Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1912-04-25 / 17. szám
NAGYBÁNYA 1912. április 25. 2 nek, a 2% járuléknak felét joguk van levonni az alkalmazott béréből, a másik felét pedig ők az ipar és nem a saját személyük terhére Írják. Köztudomású statisztikái adatok alapján igazolt ténykörülmény, hogy a kisiparosok 30%-a csak tanonczot alkalmaz, ezeknek a szerződéseikben pedig kikötik, hogy a beteg- segélyző járulékot a szülő vagy a gyám tartozik megfizetni. A többieknél pedig oly csekély az alkalmazottak száma (maximum 5) az egyes mestereknél, hogy itt teherviselésről beszélni egyáltalán nem is lehet. Ha pedig még a bejelentésre és a járulék fizetésére vonatkozó ellenőrző országos statisztikai kimutatás vonatkozó tételeit vizsgáljuk, azt állapítjuk meg, hogy a kisipari csoport a pénztár kötelékébe tartozandó alkalmazottainak csak 54 százalékát jelentette be az elmúlt évben, daczára, hogy be nem jelentett 46 százalékától a járulék felét rendszerint levonta s a bejelentett 54 százalékát tevő alkalmazottakra kivetett járulékoknak még 50 százalékát sem fizették be. Ez adatok világosan és fényesen beszélnek és bizonyitnak. Itt több érvvel és adattal bizonyítani, hotfv a kisiparosoknak a szocziális biztosítás terhei miatt panaszkodni sem okuk sem joguk nincsen — teljesen felesleges. agy ' ‘ ——— Szabályrendelet a fegyvertartásról. — Életbelép 1912 május hó 4-én. — 1. §. Régiség gyűjteménybe elhelyezett fegyverek kivételével bárminemű lőfegyver (puska, pisztoly, forgópisztoly) tartásához engedély szükséges, mely engedélyt egy-egy naptári évre szóló hatállyal r. tan. városokban a rendőrkapitány, járásokban a járási főszolgabíró, a községi elöljáróság véleményének meghallgatása után adja meg. Az engedélyért az engedélyes elsőizben folyamodni köteles, mely folyamodvány a községi elöljáróság előtt élőszóval is előterjeszthető. Az ily módon előterjesztett kérelmet a községi elöljáróság jegyzőkönyvbe venni és a járási főszolgabíróhoz felterjeszteni köteles. A megújítás a járási főssolgabirók, ren dőrkapitányok által minden naptári év elején külön kérelem nélkül hivatalból eszközlendő. Poétasors. Meghalt egy ember — kissé léha volt, S a télben is a napfényről dalolt . . . Mig élt elvérzett büszkén, csendesen S nem is törődött véle senkisem. És ezifra, hangos volt a gyászmenet, Hogy elhangzott a végső elmehet, A lap is gyászkeretbe öltözött: Sőt taps is osendült a sorok között. Igaz tehetség. Szárnyaló titán, Mig élt, koldusként járt a föld porán, Most halhatatlan, amikor halott, Oh most halt meg, mikor föltámadott. És aztán jött egy újabb, röpke hir (De jó hogy oly magas hantos a sir,) Mert sokba is került a temetés, Megindult valahol az árverés . . . Az özvegy lassan összesorvadott, A lelke titkon, szótlan megfagyott, De tisztelettel tapadt a szem rája 8 nyomortól ősz, szegény havas hajára. 2. §. Az engedély kiadásánál a járási főszolgabírók, rendőrkapitányok lelkiismeretes vizsgálat tárgyává teszik a fegyvertartás szükségét s csak, ha ez tényleg fenforog, adhatják meg a kért engedélyt. Figyelem fordítandó arra is, vájjon a fenforgó körülmények között a kérelmező által felhozott okokból nem-e felelne meg puska helyett pisztoly vagy forgópisztoly s ez esetben puskára nem adandó ki az engedély. A kiadott engedélyekről az illetékes községi elöljáróság és csendőrparancsnokság értesítendő. Az engedélyt megtagadó véghatározat ellen fokozatos jogorvoslatnak van helye a vármegye alispánjához és a közigazgatási bizottsághoz. 