Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-25 / 4. szám
1912. január 25 NAGYBÁNYA 3 misztikusan, amikor csendült fel Németh jól ösmert baritonja. Az az óriási ür azonban, mit a hangnak e hatalmas méretű színházban be j kell tölteni, igen természetesen megváltoztatja i a haug színezetét Nem ösmerem meg a Németh hangját, csupán a szerepről következtettem rá, hogy ez mégis csak ő: Henri marquis, a legjobb és legszimpatikusabb férfi szerep. Most, pár nap múltával, hogy visszagondolok ez előadásra, összesüritve az emlékeket és érzeteket, tisztultabban látom Németh szereplését. Egy aránylag fiatal ember úgyszólván a legcsekélyebb vergődés nélkül alig egy-két évvel azután, hogy a szini-iskolából kikerült, máris önálló szerepkört kap egy önálló és nagy és népszerű színházban. Még itthon is, hol pedig »nemo est próféta in patria sua«, egész nyu- i godtan rámondhatjuk, hogy annak bizonyára meg van az oka. Igaz ugyan, hogy Márkus direktornak azon igyekvése, hogy személyzetét fiatalokból válogassa meg, nagyon sok polyvát vetett fel. De hát ő maga se akart mást, mint a sok feltörekvő ember közül kiszemelni, felfedezni az igazi tehetségeket. Ha valakiben nem csalódott, úgy Németh az. Azon törekvése, hogy a fiatalokból és még ismeretlenekből válasszon, meg is látszik a színpadon. Az előadások még úgy mutatnak, mintha sziniskola vizsgái előadások volnának. Ez azonban csak azért van, mert a legtöbb színész még alig hagyta el az iskolát Egy-két ember azonban máris kiemelkedik. És ezek között van a két nagybányai is. Egy előadás alatt természetesen nem láthattam az összes szereplőket, de akiket láttam, hallottam, azok közül óriásilag emelkedik ki Németh. Persze fiatalkorára való tekintettel nem várhatunk tőle se minden tekintetben precziz szereplést, játékot és éneket, de az, amit előadott, és ahogy előadott, nyilván enged következtetni arra, hogy nem fog sokkal hátrább maradni nagynevű nagybányai elődje: Takáts mögött. A játéka, a hangja még kissé hideg, még nem tudia magát teljesen beleélni a szerepébe. Avagy talán bájos partnerének, Sándor Mariská- | nak a hidegsége hatott, reá is, aki a hangja mellett — úgy látszik — a hideg játékot, illetve nem játszást is örökölte Erzsi nénjétől ? Egy- | szóval Németh még fiatal, ilyet nem vehetünk szigorúan nála. Különösen azért nem, mert igy is messze túlszárnyalja a többi játékost, aztán meg hangjának kedvessége amúgy is feledteti az emberrel a hiányokat, Csengő baritonja való- I ban csengő, egy egy hirtelen akkordja a tenor ezüst-csilingetésére emlékeztet, de pillanat alatt ■ már utána dübörög egy mély, feledhellen bú- j gás valahol lent, a legmélyebb regiszterekben. ! Á darab zenéjének minden bájossága érezhető j a jájékábau, énekében, nem annyira az iskola- j zottságban, mint énekének öntudatlan harmó- i niájában és a jó hallásában. Igen szépek, erőteljesek, pirulás nélküliek a felső hangjai, ami azt mutatja, hogy bírja hanggal, viszont mély hangjai nem gyomorhangok. Á beszéde erőteljes, sőt kissé erősen az, de ez nem hiba, mert legalább érthetőek a szavai. Egy szóval nem köllőtt cseppet sem szégyenkeznem, mikor ottlevő ösmerőseimnek bevallottam, hogy Németh földim. ő persze nem sejti azt, hogy játékát otthoni szemek kisérték figyelmesen, de nem is kellett nagyon igyekeznie, hogy játékával feltűnést keltsen, Egyszerű, szinte plasztikus mozdulatai rögtön ráterelték a figyelmet s minden hiúság | nélkül mondhatom, neki szólott a legtöbb taps, ! ő azonban szerényen ezt is megosztotta part- 1 Hereivel, ami igen szép jellemvonása. A közön- I ség igy is tudja, hogy ki a legjobb s kit szeret a legjobban. Egy igen szellemes megjegyzést j is hallottam róla, mikor gyönyöiü nagy áriája i után többször is kitapsolták s b ír kijövetelekor j a tapsolás erősen fokozódott, ő szerényen meg- j maradt a színpad hátterében, ekkor a hátam j mögött egy hölgy igy szólott: Milyen jól teszi j azt, hogy nem tolakodik a színpad elejére, ki nem állhatom azokat a színészeket, akik igy tesznek. Ilyen