gazdagodásának és erősödésének érdekében, az ország egész értelmiségének szervezkednie kellene arra a czélra, hogy a mezei gazdálkodással foglalkozó földmives nép számára az általános műveltség és különösen a mezőgazdasági ismeretek terjesztését minél könnyebbé, minél hatásosabbá, minél eredményesebbé legye. A kereskedővilág is sokat tehet a többtermelés elvének megvalósítása érdekében. A kereskedő ugyanis nem csupán érdekazonosságban áll e mezőgazdasági többtermeléssel, de hatalmas eszközei is vannak ennek előmozdítására. Igen nagy hatással volna, ha a kereskedők összességükben szervezkednének a kisgazdaság fölvirugozlalására, ami végből egy országos kereskedő szervezetet kellene összehozni. Ez a szervezel, mint ilyen, nem folytatna kereskedést, de informative mozdítaná elő a kereskedők működését a kimondott czél irányában. Megállapítaná például egyfelől azt, hogy egyes terményeket a bel- és külföldi piaczokon hol, milyen csomagolásban lehet értékesíteni, mástelől pedig azt, hogy az illető terményt hol termelik nálunk és még azonkívül hol lehetne előnyösen termelni: akkor azután előterjesztené az illető vidékek kereskedői között a termelésre vonatkozó ismereteket. Vagy például megállapítaná a kereskedők szervezete, hogy a müveit külföldön mifele olyan eszközöket és anyagokat használ a kisgazda, amilyeneket uá lünk nem használ, de könnyen alkalmazásba vehetne, amiről azután értesítené az illető szakmabeli kereskedőket, a kérdéses eszközök és anyagok forgalomba vitele érdekében s egyszersmind a kisgazdák között is propagandát indítana, az illető eszközök és anyagok használatba vétele czéljaból. Ébredés van az országban. A dolgozó és és vállalkozó osztályok haladni akarnak, csak szervezni kell a magyar történelem uj erőit egy nagy, egységes czélra. És mi lehetne nagyobb és méltóbb czél az uj erőknek, mint a mezőgazdaság fölemelése az uj idők színvonalára ?! HÍREK. Október 2. E hó elseje alkalmából tisztelettel kérjük hátralékos előfizetőinket hátralékaik szives beküldésére. Személyi hirek. Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató Gallasz Ödön pénzügyigazgatósági számvevő kíséretében hivatalos ügyekben városunkba érkezett. Uj tanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Endre szentendrei ref. polgári iskolai tanárt a nagybányai főgimnáziumhoz h. tanárnak nevezte ki. Nagy Endre az áthelyezett Deli Géza tanár tanszékét veszi át. Doktorrá avatás. Szappanyos József ügyvédjelöltet, városunk szülöttét szeptember 28-án a kolozsvári tudományegyetemen a jogtudományok doktorává avatták. Díszoklevél. Komonkay Korponay Kornél feketefalusi földbirtokos a szegedi szőllő, bor I és gyümölcskiálliláson a második díszoklevelet nyerte el. Október 6. A nagy nemzeti gyásznapot az idén is kegyelettel üli meg városunk közönsége. A templomokban gyászistentiszteletet tartanak, a főgimnázium Petőfi-önképzőköre pedig a tornacsarnokban hazafias ünnepséget rendez. Révész ünnepi szónoklata. Révész János szerkesztő kollegánk, nagybányai lelkész Pápán, a Dunántúl volt az egyetemes ev. gyámintézet : vándorgyűlésén hova Schd//z Gusztáv budapesti püspök hívta meg ünnepi szónoknak. Ezrekre menő nagy közönség előtt beszélt ott Révész í lelkesítőén, óriási hatással s a sok gratuláczió vége az lelt, hogy az országos vándorgyűlés a beszéd külön hinyomatását határozta el. Révész közbenjárásának sikerült Pápáról egy 800 koronás segélyt is hoznia az ev. templomépitésre a Haubner Máié féle dunántúli alapból s igy kirándulása auyagi szempontból sem volt meddő. Az egyetemes gyámintézet ez évben mintegy százezer K segélyt osztott ki Érdekes szokás, hogy a gyűlés alkalmából, az ebédnél körüladták Gusztáv Adolf serlegét üresen s az 500 korona tartalommal érkezett vissza az elnökhöz. Ezt a pénzt egy szegény pnpnénak adták. A városi takarékpénztár közgyűlése. A városi takarékpénztár választmánya vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta rendes félévi közgyűlését dr. Makray Mihály polgármester elnöklete alatt. A választmány a beterjesztett számadásokat Fábián Lajos és Moldován László rövid felszólalásai után tudomásul vette. A számadásokból kiemeljük a következőket: Ez év első felében 14,191.984 K volt a bevétel ugyanannyi a kiadás, 41 G29 K 03 f pedig a készpénzma- radvánv. A bevételnél legnagyobb a folyószámla 6,804 773 K-val, azután a váltókölcsön 2 663 325 K, visszleszámitolás 2,111.330 K. Lombard-köl- csön 1,050.000 K, betét bevétel 785 847 K. letétek 291.447 K, kötvénykölcsön 245 218 K. A többi rovatok 100000 en alul vannak. A kiadásnál legmagasabb a folyószámla 6,934 331 K, azután a váltó 2,389 877 K, visszleszámitolás 2,069 595 K, belét kiadás 1,051 943 K értékpapír 1,050.405 K, letét 260.241 K. kötvénykölcsön 