3 §. Az engedély kiadása meg nem tagadható, ha azonkívül, hogy a kérelem teljesítése törvénybe és rendeletekbe nem ütközik és köz- biztonság szempontjából nem aggályos: a) körülményei, életviszonyai, állása vagy foglalkozásánál fogva, folyamodónak vagyoni vagy élet- biztonsága végett valamely lőfőgyverre szüksége van; b) önálló vagy bérelt vadászterülettel bir, vagy pedig valamely szabályszerűen megalakult és megfelelő vadászterülettel rendelkező vadásztársaságnak a tagja. 4. §. A járási főszolgabírók, rendőrkapitányok által kiadott fegyvertartási engedélyről nyilvántartás vezetendő évenkint uj folyószámozással. Az engedélyek és a nyilvántartás alakját a vármegye alispánja állapítja meg. 5. §. Amennyiben az engedély megadására indokul szolgált körülmények megszűnnek, avagy olyan okok, illetve engedélyesnek olyan viselkedése vagy cselekményei jutnak a hatóság tudomására, melyek a kiadott engedély meghagyását aggályosnak vagy veszélyesnek tüntetik fel, nem különben, ha a 6. §. b) pontjában felsorolt esetek merülnek fel, a járási főszolgabíró, vagy rendőrkapitány a kiadott engedélyt bármikor visszavonhatja, mely határozat ellen a 2. §-ban felsorolt hatóságok előtt felebbezéssel lehet élni. 6 §. Fegyvert^ffási engedélyt egyáltalában nem nyerhetnek, akik: a) a 20-ik életévüket még el nem érték; b) hatóság vagy magánosok elleni lőfegyverrel elkövetett erőszak, az emberi élet és testi épség ellen szándékosan elkövetett büntettek és vétségek, rablás, zsarolás, lopás, orvvadászat miatt jogerősen elítéltettek. Végül azok, a kik orvvadászaton tetten kapatván, a tetten érőt veszélyesen fenyegetik, ellene fegyvert fognak vagy erőszakot használnak. (1883. évi XXXIII. t.-c. 27. § ) Az a) pont alól a vármegye alispánja felmentést adhat. 7. §. A felesketett erdőtisztek, erdőőrök, mező és hegyőrök, továbbá az itt felsoroltak Testam entum. Ha kikisériek s a finale A papnak ajkán véget ért, 5 a melyben végre csak belátom, Hogy harczoltam a semmiérti . . . Egy fonó köny gördül szivemre A hant ezer hantján keresztül t S a szivem összerezdül l Jól tettem hát. Van, aki sajnál, Aki megáld majd könnyesen. Nem volt hát kába céltalanság Vonagló, nótás életem! A hivatalban árva székem, Sokáig nem maradhat árva Egy más ember boldogságára I Kenyeremet majd más örökli, Utánam áldás is fakad . . , De jó lesz szivem, ugy-e akkor A nyirkos tompa hant alatt 1 Jót tettél egy másik fiúval, Kinek üdve lett a halálom . .. Feltámadásnál szebb ez álmom / közzé tartozó, bár fel nem esketett, de szolgálatunknál fogva fegyverviselésre jogosult egyének szolgálati fegyverökre nézve szolgálatuk ideje alatt látandók el évről-évre megújítandó fegyvertartási engedéllyel. A bejelentett vadőröknek (1883. évi XX. t.-c. 41. §.) szolgálatadójuk kérelmére szolgálatuk tartamára, évről-évre megújítandó fegyvertartási engedély adandó ki. 8. §. Mely községekben, r. tan. városokban a személy és vagyonbiztonság erősen megingott, ott a járási főszolgabíró, illetve rendőr- kapitány a fegyvertartási engedéllyel biró, azonban kevésbé megbízható vagy a személy és vagyonbiztonságra nézve gyanús egyének fegyvereit jogosult beszedetni s azokat a kivételes intézkedések tartamára elzárt helyen őriztetni. 