Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1911-11-01 / 44. szám
1911. november 1. NAGYBÁNYA 3 Az emberiség valamennyi gondolkodója az alakulások kiinduló pontjául a gyermeknevelést tűzte ki. Itt kell most is a probléma megfejtését kezdeni. Nevelni kell mindenkinek példával, tettel, emberséggel, becsülettel. Ma az iskolán kívül alig nevei valaki. Másutt az utca is nevel, az újság, a könyv, a kép is nevel, nálunk mindezek rombolnak, mert nálunk az üzlet a fő, a mának a haszna a fő, a holnappal, a leromlott, nyomorulttá tett lélekkel senki sem törődik. De ez a lezüllölt lélek gyilkol, ma Edelényben, holnap Budapesten, holnapután Böszörményben. Gyilkosokat nevel ez a mai féktelen, zagyva tudás ideges, mindenhez kapkodó, semmit becsületesen el nem végző, — boldogulni nem tudó száj lovagokat, akik mindent jobban tudnak másnál, de azért a mások türelmén, vagy időkimé- letén élősködnek. Valóban itt a tizenkettedik óra, mikor minden becsületes embernek össze kell fogni, hogy megmentsük, ami még menhető. Szocziálista, nem szocziálista nemes munkát végez, ha itt akczióba lép. Itt volnának a téli felolvasások. Talán nem lenne hiábavaló, ha az arra hivatottak e kérdéssel is foglalkoznának. A gyermektanulmány a felnőtteknek is elkéi, sőt szükséges, hogy egv kis raagábaszállásra tanítson sok könnyelmű, vagy egyébként nem rosszindulatú embert. De meg aki nevelni akar, annak magának is neveltnek kell lenni, nehogy úgy járjon, mint ma a legtöbb ember, aki egyre a más portáján seper, de maga nyakig ül a pocsolyában. Nyilatkozat. Október 31. Nagybánya város közönségének bizonyára már unalmas lehel az a csunya harcz, amely a sajtóban — a mi hibánkon kívül — körülöltünk és ellenünk folyik. Szükségtelennek tartjuk és tartottuk, hogy vitába bocsátkozzunk, mert a rosszhiszeműséggel szemben a meggyőzés ki van zárva. Akik pedig igazán az ügy iránti szerétéiből érdeklődnek, azoknak úgy magánúton, miként a nyilvánosság bármely fóruma előtt mindig a legnagyobb szívességgel adtunk s adunk felvilágosítást. A fiatal nagybányai festők spontán megnyilatkozó szeretele, elismerése a czáfolat arra a nevetséges és képtelen tak már csak én egyedül álltam bután, tehetetlenül. Tizennyolcz éves koromban, még nem tudtam írni sem, olvasni sem, az utczán pedig minden gyerek Jancsikának csúfolt. Hogyne hiszen még pár hét előtt egy-egy hirdetés jelent meg a budapesti falakon, hogy ma este Kovács Jancsika hangversenyez. Ingyenélő lettem. Minek mondjam el a sok keserűséget, amit végig szenvedtem ? Az irgalmas jó emberek mindig juttatnak száraz kenyeret meg miegymást, de sohasem mulasztották el, hogy a jótétemény fejében valami rosszat ne mondjanak. Adtak egy darab kenyeret, de hozzátették : — Itt van Jancsika, egyék. A Jancsika rajtam maradt. Itt van merő Ősz a szaké'lam, de még mindig Jancsikának hívnak. Ilyenkor mindig majd elsülyedek szé gyenletemben. És mindig arra gondolok milyen jó lett volna megmaradni egyszerű, okos, szelíd gyereknek, betűket tanulni és becsülete életet élni. Ezeket mondta nekem az öreg őszszakálu »Jancsika« és megkért engem, hogy mondjam meg minél több kedves, jó nucskának, ne kívánjanak csodagyerekek lenni, maradjanak természetesek és iparkodók. i vádra, hogy elnyomjuk őket. Ezt a nyilatkozatot