140 294 K. nyereség 114 587 K. A többi tételek 100 000-en alul vannak. A nyereség• és vesztesség számla 3S731 K 15 f nyereségei mutat; nézetünk szerint azonban a II félévi nyereségnek ennél nagyobbnak kell lennie, mert sok dolog félévenkint nem számolható el s termés ; után mégis csak több pénz szokott befolyni. A mérleg szexint a jelzálog- és hitelkötvény- kölcsön 2 337 472 koronát, a váltó 1,803 879 koronát. az értékpapír 1542 678 koronát, a folyószámla 533 790 koronát tesz ki. A többi tételek 100 000-en alul vannak. A vagyon főösszege 6,450 388 K 01 f. A teher: Alaptőke 500 000 K, annuitási alaptőke 78 000 K, tartalékalap 90 000 K, árfolyamkülönbözeti tartalék 10.510 K 43 f, betétek 2,871.562 K 44 f, bankmellékhely 653456 K 86 f, visszleszámitolás 1 037 217 K 45 f, lom- bard-kölcsön 1,050 000 K, előre vett kamat 30 000 K. fizetetlen betétadó 11.592 K 66 f, jövedelmi adó 8 000 K, letét 71.287 K 32 f, nyeremény 38 731 K 15 f Ezek az adatok igazolják, hogy a takarékpénztár pénzügyi szempontokból mennyire tekintélyes, kiváló tényező, mely a mai nehéz viszonyok közölt szolid kamatlábával, humánus eljárásával nagyban hozzájárul a nagybányai pénzpiacz nyugodtságának megóvásához, de másrészről igazolják azt is, hogy daczára a drága hitelnek, amit minden intézet felülről élvez, a takarékpénztár még mindig tekintélyes összeget szolgáltat be a városnak s azt hatalmasan istápolja súlyos terhei között. A közgyűlés második tárgya a kamatláb megállapítása volt. A választmány elhatározta, hogy a kamatlábat minden betétre nézve 4ya °/0-ra emeli föl; de ha a betevők tőkéjüket legalább egy évre lekötik, úgy fölhalalmazta az igazgatóságot, hogy 5%-ra is elfogadhasson be- j téteket. Halálozás. Nabróczky Józsefné szül Leppes Teréz szeptember hó 27-én, életének 64. évében rövid szenvedés után elhunyt. A boldogultál a kiterjedt rokonság nagy részvéte mellett szeptember 29 én helyezték örök nyugalomra — Bakalár Ferencz müasztalos szeptember 27 én, éleiének 30 évében jobb létre szenderült. Szept. 29 én temették nagy részvét mellett. Búcsú. Fogadják szívélyes üdvözletemet mindazon tiszteit barátaim és ismerőseim, akiktől az idő rövidsége miatt elbúcsúzni nem volt alkalmam. Nehéz szívvel válók meg attól a helytől, ahová oly sok kedves emlék köt Kérem, tartsanak meg továbbra is szives emlékezetükben. Deli Géza. Prodam nyilatkozata Fölkérettünk a következő nyilatkozat közlésére: Mélyen Tisztelt Uram 1 A »Nagybánya< folyó hó 26-iki számában megjelent »Prodam ötvenezer koronás pőre Nagybánya ellen» czimü cikkhez fűzött kommentárra vonatkozólag nehány megjegyzésem volna, kérem tehát, szíveskedjék helyreigazító soraimnak helyt adni. Mindenesetre nem győzők eléggé csodálkozni afölött, hogy ilyen kommentár került a ! lapba, mikor ön is nagyon jól tudja, hogy az i István szálló igazgatósága nem járt el — enyhén I szólva — korrekt módon. Mindenekelőtt legyen szabad megjegyeznem — ha már ártatlanul okvetlen provokálni akarnak — hogy augusztus : 24 én éjjel egy óráig voltam fent, mi tekintettel I arra, hogy mindennap ilyen időtájban szoktam nyugalomra térni — szerintem —- nem egészen minősíthető hajnalnak. 24 én este Makray pol- ! gármester, Thorma festőművész, Pokol bányatulajdonos, Tamás Rezső hírlapíró, Ember Elek I szerkesztő és Bajnóczy gyógyszerész társaságában vacsoráztam a bányakongresszus ismerkedési estélyén és egy igen sikerült malaczpecse- nyét fogyasztottam el jó kedvvel és párolt káposztával. Pár üveg pezsgő — franczia márka, azt hiszem Moet & Chandon — is került az asztalra, mi azonban — bár zuhogott az eső — nem áztatott el bennünket. Reggel tiz óráig nyugodtan aludtam. Ekkor jött értem Ember Elek, kivel a repülőtérre mentem, hol a gépet megvizsgáltam, kimértem és motorpróbát tartottam Lezuhanásom után Ember Eleknek és Tamás Rezső barátomnak többen szemrehányást I tettek, hogy miért hagytak próbarepülést végezni, mire Ember Elek becsület szavára kijelentette, hogy ha csak a legcsekélyebb jele is látszott volna rajtam az iudispositiónak, nem engedett volna felszállani Tamás Rezső pedig egyenesen kikérte magának többek ama burkolt gyanúsítását, hogy nem voltam ura gépemnek. Ugyanakkor Makray polgármester is hasonló értelemben nyilatkozott, mire a kedélyek megnyugodtak, mert elvégre a polgármester szavában talán még az István-szálló részvénytársaság különben ügyes igazgatóságának sincs joga kételkedni, bár ez sem lepne meg. Arra vonatkozólag, hogy a pilótának felszállás előtt látnia kell, ha gépe deformálódott, utalok több neves aviatikus kijelentésére. Svachulay Sándor konstruktőr, ki elsőrangú szaktekintély, Lányi Antal hadnagy, konstruktőr és pilóta határozottan áliitják, hogy a szárnyak deformálódhatnak annyira, hogy az