öntudatlanul araija ő a sikereit. Budapest, 1912 január 21. Fejes Boldizsár Ferencz. HÍREK. Január 24. Személyi hírek. Dr. Mákray Mihály polgármester ; és Moldovait László takarékpénztári igazgató a városi nagy kölcsön ügyéhen Budapestre utaztak. Kinevezés. A m, kir. pénzügyminiszter Cucu Illés nagybányai adóhivatali gyakornokot a XI, fizetési osztályba ideiglenes minőségű adóhivatali tisztté a fehértemplomi m. kir. adóhivatalhoz nevezte ki. Áthelyezett bányabiztos. A m. kir. pénzügyminiszter Goltpreisz Ferencz bányabiztost Nagy- [ bányáról az iglói bányakapitánysághoz helyezte j át. A szimpatikus tisztviselő távozását széles | körökben sajnálják. Az aradi vértanuk. Ezelőtt mintegy tizenöt- tizenhat évvel állította ki Thorma János nagyszabású, óriás méretű vásznát: Az aradi vér- t&nuk-ai Budapesten. A mestermü egyszerre lázba hozta egész Budapestet^ Az összes la- é pok hasábos czikkekben magasztalták az őszbe- l vegyült kún fiú művészi alkoiását, a poéták j versben dicsőítették Thorma Jánost, kinek nevét I ez alkotása után egyszerre a legelsők között kezdték emlegetni. Kosár számra termett a ha- | bér s az ünnepelt piktor nevét fölkapta a hir j s messze iovább röpítette az ország határain is j túl. De . . . Ah, ez az átkozott de. Lapunk szerkesztője akkoriban fővárosi ujságiró volt s al- ! kalma volt hallani igen igen magas állású, or- ! szágos nevű emberek ajkairól ezt a de szócskát. Felséges alkotás, mesteri kivitel, de a kép ! íhemája... A kivégzés! A szabadságharcz dicső j i hőseinek a kivégzése... Miért föilebbenteni azt : ! a fátyolt, miért fölszakitani újra a fájó sebeket ? S még hozzá állandóan is nyitva tartani azzal, hogy ezt a művészi alkotást valamelyik nyilvános képtárban helyezzük el? A kifogásoknak még ez volt a szebbik része. A csúnyábbik pedig az az eltitkolt ijedősség mely kérdőjelként ült ki a megrémült hivatalos arczokra: micsoda i konfliktusokra fog ez a kép még vezetni, ha valamelyik nyilvános képtárban helyezik el s ha annak a képtárnak esetleg egy magasabb látogatója is akad ? Mivé törpülue akkor a hires magyar iojálitás? S ezzel a kép sorsa is meg volt pecsételve. Nem kellett az sem a kormánynak, sem az államnak, sem pedig senkinek. A korán őszbevegyült kúu fiú föigombolyithatta képét, mely esztendők munkájába s ezrekbe került s hozhatta haza a műterem padlására s beboríthatta az elszáradt babérlevelekkel. Szóval a képet megölte a lojalitás. De most már alighanem föltámad. Föltámad végérvényesen, hogy örök időkre hirdesse Nagybánya s nagynevű művészének dicsőségét. A részvényíakarékpénz- tár vasárnap tartott közgyűlésén ugyanis Stoll Béla azon indítványt terjesztette elő, hogy indítson akcziót a részvénytakarékpénztár Az aradi vértanuk megvételére keresse meg a nagybányai pénzintézeteket, hogy járuljanak hozzá a vételhez s a képet ajándékozzák a vá- I rosnak, hogy azt egy pantheonszerü épületben ! helyezze el. Nemes, magasztos idea s nincs is I kélség benne, hogy valóra fog válni s a város, méltóan a múltak hagyományaihoz, a pantheon felépítésével újabb oltárt fog emelni hazafias érzelmei örök dokumentálására. És azt a képet, mely hazug lojalitásból nem kellett senkinek, drága kincsünként fogja megőrizni mindenha. Mert nagyon is drága lesz az valamikor, ha a sziveket is egy liszlulíabb, fenköltebb s minden hazugságtól ment érzelem fogja álaljárui. A városi főjegyző ur iapja. Laptársunk, a Nagybányai Hírlap legutóbbi számában az építő iparosok egyesületének egy nyilatkozata jelent meg, melyben kifogásolják a városi tanács által : kibocsátott s lapunk hivatalos részében közöli ; 225—1912 sz. hirdetményt, mely arra hívja föl a város közönségét, hogy a vízvezetéki beren- i dezéseket és a városi vízvezetékkel való összes csatlakozásokat a városunkkal szerződésben álló vállalkozó utján mihamarább foganatosítsa, mert nevezett vállalkozó czég fölszerelési irodáját rövidesen beszünteti. Hát a városi főjegyzőnek ehez a hirdetéshez csupán annyi köze van, hogy mint hivatalos hirdetést a lapjában