Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-11 / 15. szám

1912. április 11.

NAGYBÁNYA

3

Lapunk legutóbbi számában jeleztük, hogy Heller Antal angol női-szabó gyermeke vörheny- ben megbetegedett. Hogy pedig ezt nem valami rikító színben tettük, szószerint ide iktatjuk hírünket:

Vörheny. Alig érkezik meg a tavasz, a vörheny mindig felüti fejét városunkban. Már- már azt hittük, hogy az idén megszabadulunk a rettenetes epidémiától s most megtörtént az első bejelentés. Heller Antal angol női szabó (Rák-utcza 13) Lipót nevű kis fia betegedett meg vörhenyben. Bejelentő orvosa dr. Winkler. A hatóság erélyes intézkedését kérjük, hogy a betegség elterjedésének elejét vegyük.

E kis hírre mindjárt másnap a következő plakátok jelentek meg a hirdetési táblákon, amiket egyébként házról-házrajárva is széthordták: A közönség figyelmébe. A »Nagybánya* április hó 4 iki száma áprilisi tréfát engedett meg magának az én rovásomra. Azt közli ugyauis, hogy az én Lipót nevű kis fiam vörhenyben megbetegedett. Ez azonban hál’ Istennek nem felel meg a valóságnak. A gyermeket ugyanis dr. Winkler orvos ur difteritiszért jelentette be. A két betegség közt nagy a különbség, mert a vörheny 6 hétig fertőző, mig a difteritisz csak 5 napig. Kéri tovább nevezett lap a hatóság erélyes intézkedését. Megnyugtatásul közlöm, hogy e hir megjelenése előtt már intézkedett a hatóság a lakás fertőtlenítése iránt, miáltal női szabó-termemben e hét végével, esetleg jövő hét elején minden közlekedés lehetővé válik, mert a ragály veszélye most már ki van zárva. Állításaim valóságának bizonyítására dr. Winkler és dr. Herczinger urakra hivatkozom. Ezt azért vagyok kénytelen a nagyrabecsült közönséggel megnyugtatásul közölni, mivel a »Nagybánya* fenti híradása nekem nagy károkat s azon tisztelt vevőimnél, kik nálam e napokban megfordultak, ijedtséget okozhat. Heller Antal angol női-szabó.

Sic! Ebből megtudhatta a közönség, hogy Heller Antalnál nem vorherig, hanem csak diflerilisz (roncsoló toroklob) esete forog fent, ami abból a szempontból nevezetes s meg- külömböztetendő, hogy a vörheny ragályozási ideje hat hét, mig ellenben a roncsoló lorok- lobbé csak öt nap.

Hogy honnan vészi Heller Antal ezt az orvosi tudományát, a jó Isten tudja. Hiszen köztudomású dolog, hogy a roncsoló toroklob a vörhenynél sokkal veszedelmesebb úgy a betegség lefolyását, mint fertőzését tekintve. S hogy csak öt napig volna fertőző a difteritis, az meg olyan állítás, hogy azon nem csak az orvosoknak, de a laikusoknak is mosolyog- niok kell!

Dehogy Öt napig fertőző! A leghíresebb

német bakteriológusok, kik e kérdéssel tüzetesen foglalkoztak, hosszú tapasztalatokkal igazolva állítják, hogy a difteritis betegségben szenvedett (rckonvalescens) egyéneknél a virulens (tehát fertőző) Lőfler-féle baczillusok hetek, ritkább esetekben egy-két hónap múltán is feltalálhatok a torok és az orr nyákhártyáin. (Lásd Vierordt orvosi encziklopediáját)

Tehát nem öt napig, hanem még két-há- rom hét múlva is fönáll a fertőző képesség. Ez az oka, hogy az orvosok a beteget 2 — 3 hétig izolálják s azután is nagy elővigyázattal járnak el. A fővárosban például a képtelenségek sorába tartoznék, hogy egy difteritises házat, még a legenyhébb, legszerencsésebb esetekben is két hét előtt a zár alól föloldjanak.

S mi történt Heller Antalnál? A hivatalos bejelentés, hogy gyermeke roncsoló toroklobban megbetegedett, április 2-án, kedden, érkezett be a hatósághoz. Április 4 én, csütörtökön formáimnál desinficziálták a műhelyét s szigorú zárlatot létesítettek. Április 7-én pedig szublimáltál és nem formaiinnal desinficziálták a betegszobát s a zárlatot feloldották. Tehát hat nap elegendő volt arra, hogy a diftiri- tis-zárla’ot feloldják és egy nagy forgalommal biró női szabómühelyt ismét átadjanak a nyilvánosságnak. Az embernek valóban meg kell, hogy az esze álljon!