nem kértük, nem sugalmaztuk, ! előzetes tudomásunk se volt róla. A tisz- j tesség és igazságérzet diktálta nekik. Ami az iskola adminisztrálásában anyagilag történik, azt a város megbízott képviselőinek s a város polgármesteré- ! nek tudtával, velük egyetértőleg, előze- I tesen is nyilvánosságra hozott program- műnk alapján tesszük. Ez a bizottság, miután az ügyet elébe terjesztettük, teljesen önszántából, felkérésünk nélkül, I tisztán igazságérzetétől indíttatva tette meg elvi jelentőségű nyilatkozatát a »Nagybányádba, Erkölcsi elégtételünk a nyilvánosság előtt e két nyilatkozat által teljes. Azonban -- úgy értjük — a makacs támadók a városi közgyűlés elé is akarják vinni a kérdést. Ezt megtehetik, ha kedvük tartja. A város közgyűlésének szuverén joga. hogy azzal foglalkozzék, amivel akar, ha úgy tetszik, akár a tri- poliszi háborúval is Ha tehát a művészeti irányok és a művészeti nevelés kérdései érdeklik, mi, mint a képviselő- testület tagjai, a legnagyobb szívességgel és készséggel fogjuk a íegtüzetesebb magyarázatokat megadni. Hanem az is bizonyos, hogy egész Európa hahotája kisérné, ha Nagybányán, a művészet városában, közgyűlési szavazattal döntenék el: ki a művész és hogyan kell festeni tanítani. A nagy kitartással folytatott czik- I kezések során, de már régebben, a nyár j folyamán is, tendencziózusan visszatért ; az az egyetlen konkrét s a várost anyagilag érdeklő vád, hogy a kolónia és a festőiskola hanyatlik, mert látogatottsága csökken. Legutóbb már számadatokkal is szolgállak, hogy az iskolának a jelen és a múlt évben is mindössze 15—16 tagja volt. Hát ez valótlanság. A festőiskolának a birtokunkban levő névsor szerint ez évben 34 tagja volt ez ideig. Jelentkezők még télre is vannak. Az iskolán kívüli festők 25 en voltunk, tehát az idei létszám 59. Tavaly 49-en voltunk, ebből az iskolában dolgozott 33. Két év előtt (1909-ben) az össznumerus szintén 49 (iskolalátogató ebből 29). Egyébként — ismételjük — nem óhajtunk vitázni. Az iskola és a kolónia belső ügyeibe idegeneknek nincs és nem lehet beleszólásuk. Thornisi János. Réti István. HÍREK. Október 31. Mai számunk Mindenszentek ünnepére való tekintettel, november 1-én jelent meg. Kinevezés. Hajdumegye és Debreczen városának főispánja Jeney Gézát Debreczen város főszámvevőjének nevezte ki. Jeney Géza régebben Szatmárvármegvn főszámvevője volt, legutóbb pedig ugyancsak főszámvevői Minőségben a református egyetemes konvent tisztviselője. A nagykárolyi polgármester ünneplése. Nagykároly városa fényes ünneplésben részesitette szeretett polgármesterét, Debreczeni Istvánt abból az alkalomból, hogy Őfelsége kir. tanácsosi czimmel tüntette ki. Az ünnepély városi közgyűléssel kezdődött, hová az ünnepeltet küldöttség hivta meg. A szűnni nem akaró éljenzés között megjelent polgármesternek Csaba Adorján főispán lelkes szavak kíséretében adta át a kitüntetési okmányt. Ezután a képviselőtestület nevében dr. Vetzák Ede ügyvéd mondott üdvözlő beszédet, majd pedig Néma Gusztáv a városi tisztikar nevében. Ezután Hetey Ábrahám h polgármester javaslatára Debreczeni István érdemeinek elismerését jegyzőkönyvileg megörökítették. Még a közgyűlés alatt nagy fáklyásmenet ünnepelte a kitüntetett polgármestert, ki a városháza erkélyén fogadta