közölnie kellett Egyébként annak kibocsátásától teljesen távol áll, sőt maga sem ért egyet azzal az intézkedéssel, hogy hivatalos hirdetményekben magán czégnek reklámot csináljanak. Nagyon valószínű, hogy e reklamiz a szakreferens elírásából származott, amennyiben csupán a bekapcsolások mielőbbi megcsináltatására akarta fölhívni a figyelmet, amely bekapcsolásokat pedig ez idő szerint csak a szerződésben álló vállalkozó czég teljesíthet De »a városi főjegyző ur lapjának« ebben az elírásban sincs része., Szatmár uj színigazgatója A szatmári szin- ügyi bizottság a iegközölebbi három évre Heves Bélát választotta meg színigazgatónak. Heves ellenfele Iirémer szinigazgató volt, jelenleg szabadkai szinigazgató. Vármegyei virilisek. A vármegyei virilisek 1912 évr8 kiigazított névjegyzékébe városunkból és vidékéről a következők vétettek föl: Te- leky László Gyula Hosszufalu 8062 K 30 f, Dégenfeid Sándor gróf Erdőszáda 7397 K 78 f, Szent-Iványi Gyula 4037 K 12 f, Ujfalussy Miklós Remetemező 3297 K 86 f, Pokol Elek 2988 K 63 f, Stoll Béla 2332 K 82 f, Molcsány Gábor 1817 K 30 f, Teleki János gróf Koltó 1810 K 78 f, Harácsek Vilmos 1707 K 63 f, Almer Lajos 1679 K 68 f, Bay Lajos 1602 K 06 f, Teleki Sándor gróf Nagksomkut 1311 K 37 f, Rumpold Gyula 1220 K 63 f, Rényi Árpád 1138 K 12 f, Moldován László 1084 K 34 f, Szabó Adolf 1078 K 34 f, Gerber Béla Szinérváralja 1020 K 36 f, Platlhy Géza 969 K 60 f, Hanzulovits Kristóf 926 K 04 f, dr. Kádár Antal 919 K 70 f, B Kováts Géza 898 K 34 f, Almer Károly 761 K 21 f, dr. Drágos Theofil 714 K 82 f, dr. Köves Mikiós 695 K, Glavitzky Károly 693 K, Fülep Imre 681 K 06 f, Bajnóczy Sándor 620 K 52 f, Vass Lajos 620 K, Bernhardt Adolf 613 K 76 f. Hivatalból tagjai a vármegyei bizottságnak Da- mokos Ferencz főszolgabíró, Farkas Jenő, Mak- ray Mihály polgármesterek. Halálozás. Lesújtó csapás érte Morágyi István nyug. borászati főfelügyelőt és családját. Fia: Morágyi József joghallgató f. hó 22-én, életének 31 évében, hosszas szenvedés után elhunyt Koioz.svárott. A boldogultat haza szállítják s f. hó 24-én Felsőbányán fogják örök nyugalomra helyezni. A család a következő gyászjelentést adta ki: Az Ur adta, az Ur vette el. Áldott legyen az Urnák neve! (Jób. 1, 21.) Morágyi István és neje Gábor Róza szülők, Margit és férje Gálffy János és gyermekeik, Rózsi testvérei és sógorai valamint a kiterjedt rokonság nevében is mélyen megrendülve tudatjuk, hogy az engedelmes jó gyermek, felejthetlen testvér és sógor Morágyi József joghallgató f. hó 22-én reggel i/2l órakor, ifjú életének 31-ik évében, hosszas szenvedés után Kolozsváron jobblétre szenderült. Drága halottunkat a f. hó 24-én délután 3'/» órakor Nagybányára érkező kolozsvári vonattal hozzuk és szállítjuk Felsőbányára, hol a róm. kath. vallás szertartása szerint fogjuk örök nyugalomra helyeztetni. Lelki üveért pedig a szentmise-áldozat f. hó 25-éu reggel 9 órakor fogjuk Nagybányán, a róm. kath. plebánia-templomban jóságos Istenünknek bemutattatni. Nagybánya, 1912. január 22. Tieid igaz szeretefe virrasszt oly korán domboruló sirod felett. — özv. Török Andrásné szül Demjén Juliánná f. hó 19-ón, életének 67 évében Nagysikárlón elhunyt. 'A boldogultat f. hó 21-én temették nagy részvét mellett. Osztálygyülés. Vettük a következő meghívót: Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybánya-vidéki Osztálya jan. 27-én délután 4 órakor Nagybányán a m. kir. bányaigazgatóság tanácstemében osztály-gyűlést tart, melyre a tagtárs urak tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki bejelentések. 2. A választmány előterjesztése az 1911. julius 22. és december 7-iki határozatok megváltoztatása tárgyában. 3. A f. évben Nagybányán tartandó közgyűlésre vonatkozó intézkedések megbeszélése. 4. Indítványok. 5. Neubauer Ferenc értekezése a rádiumról. Ülés után este 8 órakor társas estély hölgyek részvételével a »Kaszinó« termeiben. Vendégek szívesen láttatnak. Nagybánya, 1912. évi január 18-án. Neubauer Ferenc elnök, György Gusztáv titkár.