Mi, a múltak szomorú tapasztalain okulva különös éberséggel őrködünk azon, hogy a járványos betegségek még csirájukban elfojtassa- nak. S az elővigyázati rendszabályok szigorú megtartását követeljük mindenkivel szemben, hívják az illetőt Égig Mihály főjegyzőnek, vagy Heller Antal női szabónak.

Mi a Heller Antal házában történt megbetegedésről még akkor értesültünk s akkor irtunk arról, amidőn az előjelekből Ítélve az sem volt bizonyos, hogy vörheny lesz-e, difteritis lesz-e, vagy pedig mindakettő ? Elnézésből azután a vörheny maradt bent a tudósításunkban s nem a roncsoló toroklob, amivé tényleg a betegség fejlődött. Dehát ezzel sem követtünk el valami nagy hibát, áprilisi tréfát meg leg- kevésbbé, hiszen a difteritis még súlyosabb a vörhenynél s fertőzőnek épen olyan fertőző.

A mi czélunk az volt, hogy egy nagy for- I galommal biró szabóüzlettel szemben a közönséget elővigyázatra intsük, főleg mikor tudtuk azt is, hogy Heller Antal oly könnyen veszi a dolgát, hogy április 3 án, szerdán, tehát még a szabómühely desinficziálása előtt, állítólag orvosi desinficziálás (szublimáltál) után, a zsinagógában is megjelent husvét ünnepén.

Nagyon jól tudjuk azt, hogy egy kereskedőre vagy más üzletemberre minő végzetes csapás az s minő óriási károsodással jár, ha házánál ilyen járványos betegség fordul elő. De e károsodás vájjon egyenértékü-e azzal, ha az üzlet érdekében eltitkoljuk az esetet, vagy szépitgetjük s épen ennek a révén, vagy a köteles óvintézkedések elmulasztása folytán elterjesztjük a ragályt épen azok körében, akik gyanútlanul fölkeresik az üzletet? Hiszen láttuk tavaly a Péter Deák utczában, hogy egy szatócs-üzlet révén, hol az óvintézkedések csak későn foganatosíttattak, mintegy húszán estek vörhenybe, vagy difteritiszbe, akik közül nehányan meg is haltak. Vájjon annak a szerencsétlen szatócsnak a kárát, mert annak is volt kára, többre k.ell-e becsülni, mint húsz családnak a szerencsétlenségét s azt a néhány halálesetet?

Mi magunkat sem kíméljük Mikor lapunk szerkesztőjénél járványos betegség volt, az épen úgy megjelent e lapok hasábjain, mint a Heller Antal házánál előforduló betegség Hadd tudják a család ismerősei magukat mihez tartani. Tehát e vád sem érhet minket, pedig épen a lapszerkesztés helyettesítésének révén minket is ért e tekintetben elég károsodás.

Ha Heller Antalnál a baj már megtörtént, nem az lett volna a kötelessége, hogy repülőlevelek Írásába fogjon s avatatlanok előtt oly ámítással álljon elő, hogy a roncsoló toroklob csak öt napig fertőz, hanem az, hogy műhelyét azonnal s nem három napra a betegség fellépése után, desin- ficziáltassa s desinficziálás után pedig egy alkalmas helyre kitelepítse arra a két-három hétre, mig a veszedelem tart.

Még ha megjegyezzük, hogy difteritises eseteknél kiváló orvosi tekintélyek szerint csakis a formáimnál és nem a szublimáttal való desinficziálás indikált, helyénvaló, — a nagy közönség ítéletet alkothat magának arról, hogy valóban a közérdek vezette és vezeti e a mi toliunkat ?

HÍREK.

Április 10.

Hátralékos előfizetőnket kérjük hátralékaik szives beküldésére, nehogy a lap szétküldésében fenakadás álljon be.

Személyi hírek. Harácsek László miniszteri tanácsos a húsvéti ünnepeket itthon, rokonai körében töltötte. — Szentmiklósy JenS nyug. főgimn. tanár, fia, Szent- miklósy József vezetőjárásbiró látogatására városunkba érkezett. — Wachsmann Vilmos csendőrszázados a húsvéti ünnepeket városunkban töltötte. — Bippi Bodiczhj Géza közös hadseregbeli főhadnagy nejével együtt az ünnepeket városunkban töltötte. Itt tartózkodásuk alatt rokonuk, dr. Kádár Antal kincstári főorvos vendégei voltak. — L. Bay Lajos országgyűlési képviselő az ünnep másodnapján városunkban időzött. — Moldován László takarékpénztári igazgató a városi kölcsön ügyében Budapestre utazott.