a polgárság óvá- czióját. A dalárda üdvölő dalt énekelt, mig a a polgárság nevében dr. Rooz Samu ügyvéd tolmácsolta a jókivánalokat. Az ünnepségek befejeztével 282 személyes bankett volt a Magyar Király kávéházban, hol számtalan köszöntő hangoztatta a kitüntetett érdemeit. Az uj szamosujvári püspök A kormány I előterjesztésére az apostoli király Hosszú Vazul ; lugosi pü-pököt — a szentszék hozzájárulásával i — szamosujvári püspöknek nevezte ki. Hosszú Vazul nyolcz évvel ezelőtt lelt püspök Lúgoson, hol Radu Demetert váltotta fel. Benne a püs- : pöki kar kiváló tagot, a lugosi egyházmegye i tevékeny főpászlort nyeri. Most apostoli mun- j kájához tágabb teret kap, mert a szamosujvári egyházmegye a legnagyobb a görög szertarlásu katholikusok egyházmegyéi közt. Egyházkerüieti gyűlés. A tiszántúli ref. egyházkerület őszi közgyűlését november hó 22-én tartja Debreczenben. Vármegyei bizottsági tag választás. Ameny- nyiben a jóházai kerületben megtartott vármegyei bizottsági tag választás megsemmisitte- tett, a költői kerületben pedig Ilosvay Endre bizottsági tag időközben elhalt, ezen két kerületben uj választás rendeltetett el. A választás határidejéül folyó évi november hó 7-ik napja tűzetett ki. A választás vezetésére a jóházi kerületben elnökül Jeszenszky Béla tb. főszolgabíró, h. elnökül pedig Barna Benő nagysom- kuti községi jegyző, — a kohói választókerületben elnökül Keresztény Lajos hagymásláposi körjegyző, helyettes elnökül pedig Farkas János kovási körjegyző választattak meg a folyó évi október hó 12-én tartott törvényhatósági bizottsági ülésen. A választás a kitűzött napon d. e. 9 órakor kezdődik és tart d. u. 4 óráig, Hangversenyek. Először szólunk az elmaradottakról, igy a Fráter-estről, meg a Bendi- ner hangversenyről. Laptársunk, a »Nagybányai Hírlap« erősködik, hogy 4-éré mégis lesz egy, a Teleki Társaságnak estélye. Nem hisszük, hogy ez is el ne maradna, hisz még eddig semmi intézkedés nem történt, legalább a tagok nem tudnak a dologról semmit, ügy látszik »bővebbet a falragaszok utján« fognak erről az estélyről ők is megtudni. A nagybányai Dalegyesület 11-én tart hangversenyt, ez tán nem marad el és élénk érdeklődéssel nézünk a kitűnő dalosok szereplése elé. A meghívót erre lapunk más helyén közöljük. A Törekvés dalkör is szándékszik 25-éa hangversenyt tartani, a dalkör erősen dolgozik, hogy szégyent ne valljon. A nő- egylet is tervez 18-ára estélyt, melylyel pótolni szándékozik a szokásos karácsonyi vásárt. Az estély kabarészerü lesz, zeneszámok, énekszólók. egy felvonásos vígjáték, élőképek, szavalatok teszik majd változatossá a programmot. Sőt Balás Árpád szilágyvármegyeí árvaszéki ülnök, dalköltőt és hegedüvirtuozt is sikerült megnyerni, ki saját dalaiból fog bemutatni. Az estély sikerén Szőke Béla h. plébános, nőegyleti titkár buzgólkodik a nőegylet szorgos tagjaival egyetemben. Az uj hid. A hid-utczai vasbeton hidat okt. 16-án adták át a forgalomnak, a mellette lévő rozoga faalkotmányt már le is bontották. Olcsó és ilzlfóló öevásárlási lorrás! Alapittatott 1894-ben.------ ékszerész = Hapii-- ... Rákóczi-tér. ----- ■ Aj ánlja dúsan fölszerelt rak- tárát az összes hires gyártmányú órákban. Nagy választék arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban.