9. §. A fegyvertartási engedély megszerzésére mindazok kötelezve vannak, a kik vármegyében akár saját, akár más vadászterületen vadásznak, vagy engedély alá eső fegyvert tartanak, ha más helyt van is lakó vagy tartózkodási helyük. A viszonosság elve alapjain azonban a más törvényhatóság területén nyert szabályszerű fegyvertartási engedély e vármegye területén is érvényesnek ösmertetik el, — ha a viszonosság nincs meg • - idegen törvény- hatóság területén lakókra nézve vadászjegy előmutatása pótolja a fegyvertartási engedélyt. 10. §. A fegyvertartási engedélyt a fegyver viselése alkalmával a tulajdonos magával hordani és az ellenőrzést gyakorolni hivatott közeg felhívására előmutatni tartozik. Ha a felszólított engedélyét bármely okból elő nem mutatja, jelen szabályrendelet rendelkezéseinek szem előtt tartása mellett vele szemben oly eljárás követendő, mint amely a vadászjegyet illetőleg az 1883 XXIII. t.-cz. 40. §-a és a vonatkozó rendeletekben előírva van. 11. §. A fegyvertartási engedélylyel nem biró egyének birtokában levő lőfegyverek el- kobzandók, amennyiben azok nagyobb értéket nem képviselnek, az elsütő szerkezet és a cső használhatatlanná tétele után az 1909. évi 105000 B. M. sz. rendelet 51. § a értelmében az elsőfokú hatóság által értékesítendők. A nagyobb értéket képviselő elkobzott lőfegyverek nem semmisitendők meg, azonban azok értékesítésénél figyelem fordítandó arra, hogy azok szerzője a 17. § ban megállapított engedélylyel bírjon. 12. §. Oly egyének lőfegyverei, kik fegyvertartási engedélylyel bírtak, de az tőlük elvonatott vagy meg nem hosszabbittatott a tulajdonosok által — három hó alatt hatósági felügyelet mellett — értesitendők. Ennek leteltével a lőfegyverre nézve az előbbi szakaszban érintett eljárás alkalmazandó. 13. §. A 2—12, §-okban említett határoz- mányok nem vonatkoznak az 1883. évi XXIII. t.-cz. 4-ik §-ában, valamint 5. §-ának a) e) h) és 1) pontjaiban felsorolt személyekre. 14. § Lőpor vagy más lőfegyverhez használható robbanó anyag, valamint késztöltények és töltényhüvelyek elárusitására jogosított egyének a beszerzett és kiszolgáltatott anyagról nyilvántartást tartoznak vezetni. A nyilvántar- tartás alakját a vármegyei alispán határozza meg. 15. §. Az elárusító az előbbi szakaszban említett anyagot oly egyénnek, a ki fegyver- tartási engedélyt vagy vadászjegyet mutat fel, bármikor kiszolgáltathat: az ily módon kiszolgáltatott anyagról elismervény állítandó ki a vevő által, a melyben a fegyvertartási engedély vagy vadászjegy kelte és száma, továbbá az azokat kiállított hivatal is kitüntetendő. 16. § Az előbbi szakaszban említett eseten kívül lőpor vagy lőfegyverhez használható más robbanó anyag, kész töltény vagy töltényhüvely csupán a járási főszolgabíró, rendŐrkapigyógyfürdő (Szatmármegye) Megnyílik május hó 15-Ildikén. Meleg ásványviz-fürdők, szénsavas fürdők, hidegvíz gyógyintézet, inhalatio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, aczetelin-világitás. Vasúti állomás, posta, távirda, telefon interurban helyben. Elő- és utóévadban állandó tartózkodásnál a szobaárakból 30% engedmény. — Fürdőorvos dr. Hoffmann Oszkár. — Prospektust ásványvízről, árjegyzéket és mindennemű felvilágosítást kívánatra készséggel küld a fürdóigazgatóaág. %