Kitüntetés. Őfelsége Beyer Jenő kir. erdőmérnöknek a főerdőmérnöki czimet és jelleget adományozta.

ta, hogy úgy hívja a kutyáját, ahogy ő akarja. Mondtam neki, hogy nézd te hadnagy, hát mégsem lovagias dolog, hogy egy ilyen kis faluban, mint a mienk, egy kutyának és egy úri nőnek egyforma neve legyen. Még ha egy parasztasz- szonyt hívnának Flórának, azt is ki kellene zsuppoltatni a faluból a Dani nagyságosnak.-T Jól mondtad rektor! Helyesen! Irtózatos» a hadnagy kutyáját úgy hívják, mint a feleségemet. Mind a kettő Flóra.

Közben ürültek és teltek a poharak, a rektor sunyi, ravasz pofával beszólt és érzett minden szaván, hogy érdemeket akar szerezni magának.

— Csökönyös, bolond a hadnagy. Nehéz vele valamire menni. Fenyegetőzni nem lehet, mert akkor megbolondul és vége mindennek.

— Hát nem mondtam, hogy Ígérj neki valamit.

— Mindent elkövettem, gondolhatod. Majd megvert a gazember.

— Ne sajnáld a fáradtságot, az idén két tehened járhat a legelőmre . . .

— És ha egy hold kukoriczaföldet kaphatnék felesbe nagyságos uram, tudod, tudod, hogy sok a gyerek . , .

Dani megrántotta vállát. A báró hortyógott mellette, de most fölébredt . . .

— Ah, a diplomatánk megérkezett. Nos, mit üzen a hadsereg ? Mikor kezdődik meg a Maga- gyült-zsidó erődítményeinek a bombázáza? No dadogj te diplomata,

A rektor szemei zavarosan pislogtak, már ő is pálinkás volt, részegen kezdte.

— Ne beszélj báró, te ehhez nem értesz. Ne gúnyolódjál. Sokkal fontosabb dologról van szó, minthogy te profanizáljad. Képzeld el, mi lenne, ha a te feleségedről is elnevezne a had- nagy egy kutyát és végig ordítaná, mint most, »aló Flóra, hozd ide, fülülü !*

— Megpofoznám, kiütném a kancsal szemét a részeg disznónak.

— Igen ám, de tudod, hogy a hadnagyot már sokszor megpofozták és mindig folytatta a komiszkodásait.

Dani az asztalra ütött dühösen.

— Hát mit akarsz te rektor? Két tehénnek legelőt, meg egy hold kukoriczát felesbe? Meglesz, de ne ordítozza a feleségem nevét az a gazember az utczán a kutyájának.

— Meglesz . . . dadogta a rektor, akkor máris rendben van a dolog egy kicsit.

— Nos?

— A hadnagy egy üveggel kér a nyolcvan- negyediki barackosból . . .

— Akkor rendben van ?

— Rajtad áll a dolog. Akkor egy kicsit megváltoztatja a nevét. Akkor nem Flóra, hanem Flórián lesz.

— Te szamár, te, nevetett a báró, hát hogy az ördögbe hiv egy nőstény kutyát Flóriánnak. Hisz az férfinév, te.

— Mit törődtök ti ezzel ? Ha valaki inkonzekvens lesz, nem ti lesztek azok, hanem a hadnagy.

Dani megint az asztalra vágott;

— Megvan a pálinka.

Hozzám fordult:

— Lássa uram, ilyen csökönyös ez a hadnagy, mért nem enged többet ? Miért nem hívja a kutyáját Nérónak, vagy Cézárnak, mint a többi becsületes kutyákat. De nem lehet vele kuko- ricázni, mert akkór megint csak Flórának fogja hívni. A Flórián még csak megjárja.

A báró nevetett.

— Látod, a hadnagy még inkonzekvens is tud lenni a kedvedért. És te rektor, te nagy diplomata vagy. Ma áldomást iszunk,

— Áldomást! recsegett a Dani hangja.

Aztán elérzékenyedve, simogatva, negédesen

mondta:

— És az én drága feleségem, az a finom uriaszony, hogy meg lesz hatva, ha megmondom neki, hogy a hadnagy kutyája eznetul nem Flóra, hanem Flórián lesz.

A báró mosolyogva dörzsölgette a kezét:

— Te Dani, nem hívnánk meg az áldomásra a hadnagyot? Jó fiú, derék gyerek. Eredj rektor, te sima diplomata, hívd meg a hadnagyot.

Az asztalra friss töltésű törkölyök kerültek, a rektor indult, a báró pedig újra kezdte :

— Kissé bizony lezülöttünk. Amikor még mi is pesti urak voltunk, magas kráglit viseltünk és keztyüt huztunk!

Dani még bólintgatott:

— Az én finom, úri feleségem. . .